Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaNikolett Deák Megváltozta több, mint 7 éve
1
Mérés a pedagógiában, tesztelmélet alapjai Szabó Árpád, Orosz Ildikó
2
A tanítás- tanulás rendszerelméletű modellje
3
Az értékelés rendszerelméletű összefüggései
4
Az ellenőrzés- értékelés tanár-diák viszonya
5
Tyler értékelési modellje (Wolf, 1985) Az oktatás három alapvető eleme A célok ( a tanulóktól elvárt viselkedések és teljesítmények), amelyeket a tanulóknak a nevelési-oktatási programon keresztül kell elérniük A tanulók tanulási tapasztalatai, amelyek egyéni vagy csoportos tanulási/tanulói tevékenységből származhatnak Az értékelés, amelynek során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat
6
Mérés Sokkal pontosabb az értékelésnél Úgy végezzük, hogy a mérőeszközön rögzített skálát, hozzámérjük egy megvizsgálandó tulajdonsághoz Nehéz mérni a tanulók érzelmi viszonyulását, könnyebb a kognitív és mozgásos tanulásának eredményét Tipikus eszköz a teszt a megvizsgálandó tulajdonságot úgy mérjük, hogy feladathelyzetbe hozzuk a tanulót és e feladatok megoldása alapján értékeljük a megvizsgálandó tulajdonságot A klasszikus tesztelméletben statisztikai előmunkálatok alapján mércét állapítanak meg, amelyhez azután viszonyítani lehet a tanuló teljesítményét
7
A tesztek típusai Tudásmérő Intelligencia Kognitív kompetenciát mérő Képességeket mérő Személyiséget, vagy annak egyes komponenseit feltáró (A tanítók által összeállított feladatsorok inkább a becslés szintjén maradnak)
8
Mérés-metodológiai követelmények objektivitás (tárgyilagos, szubjektivitástól mentes legyen) érvényesség vagy validitás (azt mérjük-e az értékelés során, amit mérni akarunk) megbízhatóság, vagy reliabilitás (egy tulajdonság ismételt mérése ugyanazt az eredményt adja)
9
Az érvényességnek és a megbízhatóságnak különböző szintjei vannak
10
A minősítés két plusz szempontja megfelelő differenciáló képesség ( az egymástól különböző tudáshoz különböző mérőszámokat kell rendelni) Egységes eljárások biztosítása (az értékeléskor minden résztvevő számára minimalizálni a külső változók hatását)
11
Külső és belső értékelés Értékelők személye alapján Belső, ha olyanok végzik, akik részt vettek a folyamatban Külső, ha azok végzik, akik nem vettek részt az oktatásban Az értékelés célja szerint Belső, ha a „rendszer” saját céljai szerint végezzük az értékelést Külső, ha az adott pedagógiai rendszernél magasabb „felsőbb” rendszer elvárásai szerint oldják meg az értékelést
12
Belső és külső értékelés között konfliktus van, de oldható, ha az iskoláktól független vizsgarendszer lép e helyükbe Iskolaértékelések: külső és belső kombinációi
13
Az értékelők Kialakítani saját értékelő szerepfelfogást Értékpreferencia kialakítása Hosszabb, soha le nem zárható feladat Változik a funkciótól és tárgyától (ellenőr stb. Összeütközhet a bíró, tanácsadó, segítő szerep Alapfeltétel az értékelők felelősségének és döntési jogkörének meghatározása
14
Tudásszintmérő tesztek A pszichológiai tesztek a személyiség legkülönbözőbb vonásainak vizsgálatára szolgálhatnak. Használatuk, eredményeik értelmezése sajátos felkészültséget igényel, az általuk nyert adatok bizonyos esetben az orvosi titokhoz hasonló védelmet élveznek. A pedagógiai tesztek (figyelem-teszt, képesség- tesztek) átmenetet képeznek a pszichológiai és a pedagógiai tesztek között A tudásszintmérő tesztek az iskolai munka rutinszerűen használt munkaeszközei.
