Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az általános meghatalmazások jegyzéke, a gondnokoltak jegyzéke. A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartása. A befejezett ügyek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az általános meghatalmazások jegyzéke, a gondnokoltak jegyzéke. A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartása. A befejezett ügyek."— Előadás másolata:

1 Az általános meghatalmazások jegyzéke, a gondnokoltak jegyzéke. A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartása. A befejezett ügyek.

2 Az általános meghatalmazások jegyzéke 20. § (1) A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy a peren kívüli iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. minden év utolsó napján le kell zárni. A jegyzékbe az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet bejegyzést. A névjegyzék elektronikus úton is vezethető. A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat. Az általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonás tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.

3 - A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról - az OBH kezeli a nyilvántartást A törvényben meghatározott adatokat a járásbíróság bírája, bírósági titkár, vagy - a bíró utasítása alapján - bírósági ügyintéző vagy a bíróság elnöke által erre a feladatra kijelölt bírósági tisztviselő jegyzi be.

4 - írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást a benne szereplő adatokról, aki a) az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja vagy b) az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult. - bíróság polgári peres és nemperes eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából - az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából - a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából - bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során - a gyámhatóság. Díja: a) aki a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő más személyről kér adatszolgáltatást (és a jogi érdekét igazolja) Ft, b) aki az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatairól – saját magára nézve – kér adatszolgáltatást, 3000 Ft adatszolgáltatási díjat köteles megfizetni.

5 A gondnokoltak nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a) a gondnokolt aa) családi és utónevét, ab) születési családi és utónevét, ac) születési helyét és idejét, ad) anyjának születési családi és utónevét, ae) lakcímét, af) 2 személyi azonosítóját, 2 b) a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát, c) a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját, d) a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét, e) a bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletében meghatározott ügycsoportot vagy ügycsoportokat, f) a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját és g) a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta. - fel kell tüntetni a gondnokolt halálának tényét és időpontját.

6

7 A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartása évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról - a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Pp. szabályai megfelelően irányadók. A bírósági titkár első fokon önállóan önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban.

8 2. § A bíróság feladata a) a szervezet nyilvántartásba vétele b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése (változásbejegyzési eljárás), c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket e törvény a bíróság hatáskörébe utal, d) a szervezet nyilvántartásból való törlése e) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése és f) a nyilvántartás adatairól –– tájékoztatás nyújtása.

9 A bíróság feladata a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követően 28. § (1) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) az ügy áttételének, b) a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy c) hiánypótlásnak és a szükséges intézkedéseket megteszi.

10 A kérelem elutasítása 29. § (1) A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra a bíróság joghatósága kizárt, b) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a kötelező elemeket, vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták vagy c) a jogi képviselővel rendelkező kérelmező vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, d) a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége, e) a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy f)a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be. (2) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet hatvan napon belül elutasítja, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a hiánytalan kérelmet nem nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el.

11 A szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem érdemi vizsgálata 30. § (1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, és nem kell a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívni, vagy a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a bíróság a szervezetet legkésőbb a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi.

12 Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás Fogalma: Az alapítvány az alapító(k) által elfogadott és megszövegezett létesítő okiraton (alapító okiraton) alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult. Az eljáró bíróság: A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani. 51. § Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújthatja be.

13 Elektronikus eljárás január 1. napját követően a civil nyilvántartási eljárások elektronikus úton is kezdeményezhetőek. Kötelező: egyes szervezetek, így a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség számára január 1. napját követően a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő ha a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását kéri. kizárólag elektronikus úton nyújtható be a közhasznú jogállás megállapítása iránti kérelem,illetve a már közhasznú szervezet is a beadványokat kizárólag elektronikus úton adhatja be. Egyéb kérelmező : a nem elektronikus útra kötelezett kérelmét választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon terjesztheti elő a bíróságon.

14 Az alapítvány megszűnésének megállapítására és az alapítvány megszüntetésére irányuló polgári peres eljárás 60. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes. (2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes. (3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt - a törvényben meghatározott eljárást követően - törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.

15 Az informatikai rendszer 72. § (1) Az informatikai rendszer a következő főbb alkalmazásokból épül fel: a) a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása b) országos névjegyzék: a törvényszéki nyilvántartások adatainak egységes, az interneten, azonosítás nélkül elérhető, országosan egységes gyűjteménye, c) a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás: az iratok elektronikus úton történő fogadását szolgáló alkalmazás, d) ügyviteli alkalmazás e) iratkezelési alkalmazás f) kapcsolattartó alkalmazás: a bíróság és más hatóság közötti kapcsolatot biztosító alkalmazás, g) a beszámolót kezelő alkalmazás.

16 Az OBH működteti az informatikai rendszert. A civil és egyéb szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek. Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. Kivétel: Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.

17 A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának tartalma 91. § Kötelező elemek: a) a szervezet nyilvántartási számát, b) a szervezet nyilvántartásba vételéről (változásbejegyzéséről) szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját, c) a létesítő okirat keltét, d) a szervezet nevét, e) a szervezet székhelyét, f) a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét, g) a képviselet terjedelmét és módját, j) a szervezet típusát. (2) A nyilvántartási szám a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.

18 Szükség szerinti elemek: a) a létesítő okirat módosításának időpontját, b) a szervezet rövidített nevét, c) a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését, d) meghatározott időtartamra alapított szervezet esetén a meghatározott idő lejártának napját, g) a közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznú jogállás megszerzéséről, módosításáról, törléséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját, j) a szervezet célját, l) 1 - kijavítás esetén - az adat kijavításának időpontját, o) a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, p) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.

19

20 A befejezett ügy fogalma 39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott. (2) befejezett az az ügy is, amelyben: a) félbeszakadt az eljárás, b) szünetel az eljárás, c) felfüggesztették az eljárást, e) más ügyhöz való egyesítésről rendelkeztek, f) az ügy áttételéről rendelkeztek, vagy más bíróságot jelöltek ki az eljárásra, i) a Pp §-a alapján a keresetlevélnek az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szerv részére történő megküldéséről rendelkeztek, j) az eljárás elhúzódása miatt benyújtott, felterjesztett kifogást bíráltak el.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az általános meghatalmazások jegyzéke, a gondnokoltak jegyzéke. A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartása. A befejezett ügyek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések