Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyi önkormányzatok II.. Tartalom 1.A képviselő-testület. 2.A képviselő-testület bizottságai. 3.Településrészi önkormányzat. 4.Tisztségviselők. 5.Polgármesteri.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok II.. Tartalom 1.A képviselő-testület. 2.A képviselő-testület bizottságai. 3.Településrészi önkormányzat. 4.Tisztségviselők. 5.Polgármesteri."— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok II.

2 Tartalom 1.A képviselő-testület. 2.A képviselő-testület bizottságai. 3.Településrészi önkormányzat. 4.Tisztségviselők. 5.Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal. 6.A helyi önkormányzatok társulásai.

3 KT bizottságrészönkormányzatpolgármestertársulásjegyzőhivatal Gazdasági társaságok Civil szervezetek

4 Képviselő-testület:  választott szerv (5 évre);  gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit (  átruházás!);  ülések nyilvánosak (esetenként zárt);  rendes / rendkívüli ülések;  rendeletalkotás Társult képviselő-testület:  gazdaságosság;  közös hivatal, intézmények stb. A képviselő-testület működése

5 Átruházási tilalom A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1.a rendeletalkotás; 2.szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3.a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; 5.önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6.megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7.intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8.közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9.eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10.a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11.állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12.a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13.az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14.a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15.területszervezési kezdeményezés; 16.a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés, 17.amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

6 Nyilvános: a képviselő- testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni Nyilvános: a képviselő- testületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni Zárt ülés esetkörei: Kötelező zárt ülést tartani: Pl:  összeférhetetlenség;  méltatlanság;  fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárásakor Érintett kérésére kerül elrendelésre: Pl.:  választás;  kinevezés;  vezetői megbízás adása, ennek visszavonása A nyilvános testületi ülés sértené az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét: Pl.:  az önkormányzat vagyonával való rendelkezés;  pályázat megtárgyalása Nyilvános és zárt képviselő-testületi ülések

7 Egyszerű többség Jelenlévő képviselők > 50% Minősített többség Megválasztott képviselők > 50% Javaslat Döntés Határozatképesség, döntéshozatal

8 Nyílt szavazás módja, eljárási szabályai Titkos szavazás szabályai Név szerinti szavazás szabályai  kézfelemeléssel  szavazatszámláló géppel  ezek együttes alkalmazásával  kézfelemeléssel  szavazatszámláló géppel  ezek együttes alkalmazásával  az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára  SZMSZ-ben meghatározott esetekben Az eljárási szabályokat SZMSZ-ben kell rögzíteni A zárt ülésen tárgyalt ügyekben:  alpolgármester választás;  önkormányzati hatósági ügy;  összeférhetetlenség;  méltatlanság; A zárt ülésen tárgyalt ügyekben:  alpolgármester választás;  önkormányzati hatósági ügy;  összeférhetetlenség;  méltatlanság; Döntéshozatal

9 A határozatok csoportosítása: A döntés tartalma szerint:  gazdasági (költségvetési)  munkáltatói  hatósági  egyéb döntések A döntések várható hatása szerint:  hosszú távra szólóak  adott időtartamra (időállapotra) érvényesek A döntéshozó szerint:  képviselő-testületi döntések  önkormányzat szervei általi döntések Határozatokkal szemben támasztott követelmények: Ágazati, szakmai jogszabályok Ket. szabályai SZMSZ A képviselő-testület döntései

10 Rendeletet alkot:  törvény felhatalmazása alapján;  törvényben nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére Elfogadásához minősített többség szükséges Sajátosságai:  illetékessége: o főszabályként a helyi önkormányzat illetékességi területe; o társulás és társult képviselő testület esetén speciális szabály  kihirdetése: helyben szokásos módon  aláírója: jegyző és polgármester Rendeletalkotás

11  mulasztás esetén a kormányhivatal pótolhat;  jogforrási hierarchiában való illeszkedés;  a rendeletre vonatkozó szabályokat normatív határozatra is alkalmazni kell;  jellemző rendeletalkotási tárgyak: o SZMSZ; o költségvetés; o vagyongazdálkodás; o szociális rendelet Rendeletalkotás

12 A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit a törvény felsorolja:  testületi ülés helye;  időpontja;  megjelenés ténye;  javasolt, elfogadott napirendi pontok;  előterjesztések;  egyes napirendi pontokhoz hozzászólók neve, részvételük jogcíme, a hozzászólásuk, az ülésen elhangzottak lényege;  szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma;  döntéshozatalban résztvevők száma;  döntésből kizárt képviselő neve és a kizárás indoka;  jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése;  SZMSZ-ben meghatározottak A jegyzőkönyv

13 A képviselő-testület bizottságai Alapfeladata:  a képviselő-testület döntéseinek előkészítése;  végrehajtásának szervezése;  végrehajtás ellenőrzése Döntéshozatalban való részvétel:  a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat számára;  a képviselő-testület visszavonhatja döntését, valamint felülvizsgálhatja, megváltoztathatja azt;  bizottsági ügyrendről, munkaterv elfogadásáról személyes érintettség esetén a kizárásról dönthet;  önállóan meghozott döntések

14  az elnökének és tagjainak megbízatása megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára;  bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani;  törvényi előírás, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester;  a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható;  polgármester és a jegyző a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet A bizottságok összetétele

15 BizottságokÁllandóKötelezőFakultatívIdeiglenes

16  a képviselő-testület a bizottsági struktúráját, az egyes bizottságok feladatkörét, létszámát, személyi összetételét maga határozza meg és ezeket a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja  kötelező bizottságok létrehozása: kétezernél több lakosú településen szükséges pénzügyi bizottságot kialakítani  fakultatív bizottságok megalakítása  bármikor megszűntetheti, míg a kötelező bizottságnak csak a személyi összetételét, illetve a bizottság létszámát változtathatja meg;  ideiglenes bizottság létrehozása  egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára;  száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el;  ezer főt meg nem haladó településeken a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja A bizottságok megalakítása

17 Településrészi önkormányzat A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendelt- ségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

18  helyi politikus, választott tisztségviselő, a helyi közélet első számú szereplője;  megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapja, erős felhatalmazás;  a képviselő-testület elnöke, összehívja és vezeti a testület ülését;  tagja a képviselő-testületnek, képviseli a testületet;  a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő Polgármester

19  tisztsége (jogai és kötelezettségei) megválasztásával keletkezik;  a tisztség betöltésének módja: főállású vagy társadalmi megbízatású lakosságszámtól függetlenül;  főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg;  a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy alkalommal a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja a tisztség betöltésének módját;  megválasztását követően esküt tesz, esküokmányt ír alá;  javadalmazásának pontos mértéke az Mötv.-ben szerepel, attól eltérni nem lehet A polgármesteri tisztség keletkezése

20  az új polgármester megválasztásával;  ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható;  az összeférhetetlenség kimondásával;  méltatlanság megállapításával;  sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;  a tisztségről történő lemondással;  a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;  az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;  halálával; A polgármester tisztségének megszűnése

21 Eredetüket tekintve:  képviselő-testület által átruházott;  törvények által közvetlenül a polgármester számára meghatározott Jellegük alapján:  a képviselő-testülethez, bizottsághoz kapcsolható feladatok,  az önkormányzati hivatallal kapcsolatos teendők;  államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása;  a civil szervezetekkel, a lakossággal összefüggő feladatok Kiemelendő:  „vétójog”;  döntéshozatal a testület helyett „nem döntés” miatt, illetve két ülés között;  jegyző, aljegyző kinevezése A polgármester hatáskörei és jogosítványai

22  alapvető rendeltetése a polgármester helyettesítése, munkájának segítése;  személyére csak a polgármester tehet javaslatot, a képviselő-testület választja (választása: titkos szavazás, minősített többség);  egy alpolgármester választása kötelező (kizárólag a testület tagjai közül);  több alpolgármester is választható;  alpolgármester választható nem képviselő-testület tagjai közül is (korlátozott jogkör);  az alpolgármester főállású akkor lehet, ha a polgármester is az;  illetményét, tiszteletdíját a testület a polgármester díjazásának 70-90%-ában állapítja meg Alpolgármester

23  a képviselő-testület szerve, döntési jogköre is van;  a funkció lényeges eleme a közvetítő jellegű tevékenység (hivatal – polgármester – testület – bizottságok);  első számú szakmai vezető (képzettség: főiskola, egyetem);  a polgármester(ek) nevezi(k) ki határozatlan időre, vezetői munkakör, díjazás – Kttv.;  formai változás: a hivatal vezetője a jegyző, a fővárosban a főjegyző;  testület legfeljebb 6 hónap időtartamra az SZMSZ-ben rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról;  a tisztség betöltetlensége esetén a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki Jegyző

24 Képviseleti szervekkel kapcsolatos:  adminisztratív, technikai jellegű, szervezési feladatok;  döntések tartalmi előkészítése és a jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása, jegyzőkönyv a testületi ülésekről Szakmai feladatellátásával összefüggő A hivatal vezetése:  államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági feladatok ellátása Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében A jegyző feladatai

25  helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat;  fő felett kötelező a kinevezése;  főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a megyei közgyűlés hivatala esetén több aljegyző is kinevezhető;  kinevezésére a jegyzőre vonatkozó szabályok irányadók;  illetményét kinevezésekor a polgármester, azt követően a jegyző állapítja meg Aljegyző

26 Az Alaptörvény és az Mötv. alapján a képviselő-testület hivatalt hoz létre:  a hivatal az önkormányzat szerve, mely ellátja a képviselő- testület munkájával kapcsolatos feladatokat, illetve közreműködik a polgármester, jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok ellátásában A hivatalok típusai:  önálló polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, főpolgármesteri hivatal, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal);  a kétezer vagy a kétezer fő lakosságszámot meghaladó község, továbbá lakosságszámtól függetlenül a város önálló hivatalt hozhat létre, de csatlakozhat közös hivatalhoz is;  közös önkormányzati hivatal ; A hivatal

27 Feltételek:  azon községek, amelyeknek a lakosságszáma nem éri el a kétezer főt, közös önkormányzati hivatalt hoznak létre (nem tarthatnak fenn önálló hivatalt);  a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeknek járáson belül kell lenni, a települések egymással határosak, vagy legfeljebb egy település választja el őket egymástól A közös önkormányzati hivatal

28  képviselő-testület döntéseinek szakmai előkészítése, döntések végrehajtása;  államigazgatási feladatok ellátása;  közös önkormányzati hivatal esetén kihelyezett ügyintézés biztosítása (ügyfélszolgálat, ügyintéző) A hivatal feladatai

29  lényege: két vagy több önkormányzat megállapodás útján történő közös feladatellátása;  Mötv. - kevesebb a kötelező szabály, tágabb tér az önkormányzatok megállapodásának;  társulási megállapodásokat felül kellett vizsgálni, szükség esetén az Mötv. szabályaihoz igazítani A társulás

30 Általános szabályok:  a képviselő-testületek egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre;  írásbeli megállapodás;  a képviselő-testületek mindegyikének minősített többségű döntése kell a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, a társulás megszüntetéséhez;  csatlakozni a naptári év első napjával, kiválni a naptári év utolsó napjával lehet, törvény, illetve megállapodás alapján eltérő időpont is lehet;  a csatlakozásról és a kiválásról szóló döntést legalább hat hónappal korábban meg kell hozni és erről a társulási tanácsot értesíteni kell;  kizárásról a társulási tanács dönt A társulás

31 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A helyi önkormányzatok II.. Tartalom 1.A képviselő-testület. 2.A képviselő-testület bizottságai. 3.Településrészi önkormányzat. 4.Tisztségviselők. 5.Polgármesteri."

Hasonló előadás


Google Hirdetések