15
A tudásszint tesztek lehetnek Standartizáltak (Hivatalos tesztkészítők által kidolgozott, kipróbált mérőeszközök) Teacher-made (Tanárok által készítettek)
16
A tesztek lehetnek Tulajdonság (adottság, aptitude) tesztek (jövőbe tekintő, előrejelző, prediktív funkciójuk van, mi várható a tanulótól) Teljesítmény – (achievement) tesztek (a múltban elsajátított tudást mérik, feladatlap, mérőlap)
17
A teszt A teszt kisebb, önállóan értékelhető egységekből állnak. Ez lehet egy szubteszt (rész-teszt), amit tekinthetünk önálló kis teszteknek is. A tesztek feladatokból állnak. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit itemnek nevezzük. Az itemeket már csak kétféle képen értelmezhetjük: 1 - a tanuló megoldotta, az item megoldása jó, 0 - a tanuló nem oldotta meg, az item megoldása nem jó. Az itemeket súlyozhatjuk. A tesztek összpontszámát az itemekre kapott pontok összege adja.
18
A klasszikus tesztelmélet alapegyenlete M = V + H V – a teszt valódi értéke, amit mérni szeretnénk, annak a meghatározott értéke H – fel kell tételeznünk, hogy tesztünk bizonyos hibával készült, ami a valódi értéket felfelé, vagy lefelé eltérítheti
19
A klasszikus tesztelmélet feltételezései: A hiba várható értéke nulla, a sokféle hiba statisztikusan kiegyenlíti egymást A tesztünk annál jobban, méri a mérni kívánt tulajdonságot, minél jobban összefügg a valódi érték a mért értékkel ( minél jobban korrelál M és V) Ezt a tulajdonságát, a teszt megbízhatóságának, reliabilitásnak nevezzük A mért érték és a valódi érték közötti összefüggés, melynek koefficiens r (Rtt az r négyzetével egyenlő) Minden tesztben a valódi érték mellet valamilyen hibát is mérünk
20
Valószínűségi tesztelméletek (Probalisztikus tesztelméletek ) Alapgondolatuk Ha különböző tudásszintű tanulókat veszünk, akkor annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy az adott itemet a tanuló jól fogja megoldani, minél nagyobb a tanulónak a tudásszintje, így az item tulajdonságait jól kifejezi az itemhez rendezhető valószínűségeloszlás
21
A tesztek jóságmutatói Objektivitás Reliabilitás (Megbízhatóság) Validitás (Érvényesség )
22
Objektivitás A teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést, mindenkinek azonos eredményt kell kapnia a teszttel. Az eredményeket csakis a vizsgált személy tulajdonságai határozzák meg, független attól, hogy ki használja, értékeli ki végzi el a vele kapcsolatos számításokat.
23
Az objektivitás formái Az adatfelvételi objektivitás A tesztfelvétel független az adatfelvevő személytől. Adatfelvétel az a folyamat, amikor a teszttel az adatokat összegyűjtjük, tehát amikor a tesztet a vizsgált tanulók megoldják. Egyértelműen előírni a tesztet megoldató pedagógus feladatait. Független szakértőt lehet felkérni a teszt megíratására. Értékelési objektivitás A teszt értékelése objektív, ha az eredmény független attól, hogy a tesztek javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi. Akkor lehetséges, ha a teszt értékelése teljesen egyértelmű, olyan szigorúan szabályozott, hogy ezeket a szabályokat követve, bárki ugyanarra az eredményre jutna. Objektívek a felelt választós tesztek. Biztosítani kell a feleletalkotó tesztek objektivitását Ugyanazon teszteket más pedagógussal ellenőriztetni Az interpretációs objektivitás A tesztek eredményeit hogyan hasznosítjuk, abból milyen következtetéseket vonunk le. A probléma főleg tudományos kutatásoknál merül fel.
