Előadó: Kozák Tamás UTASKISZOLGÁLÁSI ELVÁRÁSOK A VASÚTÁLLOMÁSOK KORSZERŰSÍTÉSÉNÉL Perger Imre MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési szervezet A jövő vasútállomásai.

Az előadások a következő témára: "Előadó: Kozák Tamás UTASKISZOLGÁLÁSI ELVÁRÁSOK A VASÚTÁLLOMÁSOK KORSZERŰSÍTÉSÉNÉL Perger Imre MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési szervezet A jövő vasútállomásai."— Előadás másolata:

1 Előadó: Kozák Tamás UTASKISZOLGÁLÁSI ELVÁRÁSOK A VASÚTÁLLOMÁSOK KORSZERŰSÍTÉSÉNÉL Perger Imre MÁV-START Zrt. szolgáltatásfejlesztési szervezet A jövő vasútállomásai – a vasútállomások jövője 2012. Győr, 2012. március 30.

2 2 A vasútállomások funkciója hajdanán - 1 A vasútépítések idején a vasút és a vasútállomások újfajta stílust, igényszintet, követendő példát fogalmaztak meg. A vasútállomások kialakítását a következetes funkcionalitás jellemezte. A vasútállomások elhelyezkedését a legtöbb esetben az árufuvarozási racionalizálás vagy a forgalmi szükségszerűség határozta meg, de figyelemmel voltak az egyre növekvő személyszállítás kulturált lebonyolításával kapcsolatos igények kielégítésére is. Az állomásépület, a sorompó- vagy a térközőrhely nemcsak a vasúti forgalom lebonyolításához szükséges berendezéseknek, az árufuvarozást és a személyszállítást kiszolgáló létesítményeknek, hanem az ott dolgozó vasutasnak is otthont adott. A felvételi épületben a földszinten voltak a forgalom lebonyolításával összefüggő munkahelyek: a forgalmi iroda a távírdával, a személypénztár a málházó a poggyászfelvétellel, mérlegeléssel, a poggyászraktár. Az árufuvarozási munkahelyek általában az oldalrakodó és a homlokrakodó melletti raktárépületbe kerültek. Ugyanitt volt a vágányhídmérleg is. Az állomások többségénél az állomásfőnök és a legfontosabb munkatársak lakóhelye az állomásépület emeletén volt, a váltókezelő pedig az őrházban lakott. Így a kulcsemberek mindig kéznél voltak.

3 3 A vasútállomások funkciója hajdanán - 2 A ritka vonatközlekedéshez gyalog vagy lovas fogattal közlekedő utasok rendszerint a felvételi épület vágányokkal átellenes oldalához vagy kisállomás esetén az épület oldalához érkeztek, és onnan a pénztárcsarnokba léptek, megnézhették a fali menetrendet és az induló/érkező vonatok jegyzékét, tájékozódhattak a kedvezményekről és a menetdíjakról, majd megválthatták a menetjegyüket, illetve várhattak a vonat indulására. Az állomási előterek kialakítására nem kellett különösebb gondot fordítani, mert az érkező lovasfogat azonnal továbbhajtott, nyerges lovat nem hagytak az állomásnál, a kerékpár, motorkerékpár és a személygépkocsi pedig még nem létezett, így a parkolásukra sem kellett gondolni. A különböző minőségű színvonalú szolgáltatások igénybevételére szolgáló menetjegyet váltó utasok és a csatlakozó vonataikra váró utasok részére általában külön várótermeket építettek, amelyek a pénztárcsarnokból nyíló keresztfolyosó érintésével voltak megközelíthetőek. A legkisebb épületek kivételével külön I-II. és III. osztályú váróterem létesült, a nagyobb állomásokon elkülönítettek dohányzó és nemdohányzó, kultúr-, tanuló-, kisgyermekes várótermeket is.

4 4 A vasútállomások funkciója hajdanán - 3 Az elágazó és a nagyobb forgalmú állomásokon az utasellátás különféle kategóriáinak megfelelő szolgáltatásokat is szerveztek. A söntés a III. osztályú utasok váróterméhez, az általában kiemelkedő építészeti megoldású és szolgáltatási színvonalú étterem az I-II. osztályú utasok helyiségéhez csatlakozott. Volt élelmiszer, ajándék, dohány, újság és könyvárusítás, A higiéniát a külön épületben létesített árnyékszék vagy az állomásépület utasforgalomból kieső részén, az épület egyik végében elhelyezett angol WC szolgálta. A vágányok megközelítése a várótermek vágányok felőli oldalán húzódó előtetős verandán keresztül, a lehető legrövidebb útvonal igénybevételével, pályaszinten történt. A nagyobb forgalmú állomásokon az érkező utasokat külön útvonalon, a fő fogadócsarnokot elkerülve vezették ki az állomásról. A vasúti építészetet a forgalmi igényeknek megfelelő típusépületek képviselték. A klasszikus állomásépületet a terek és a funkciók összhangja jellemezte.

