Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Garamszentbenedek. 2. Csoport feladata  Garamszentbenedeki híres bencés apátság bemutatása – története, legendák. A román és a gót építészeti stílusjegyek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Garamszentbenedek. 2. Csoport feladata  Garamszentbenedeki híres bencés apátság bemutatása – története, legendák. A román és a gót építészeti stílusjegyek."— Előadás másolata:

1 Garamszentbenedek

2 2. Csoport feladata  Garamszentbenedeki híres bencés apátság bemutatása – története, legendák. A román és a gót építészeti stílusjegyek összehasonlítása.

3 I. Története  Már az újkőkorban éltek itt emberek  Az első említése az 1075-ös bencés kolostor alapítólevelében található, amit I. Géza magyar király adott ki  A XIV. században gótikus stílusban átépítik az apátságot  A XV. Században a török veszély miatt erődített helyként funkcionál  1529-ben még I. János király sikeresen megvédi, de 1530-tól már I. Ferdinánd király kezére kerül  1536-tól az esztergomi érsek tulajdonává válik, viszont a török előretörés következtében a végvári rendszer része lesz  A törökök többször elfoglalták, majd 1623-ban Bethlen Gábor visszafoglalja

4 II. Demográfiai és földrajzi viszonyai  2011-es adatok szerint 1230 lakosa van, ebből a nagyrésze,1100 fő szlovák nemzetiségű  Aranyosmaróttól 13 km-re délkeletre, a Garam folyó jobb partján fekszik  Nevét a 11. században árpádházi I. Géza király által alapított bencés templomáról és kolostoráról kapta, névelőtagja a Garam menti fekvésére utal

5 III. Nevezetességei  Bencés apátság temploma és kolostora  Partizánemlékmű  Szent Egyed tiszteletére épített plébániatemplom

6 Garamszentbenedeki Apátság  A z egykori bencés apátság a mai Szlovákia területén Garamszentbenedek községben van. Az apátság nemzeti, kulturális emlék. Szlovákia második legnagyobb kolostora. A kolostorépület mellett fontos a török elleni fellegvár és a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus templom.

7 Legendák  Egy legenda szerint Géza egy Garam melletti vadászat alkalmával az este beköszöntével a Garam partján táborozott le kíséretével. A Salamon elleni háborún gondolkodott, amikor a folyó túloldalán egy fényt pillantott meg a sziklás parton. Amikor átjutott a túlpartra egy tisztáson nagy fájdalomban látta Salamont térdelni. Ez a látomás annyira meghatotta, hogy ezen a helyen építette fel a Szent Benedek tiszteletére szentelt apátságot.  A bencések kincseiről a helyi hiedelem szerint Garamszentbenedeket Újbányával, Nyitrával,és Esztergommal is egy titkos alagút-rendszer kötötte össze. Az apátság alatt még ma is hatalmas pince van, melyet sokáig a nyitrai borüzem használt. Azt beszélték egykor, hogy az apátság szerzetesei nagy kincset halmoztak fel az évszázadok alatt, és hogy ezeket megmentsék a töröktől, szekérre tették és elszállították. A szekér tengelye azonban útközben eltörött és a Bellegszencse melletti Máriacsaládon ásták el a benedeki kincseket. Állítólag máig ott vannak.

8  Apátsági templom

9  A Szent Vér ereklyét (Veronika kendőjének egy darabja) Mátyás király ajándékozta a bencéseknek 1483-ban, aki II. Pál pápától kapta azt ben az ereklyének külön oltárt készítettek. Ma az ereklyét az 1713-ban épített Szent Vér kápolnában őrzik, minden pénteken megtekinthető. A török veszély miatt a Szent Vér ereklyét 1529-ben átszállították a lévai várba. Az ereklye 1530-ban visszakerül az apátságba, majd később Véglesen és Nagyszombatban őrzik ban ismét Garamszentbenedeken van az ereklye ban Bars vármegye a pestisjárvány végeztével a kolostor mellett Szent Vér kápolnát emel, ahová elhelyezik az ereklyét. Rudnay Sándor esztergomi érsek1829-es vizitációja alkalmával új ereklyetartót készíttetett. Knauz Ferdinánd 1881-ben restauráltatta a kápolnát, majd a külső ajtóját megszüntette, így ma csak a templomból közelíthető meg.