24
Az adatfelvételi objektivitás A tesztfelvétel független az adatfelvevő személytől Adatfelvétel az a folyamat, amikor a teszttel az adatokat összegyűjtjük, tehát amikor a tesztet a vizsgált tanulók megoldják Egyértelműen előírni a tesztet megoldató pedagógus feladatait. Független szakértőt lehet felkérni a teszt megíratására
25
Értékelési objektivitás A teszt értékelése objektív, ha az eredmény független attól, hogy a tesztek javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi. (Akkor lehetséges, ha a teszt értékelése teljesen egyértelmű, olyan szigorúan szabályozott, hogy ezeket a szabályokat követve, bárki ugyanarra az eredményre jutna. Objektívek a felelt választós tesztek.) Tesztkészítési feladat Biztosítani kell a feleletalkotó tesztek objektivitását Ugyanazon teszteket más pedagógussal ellenőriztetni
26
Az interpretációs objektivitás A tesztek eredményeit hogyan hasznosítjuk, abból milyen következtetéseket vonunk le. A probléma főleg tudományos kutatásoknál merül fel.
27
Reliabilitás (Megbízhatóság) A reliabilitási számítás egyik alapgondolata A teszt olyan feladatokból áll, amely mindegyike ugyanazt a tulajdonságot méri. Ha a teszt jól mér, akkor azt várhatjuk, hogy az egyes feladatok megoldása között magas korrelációt kapunk. Ha a teszt nem megbízható, például véletlenszerűen is meglehet oldani, akkor az egyes feladatok eredményei között, az egyes feladatok megoldásának jósága között semmiféle összefüggés nem lesz.
28
Példa Vegyünk egy 10-15 itemű tesztet. Osszuk két részre a kérdéseket. Képzeletbeli páros és páratlan félteszt. Adjuk össze külön a páros, és külön a páratlan számú itemek eredményeit, és számítsuk ki a korrelációt az így kapott két félteszt között. Töltsük ki s félteszteket véletlenszerűen, ekkor a két félteszt között semmiféle összefüggés nem lesz, mert a két félteszt eredményeit csak a tanulók tudása kapcsolhatja össze, vagyis akik jól oldják meg a teszt egyik felét feltehetően jól oldják meg a másikat is.
29
Validitás (Érvényesség) A teszt érvényességét jelenti. A teszttel azt mérjük, amit mérni akarunk. Példa Ha szöveges feladatok eredményei szorosabban korrelálnak az olvasás teszt eredményeivel, mint a matematikaival, akkor a szövege bonyolult és a szövegértést méri.
30
Normaorientált tesztelés Ha minden egyes megvizsgált személyt a populáció jellemzőihez viszonyítunk, vagyis a populáció normáihoz viszonyítunk, ezt a viszonyítási eljárást normaorientált, normavonatkozó viszonyításnak nevezzük
31
Kritériumorintált tesztelés A tanulók tudását egy külső, előre rögzített meghatározott kritériumhoz viszonyítjuk Feltehető, hogy ilyen külső krtiériumot meg lehet adni, amit a vizsgálandó tulajdonság 100%-nak tekintünk
32
Feladatírás A tesztkészítési technikák középpontja, alapja a tananyag megfelelő elemzése. Csak a tananyag elemzése, szerkezetének pontos feltárása révén készíthetünk megfelelő teszteket, vagyis csak így érhetjük el azt, hogy tesztünk pontosan leképezze a tananyagot.
33
A tananyag elemzése, a felmérendő tudás kategorizálása Taxonómiai rendszer Bloom értékelési taxonómiájukat a személyiség három nagy területére, a kognitív, az affektív, és a pszichomotoros szférára dolgozták ki.
34
A kognitív taxonometria rendszerezte a tudásra vonatkozó elemeit, melyek között hierarchikus elemeket állapított meg: 1. ismeret 2. megértés 3. alkalmazás 4. analízis 5. szintézis 6. értékelés
35
A tanulók által elsajátított tudás: Ismeret-jellegű Rövidebb időszakasz eredményeiről ad képet. Az ismeret-jellegű tudást, annak elemeit a maguk konkrét formájában tehetjük a tesztelés tárgyává. Képesség-jellegű Készségek, jártasságok, általános képességek. Az oktatási folyamat hosszabb szakasza van jelen. A képesség-jellegű tudást a működés felől, a szerkezet felől közelíthetjük meg. Például az olvasási készséget többféle tartalmon is vizsgálhatjuk, többféle szöveget olvastathatunk.
36
Feladattípusok 1.Feleletválasztó 2.Feleletalkotó
37
Feleletválasztó feladatok A tanuló kész előre megadott válaszok közül választja ki a megfelelőt ( helyeset, jót, igazat stb.), ész azt valamilyen módon megjelöli Az ismeret-tudás mérésére alkalmas Típusai alternatív választás többszörös választás Egy jó válasz Több jó válasz A legjobb válasz kiválasztása A rossz válaszok kiválasztása Válaszok illesztése Egy az egyhez hozzárendelés Egy a többhöz hozzárendelés ( osztályozás )
38
Feleletalkotó feladatok kiegészítés egy kihagyott fogalom több kihagyott fogalom rövid válasz válasz tulajdonnévvel válasz számmal válasz egyéb szóval hosszú válasz válasz egy mondattal (defínició) válasz felsorolással esszé típusú válasz
39
Képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok 27 + 16 = 48 - …. = 18 Két mutató A képességek (készségek, jártasságok) működésének sebessége Hibátlansága A sebességet általában az időegység alatt megoldott feladatelemek számával jellemezzük. A hibátlansági arányt jellemezhetjük például azzal, hogy a jól megoldott feladfatelemek számát az összes megoldott feladatelem számának százalékában fejezzük ki. A készségek és képességek esetében mind a sebesség, mind a minőség ( hibátlansági arány) tekintetében használhatjuk külső viszonyítási pontként (kritériumként) a felnőtt szakember mutatóit.. Egyes mérések speciális megoldásokat igényelnek.
40
Tesztszerkesztés A teszt megoldója pontosan tudja, hogy mit kell tennie, milyen módon kell a feladatot megoldania, a kérdést megválaszolnia Helyes, ha a nyelvtani forma kérdő mondat, és pontosan kifejezi, hogy eldöntendő, vagy kiegészítendő kérdésről van szó Ha válaszalternatívákat adunk pontosan meg kell határozni, hogy mi a teendő, egy vagy több jó válasz van, a jót kell bekarikázni, vagy a rosszat áthúzni., vagy a jók bekarikázást és egyidejűleg a rosszak áthúzását. ( például így eldönthetjük hogy hozzá sem kezdett a munkához) A tesztekhez javítókulcsot kell készíteni, ami leírja a javítás módját és megadja a jó megoldásokat A feladatok mellet feltüntetni az elérhető pontszámokat. Kódkockák Értékelési útmutató Pontozás, súlyozás Ha az itemek legkisebb értéke 1, a legmagasabb súlya se legyen 5-nél nagyobb
41
Szóbeli vizsga értékelése (35 p. esetén) 1.A felelet tartalmi összetétele, felépítésének szerkezete (10 pont). Ezen belül A témakörbe illő definíció megtalálása1 pont A témakörbe illő tétel megtalálása1 pont Logikus felépítés, szerkesztettség, tartalmi gazdagság - 4 pont A felelet matematikai tartalmi helyessége 4 pont 2. A feleletben szereplő, a témához illő definíció helyes kimondása2 pont 3. A feleletben szereplő, a témához illő tétel helyes kimondása és bizonyítása (6 pont). Ezen belül A Tétel helyes kimondása 2 pont A tétel helyes bizonyítása4 pont
42
4. A kitűzött feladat helyes megoldása (8 pont) Ha a feladatot csak a vizsgáztató segítségével tudja elkezdeni, akkor maximum 5 pont adható 5. Alkalmazások ismertetése (4 pont) Egy odaillő alkalmazás megemlítése 1 pont Ennek részletes kifejtése vagy további 2-3 lényegesen eltérő alkalmazás említése3 pont
43
Matematikai nyelvhasználat, kommunikációs készség - (5 pont) Ezen belül Matematikai nyelvhasználat2 pont Önálló, folyamatos előadásmód2 pont Kommunikáció1 pont 1 pont akkor is jár, ha a jelölt önálló felelete után nem volt szükség kérdésre
44
Köszönöm a figyelmet Orosz Ildikó
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.