5 5 A vasútállomások funkciója jelenleg - 1 Jelenleg a vasúti állomásépületek többsége az eredeti állapotának megfelelő kialakítással, de a megváltozott funkciók megkövetelte jelentős térbeli változtatások nélkül működik. Pedig sokkal gyorsabb, sűrűbb a vonatközlekedés, emiatt rövidült az eljutási idő, a jobb és gyakoribb csatlakozás miatt kevesebb a vasútállomási várakozás. Emiatt kevesebb és más jellegű állomási szolgáltatásra van szükség. Gyakorlatilag megszűnt a vasútállomás közösségi tér szerepe. Megváltozott a vasútállomásra kijutás is. A gyalogos elérés mellett megjelent a kerékpár, a személygépkocsi, az autóbusz és eltűnt a lovas fogat. Az I-II-III. kocsiosztály kettőre, de gyakorlatilag csak a 2. osztályra csökkent, nincs már szükség 1. osztályú váróteremre. 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás is. A települési kiskereskedelmi szolgáltatások és vendéglátás bővülésével az állomási kereskedelmi létesítmények jelentősége és száma is csökkent. Az állomási utasellátás Resti Rt. általi „racionalizálásával” gyakorlatilag megszűntek az állomási éttermek, vendéglátóhelyek és rendszeridegen, a nemkívánatos elemeket vonzó szolgáltatások – játéktermek, nyerő automaták, kínai ruhaüzletek, turkálók – jelentek meg. A Restinek fizetett magas bérleti díjak miatt megemelkedett az állomási kiskereskedelem árszínvonala. A vasútállomási kereskedelmi létesítmények általában véve nem az utasokat vagy a vonatra várókat, hanem a település ráérő, inaktív elemeit vonzzák az épületbe, ami az utasok biztonságérzetét jelentősen rontja és közbiztonsági kockázatot is jelent.

6 6 A vasútállomások funkciója jelenleg - 2 Megváltoztak az állomási munkakörök. Megszűnt a távírda, nincs már málházó, véget ért az expresszáru és útipoggyász szállítás, nincs darabáru, ezért áruraktárra, mérlegelésre sincs szükség, visszaesett az áruszállítás, a gépi rakodás miatt nincs szükség oldal és homlokrakodóra, nincs élőállat szállítás, ezért az állatrakodók is feleslegessé váltak. A menetjegyet a MÁV forgalmi szolgálattevője helyett a MÁV-START saját személypénztárosa adja ki, ezért külön helyiséget igényel. Az állomásfőnök és a kulcsdolgozók már nem az állomásépületben laknak, emiatt elhagyottá, lepusztulttá vált az emelet. Sok állomáson egyáltalán nincs vagy nem folyamatos a vasúti dolgozó jelenléte. Ennek következtében fokozottabban romlik a létesítmények állapota, pusztulnak az épületek. A vasúti szolgálat megszüntetése és a szolgálati lakás elnéptelenedése után gazdátlanná váltak az épületek. Ugyanakkor sok állomáson, alul- vagy felüljáró, magasperon épült, esőbeállók és szélfogók létesültek. Korszerűbb WC-helyiségeket alakítottak ki, de sok helyen a vandál pusztítások miatt be is zárták azokat, tehát nincs vagy minősíthetetlen színvonalú ez a jogszabályban előírt szolgáltatás. A szakemberek egy része szerin az átszállási állomások kivételével indokolatlan az állomások, megállóhelyek többségén a WC üzemeltetése, hiszen a sűrű vonatközlekedés mellett a vonaton kulturáltabb, tisztább, rendezettebb mellékhelyiségek vannak.

7 7 A vasútállomások funkciója jelenleg - 3 Az utazási kínálat bővülése miatt jelentősen növekedtek az utastájékoztatással kapcsolatos elvárások. A korábbi írott és élőszavas utastájékoztatást kiegészíti a kiegészíti az aktuális utazási információkról is tájékoztató vizuális megjelenítés és a hangosbemondás. A közösségi közlekedés csatlakozópontjai miatt az autóbuszok utasai is a vasúti várótermeket és szolgáltatásokat veszik igénybe, az ő tájékoztatásukat is biztosítani szükséges. A megváltozott feladatokat az állomások többsége változatlan alapterülettel, kihasználatlan, felesleges terekkel, a funkciók és a szolgáltatások egymásra épülésének követése nélkül bonyolítja le. Az átszállási pontok, az alul- és felüljárók megépítése a legtöbb esetben az utasáramlatok vizsgálata nélkül történt, ezért sok a felesleges gyaloglás, egymást zavaró, keresztező útvonalak alakultak ki, az utasok bolyongásra kényszerülnek. Annak ellenére, hogy elfogadott stratégia van az állomások akadálymentesítésére, a pénzhiány miatt gyakorlatilag nincs akadálymentesen megközelíthető vasútállomás (állomásépület, peron).

8 8 Az állomási előtér kialakítása Az új állomásépületek építésénél az utasforgalmi létesítmények elhelyezését a fő utasáramlásnak megfelelően tervezik. A felvételi épülethez, illetőleg a vágányok megközelítési útvonalához legközelebb kerül a buszmegálló, majd a kerékpártárolók, és a gépkocsi-parkolók. Az elmúlt évek P+R, B+R fejlesztései bebizonyították, hogy az ütemes menetrend, a korszerű vasúti járművek és a korszerű, kamerával védett parkolók újabb utasokat vonzottak a vasútra.

9 9 Autóparkolás Vác állomás előtt

10 10 Autóparkoló Ausztriában a peron mellett

11 11 Kerékpártároló Ausztriában

12 12 Kerékpártárolás Magyarországon

13 13 A klasszikus felvételi épület utasáramlata

14 14 Utasáramlat a felújított felvételi épületben és mellett

15 15 Állomásfelújítási projekt a nagykátai vonalon A felvételi épületek korszerűsítésénél egyedülálló vállalkozásba fogott a MÁV. A nagykátai vonal valamennyi épületét egyidejűleg újítja fel. Korszerűsödik Farmos, Maglód, Mende, Nagykáta, Sülysáp, Szőlősnyaraló, Tápiógyörgye, Tápiószecső, Tápiószele, Újszász felvételi épülete, megújul és új, korszerű épületet kap Maglódi nyaraló és Szentmártonkáta. A vasút a megújuló épületek üzemeltetését – a korábban felújított és önkormányzati üzemeltetésbe adott gyömrői állomásépület sikerén felbuzdulva – az önkormányzatok bevonásával tervezi.

16 16 A felújított szabványépület elrendezése

17 17 Állomás felújítási projekt a nagykátai vonalon A nagykátai vonal szabványépületeinek műemlék jellegű igényes felújítása visszaállítja az eredeti külső képet és teljesen korszerű belső elrendezést alakít ki. Az átalakítás az új elvárásoknak megfelelően az következő funkciókat biztosítja: forgalmi iroda önálló pénztárblokk szociális blokk a munkavégzéshez szükséges tárolóhelyek a vágányok felől megközelíthető pénztárcsarnok új utas WC-blokk a vágányok felöli oldalon önálló kereskedelmi létesítmény a város felöli oldalon. Az emeleti lakások változatlan formában megmaradnak. Elbontásra kerülnek azonban a feleslegessé váló melléképületek és toldalékok.

18 18 Szentmártonkáta tervezett megállóhely épülete (Hajnal Építész Iroda Kft.) A vonalra tervezett új megállóhelyi típusépületben a személypénztáron, a várótermen és a vizesblokkon felül – a települések igényének megfelelően – egy kisebb kereskedelmi létesítmény is helyet kap, kielégítve a napi munkába járók igényeit.

19 19 Lepusztult szabvány felvételi épület – Dunakeszi

20 20 Felújított felvételi épület - Erdőkertes

21 21 Pénztárcsarnok, váróterem, kiszolgáló létesítmények - 1 A középállomásokon a váróterem, pénztárcsarnok csak egy bejárattal, vágányok felől vagy az épület oldalától legyen megközelíthető, megfelelő, egyértelműen jelzett, kiépített útvonalon. A nagyobb forgalmú és az autóbusz csatlakozó állomásokon célszerű az átjárható, a várossal és az átszállási kapcsolattal közvetlen összeköttetésben álló utascsarnok megtartása. Az ütemes menetrend és a javuló csatlakozási rendszer miatt a várótermek száma és mérete jelentősen csökkenthető. A pénztárcsarnok egyúttal kielégíti a váróteremmel szembeni elvárásokat is. A váróteremben is szükséges a hangos és a monitoros vizuális utastájékoztatás. A felújított állomásoknál biztosítani kell a kerekesszékes utasok akadálymentes közlekedését az állomási előtértől a pénztárcsarnokon keresztül az utasperonig.

22 22 Pénztárcsarnok, váróterem, kiszolgáló létesítmények - 2 Az állomások többségében általában jelenleg is zárva van az utas WC. A közlekedő vonatokon van mellékhelyiség. Az utas WC kialakítását - az üzemeltetési és takarítási problémák elkerülése érdekében - az esetleges önkormányzati vagy vendéglátó blokkhoz szervesen tartozóan célszerű megtervezni. A MÁV-START elvárásai szerint az állomási WC ne nyíljon a pénztárcsarnokból, célszerű azt a felvételi épület fő utasáramlattal ellentétes oldalán elhelyezni. A jegykiadó automatát, jegyérvényesítő készüléket a fő utasáramlási irányba célszerű elhelyezni, szélsőséges időjárási hatásoktól védett, jól megfigyelhető helyre. (peron, aluljáró lejárat, felvételi épület oldalfala). Aluljáróban, felüljáróban automata elhelyezését biztonsági okokból nem javasoljuk. Vagyonvédelem: a jegykiadó automatákat, az utas peront, a személypénztár előterét és a P+R parkolót célszerű a rendőrségre bevezetett kamerával megfigyelni. (Vasutas dolgozó jelenléte esetén tájékoztató monitort célszerű elhelyezni a szolgálati helyiségben is).

23 23 A pénztárblokkal kapcsolatos elvárások -1 A pénztárblokknak biztosítania kell az utas kulturált, gyors kiszolgálásához szükséges feltételeket, dolgozó zavartalan munkavégzését, a kornak megfelelő szociális feltételeket és a tárolt értékek biztonságos őrzését: elhelyezése külön, nem az utastérre vagy a szabadba nyíló, zsilipszerűen zárható biztonsági ajtó mögött riasztóberendezés és biztonsági védelem gépes szabvány pénztárpult 230 V hálózat biztosításával, a távközlési és intranet kapcsolattal PIN pad, a nemzetközi jegykiadásra berendezett pénztárban EPA- kapcsolat pénztáranként páncélszekrény és megfelelő tároló szekrény a nyomtatványok részére.

24 24 A pénztárblokkal kapcsolatos elvárások a 8 évi irattári anyag tárolása pénztáranként önálló vizesblokk (WC, zuhany), étkezési (pihenő) helyiség lehajtható fekvőhellyel a több pénztárral rendelkező állomásokon szükségessé váló pénztári munkahelyek: utánfizetési pénztár, számadó pénztár, tartalékos pénztárellenőr, pénztárellenőr az utánfizetési pénztár zárt előterében szükséges elhelyezni a jegyvizsgálók értékmegőrző szekrényeit az utánfizetési pénztárban kell tárolni és tölteni a jegyvizsgálók jegykiadó gépeit és mobiltelefonjait.

25 25 Gödöllő MÁV/BKV pénztári blokk terve (Hajnal Zsolt)

26 26 A vágányok megközelítése - 1 A vágányok megközelítése lehetséges szintben, alul vagy felüljárón keresztül. Mindhárom megoldásnak vannak előnyei és hátrányai: a hagyományos szintbeni megközelítés balesetveszélyes, ugyanakkor kényelmes, nem igényel lépcsőhasználatot, ezért az esélyegyenlőség biztosításához nincs szükség további építményekre a felüljáró viszonylag nagy magasság leküzdését igényli, emiatt megjelenik a mozgólépcső telepítés igénye és az időjárás viszontagságainak teheti ki az utasokat az aluljáró kisebb magasság leküzdését igényli, de zárt, egyes helyeken a magas talajvíz miatt nem is építhető meg és lényegesen drágább, mint a felüljáró az alul- és felüljáró esetében az esélyegyenlőség biztosítása további drága beruházást igényel (lift, rámpa), emiatt az üzemeltetési költségek is jelentősen magasabbak. A jó elhelyezkedésű vasútállomások esetében az alul- és felüljáró nemcsak a vonatok megközelítését, hanem a település – vasút által elválasztott – két részének gyalogos és kerékpáros összeköttetését is szolgálja.

27 27 A vágányok megközelítése - 2 Az elmúlt évek üzemeltetési gyakorlata azt bizonyítja, hogy az alul- és felüljáróba nem érdemes utaskiszolgáló létesítményeket telepíteni, mert nehezen védhetőek a rongálástól, ezért ide csak érkező/induló vonat jegyzéket és hangosbemondást terveztetünk. A vizuális utastájékoztató eszközöket úgy javasoljuk kialakítani, hogy azok már az aluljáróból olvashatóak legyenek. A beruházások során az alul- vagy felüljáró elhelyezkedése miatt vitatkoznak a legtöbbet a személyszállítási szakemberek. A tervezőknek és a kivitelezőknek a legkényelmesebb a peronvégi megközelítés kialakítása, mert ebben az esetben kisebb peronszélesség elégséges. Ennek hátránya, hogy a vonatok felbillennek, mert minden utas a lehető legkisebb gyaloglást igénylő kocsiban szeretne elhelyezkedni. A személyszállítás igénye a peron közepére elhelyezett fel- és lejáró lenne a kedvezőbb – a várható utasforgalomtól függően egy-vagy kétoldali megközelítési lehetőséggel, és a megállás helyének – az aktuális vonathossztól függő – rugalmas alkalmazásával.

28 28 A vágányok megközelítése - 3 A fel- és a lejáró, illetve az alul- és felüljáró szélességének meghatározása is rendszeres vitatéma. Vannak műszaki előírások, de ezek a gyakorlatban nem válnak be, mert az utas nem ezek figyelembevételével közlekedik. A tumultus balesetveszélyt okoz. A nagy csomagokat, a kerékpárt, a gurulós bőröndöt, az utasok kapcsolati rendszerét, a vonalvezetés korlátait és az egyéb dolgokat az előírások nem kezelik megfelelően. Az elméletileg megfelelő szélességű közlekedési tér a gyakorlatban rendre szűknek bizonyul. Gondot jelent az is, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos magyar előírások sokkal szigorúbbak, mint az európai uniósok, emiatt a vasútvonalak korszerűsítésénél indokolatlan többletköltségek jelentkeznek olyan létesítmények megépítésével, melyek használatára nincs igény és üzemben tartásukra sincs sem pénz, sem szakértelem. Felesleges rámpák, üzembe sem helyezett vagy néhány nap után használhatatlanná váló liftek, karfaliftek létesültek, bosszantva mind az üzemeltetőt, mind az utasokat és elvéve a forrásokat a ténylegesen szükséges fejlesztések elől. Szükség lenne az elvárások és a tényleges igények összehangolása a fejlesztési lehetőségekkel és a megfelelő rangsorolás.

29 29 A peron berendezése A peronokon biztosítani kell az alapvető kényelmi berendezéseket és peronbútorokat: akadálymentes peronburkolat padok esőbeállók perontetők szeméttartók óra ivókút. Elengedhetetlen a megfelelő hangos és vizuális utastájékoztató berendezés. Szükséges a folyamatos tisztántartás a megfelelően szervezett takarítással. Minden megállási helyen a peronra kerülhet a jegykiadó automata a jegyérvényesítő készülék a pánikoszlop a menetrend tartó az utastájékoztató tábla a vitrin a megfelelő távközlési, elektromos és biztonsági védelmi kapcsolat kiépítésével, térfigyeléssel. Szükséges a megfelelő térvilágítás kiépítése a kellő számú állomásnév-ismétlő tábla kihelyezése.

30 30 A peron berendezése

31 31 Utasperon – Wien Meidling

32 32 Utasperon - Dunakeszi

33 33 Utastájékoztatási elvárások irásos utastájékoztatás hangos utastájékoztatás vizuális utastájékoztatás speciális utastájékoztatás

34 34 Az írásos utastájékoztatás elhelyezése Az írásos utatájékoztatás lehetséges elhelyezése: pénztárcsarnok utasperon állomási előtér, a felvételi épület külső fala, a megállóhelyi esőbeálló aluljáró, közlekedési útvonal csatlakozó közlekedési eszköz megállója.

35 35 Írásos utastájékoztatás - 1 Minden állomáson és megállóhelyen biztosítandó tájékoztatási kötelezettség: érkező/induló vonatok jegyzéke tájékoztatás a jegyváltási lehetőségekről tájékoztatás a fogyatékosok utazásáról menetdíjtáblázat, pótdíjak pénztári nyitva tartás, nemzetközi jegyváltási tájékoztató kivonat az utazási feltételekből Az épület nélküli megállóhelyeken ezek az információk egy külön oszlopra elhelyezett táblán kaptak helyet.

36 36 Írásos utastájékoztatás - 2 Az írásos utastájékoztatás elvárt elemei a megfelelő állomásépülettel rendelkező vasútállomásokon az utasforgalom nagyságától és az állomás jellegétől függően kihelyezendő további írásos tájékoztatók: fali menetrend, nemzetközi összeköttetések fali menetrendje vágányzári tájékoztató, menetrend módosítás IC vonatok összeállítása, nemzetközi vonatok összeállítása utazási kedvezmények, üzletpolitikai kedvezmények, alkalmi kedvezmények.

37 37 Írásos utastájékoztatás - 3 Önként vagy szerződés alapján vállalt írásos utastájékoztatás: VOLÁN menetrend helyi közlekedési menetrend és tarifa helyi közlekedési térkép, kerékpáros tájékoztató, vasúthálózati térkép, Európa térkép, megye térkép település térkép vasútállomás helyszínrajza állomáskörnyék helyszínrajza közlekedési szövetségi tájékoztató közlekedési szövetség térképe egyéb tájékoztatók üzleti ajánlatok partnerek hirdetései szórólapok.

38 38 Hangos utastájékoztatás A hangos utastájékoztatás feladata a pénztárcsarnok az aluljáró a peronok megfelelő szelektált, jól érthető magyar és idegen nyelvű információval történő ellátása.

39 39 Vizuális utastájékoztatás A vizuális elektronikus utastájékoztatás elvárásai a pénztárcsarnokban az átszállási állomásokon a 60 percen belüli vonatforgalmat bemutató érkező és induló összesítő tábla az egyéb állomásokon a 60 percen belüli vonatforgalmat bemutató érkező/induló összesítő tábla vagy az érkező és induló vonatokat mutató monitor a peronokon az elővárosi állomásokon két vonatot, máshol egy vonatot feltüntető perontábla vágányonként, úgy kihelyezve, hogy az első az aluljáróból látszódjon, a második ettől kb. 100 m. távolságra (a személyzet nélküli szolgálati helyeken 2. perontáblára nincs szükség). átszállási állomásoknál az aluljáró peron lejáratánál (peronátjárónál) a csatlakozó vonatokról és autóbuszokról tájékoztatást nyújtó monitor

40 40 Speciális utastájékoztatás Speciális utastájékoztatási követelmények: érintőképernyős többfunkciós utastájékoztató készülék és pánikoszlop, amelynek az utastájékoztatáson (menetrendi, vonatforgalom, szolgáltatások, díjak) túl alkalmasnak kell lennie az élőszavas utastájékoztatás kérésre és a pánikoszlop funkcióra, ugyanebbe a készülékbe célszerű beépíteni a külön azonosítóval működő forgalmi kapcsolattartó és menesztési felhatalmazó funkciót is.

41 41 Vasútállomások kategorizálása Jelenleg a vasútállomásokat a MÁV-START és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között kötött közszolgáltatási szerződés szerint az állomások jelenleg AFejpályaudvarok BMinőségi távolsági állomások CTávolsági állomások DTávolsági megállóhelyek EBudapest elővárosi állomás FBudapest elővárosi megállóhely GRegionális állomás HRegionális megállóhely szegmensbe kerültek besorolásra. Ez a besorolás a fejlesztési és a tényleges igénybevételek teljesíthetősége miatt tovább finomítható.

42 42 Részletesebb kategorizálási lehetőség – 1 1)Fejállomás Budapest-Keleti, Budapest-Nyugati, Budapest-Déli 3 db napi 10 000 feletti jegyváltó 2/a nagyforgalmú vonatindító állomás 24 db 2/b nagyforgalmú elővárosi állomás 22 db 2/c nagyforgalmú elővárosi megállóhely 8 db 2/d nagyforgalmú középállomás 4 db napi 1000-10 000 jegyváltó 58 db 3/a jelentős forgalmú átszállási állomás 26 db 3/b jelentős forgalmú elővárosi állomás 21 db 3/c Jelentős forgalmú elővárosi megállóhely 12 db 3/d jelentős forgalmú középállomás 20 db Napi 370-1000 jegyváltó 79 db

43 43 Nagyforgalmú vasútállomások Komárom Rajka Szob Somoskőújfalu Székesfehérvár Győr Tatabánya Salgótarján külső Újszász Szombathely Szentgotthárd Bajánsenye Zalaszt.iván Murakersztúr Gyékényes Kaposvár Szekszárd Magyarbóly Kelebia Szeged Röszke Lökösháza Békéscsaba Kötegyán Biharkeresztes Debrecen Nyírábrány Tiborszállás Nyíregyháza Záhony Sátoraljaújhely Bánréve Ipolytarnóc Nógrádszakál Kecskemét Veszprém Pamhage n Harka Eger Miskolc 11 5 4 5 45 98 103 113 Zajta Fehérgyarmat Csenger Kocsord-alsó 114 Sáránd Óhat-Pusztakócs Tiszalök Kisszénás Vésztő Hódmezővásárhely Makó 142 Lajosmizse Börgönd Sárbogárd Kisbér Zirc Almásfüzítő Esztergom Galgamácsa Vác Körmend Zalalövő Somogyszob Balaton- szentgyörgy Mezőfalva Godisa Bátaszék Dombóvár Selye Középrigóc Villány Putnok Szilvásvárad Hidasnémeti Abaújszántó Karcag Tiszafüred Kunsztm.-Tass Kiskőrös Lepsény Zalabér- Batyk 14 Pápa Csorna Környe Veszprém- varsány Diósjenő Kál-Kápolna Kisterenye Kazincbarcika Hejőkeresztúr Nagykálló Nyíradony Fülöpszállás Hídvégardó Nyírbátor Mátészalka Sopron Pécs Vásárosnamény Szerencs Tiszapalkonya Nyékládháza Felsőzsolca Sajóecseg Gyöngyös 15 21 1 18 20 Porpác 25 23 Rédics Zalaegerszeg 25 Ukk Boba Celldömölk Kőszeg Fertőszentmiklós Hegyeshalom Nagykanizsa 17 60 30 60 38 60 61 66 Mohács 65 Nagyatád Somogy- szt.pál Balaton- fenyves Fonyód 39 36 35 26 Keszthely Tapolca 29 30 Siófok 11 16 8 9 1 1 1 10 20 30 12 Oroszlány 2 70 Pusztaszabolcs 44 40 Tárnok Érd Rétszilas Kiskunhalas 40 41 65 50 154 Bácsalmás 154150 46 43 42 Baja Buda- pest 71 Balassagyarmat 75 78 75 78 Aszód Hatvan 80 120 100 142 150 100 81 82 86 80 85 Cegléd Kiskunfélegyháza 155 140 155 Szolnok 145 Lakitelek 146 Kunszt.- márton Szajol Kisújszállás 102 87 108 89 109 Apafa Püspökladány 101 128 Szeghalom 127 Gyoma Mezőtúr 120 Orosháza 135 Mezőhegyes Battonya 125 147 Szentes 136 121 Kétegyháza 121 130 Tiszatenyő Nagykereki 105 110 Ózd 92 94 90 80 Mező- zombor Görög szállás 117 100 111 113 110 115 113 106 116 100 21 26 10 1 Szabadbattyán Füzesabony Mosonmagyaróvár Tata

44 44 A budapesti előváros nagyforgalmú állomásai

45 45 Részletesebb kategorizálási lehetőség – 2 4/a közepes forgalmú átszállási állomás 14 db 4/b közepes forgalmú elővárosi állomás 6 db 4/c közepes forgalmú elővárosi megállóhely 8 db 4/d közepes forgalmú középállomás 34 db 4/e közepes forgalmú megállóhely 5 db napi 200-370 jegyváltó 67 db 5/a kisforgalmú átszállási állomás 24 db 5/b kisforgalmú elővárosi állomás 20 db 5/c kisforgalmú elővárosi megállóhely 10 db 5/d kisforgalmú középállomás 191 db 5/e kisforgalmú megállóhely 27 db napi 200 alatti jegyváltó 272 db

46 46 Részletesebb kategorizálási lehetőség – 3 6/a Átszállási állomás állomásépülettel 6/b Elővárosi állomás állomásépülettel 6/c Elővárosi megállóhely állomásépülettel 6/d Középállomás állomásépülettel 6/e Megállóhely állomásépülettel 697 db 7/b Elővárosi állomás állomásépület nélkül 7/c Elővárosi megállóhely állomásépület nélkül 7/d Középállomás állomásépület nélkül 7/e Megállóhely állomásépület nélkül

47 47 A vasútállomások szolgáltatásai - 1 1176 megállási hely szerepel a MÁV vonalhálózatán. 479 helyen van jegykiadás, 697 állomáson nincs. A kisforgalmú állomásokon a jegykiadás fenntartása gazdaságtalan, ezért ezeken a jegykiadás fokozatosan megszüntetésre kerül. A vasútállomások utasforgalma, elhelyezkedése, települési kapcsolata és a rendelkezésre álló épületállomány mintegy 150 állomáson teszi lehetővé a szélesebb körű utaskiszolgálást, a kereskedelmi létesítmények bővítését, a vasúti épületek hatékonyabb kihasználását. A többi állomáson az önkormányzatok bevonásával kell törekedni a meglévő épületek felhasználására, különösen ott, ahol a vasúti szolgálat megszűnése miatt az állomás gazdátlan marad.

48 48 A vasútállomások szolgáltatásai - 2 Nyugat-Európában a vasút folyamatosan kivonul a technológiai korszerűsítés vagy az igények megváltozása miatt feleslegessé váló épületekből. Az épületeket értékesítik vagy elbontják. Egyes országokban a közepes forgalmú vasútállomáson létesülő kereskedelmi létesítményben egy sarokban kapnak helyet a vasúti utastájékoztatás prospektusai. A jegyértékesítést a bolti dolgozó végzi. Másutt a vasúti jegyek csak az esőbeálló alá helyezett automatából szerezhetőek be. Az utastájékoztató hirdetményeket és a tájékoztató térképeket is ide helyezik.

49 49 Utaskiszolgálás, kereskedelem A nagyállomásokon a vasútforgalom lebonyolításához szükséges irodákon túlmenően biztosított szolgáltatások: jegyvásárlás (jegypénztár, jegykiadó automata, jegykiadó kioszk) utastájékoztatás (dinamikus, statikus, vizuális, hangos, írásos, élőszavas) kényelmi szolgáltatások (váróterem, kofferkuli, mozgólépcső, poggyászmegőrzés, P+R, B+R, internet-kapcsolat) higiéniai szolgáltatások (WC, mosdó, zuhanyozó, pelenkázó) kereskedelem (ajándék, dohányáru, újság, könyv, élelmiszer) vendéglátás (étterem, büfé, automaták,) idegenforgalom (utazási iroda, szállásközvetítés, turista információ) pénzügyi szolgáltatások (posta, bank, pénzváltás, bankjegykiadó) közlekedési kapcsolatok (helyi, helyközi közlekedés, taxi) esélyegyenlőség (kerekesszék-emelő, lift, rámpa) biztonság, s (rendőrség, polgárőrség) egészségügyi szolgáltatás (elsősegély, gyógyszertár, defibrillátor) államigazgatás (okmányiroda, kormányablak) javítás/kölcsönzés (cipész, ruhatisztító, kerékpárjavító/kölcsönző, fodrász).

50 50 A vasútállomás és a település viszonya – intermodalitás A közlekedési szolgáltatást igénybevevők számára elsődleges igény lenne az átszállások, közlekedési eszközváltások optimális megszervezése. A szükséges feltételek: a közösségi közlekedési megállók és a kapcsolódó szolgáltatások egymásra épülése a csatlakozási rendszerek, a menetrendek és a tarifák összehangolása külföldön már bevett gyakorlat a közlekedési vagy a tarifaszövetség, nálunk a BKSZ csak apró kezdeti kezdeményezésként jelent meg a közös autóbusz és vasútállomási létesítményekre is csak kevés példa akad (Mátészalka), a közeli is ritka (Győr) az új fejlesztéseknél elmulasztják a kapcsolódási lehetőségeket (Hatvan), nem figyelnek az optimális átszállás követelményere (Érd alsó, Körmend) külföldön a hasonló fejlesztéseknél a vasúti vágányokat lesüllyesztik vagy felülépítik, és a kiszolgáló létesítményeket és üzleteket, parkolókat, buszmegállókat a vágányok felett vagy alatt helyezik el, így a vonatra szállóknak csak egy mozgólépcsőzésre vagy liftezésre van szükségük a szintkülönbség leküzdésére a hosszas bolyongás helyett. Ettől mi még gondolkodásban is nagyon távol vagyunk.

51 51 Hatvan nem intermodális csomópont

52 52 Hatvan nem intermodális csomópont - 2  A hatvani fejlesztés teljesen figyelmen kívül hagyta az átszálló utasok érdekét.  A meglévő, felesleges terekkel rendelkező vasúti épület felhasználása helyett új épületet építettek, ezzel tovább rontották a vasúti peronok megközelítését.  A két felvételi épület egy jó buszmegállónyi távolságra, több mint 500 méterre van egymástól.  Az átgondolatlan fejlesztés miatt várhatóan igényként jelentkezik majd a buszpályaudvar és a vasúti peronok összekötése, ami a peronok meghosszabbítását igényli majd.

53 53 A vasútállomások korszerűsítésénél elsődleges szempont az utazási igényekhez, a mai kor elvárásaihoz és a menetrendhez alkalmazkodó környezet biztosítása - az üzemeltetési költségek növekedésének elkerülése mellett. Az ütemes menetrend, a jobb csatlakozási lehetőség, a gyakoribb vonatközlekedés és a közlekedési ágak egymásra épülése megváltoztatta az állomási tartózkodás idejét és a szolgáltatásokkal szembeni elvárásokat. A vasútnak és az önkormányzatoknak közösen kellene megtalálniuk a meglévő adottságok felhasználásával és az igényekhez alkalmazkodó fejlesztésekkel az állomásépületek funkcióit. Ahol az lehetséges, a vasútállomásokat a települések tényleges kapujává, közösségi térré kell fejleszteni, a rend és a biztonság garantálásával. Ott, ahol a meglévő épületek gazdaságos vasúti üzemeltetését az utas- és a helyi települési igények nem tudják megteremteni és garantálni, a vasútnak döntenie kell az épület funkcióváltásáról, értékesítéséről vagy elbontásáról. Egyet nem szabad tenni: ölbe tett kézzel asszisztálni a meglévő állomásépületek és kiszolgáló létesítmények folyamatos pusztuláshoz.

54 54 STEINHAUS AUSZTRIA - felvételi épület A Semmering közepén lévő hatalmas állomásépület vasúti funkciói folyamatosan elsorvadtak. A forgalomirányítást központosították, a jegykiadás megszűnt, a tolatószolgálat feleslegessé vált, az árufuvarozás visszaesett, a hajdani állomást visszafejlesztették megálló rakodóhellyé. A felhagyott, használaton kívüli, értékesítésre váró állomás épületét életvédelmi kerítéssel választották el a vasúti pályától. Az ÖBB arculata még felismerhető.

55 55 STEINHAUS AUSZTRIA – az aluljáró zárható bejárata

56 56 STEINHAUS AUSZTRIA – utastájékoztatás az aluljáró legmélyebb pontján

57 57 STEINHAUS AUSZTRIA – menetrendi tájékoztató az aluljáróban

58 58 STEINHAUS AUSZTRIA – díjszabási tájékoztató az aluljáróban

59 59 STEINHAUS AUSZTRIA – akadálymentesítés nélküli feljárat az aluljáróból

60 60 STEINHAUS AUSZTRIA – „váróterem” és jegyérvényesítő az aluljáró kijáratánál

61 61 STEINHAUS AUSZTRIA – az aluljáró zárható kijárata a peronra

62 62 STEINHAUS AUSZTRIA – utasperon

63 63 Köszönöm az anyag összeállításhoz nyújtott segítséget Makranczi András Pataki Csanád Dr. Tóth-Maros Dániel Turi József Vigh István kollégámnak Köszönöm a figyelmet! perger.imre@mav-start.hu