10 Mátyás király alakja a templom kapuján

11 Román építészet jellemzői  Román stílusnak, illetve romanikának nevezzük az európai országok 11. és 12. századi műalkotásainak együttesét. A román kor az ezredforduló környékén kezdődött és a francia gótika elterjedéséig, a 13. század elejéig tartott  Az új stílus kialakulásnak időszakában virágzásnak indult a szerzetesi életforma, és valóságos építési láz tapasztalható. Az építészeti technikák tökéletesedtek, újra feléledt az érdeklődés a klasszikus díszítőművészet iránt. Rövid időn belül számtalan új épületet emeltek ezeknek túlnyomó többsége templom. A román kori műalkotások összessége, a templomok, a kőbe faragott épületplasztikák, az Utolsó ítélet és a pokol jelenetei, a feszületek és a Krisztus kereszthalálára emlékeztető szertartási tárgyak egy halotti kultusz benyomását keltik. 

12  bazilika : a leggyakrabban előforduló román-kori épülettípus. A középhajó általában annyival magasabb, mint az oldalhajók, hogy a templomteret a gádorfalba vágott ablakokkal világították meg. (Hildesheim, St. Godehard templom)  teremtemplom: a kora középkori háztemplom egy továbbfejlesztett változata. Az apszis nem ugrik ki az épületből, a belső térben nincsenek oszlopok, a falakba nagyméretű ablakokat vágtak (Schortens-Sillenstede templom)  csarnoktemplom: a három hajó azonos magasságú, a templom megvilágítását az oldalfalakba vágott ablakokkal oldották meg. Főleg Európa délnyugati területein elterjedt templomfajta.  álbazilika: az álbazilika mellékhajói kissé alacsonyabbak, mint a főhajó, de nem annyival, hogy gádorfalakat alakítsanak ki, így az épületek megvilágítását ennél a típusnál is csak a falakba vágott ablakokkal lehetett megoldani. A csarnoktemplom egyik változatának tekinthető. Ez a templomtípus is Európa délnyugati területein, főleg Poitouban gyakori. (Poitiers, St. Pierre)

13 Monostorrom Boldván

14 Pécsi székesegyház

15 Cseszneki várrom – így nézhetett ki valamikor

16 Gótika  A gótika az érett középkor művészetének egyik irányzata. Az elnevezést először pejoratív értelemben használták a reneszánsz korban, a sötétnek vélt középkor művészetét illették vele a fényesnek tartottantik művészettel szemben. Az akkori olaszokban mélyen élt a barbár pusztítások emléke, ezért goticónak, barbárnak mondták. Az elnevezést egyébként Giorgio Vasari óta használja a művészettörténet (csakúgy, mint az antikvitás kifejezést). Számos vonatkozásban különbözik a középkor másik stílusirányzatától, a romanikától. Mivel egyes országokban a gótika eltérő időpontokban jelent meg, sokszor a két irányzat kortárs (nem beszélve a szintén kortárs iszlám s bizánci művészetről), tehát nem egymást váltották fel, még csak nem is átmeneti stílussal győzedelmeskedett a gótika a romanika felett. A kettő összehasonlítása és értékelése valójában egymás nélkül nehezen értelmezhető, mert ugyanannak a kulturális közegnek

17  megnyilvánulásai. A gótikát archeológiai kultúrának kell tekinteni. Egyrészt, mert emlékei részben elpusztultak, másrészt, mert a mai emlékek (főképp az épületek) a 19. században nem kerülték el a historizáló műemlékvédelem átépítéseit (például a budavári Mátyás-templom). Az archeológiai kultúrák megértéséhez pedig egyfajta szellemi rekonstrukciót kell végezni. Erre a célra jól használható kézikönyvek születtek.  A gótikában a félkörívet fölváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. A csúcsív ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyomása. Ennek köszönhetően karcsúbbak lehetnek a terhet hordó oszlopok, pillérek. Így sok terhet hordó fal szükségtelenné válik, ezért oda nagyobb ablakokat lehet beépíteni, tehát az épület is világosabb lesz. Kívülről gyakran támpillérek támasztják a falakat, amin néha fiatornyok is ülnek. Az ablakokban megjelenik a faragott kőcsipke, más néven mérmű (ami a német Maßwerk tükörfordítása). A boltozatokat is változatosan díszítik.

18

19 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Garamszentbenedek. 2. Csoport feladata  Garamszentbenedeki híres bencés apátság bemutatása – története, legendák. A román és a gót építészeti stílusjegyek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések