PSZICHOLÓGIA. PSZICHOLÓGIA A pszichológia a lelki jelenségeket kutató tudomány. A pszichológia segítségével megismerhetjük az emberek viselkedése mögött.

Az előadások a következő témára: "PSZICHOLÓGIA. PSZICHOLÓGIA A pszichológia a lelki jelenségeket kutató tudomány. A pszichológia segítségével megismerhetjük az emberek viselkedése mögött."— Előadás másolata:

1 PSZICHOLÓGIA

2 PSZICHOLÓGIA A pszichológia a lelki jelenségeket kutató tudomány. A pszichológia segítségével megismerhetjük az emberek viselkedése mögött húzódó okokat, indítékokat.

3 PSZICHOLÓGIA Önismeretünk birtokában módunk van viselkedésünk ellenőrzésére és megváltoztatására. A pszichológiai ismeretek nélkülözhetetlenek az emberekkel való kapcsolatokban, az emberekkel való bánás során. A pszichológia vizsgálati területei:  Általános pszichológia  Személyiség pszichológia  Fejlődéspszichológia  Szociálpszichológia

4 PSZICHOLÓGIA A tevékenység jellege szerinti területek: Pedagógiai pszichológia - Iskolai pszichológia Orvosi lélektan – klinikai pszichológia Munkalélektan Reklámpszichológia Művészetpszichológia Sportpszichológia Kriminálpszichológia Valláspszichológia

5 Iskolapszichológia Az iskola által felvetett problémákra keres megoldást: diákok tanulási nehézségei, a diákok viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések, tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése, tanácsadás, az együttműködés elősegítése PSZICHOLÓGIA Szakértői felkészítés

6 Az iskolapszichológus feladatai: Információgyűjtés az egyes gyerekről, gyerekcsoportról, közvetlen foglalkozás egy-egy gyerekkel, gyerekcsoporttal, konzultáció a pedagógusokkal, képzés, értékelés PSZICHOLÓGIA

7 A pszichológia módszerei: kutatási módszerek, vizsgálati módszerek PSZICHOLÓGIA Kutatási módszerekVizsgálati módszerek 1.Megfigyelés Önmegfigyelés Mások megfigyelése Kísérlet 1.Kikérdezés, elbeszélgetés 2.Tesztek: Értelmi Intelligencia (IQ) Érzelmi Intelligencia (EQ) Speciális képességvizsgáló tesztek Projekciós tesztek

8 Szakértői felkészítés Szakértői felkészítés Az ellenőrzés lélektana, az ellenőrzést végző személyek pszichikus jellemzői: Személyes tulajdonságok:  Az ellenőrzés folyamatával kapcsolatos bizalom és megbízhatóság az ellenőrzést végző személytől függ. Az ellenőrzést végzők személyes tulajdonságai – alapelvek:  etikus magatartás,  tisztességes beszámolás,  kellő szakmai gondosság,  függetlenség,  bizonyítékokon alapuló megközelítés PSZICHOLÓGIA

9 Elvárt személyes tulajdonságok:  etikusság (tisztességesség, igazmondás, őszinteség, becsületesség, diszkréció)  nyíltság (más elgondolások, vélemények megfontolása)  diplomatikusság (tapintat az emberi kapcsolatokban)  megfigyelő készség (aktív észlelője a fizikai környezetnek)  érzékelés (ösztönös helyzetfelismerés)  rugalmasság (gyors alkalmazkodás a különböző helyzetekhez)  szívósság (kitartó, összpontosít a célok elérésére)  határozottság (képes logikai megfontolás és elemzés alapján, kellő időben következtetéseket levonni)  magabiztosság (képes független tevékenységre és működésre, együttműködés másokkal)  hatékony kommunikáció (konfliktuskezelés, problémamegoldás) PSZICHOLÓGIA

10 Erőszakmentes kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter-pszichológus módszere Célja: az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással. Két fókusza van: empátia – őszinte önkifejezés Az EMK négy tevékenységből áll:  megfigyelés,  érzés,  szükséglet,  kérés PSZICHOLÓGIA

11 Az erőszakmentes konfliktuskezelés lehetőségei Az empatikus, aktív meghallgatás és a saját igényeink nyílt és pontos megfogalmazása az erőszakmentes kommunikáció két alappillére. A modell alapelemei:  Elmondjuk, hogy mi játszódik le bennünk, anélkül, hogy a másikat kritizálnánk.  Kérésünket olyan módon tolmácsoljuk, hogy az mások szemében ne tűnjön elvárásnak.  Empátiával fogadjuk azt, hogy mi játszódik le a másikban (amit megfigyelnek, amit éreznek és amire szükségük van).  Empátiával fogadjuk, amit mások kérnek tőlünk, anélkül, hogy azt elvárásnak tekintenénk. PSZICHOLÓGIA

12 Az életidegen (az együttérzést gátló) kommunikáció formái:  kritika,  felelősség letagadása,  követelés,  jutalmazás és büntetés MESTER – TANULÓ VISZONYA PSZICHOLÓGIA

13 A kiemelkedő képességű tanulók jellemzői:  gyors felfogás;  problémamegoldó gondolkodás;  kreativitás;  lényeglátás;  magas intelligencia;  szakma iránti elkötelezettség;  pontosság, precizitás. Az átlagtól eltérő képességű tanulók KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓK PSZICHOLÓGIA

14 Jellemzői:  fejlődésük lassúbb;  tanulási nehézséggel küzdenek;  felfogásuk az átlagnál lassúbb, sokat hibáznak;  gondolkodásuk egysíkú;  egyszerre csak egy-egy lépést látnak előre;  figyelmük szétszórt, emlékezetük hiányos;  fáradékonyak. A fejlesztésük elvei:  egyéni bánásmód;  kis lépések elve;  állandó visszacsatolás és gyakorlás;  pontos feladatkijelölés;  ahol csak lehet az elmarasztalások helyett pozitív megerősítést kell alkalmazni. GYENGE KÉPESSÉGŰ TANULÓK PSZICHOLÓGIA

15 Nehezen kezelhető Nehezen kezelhető az a fiatal, akinek a magatartása nem megfelelő, de ez a probléma csak meghatározott helyzetekben jelentkezik. Nehezen kezelhetőség tünetei:  idegrendszeri, fiziológiás zavarok;  mozgáskoordináció zavarai;  értelmi fejlődés zavarai;  érzelmi, indulati élet zavarai;  akarati élet zavarai;  magatartás és jellemfejlődés zavarai. A nehezen kezelhetőség okai:  biológiai, idegrendszeri alkat;  pszichoszociális környezeti tényezők;  helytelen nevelési eljárások a családban;  a családban élő más személyek pszichés alkata, magatartása;  gyermekintézmények hatása;  iskolai vagy pedagógiai ártalmak. PSZICHOLÓGIA

16 A megelőzéshez A megelőzéshez alapvető fontosságú a gyermek környezetének feltérképezése (elsősorban a negatív családi hatások feltárása). A kiigazítás, korrekció lépései:  tanuló előéletének megismerése;  a tanuló személyiségének megismerése;  egyedi korrekciós terv készítése. PSZICHOLÓGIA

17 Okai:  a társadalom és a technikai környezet gyors fejlődése;  az életcélok, életstílusok eltérése. Megjelenési formái Megjelenési formái:  az életstílus, munkastílus eltérése;  ízlésben, öltözködésben, viseletben való eltérések. A generációs problémák megoldása:  a felnőttnek törekednie kell a feszültség megoldására;  figyelembe kell venni az élet változásait is. Az oktató és tanuló kapcsolata A generációs problémák PSZICHOLÓGIA

18 Nevelési szempontból az egyik legbensőségesebb kapcsolat az oktató és tanítványa között alakulhat ki. Oktató és diák kapcsolata, szinte minden pillanatban teremt olyan helyzeteket amiből tanulni lehet:  egyfelől különböző szakmai mesterfogásokat;  másfelől pedig követendő etikai, erkölcsi normákat. PSZICHOLÓGIA

19 Az oktató hatása a tanulóraPÉLDAKÉP A példakép egy követendő cselekvési norma, a meggyőzés egyik eszköze.TEKINTÉLY A tekintélytisztelet és megbecsülés olyan személy iránt, aki képességeivel, munkájával, felelősségteljes magatartásával, erkölcsi tulajdonságaival kivívja mások megbecsülését.BIZALOM A bizalom olyan viszony egy másik emberhez, aminek az alapja a meggyőződés a másik ember hűségéről, lelkiismeretességéről, becsületességéről. A bizalom jellemzői:  a másik feltétel nélküli elfogadása;  őszinteség;  jó szándék;  megbocsátás. PSZICHOLÓGIA

20 Készítette: dr. Nagy Tamás, dr. Nyéki Lajos, dr. Földes Zoltán, Kovács Miklós © 2005. Az erőszakmentes konfliktuskezelés lehetőségei Az empatikus, aktív meghallgatás és a saját igényeink nyílt és pontos megfogalmazása az erőszakmentes kommunikáció két alappillére. A modell alapelemei:  Elmondjuk, hogy mi játszódik le bennünk, anélkül, hogy a másikat kritizálnánk.  Kérésünket olyan módon tolmácsoljuk, hogy az mások szemében ne tűnjön elvárásnak.  Empátiával fogadjuk azt, hogy mi játszódik le a másikban (amit megfigyelnek, amit éreznek és amire szükségük van).  Empátiával fogadjuk, amit mások kérnek tőlünk, anélkül, hogy azt elvárásnak tekintenénk. PSZICHOLÓGIA

21 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET ! FIGYELMET !