Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ágazatban - 2008 Dr. Madarász Hedvig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ágazatban - 2008 Dr. Madarász Hedvig."— Előadás másolata:

1 A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ágazatban Dr. Madarász Hedvig

2 A Kjt. módosítása - Alapinformációk A Magyar Közlöny 155. számában jelent meg (október 31.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról rendelkező évi LXI. törvény, amely címével ellentétben nem csak a Kjt.-t, hanem számos más törvényt is módosít, ám ez utóbbi módosítások lényegesen kisebb terjedelműek és főként a Kjt. módosításhoz kapcsolódnak.

3 A Kjt. módosítása - Alapinformációk évi CX. törvény A Kjt.-t módosította az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló évi CX. törvény is, amely Megjelent: a Magyar Közlöny évi 189. számában december 23-án

4 A Kjt. vhr. módosítása - Alapinformációk A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) módosította a 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet. A módosítás – egy rendelkezés kivételével – január 1-jén lépett hatályba. Megjelent: Magyar Közlöny évi 190. számában, december 29-én

5 A Kjt. módosítása – Főbb elemek A módosítás indoka egyrészt a Kjt. korábbi módosításaival (2007. szeptember 1-től és január 1-től) bevezetett, új típusú, önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők illetményrendszerének, valamint ezen vezetőkre vonatkozó további részletszabályoknak a beiktatása A törvény felhatalmazó rendelkezéseinek az alkotmányos előírásoknak megfelelő újrafogalmazása A közalkalmazottak minősítési rendszerének bevezetése Az előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben a felmentés szabályainak módosítása is. Számos, a korábbi Kjt. módosítások által beiktatott új szabály alkalmazása során tapasztalt gyakorlati probléma megoldása

6 A Kjt. módosítása A módosítások a §-ok sorrendjében a következők: Változások a közalkalmazotti jogviszony létesítése tekintetében A közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítésével kapcsolatos módosítások A pályázat benyújtási határidejére és közzétételére vonatkozó szabályozás pontosítása, módosítása A közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányuló pályázat tartalmi elemeinek változása, a vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat eljárási szabályainak meghatározása A határozott időre kinevezett közalkalmazottak kinevezésének maximális idejével kapcsolatos szabályok módosulása Gyakornokkal, gyakornoki idővel kapcsolatos szabályok változásai Vezetőkkel kapcsolatos szabályok változásai Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos új szabályok

7 A Kjt. módosítása A módosítások a §-ok sorrendjében a következők: Előrehozott nyugdíj és felmentés A minősítés új szabályai Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása Változások a szabadság kiadásában, a Kjt. besorolási szabályainak az OKJ változásaihoz történő igazítása, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos módosítás A garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapíthatóságának új, kógens szabályai és a megbízott vezetői pótlékhatárok módosulása A jutalom és prémium szabályai A vezetői kárfelelősség újraszabályozása

8 A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei A közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételei Korábbi szabály: 20. § (2) bekezdés A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

9 A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei Módosult szabály: 20. § (2) bekezdés Közalkalmazotti jogviszony a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.

10 A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei Módosult szabály: 20. § (3) bekezdés Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez a) a 18. életév és a magyar állampolgárság, jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alól mentesítést adhat, b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.

11 A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 16. § (2) bek. értelmében A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

12 A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei A közoktatásban történő alkalmazásnak jelenleg feltétele (a Kt. és a Kjt. szabályok alapján): a büntetlen előélet, a cselekvőképesség, a magyar állampolgárság, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával történő rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz, a Kt.-ben előírt végzettség és szakképzettség megléte.

13 A Kjt. módosítása – A kötelező pályázat alóli kivételek A módosítás értelmében (Kjt. 20/A. § (2) bekezdés) az áthelyezés esetén kívül a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető: a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

14 A Kjt. módosítása – A kötelező pályázat alóli kivételek A Kjt. vhr. - az előzőekben említett felhatalmazó rendelkezések alapján - a következő esetekben tesz kivételt a kötelező pályáztatás alól: közoktatási intézményben a Kjt. vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt (a közoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó) munkakörökre, abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor a vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást. (Kjt. vhr. 17. §)

15 A Kjt. módosítása – Pályázati eljárás Pontosításra került, életszerűbb megfogalmazást nyert, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányuló pályázat benyújtási határidejét honnan kell számítani. A pályázat benyújtásának a határideje (a Kjt. új 20/A. § (4) bekezdése alapján) a pályázati felhívásnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet.

