Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KRESZ oktatás. Elindulás 24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KRESZ oktatás. Elindulás 24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről."— Előadás másolata:

1 KRESZ oktatás

2 Elindulás 24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.

3 (2) Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell. (3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni.

4 Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről!!!

5 53§ (3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni. Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok

6 2/2010 sz. forgalmi utasítás A járművezető az indulásjelzést akkor adhatja meg, ha az utasok le- és felszállása befejeződött. Az indulásjelzés megadása után – a jelzés folyamatos működése közben – 3-5 másodperc múlva szabad a távműködtetésű ajtókat csukni, ha ennek egyéb akadálya nincs. Ha valamilyen oknál fogva valamelyik ajtó nem záródik, akkor az autóbuszvezető köteles meggyőződni annak okáról, s ettől függően megkísérelni az ajtó ismételt zárását.

7 Az autóbuszvezető megállóhelyről akkor indulhat el, ha: - az indulásjelző berendezéssel (berregő használata) az indulásjelzést megadta - a távműködtetésű utastéri ajtók becsukódásáról visszajelzést kapott (visszajelző lámpa fénye kialudt és a berregő elhallgatott), és meggyőződött az ajtók zárt állapotáról (visszapillantó tükör) - meggyőződött arról, hogy a jármű indításának egyéb akadálya nincs.

8 Irányváltoztatás 29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.

9 (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

10 A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.

11 Követési távolság 27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni. (2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg- ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságban besorolhasson.

12 Nincs szükség ilyen követési távolság tartására a) - a vezető előzésre készül fel, - az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy - az úton az előzés tilos b) fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között, c) egy nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.

13 (3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

14 Megfordulás, hátramenet 33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.

15 (2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.

16 (3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.

17 Elromlott jármű vontatása 57. § (2) Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni csak olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyát.

18 (7) Olyan járművet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni.

19 Közúti baleset 58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

20 (2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.

21 (3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

22 A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonos- ságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megron- gálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.

23 (4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos. (5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani. (6) A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

24 Gépkocsi átadás-átvétel, káreset. Történhet:  Tárolótereken.  Közutakon.  Javítóműhelyekben.

25 Gépkocsi átvétel. Minden esetben átvételkor, indulás előtt szemrevételezzük a járművet, és ha sérülést, vagy tartozékhiányt észlelünk azt azonnal jelezzük a diszpécsernek, illetve a forgalmi szolgálattevőnek. („gyorsváltás”) Az autóbuszt ne mozdítsuk el!!! (munkaköri leírás, forgalmi utasítás 1/2010)

26 A káreset lehet: sajáthibás, idegenhibás, két vagy több résztvevő vétkességéből adódó, olyan ok vagy okok miatti, ahol nem állapítható meg a vétkesség.

27 Minden esetben értesítsük a diszpécsert, és kérjünk vállalati helyszínelést, töltsük ki a baleseti bejelentőt. (kék-sárga) Előfordulhat, hogy nem történik meg a baleseti bejelentő kitöltésére. pl.: rendőri intézkedés történik és a másik fél megta- gadja a baleseti bejelentő kitöltését.

28 Abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni a helyszínen és rendőri intézkedés történt, az ügy kivizs- gálását a rendőrség szabálysértési eljárás keretein belül vizsgálja. A vizsgálat eredményéről értesítést küld. (rendőrségi határozat). A munkáltatót a vizsgálat eredményéről a munkaválla- lónak tájékoztatnia kell.

29 A szolgálati idő alatt bármilyen okból kifolyólag kár kelet- kezett az autóbuszban, átvételkor sérülést, tartozék- illetve üzemanyaghiányt észlelünk, a következő teen- dőink vannak: Jelzés a diszpécser, illetve a forgalmi-szolgálattevő szá- mára. (a járművet nem mozdítjuk el!!!) Az esemény rövid leírása jelentőlapon. Jegyzőkönyv felvétele a napiszemlén illetve a forgalom- vezetőnél.

30 A jelentőlapon történő jelentés minden esetben tartalmazza: az autóbusz rendszámát, a jelentést író olvasható nevét, az esemény rövid leírását, a káreset vagy sérülés észlelésének helyét és időpontját.

31 FDSZ biztosítás Annak a munkavállalónak aki legalább 6 hónapja tagja a vállalatnál működő Független Demokratikus Szakszerve- zetnek - továbbiakban FDSZ - lehetősége van arra, hogy a számára kiadott kártérítési határozatban foglalt kártérí- tési összeget az FDSZ biztosítása alapján a biztosító térít- se meg a Társaság számára.

32 Aki igénybe kívánja venni az említett szolgáltatást, a káreset bekövetkezése után két munkanapon belül jeleznie kell az FDSZ elnökének, a káreseti vizsgálónak, illetve a káreseti előadónak. (72/ , 30/ ) A szolgálati helyeken található gépjármű-kárbejelentési lapot értelemszerűen ki kell tölteni, és a kitöltött lapot el kell juttatni a káreseti előadónak. (Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 33. I.em.19.)

33 FONTOS!!! Az a munkavállaló aki él az előzőekben leírt lehetősséggel, a kárhatározatának kézhezvételét követően írásban egyezte- tést kell kérnie. Az egyeztetési tárgyaláson dönthet úgy, hogy mégsem kéri a kirótt kártérítési összeg biztosító által történő megtérítését, hanem azt magára vállalja. A szolgáltatás az igénybevétele esetén, az egyeztetés napjától számított 12 hónapig nem jár az adott munkavállaló számára.

34 A szakszervezeti biztosítás a következő esetekben nem igényelhető:  Az autóbusz nem megfelelő rögzítése miatt kelet- kezett károk.  A baleset helyszínének elhagyása.  A jelentési kötelezettség elmulasztása.  Tárolótereken, autóbusz-pályaudvarokon, buszmegállókban bekövetkezett káresetek.

35 Téli vezetés

36 a jó kilátás, a láthatóság a közlekedés egyik alapelve. Ha az autó ablakai havasak, jegesek, akkor azt el kell távolítani. A lámpákat, irányjelzőket szintén meg kell tisztítani. Célszerű az ablaktörlő lapátot néhányszor finoman odaverni a szélvédőhöz, ugyanis ha ez jeges, nem töröl rendesen. A téli, csúszós aszfalt legnagyobb veszélye, hogy sokszor nem látszik, az út csak vizes vagy tényleg lefagyott. Éppen ezért mindenkinek azt ajánljuk, ha eltérő kinézetű burkolathoz ér, csökkentse a sebességet. Ilyenkor érdemes egy rövid, óvatos fékezéssel kipróbálni, megvan-e a megfelelő tapadás.

37 Ha csúszós felületre érünk, kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A túlzott pedálkezelés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, de a túl nagy kormánymozdulat hatására is elkezdhet orral csúszni az autó. Ez az alulkormányozottság. Ez a jobbik eset, ugyanis az ilyen állapotban lévő autót könnyebb megfogni.

38 A kanyarodás közben találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy az autó fara kezd el csúszni: ez a túlkormányozottság. Ez a fajta megcsúszás a veszélyesebb, hiszen egy ilyen csúszást elkezdő autót nagyon pontosan kell megfogni ahhoz, hogy ne csapódjon át a másik irányba.

39 Alapvetően kétféleképpen lehet még megcsúszni, fékezés közben és gázadás közben. Egy elsőkerekes autó csúszós útburkolaton túl nagy gázra elkezdi tolni az orrát, vagyis alulkormányozottá válik. Ilyenkor mérsékelni kell a gázadást, és az autó egyből ismét fordul. Hátsókerekesnél ugyanez a túlzott gáz az autó farának kitörésével jár (túlkormányzott), de itt is a gáz visszavétele a megoldás.

40 Rögzítőfék!!!!!!!!!!!!!!!!

41 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Arató György


Letölteni ppt "KRESZ oktatás. Elindulás 24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések