Makó gazdasági és társadalmi helyzete a trianoni békeszerződés után XV. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Tab, 2010.

Az előadások a következő témára: "Makó gazdasági és társadalmi helyzete a trianoni békeszerződés után XV. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Tab, 2010."— Előadás másolata:

1 Makó gazdasági és társadalmi helyzete a trianoni békeszerződés után XV. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia Tab, 2010.

2 Makó elhelyezkedése 1920 előtt Makó

3 Makó elhelyezkedése 1920 után Makó

4 Történeti áttekintés Őskorban is lakott terület. Létrehozták Csanád vármegyét, első ispánja Csanád, első püspöke Szent Gellért. A 15-16. században jogilag falu volt, de mezővárosi szerepkört töltött be.

5 Történeti áttekintés 1551-ben bekövetkezett az első török támadás, de a város védői győzelmet arattak. 1596 és 1603 között üresen állt egy török támadás miatt. 1608-tól Makó khász város volt, vagyis a szultán saját kezelésű birtokai közé tartozott.

6 Történeti áttekintés 1686-ban a Szegedről visszavonuló tatár csapatok teljesen elpusztították, 13 évig üresen állt. 1699-a pozsonyi oklevél adómentességet és közmunkamentességet ígért minden makói lakosnak. Gyors fejlődés-1730-tól vármegyei székhely.

7 Történeti áttekintés Az 1848-49-es szabadságharcban tevékenyen részt vett, Kossuth Lajos is ellátogatott a városba. A kiegyezés felpezsdítette a város fejlődését, Szeged után Makó a vidék első számú városa. 1890-ben az ország 12. legnagyobb lakosságú városa.

8 Történeti áttekintés Az I. világháborúban 8500 makói vett részt, 1300-an haltak hősi halált. Az összeomlás után szerb, francia, majd román csapatok szállták meg a várost. Ma az ország 50. legnépesebb városa, 2004-ben Magyarország legvirágosabb városa, 2007-ben második lett az Év települése versenyen.

9 A francia, szerb, román megszállás 1919. április 27-én bevonultak a szerb csapatok, három nap múlva francia csapatok érkeztek. A francia csapatok parancsnoka Maurice Rousseau őrnagy volt. A városban helyreállt a rend, a megszálló csapatok megteremtették a normális élet feltételeit.

10 A román megszállás Június 17-én Rambela Gheorgiu őrnagy vezetésével megérkeztek a román csapatok Makóra. Biztosították a rendet, de ezért szolgai engedelmességet vártak el a helybeliektől. A városban állomásozó román csapatok 74 millió korona kárt okoztak. 1920. február 26-án megérkeztek Makóra a Nemzeti Hadsereg katonái.

11 Makó gazdasági helyzete Trianon után

12 A város területe A várost területi veszteség nem érte.

13 A város kereskedelme Makó az ország közepéről, Magyarország perifériájára került, dél-keleti kapuja lett. Elvágták keleti, dél-keleti piacaitól. Megszűntek a virágzó erdélyi és bánsági kereskedelmi kapcsolatok. 1920 telén tűzifa hiány állt be, hiszen azt Makó évtizedek óta Erdélyből szerezte be.

14 A Maros szerepének változása A virágzó vízi kereskedelmi útvonalat, a Marost határfolyóvá tették. Napjainkra a folyóvíz minősége rendkívüli mértékben romlott. Áradásai elleni védelem nehezebb lett.

15 A hagyma értékesítése A várost éltető hagyma eladási lehetőségei romlottak. 1920-tól jelentős felesleget termeltek belőle, a 20-as évek második felére helyreállt a gazdasági helyzet.

16 A város közigazgatása A város polgármestere Dr. Petrovics György volt, a rendőr főkapitányi tisztséget Rákosy Gyula töltötte be. Rajtuk kívül 32 díjnok, 10 adótiszt, 9 írnok, 19 hajdú, 4 mezőrendőr, 6 tűzoltó, 3 toronyőr-tűzoltó vett részt a település irányításában. Ők havi 600, illetve 400 korona drágasági segélyben részesültek hét hónapig.

17 A város közigazgatása 1924. január 14-én Makót kinevezték Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelyévé. Ez a döntés sem adta vissza a városnak a régi közigazgatási szerepét.

18 Makó társadalmi helyzete Trianon után

19 A földek tulajdonhányada A földek 25 % a lakosság 2 %-nak tulajdonában volt, és a maradék 75 %-on a lakosság 98 %-a osztozott. A tulajdonosok döntő hányada törpebirtokos volt, akik 0-6 holdon gazdálkodtak.

20 A népességszám változása Az elcsatolt területekről beáramló menekültek történelmi magasságokba emelték a város lakosságának számát. 171718691910192019472010 40027 75933 23037 14135 71124 029

21 A menekültek helyzete Makóra körülbelül 3000 menekült érkezett. A városban nem volt elég munkahely, elég élelem, elég lakás számukra. Helyzetükön közadakozással próbáltak segíteni. A lakásínség megoldására középítkezések indultak.

22 A középítkezések 1922-ben 28 1-, 2- és 3 szobás kislakást építettek. Magánépítkezések beindítása. (Püspökkert visszavásárlása) 1928 - Alig 3 év alatt elkészült a 172 ezer dolláros Speyer-kölcsönből épült Bérpalota.

23 A Bérpalota

24 A középítkezések A vármegyei közkórházat a legmodernebb szempontok figyelembevételével bővítették ki. 1927 - Különálló vasúti híd vezetett a városba. Kibővítették a vármegyeházát, postapalota épült.

25 Szent István vármegyei közkórház Vasúti híd

26 A középítkezések Ekkor épült a polgári leányiskola, a református és római katolikus polgári fiúiskolák épülete. Polgári leányiskola Református polgári fiúiskola

27 Állami Főgimnázium Ma: József Attila Gimnázium Korona-szálló

28 Volt Megyeháza (Ma: Városháza) Régi városháza

29 „ Bármit tartalmazzon is a békeszerződés, az bizonyos, hogy a kormány lebilincselő kényszerhelyzetben aláírja, de a nemzet jóvá nem fogja hagyni.” Espersit János

30 Köszönetnyilvánítás Az ilyen nagyszabású munkákat segítség nélkül nem lehet jól elvégezni. Történelemtanárom, Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna segítsége nélkül a korreferátum nem alkotott volna teljes egészet, az ő támogatása is kellett a munka elkészítéséhez. Pálhidai Lászlóné, általános iskolai tanárnőm is tanácsokat adott. Dr. Halmágyi Pál igazgató úr, Forgó Géza muzeológus-könyvtáros, valamint a makói József Attila Könyvtár munkatársai és Ruttkay- Nedeczky Zoltánné forrásokkal látott el. Zeitlerné Hódi Andrea, az édesanyám a szerkesztésben segített. Mindannyiuk segítségét és munkáját nagyon szépen köszönöm.

31 Források Makó Monográfiája 5, 6 Szerkesztette: Dr. Tóth Ferenc Gilicze János - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén Dr. Forgó István: Makó város történeti kronológiája a kezdetektől 1983-ig Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek Szerkesztette: Dr. Barna János A Makói Független Újság 1920. májusi és júniusi számai Szerkesztette: Espersit János Vermes Jenő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után Történeti tanulmányok X. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve Marjanucz László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

32 Köszönöm a figyelmet. Készítette: Zeitler Ádám Makó, JAG 10.D