16 A Kjt. módosítása A pályáztatással kapcsolatos további módosítások: 20/A. § (4) bek. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

17 A Kjt. vhr. módosítása - Pályázat A Kjt. vhr. módosítása értelmében január 1-jétől csak a magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást kell az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában közzétenni, egyéb megbízás vagy munkakör esetén ez csupán egy lehetőség (Kjt. vhr. 5. § (4) bekezdés). meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben (helyben!) meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját.

18 A Kjt. módosítása – határozott idejű megbízás maximuma Eltörlésre került az a lehetőség, hogy végrehajtási rendeletben a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §- ának (5) bekezdésében meghatározott időn, tehát öt éven túl is ki lehessen nevezni közalkalmazottat határozott időre (Kjt. 21. § (2) bekezdés). A Kjt. vhr. 3. §-a emiatt hatályon kívül helyezésre került (illetve a 3. §-ra történő hivatkozások)

19 A Kjt. módosítása – határozott idejű megbízás maximuma Emlékeztetőül - Kjt. vhr. 3. §-a Közoktatási intézményben az előbbiekben említett öt évnél hosszabb időre (illetve egymást követő határozott idejű kinevezések esetében öt éven túl is) kinevezhető határozott idejű jogviszonyban: a) az a közalkalmazott, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít; b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át; c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.

20 A Kjt. módosítása – Gyakornok Jelentősen átalakult a gyakornokkal kapcsolatos rendelkezéseket megállapító 22. § tartalma. Mindez a közoktatási ágazatban különösebb újdonságot nem jelent. Pontosító rendelkezésként a törvényben kimondásra került, hogy a gyakornoki idő megszűnik, a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy a Kjt. 22. § (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

21 A Kjt. módosítása - Gyakornok Nem változtak a gyakornoki idő kikötésére vonatkozó szabályok (tehát, hogy melyik munkakörben hány év, illetve, hogy a kinevezésben kell kikötni), a gyakornoki minősítés szabályai, és az sem, hogy a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap, méghozzá a minősítés eredményének a Kjt. 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon.

22 A Kjt. módosítása - Gyakornok törvényi szintre emeltek A változás lényege az, hogy egyes szabályokat, amelyek megállapítását a törvény a korábban végrehajtási jogszabályokra bízta, törvényi szintre emeltek. Törvényi szinten kerültek szabályozásra: a szakmai segítő feladatai (Kjt. 22. § (11) bekezdés), illetve a gyakornoki szabályzat megalkotásának kötelezettsége, a gyakornoki szabályzat tartalma. De! Továbbra is alkalmazandó a Kjt. vhr. 4/A.-4/C. §-ai (a Kjt.-be került rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek)

23 A Kjt. módosítása - Vezetők A törvénymódosítás egyértelmű fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezetőre vonatkozóan. A magasabb vezető és vezető munkaköröket az egyes ágazatokban végrehajtási jogszabálynak kell megállapítania, Kjt. vhr. módosítása! Értelemszerű szabályként előírásra került, hogy nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. A Kjt. módosítása kimondja, hogy a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet. Ez a közoktatásban szintén nem újdonság, hiszen a Kt. szabályai értelmében (18. §) ez eddig is előírás volt. A közoktatásban is új szabály azonban az, hogy a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű vezetők körét a Kjt. vhr. közeljövőben várható módosítása fogja megállapítani.

24 A Kjt. módosítása - Vezetők A Kjt. módosítás a határozott időre szóló vezetői, magasabb vezető megbízás időtartamát tíz évben maximalizálja. Ez a szabály a közoktatási ágazatban szintén nem eredményez változást, hiszen a Kjt. vhr. 5. §-ának (2) bekezdése a magasabb vezető beosztás ellátására való megbízást jelenleg is öt és tíz év közötti időintervallumra korlátozza. A vezetői megbízás visszavonásakor a vezető indokolási kérelmének határidejével kapcsolatosan a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a vezető akadályoztatása eseten se essen el a kérelmezés lehetőségétől. A Kjt. 23. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha a közalkalmazott az indokolási kérelmet menthető okból a három munkanapos határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja.

25 A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés: magasabb vezető megbízásnak a) magasabb vezető megbízásnak minősül: aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

26 A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés FOLYTATÁS: magasabb vezető megbízásnak a) magasabb vezető megbízásnak minősül: ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás; vezető megbízásnak b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;

27 A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés: magasabb vezetői munkakör: c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör: ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör, cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör, vezetői munkakör: d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.

28 A Kjt. módosítása – Vezetők – Összefüggés a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénnyel A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi CV. törvény 8. § (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,

29 A Kjt. módosítása – Vezetők – Összefüggés a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénnyel De! A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 54. § (1) bek. A közoktatási intézmény vezetője (…) gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.

30 A Kjt. módosítása – Vezetők – Összefüggés a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénnyel Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosítása 88. § (4) A költségvetési szerv vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez - külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott - a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelő - felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.

31 A Kjt. módosítása – Vezetők – Összefüggés a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvénnyel Tervezet! Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi- gazdasági végzettségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.

32 A Kjt. módosítása – Határozott idejű kinevezés A Kjt. módosítás pontosítja a 27. § (2) bekezdésben, hogyha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, és a megszüntetéskor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet (és nem egyhavi átlagkeresetet!) köteles megfizetni. Végkielégítésre való jogosultság került törvényi szinten előírásra a határozott idejű jogviszony megszűnésekor is, egyes feltételek fennállása esetében.

33 A Kjt. módosítása – Határozott idejű kinevezés A korábbiakban a miniszter végrehajtási rendeletben vagy kollektív szerződés írhatott elő végkielégítésre való jogosultságot, ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követően több esetben létesített határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt.

34 A Kjt. módosítása – Határozott idejű kinevezés A Kjt. új 37. § (3) bekezdése szerint a határozott időre kinevezett közalkalmazottnak - amennyiben jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdése szerinti eljárásban azonnali hatállyal szűnt meg, vagy a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok miatt, vagy a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt - a következő együttes feltételek fennállása esetében kell végkielégítést fizetni: - ugyanazon munkáltató, - legalább két alkalommal, - határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesített a közalkalmazottal, és - a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.

35 A Kjt. módosítása – Határozott idejű kinevezés Természetesen csak akkor, ha legalább 3 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik! A végkielégítés összege az ismert szabályok szerint, a Kjt. 37. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően alakul, oly módon, hogy a megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az előbbiekben jelzettek alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni – értelemszerűen - azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

36 A Kjt. módosítása Előrehozott nyugdíj és felmentés A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.

37 A Kjt. módosítása - Minősítési rendszer A Kjt. új 40. § (12) bekezdése kivételi szabályként megfogalmazza, hogy a minősítési rendszerre vonatkozó 40. § szabályait nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a Kjt. 40. §-ának (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. A közoktatási intézményekben tehát nem kell alkalmazni a Kjt. 40. §-át, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a Kjt. vhr. módosítására, amely meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.

38 A Kjt. módosítása - Minősítési rendszer A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésének módosítása: a közoktatási intézményekben az intézményi minőségirányítási program részeként elkészített teljesítményértékelési rendszereket olyan módon kell átalakítani (amennyiben ez szükséges), hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Ezzel teremtődik meg az összhang a Kjt. új 40. §-ának (8) bekezdésében foglalt minősítési szintek, és a Kt. által előírt teljesítményértékelési rendszer értékelési eredményei között.

39 A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR Kjt. vhr. 8. § A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

40 A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

41 A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR amikor jogszabály minősítést említ Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. A közoktatási intézményekben tehát mielőbb érdemes átdolgozni a fentieknek megfelelően a teljesítményértékelési rendszereket, ugyanis amíg ez nem történik meg, addig a Kjt. szerinti minősítési rendszert kell alkalmazni.

42 A Kjt. módosítása - Szabadság Kifejezetten a közoktatási ágazatot érintő módosulás, hogy a nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságával rendelkező munkakörökben a munkáltató kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot. Ez az eddig érvényes Munka Törvénykönyvbeli általános szabályoktól való eltérés, amely a szabadság két részletben történő kiadását írja elő a munkavállaló ettől eltérő kérésének hiányában. (Kjt. 59. § (3) bekezdés)

43 A Kjt. módosítása - Illetmény A Kjt. 66. §-ának új (7) bekezdése szerint a törvényben meghatározott legkisebb illetménynél (a garantált illetménynél) magasabb összegű illetmény csak akkor állapítható meg a közalkalmazott számára, ha előzetesen kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor pedig csak azzal a feltétellel állapítható meg a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény, hogy egy év elteltével a közalkalmazottat minősítik és ekkor a közalkalmazott alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kap. Amennyiben alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kap, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni az egy év elteltével, a minősítés után. (Kjt. 66. § (8) bekezdés)

44 A Kjt. módosítása - Illetmény A közalkalmazott várakozási ideje csökkentésének lehetősége az új minősítési rendszer bevezetésével bizonyos szintű minősítéséhez lesz kötve, ez a kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítés. A módosítás előírja azt is, hogy csökkenteni kell a közalkalmazott várakozási idejét, ha miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. (Kjt. 65. §) Fentiek természetesen nem zárják ki a közoktatási ágazatban azt a szabályozást, amely szerint a hétévenkénti továbbképzés teljesítése is a fizetési fokozatok között várakozási idő egy évvel történő csökkentését eredményezi (Kjt. vhr. 14. §). Ezt a Kt. felhatalmazása alapján szabályozhatjuk!

45 A Kjt. módosítása – Kinevezett vezető illetménye vezetői illetményalap A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A vezetői illetményalap évben a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint: forint.

46 A Kjt. módosítása – Kinevezett vezető illetménye A vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószámokat a Kjt. szintén új 3. számú melléklete tartalmazza, a képzettségi osztályba történő besorolás szabályait pedig a Kjt. 66/A. §-ának (3) bekezdése határozza meg. Ez utóbbi szerint azt a korábban vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottat, akinek a munkaköre január 1-jével kinevezett vezetői munkakörré alakul át a) a középfokú képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontjába tartozó, b) a felsőfokú 1. képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó, c) a felsőfokú 2. képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés h)-j) pontjába tartozó iskolai végzettség, szakképzettség szükséges.

47 A Kjt. módosítása – Kinevezett vezető illetménye Átmeneti szabály, amelyet a évi CX. törvény 12. §-ának (15) bekezdése határoz meg, hogy január 1-jétől december 31-ig a Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg kilencven százaléka. A január 1-jétől a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a december 31-én irányadó illetményének, valamint a Kjt §-a (vezetői és címpótlék), valamint 74. §-a (idegennyelv-tudási pótlék) és 75. §-a (ágazati végrehajtási rendeletben szabályozott pótlék) alapján irányadó rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. sz. melléklete alapján meghatározott összeg kilencven százaléka. Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt az illetmény összegébe nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.

48 A Kjt. módosítása – Vezetői pótlék emelés A magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a vezetői pótlék mértéke a pótlékalap %-a közötti mértékről a pótlékalap %-a közötti mértékére változott, természetesen továbbra is a Kjt. vhr. által meghatározott minimum szintek figyelembevételével. Ez azt jelenti, hogy közoktatási intézményben a magasabb vezető vezetői pótléka – a heti kötelező óraszámára tekintettel – legalább a pótlékalap 250 %-a (Kjt. vhr. 14/C. § (1) bekezdés) kell, hogy legyen, maximum pedig a pótlékalap 500 %-a lehet. A vezetők esetében a felső határ emelkedik meg csupán a pótlékalap 250 %-ára (200 %-ról), az alsó határ változatlan marad. Vezetők és esetében tehát - a Kjt. vhr. szabályait is figyelembe véve %-tól 250 %-ig terjedhet a vezetői pótlék mértéke a pótlékalap százalékában.

49 A Kjt. módosítása – Vezetői pótlék emelés Kjt. vhr. 14/C. § (1)-(2) bek.-re is figyelemmel kell lenni: Intézményvezető pótlékának minimuma: a pótlékalap 200 %-ától 250 %-áig A módosítás előtt vezető beosztású, jelenleg magasabb vezetők és a vezetők pótlékának minimuma: a pótlékalap 100 %-ától 200 %-áig Magasabb vezetők pótléka: max. 500 % Vezetők pótléka: max. 250 % (Kjt. alapján)

50 A Kjt. módosítása Jutalom és prémium szabályai A kinevezett és a megbízott vezető jutalmazása között két alapvető különbség van. Az egyik, hogy a kinevezett vezető csak prémiumban részesíthető, a megbízott vezető viszont a nem vezetői feladatai tekintetében jutalomra is. A másik pedig, hogy a megbízott vezető, tehát aki a kinevezésben foglalt munkaköre mellett látja el a vezetői feladatokat, alacsonyabb mértékű prémiumban részesülhet, mint a kinevezett vezető, értelemszerűen, hiszen a megbízott vezető feladatainak csak egy részét teszik ki a vezetői feladatok, nagyobb részt a kinevezése szerinti munkakörébe tartozó feladatokat végez. Tehát a prémium a vezetői feladatokhoz, a jutalom pedig a munkaköri feladatok teljesítéséhez kapcsolódik.

51 A Kjt. módosítása A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és kereset- kiegészítésben nem részesíthető. A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és kereset- kiegészítésben nem részesíthető. A kinevezett vezető kereset- kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kinevezett vezető kereset- kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető.

52 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Egyes vezetői megbízások magasabb vezetői megbízássá alakulása - a megbízás határozott vagy határozatlan idejével összefüggésben. Erre a kérdésre a Kjt. vhr. módosított 5. §-ának (2) bekezdése ad választ.

53 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Az intézményvezetői, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, továbbá többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása Az intézményvezetői, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, továbbá többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása a munkáltató döntésétől függően, az év során bármikor, legalább öt és legfeljebb tíz évre adható. Ebben a szabályozásban egyedül a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás az, amelynek tekintetében korábban nem volt előírás a határozott idejű megbízás. A január 1-jétől adott ilyen magasabb vezetői megbízások tehát legalább öt és legfeljebb tíz évre adhatók.

54 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Az intézményvezető-helyettesek megbízásának magasabb vezetői megbízássá történt átalakulása a megbízás határozatlan idejű voltán nem változtatott. Ugyancsak határozatlan időre adhatók továbbra is a vezetői megbízások. Figyelemmel kell lenni azonban a Kjt. vhr. 17. §-ának új (5) bekezdésében foglaltakra is, amely szerint az öttől tíz évig terjedő határozott idejű megbízás a tagintézmény-vezetői beosztásra is alkalmazandó. Tehát ez az egyetlen olyan vezetői megbízás, amely határozott időre adható.

55 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Összefoglalóan: Határozott idejű megbízás (5-10 év) az intézményvezetői, valamint az intézményvezetői, valamint a tagintézmény-vezetői a tagintézmény-vezetői többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása Határozatlan idejű megbízás az intézményvezető-helyettesi megbízás; az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;

56 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Még egy részletszabályt iktatott be a Kjt. vhr. módosítása a rendeletbe a tagintézmény-vezetők megbízásával összefüggésben. A Kjt. vhr. 17. §- ának új (6) bekezdése értelmében amennyiben a helyi önkormányzati társulások által fenntartott közoktatási intézményben az azonos feladatot ellátó tagintézmény a székhelyen kívül, más településen működik, a tagintézmény vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének) megbízásához is kell kérni az érintett települési önkormányzat véleményét.

57 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései - Próbaidő Bővült azoknak az eseteknek a köre, amikor a főszabálytól eltérően a próbaidõ kikötése a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kötelező. A Kjt. vhr. 3/A. §-ának új (2) bekezdése szerint nem állapítható meg próbaidõ annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetõi megbízást kap, illetõleg magasabb vezetõi munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetõi munkakörre nevezik ki.

58 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései - Próbaidő Mikor nem kell még próbaidőt kikötni a Kjt. 21/A. §-ának (4) bekezdése szerint? - Emlékeztetőül a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén.

59 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései - Próbaidő Továbbá a Kjt. vhr. 3/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidõ annak, akinek a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követõ egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsõoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejû kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt §-a (10) bekezdése alapján felsõoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejû kinevezéssel, munkaszerzõdéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejû kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése elõtt már határozott idõre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)-c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.

60 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései a további szakképzettségért járó illetménynövekedéssel összefüggésben Fontos pontosító rendelkezés található a további szakképzettségért járó illetménynövekedéssel összefüggésben a Kjt. vhr. 14/A. §-ának új (4) bekezdésében. Eszerint a magasabb vezetõi, vezetõi megbízással rendelkező, továbbá a pedagógiai szakszolgálatnál és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottat a hasznosítás mértékétõl függetlenül illetménynövekedés illeti meg, amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevele egyben szakképzettséget is igazol.

61 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Pótlék emelés az Új Tudás Programmal összefüggésben Kjt. vhr. 15. § A Kjt. vhr. módosítása megemelte a gyógypedagógiai pótlék összegét a közalkalmazotti pótlékalap %-áról  %-ára február 1-jétől pedig az osztályfőnöki pótlék összegét a közalkalmazotti pótlékalap %-áról  %-ára

62 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kiegészítő illetménye - Új Tudás program Kjt. vhr. 15/A. § integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe ( A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban.

63 A Kjt.vhr. további módosító rendelkezései Feladat-ellátási terv készítési kötelezettség hatályon kívül helyezése A felhatalmazó rendelkezések pontosítása, a felhatalmazástól „megfosztott” rendelkezések hatályon kívül helyezése Egyéb pontosítások, a Kjt. módosítással összhangot teremtő rendelkezések (pl. szakmai segítő)


Letölteni ppt "A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ágazatban - 2008 Dr. Madarász Hedvig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések