Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Összefogás egy új típusú vidéki életformáért, avagy kísérleti modell az Európai Unió és a gazdasági szektorok mezsgyéjén.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Szabolcsi VKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 27%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Felső-Szabolcsi VKE területe 24 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 49,770 fő, a városokban élő lakosok száma 13,654 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 49, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Mándok 4,694 fő 4,614 fő 4,346 fő 4,064 fő Záhony Dombrád Ajak Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 20 Felső-Szabolcsi VKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,198,700 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Felső-Szabolcsi VKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪1,175,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪1,198,700 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪835,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪6▪6▪1,159,500 ▪Leader közösségi fejlesztés▪8▪8▪922,600 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪293,690 ▪Leader képzés▪1▪1▪121,500 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪215,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪50,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪82,104 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪70,000

6 5 Felső-Szabolcsi VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémája a gazdasági szerkezetátalakításból adódó munkanélküliség, melyet súlyosbít a szakképzetlen, vagy nem megfelelő (nem piacképes) szakképzettséggel rendelkezők nagy száma. A térség alacsony tőkevonzó képessége versenyhátrányba kényszeríti a helyi vállalkozásokat. Szintén jelentős probléma a kommunális hulladékkezelés hiánya egyes településeken. ▪A szabad erőforrások (természet, képezhető munkaerő) adják alapját a helyi gazdaságfejlődésnek, életminőség javulásnak. A térség jellegéből adódóan két kitörési lehetőség van, egyrészt a térség logisztikai-infrastrukturális előnyének kihasználása, a keleti termékek feldolgozása, raktározása tekintetében. ▪Másrészt a speciális helyi természeti környezetre, adottságokra alapozó mezőgazdasági, turisztikai lehetőségek kiaknázása.

7 6 Célunk olyan társadalmi és gazdasági környezet kialakítása a térségben, amely kihasználva a logisztikai és természeti adottságait, épít a mezőgazdasági és kulturális hagyományira, versenyképes szolgáltatást biztosít az itt élő és ide betelepülő lakosságnak, munkát és megélhetést biztosítva a szakképzett munkaerő számára, elősegítve ezáltal a lakosság életminőségének javulását és a fiatalok elvándorlásának megállítását Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Szabolcsi VKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A helyi közösség az Észak-Alföldi Régió észak-keleti részén található, a Nyírségnek nevezett nagytáj tiszaháti, újabb elnevezéssel felső-szabolcsi, vagy tiszakönyöki részén helyezkedik el. A megyében jellemző aprófalvas településhálózat a térséget is jellemzi. A térség természetes központja gazdaságilag, kulturálisan és közlekedésileg Kisvárda, a közösség települései között három város található, azonban településszerkezetileg, szolgáltatások szempontjából a városok nagyközségi szintet képviselnek. A térség észak-déli tengelye mentén a vasúti fővonal (100-as), a 4. számú főútvonal, valamint a magyar-ukrán (korábban szovjet) határátkelő térformáló hatására logisztika, és feldolgozóipar telepedett le. A peremterületeken, melyet a Tisza folyó határol, megmaradt a mezőgazdasági termelésre alapuló helyi gazdaság. A viszonylag kis területen elhelyezkedő közösség rendkívül változatos képet mutat. A településen belüli és a települések közötti partnerség nem igazán jellemző a térségre, mely elsősorban régi társadalmi és gazdasági beidegződés miatt alakult ki. Az egymás közötti látens verseny fölösleges erőforrásokat köt le, mellyel versenyhátrányba kerül a terület. Kormányzati szándék szerint a térségben rejlő logisztikai lehetőség kiaknázása a térség fő kitörési pontja. A logisztikai előny alapján a gazdasági tengely mentén a nehézipar, feldolgozóipar, és a harmadik szektor megerősödése várható középtávon. A falusi értékek, életforma fennmaradása az új életkörülmények között új megoldási javaslatokat kíván. A hely szelleme esetünkben konkrétan nem megfogalmazható a sokszínűség, valamint a kellő kohézió hiánya miatt. A helyi közösség az Észak-Alföldi Régió észak-keleti részén található, a Nyírségnek nevezett nagytáj tiszaháti, újabb elnevezéssel felső-szabolcsi, vagy tiszakönyöki részén helyezkedik el. A megyében jellemző aprófalvas településhálózat a térséget is jellemzi. A térség természetes központja gazdaságilag, kulturálisan és közlekedésileg Kisvárda, a közösség települései között három város található, azonban településszerkezetileg, szolgáltatások szempontjából a városok nagyközségi szintet képviselnek. A térség észak-déli tengelye mentén a vasúti fővonal (100-as), a 4. számú főútvonal, valamint a magyar-ukrán (korábban szovjet) határátkelő térformáló hatására logisztika, és feldolgozóipar telepedett le. A peremterületeken, melyet a Tisza folyó határol, megmaradt a mezőgazdasági termelésre alapuló helyi gazdaság. A viszonylag kis területen elhelyezkedő közösség rendkívül változatos képet mutat. A településen belüli és a települések közötti partnerség nem igazán jellemző a térségre, mely elsősorban régi társadalmi és gazdasági beidegződés miatt alakult ki. Az egymás közötti látens verseny fölösleges erőforrásokat köt le, mellyel versenyhátrányba kerül a terület. Kormányzati szándék szerint a térségben rejlő logisztikai lehetőség kiaknázása a térség fő kitörési pontja. A logisztikai előny alapján a gazdasági tengely mentén a nehézipar, feldolgozóipar, és a harmadik szektor megerősödése várható középtávon. A falusi értékek, életforma fennmaradása az új életkörülmények között új megoldási javaslatokat kíván. A hely szelleme esetünkben konkrétan nem megfogalmazható a sokszínűség, valamint a kellő kohézió hiánya miatt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1

10 9 A térség általános környezeti állapota viszonylag jó. Jelentősebb környezeti terhelést jelentő ipari tevékenység nincs, illetve az üzemek megfelelő technológiával rendelkeznek. A környezeti állapot romlásának jelenleg két fő oka van: a mezőgazdasági termelés túlzott, nem összehangolt vegyszerfelhasználása, valamint a kommunális szilárd és folyékonyhulladék nem megfelelő kezelése. A térséget keleti, északi és nyugati irányból a Tisza határolja, melynek sávja gyakorlatilag érintetlen természeti környezet jelent. A védett területek is a Tisza mentén találhatóak. Az országosan védett területek az itteni növényritkaságoknak, életközösségeknek köszönhető. A Natura 2000-es területek földhasználatát jelenleg a tiltások határozzák meg, a benne rejlő lehetőségek kiaknázatlanok. A tiltások egyes esetben túlzott területhasználati korlátot jelentenek. A védett területek környezeti állapota a környezettudatos életfelfogás hiánya ellenére megfelelő. Vízminőség területén a térségben jelentős gondok – a kommunális folyékonyhulladék kezelés kivételével – nincsenek. Jelentősebb gondok a vízgazdálkodás területén van. A térség árvíz és belvízvédelmi szempontból egyaránt veszélyeztetett, ugyanakkor az aszály folyamatosan jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. Vízfelhasználás folyamatosan csökkenő mértékű a térségben, nő viszont az illegális vízhasználat, mely káros következményei késéssel jelentkeznek a Tisza talajvíz visszatöltése miatt. A klímaváltozás már érinti a térséget, amit a súlyosbodó aszályos időszakok, a szélsőségesebb időjárási viszonyok mutatják. A klímaváltozás a mezőgazdasági termelést érinti legszembetűnőbben (gyümölcstermés teljes lefagyása 2007-ben). A tájképet a nyírségi homokdombok, valamint a Tisza határozza meg. Az ezekből származó hátrányok érzékelhetőek, az előnyei viszont nincsenek kiaknázva. A térség általános környezeti állapota viszonylag jó. Jelentősebb környezeti terhelést jelentő ipari tevékenység nincs, illetve az üzemek megfelelő technológiával rendelkeznek. A környezeti állapot romlásának jelenleg két fő oka van: a mezőgazdasági termelés túlzott, nem összehangolt vegyszerfelhasználása, valamint a kommunális szilárd és folyékonyhulladék nem megfelelő kezelése. A térséget keleti, északi és nyugati irányból a Tisza határolja, melynek sávja gyakorlatilag érintetlen természeti környezet jelent. A védett területek is a Tisza mentén találhatóak. Az országosan védett területek az itteni növényritkaságoknak, életközösségeknek köszönhető. A Natura 2000-es területek földhasználatát jelenleg a tiltások határozzák meg, a benne rejlő lehetőségek kiaknázatlanok. A tiltások egyes esetben túlzott területhasználati korlátot jelentenek. A védett területek környezeti állapota a környezettudatos életfelfogás hiánya ellenére megfelelő. Vízminőség területén a térségben jelentős gondok – a kommunális folyékonyhulladék kezelés kivételével – nincsenek. Jelentősebb gondok a vízgazdálkodás területén van. A térség árvíz és belvízvédelmi szempontból egyaránt veszélyeztetett, ugyanakkor az aszály folyamatosan jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. Vízfelhasználás folyamatosan csökkenő mértékű a térségben, nő viszont az illegális vízhasználat, mely káros következményei késéssel jelentkeznek a Tisza talajvíz visszatöltése miatt. A klímaváltozás már érinti a térséget, amit a súlyosbodó aszályos időszakok, a szélsőségesebb időjárási viszonyok mutatják. A klímaváltozás a mezőgazdasági termelést érinti legszembetűnőbben (gyümölcstermés teljes lefagyása 2007-ben). A tájképet a nyírségi homokdombok, valamint a Tisza határozza meg. Az ezekből származó hátrányok érzékelhetőek, az előnyei viszont nincsenek kiaknázva. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 10 A természeti szépségek alig ismertek, s az infrastruktúra hiánya miatt elérhetetlenek, vagy nem nyújtanak kellő „szolgáltatást”. Utóbbi hátrányok egyben legfontosabb értékünk is, hiszen az érintetlen természet sajnos manapság kuriózumnak számít térségünkben. Talajszerkezete: a település felszínét szinte teljes gyenge minőségi homok (futóhomok) borítja, mely alatt löszös homok, illetve kissé mélyebben vízzáró agyagréteg van. A deflációs kártételnek kitett terület az összterület egyharmada. Talajszennyezettség egyes iparterületeken pontszerűen szennyezett, a települési folyékonyhulladék a legjelentősebb talajszennyező forrás. Légszennyezés szempontjából kedvező képet mutat a térség, helyi szennyező források gyakorlatilag nincsenek. Agrártermelés szempontjából a talajtani adottságok, valamint a mikroklíma viszonylag szűk mozgásteret engednek, így alakult ki a szinte monokultúrás almatermesztés, valamint az árvízveszélyes, illetve a kis termőképességű területeken az erdőgazdálkodás. Utóbbi a megújuló energiaforrások előállítása terén jelenthet előnyt. A földhasználat tekintetében nincs egységes séma, ennek okát elsősorban az elaprózódott birtokszerkezetben találjuk. A természeti szépségek alig ismertek, s az infrastruktúra hiánya miatt elérhetetlenek, vagy nem nyújtanak kellő „szolgáltatást”. Utóbbi hátrányok egyben legfontosabb értékünk is, hiszen az érintetlen természet sajnos manapság kuriózumnak számít térségünkben. Talajszerkezete: a település felszínét szinte teljes gyenge minőségi homok (futóhomok) borítja, mely alatt löszös homok, illetve kissé mélyebben vízzáró agyagréteg van. A deflációs kártételnek kitett terület az összterület egyharmada. Talajszennyezettség egyes iparterületeken pontszerűen szennyezett, a települési folyékonyhulladék a legjelentősebb talajszennyező forrás. Légszennyezés szempontjából kedvező képet mutat a térség, helyi szennyező források gyakorlatilag nincsenek. Agrártermelés szempontjából a talajtani adottságok, valamint a mikroklíma viszonylag szűk mozgásteret engednek, így alakult ki a szinte monokultúrás almatermesztés, valamint az árvízveszélyes, illetve a kis termőképességű területeken az erdőgazdálkodás. Utóbbi a megújuló energiaforrások előállítása terén jelenthet előnyt. A földhasználat tekintetében nincs egységes séma, ennek okát elsősorban az elaprózódott birtokszerkezetben találjuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 11 A térségben nincs olyan település, mely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozna. 19 hátrányos besorolású település közül egy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település 16 az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, két település mindkét jellemző szempontjából hátrányosnak minősíthető. A nem hátrányos besorolású települések egyes gazdasági mutatói jobbak egy kijelölt szinttől, de a közösség többi településétől jelentősebb eltérés nincs. A települések közötti ilyen típusú megkülönböztetés a program végrehajtását nem segíti, a közösség összetaró ereje ellen hat a statisztikai adaton alapuló szegregáció. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Kereskedelem, javítás –Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 5% 32% 10% 8% 13% 10% 0% 9% 5%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 33%-kal a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 4% 20% 11% 2% 33% 3% 1% 21% 3% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.5%, ami 4.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.5% ▪Változás 2003-hoz képest 4.7 százalékpont

18 17 A térség, foglalkoztatási szempontból egyértelműen a rendszerváltás vesztese. A mezőgazdasági szektor az alacsony jövedelemszerző képesség miatt felaprózódott, általánossá vált a családi gazdálkodás keretében is átlagos jövedelmet biztosító almatermesztés, melyhez a környezeti feltételek adottak. A szétaprózódott birtokszerkezet egyik oka, hogy a gyümölcstermesztés nem kellően hatékony, különösen nemzetközi összehasonlításban. A nagy állami vállalatok megszűnése, vagy tevékenységük beszűkülése miatt jelentős számú munkanélküli került a szociális ellátórendszerbe, vagy ami még rosszabb, a rendszeren kívülre. Esetükben a munka világába való visszavezetésnek hagyományos módszerei már nem működnek. A foglalkoztatási adatokból leszűrhető, hogy néhány település kivételével szinte minden mutató rosszabb az országostól, az átlagos térségi mutató is több mint kétszerese az országosénak. Az idősoros adatokat vizsgálva kiderül, hogy évről évre magasabb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliek körében magas a szakképzetlen (elsősorban a cigány származásúak között) munkaerő, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Egyes településeken kimagaslóan magas a nők aránya a munkanélküliek között, máshol viszont alig mérhető ez az arány. A térség, foglalkoztatási szempontból egyértelműen a rendszerváltás vesztese. A mezőgazdasági szektor az alacsony jövedelemszerző képesség miatt felaprózódott, általánossá vált a családi gazdálkodás keretében is átlagos jövedelmet biztosító almatermesztés, melyhez a környezeti feltételek adottak. A szétaprózódott birtokszerkezet egyik oka, hogy a gyümölcstermesztés nem kellően hatékony, különösen nemzetközi összehasonlításban. A nagy állami vállalatok megszűnése, vagy tevékenységük beszűkülése miatt jelentős számú munkanélküli került a szociális ellátórendszerbe, vagy ami még rosszabb, a rendszeren kívülre. Esetükben a munka világába való visszavezetésnek hagyományos módszerei már nem működnek. A foglalkoztatási adatokból leszűrhető, hogy néhány település kivételével szinte minden mutató rosszabb az országostól, az átlagos térségi mutató is több mint kétszerese az országosénak. Az idősoros adatokat vizsgálva kiderül, hogy évről évre magasabb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliek körében magas a szakképzetlen (elsősorban a cigány származásúak között) munkaerő, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Egyes településeken kimagaslóan magas a nők aránya a munkanélküliek között, máshol viszont alig mérhető ez az arány. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19 18 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Tuzsér székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 3 db 1,257 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 19 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Kereskedelem, javítás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪295 ▪240 ▪210 ▪130 ▪105 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Tuzsér ▪Záhony ▪Dombrád ▪Anarcs Főtevékenység ▪5153 Fa-, építőanyag-, szaniteráru- nagykereskedelem ▪6312 Tárolás, raktározás ▪6010 Vasúti szállítás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Név ▪ERDÉRT Zrt. ▪MÁV Zrt., Záhony-Port ▪Máv Cargo ▪Dombka Zrt ▪Agrana Juice Magyarország Kft

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪90 ▪74 ▪52 ▪31 ▪30 ▪Ajak ▪Tuzsér ▪Ajak ▪Anarcs ▪1715 Selyemfonás ▪6312 Tárolás, raktározás ▪5111 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme ▪1930 Lábbeligyártás ▪7230 Adatfeldolgozás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪UWITA Kht. Név ▪Taurus Carbonpack Kft ▪START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Kht. ▪Felső-Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat ▪TÉKISZ Zrt

22 21 Alegnagyobb vállalkozások a keleti (széles) és nyugati (normál) nyomtáv eltérésből adódó térségi logisztikai előnyt aknázza ki az átrakási tevékenységgel. A keleti nyersanyagok elsődleges feldolgozására alakult óriáscégek utódai, kisebb-nagyobb mértékben folytatják tevékenységüket. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, szintén a régebbi termelőszövetkezetek, vállalatok utódai. Jelentőségük utóbbi időben szintén csökkent. Az akciócsoportnak nem tagja Kisvárda, ugyanakkor a térség legnagyobb foglalkoztatói itt működnek. Elsősorban az élőmunka-igényes feldolgozóipar van jelen, mely azonban rendkívül érzékenyen reagált a külső körülményekre, külső piaci hatásokra, gyakori üzemleállásokkal, csoportos létszámleépítésekkel. A kis és mikro vállalkozások elsősorban elsődleges lakossági igényeket elégítenek ki, de magas a kényszervállalkozások aránya is, különösen a mezőgazdasági szektorban. A lakossági szolgáltatások minősége, elérhetősége ugyanakkor továbbra sem megfelelő, különösen a kisebb lélekszámú településeken. A kis és mikro vállalkozások tőkehiánya mellett legfontosabb problémaként érzékeljük a vállalkozások közötti együttműködés hiányát, az egységes fellépést a piacon. Nincs vállalkozásfejlesztési együttműködés, alig van termelési, értékesítési szövetkezet, nincs egységes arculat, közös érdekek menti összefogás, érdekérvényesítés. A vállalkozások száma az országos átlag alatt van, mely egyrészt a vállalkozási kedv hiánya, másrészt az alacsony jövedelemszerző képesség miatt van, de jelentős ok a tőkehiány is. A vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás. Alegnagyobb vállalkozások a keleti (széles) és nyugati (normál) nyomtáv eltérésből adódó térségi logisztikai előnyt aknázza ki az átrakási tevékenységgel. A keleti nyersanyagok elsődleges feldolgozására alakult óriáscégek utódai, kisebb-nagyobb mértékben folytatják tevékenységüket. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, szintén a régebbi termelőszövetkezetek, vállalatok utódai. Jelentőségük utóbbi időben szintén csökkent. Az akciócsoportnak nem tagja Kisvárda, ugyanakkor a térség legnagyobb foglalkoztatói itt működnek. Elsősorban az élőmunka-igényes feldolgozóipar van jelen, mely azonban rendkívül érzékenyen reagált a külső körülményekre, külső piaci hatásokra, gyakori üzemleállásokkal, csoportos létszámleépítésekkel. A kis és mikro vállalkozások elsősorban elsődleges lakossági igényeket elégítenek ki, de magas a kényszervállalkozások aránya is, különösen a mezőgazdasági szektorban. A lakossági szolgáltatások minősége, elérhetősége ugyanakkor továbbra sem megfelelő, különösen a kisebb lélekszámú településeken. A kis és mikro vállalkozások tőkehiánya mellett legfontosabb problémaként érzékeljük a vállalkozások közötti együttműködés hiányát, az egységes fellépést a piacon. Nincs vállalkozásfejlesztési együttműködés, alig van termelési, értékesítési szövetkezet, nincs egységes arculat, közös érdekek menti összefogás, érdekérvényesítés. A vállalkozások száma az országos átlag alatt van, mely egyrészt a vállalkozási kedv hiánya, másrészt az alacsony jövedelemszerző képesség miatt van, de jelentős ok a tőkehiány is. A vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 22 A kereskedelmi és magánszálláshelyek száma gyakorlatilag nem mérhető, turizmus infrastrukturális alapjai hiányoznak. A turisztikai lehetőségek kiaknázása, mely egyben a helyben lakók életminőségét is szolgálhatják, javíthatják a térség gazdasági megerősödését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység4 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység25 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység22 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 5 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 A térség non-profit szervezetei sem számarányukban, sem tevékenységükben nem érik el az elvárt szintet. Egyes területek felülreprezentáltak, azonban megvizsgálva ezeket a területeket (közbiztonság, oktatás, sport, szabadidő, településfejlesztés), kiderül, hogy ezek a non-profit szervezetek az önkormányzatok jelentős anyagi támogatásával működnek. Autonóm, valódi civilszervezet száma viszonylag csekély a térségben. Non-profit szervezetek számában, tevékenységében nem éri el a kellő szintet, mely a kohézió hiányára vezethető vissza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 556 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 556 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 50,32650,18149,98049,96549,

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 4% 64% 15% 13% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 12% 8% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 13% 32% 7% 4% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

29 28 A térség lakosságszáma összességében kiegyensúlyozottnak látszik, de a részletek romló mutatókat jeleznek. Élveszületések száma országos átlag feletti, ez elsősorban azokra a településekre jellemző, ahol magasabb a cigány kisebbség aránya. A természetes szaporulat pozitív mérlegű. A migrációs számok azonban negatívképet festenek, de településenként nagyon szórással. A gazdasági szerkezetátalakítás miatt nőtt az elvándorlás, amelyben különösen súlyos, hogy a szakképzett, illetve diplomás munkaerő elvándorlása jelentősebb. Egyes települések egyértelműen elöregedőnek minősíthetők. A 14 évesek aránya a teljes populációban sehol sem éri el a 18 %-ot, ami a térség jövője szempontjából hordoz veszélyt. Az iskolai végzettséget vizsgálva kiderül, hogy magas a szakképzettséggel, illetve az iskolai végzettséggel nem rendelkezők arány, kevés a diplomások száma, azok között is különösen kevés a gazdaságfejlesztés szempontjából elengedhetetlenül fontos végzettségűek száma. A munkavállalók, illetve a középiskolai tanulók között magas az ingázók aránya. A munkavállalók elhelyezkedését nehezíti, hogy a térség közlekedéshálózata csak részben alkalmas az ingázásra. Kisebbségek közül a térségben gyakorlatilag csak a cigány kisebbség van jelen. Viszonylagos nagy arányuk általános jelenség a településeken, számarányuk folyamatosan nő, elsősorban a fiatalabb korosztály körében. A jelenség oka a hagyományokon túl a szociálpolitikai ellátások rendszere, illetve a rossz egészségi körülmények miatt van. A magas arány ellenére a telepszerű környezetben élő családok száma elenyésző. A cigány kisebbség körében különösen magas a munkanélküliség, melynek fő oka a képzetlenség, de egyes társadalmi körülmények, folyamatok tovább rontják a helyzetet. A kisebbség asszimilációjának, integrációjának egyaránt gátja a kisebbségi és többségi társadalom attitüdje. A térség lakosságszáma összességében kiegyensúlyozottnak látszik, de a részletek romló mutatókat jeleznek. Élveszületések száma országos átlag feletti, ez elsősorban azokra a településekre jellemző, ahol magasabb a cigány kisebbség aránya. A természetes szaporulat pozitív mérlegű. A migrációs számok azonban negatívképet festenek, de településenként nagyon szórással. A gazdasági szerkezetátalakítás miatt nőtt az elvándorlás, amelyben különösen súlyos, hogy a szakképzett, illetve diplomás munkaerő elvándorlása jelentősebb. Egyes települések egyértelműen elöregedőnek minősíthetők. A 14 évesek aránya a teljes populációban sehol sem éri el a 18 %-ot, ami a térség jövője szempontjából hordoz veszélyt. Az iskolai végzettséget vizsgálva kiderül, hogy magas a szakképzettséggel, illetve az iskolai végzettséggel nem rendelkezők arány, kevés a diplomások száma, azok között is különösen kevés a gazdaságfejlesztés szempontjából elengedhetetlenül fontos végzettségűek száma. A munkavállalók, illetve a középiskolai tanulók között magas az ingázók aránya. A munkavállalók elhelyezkedését nehezíti, hogy a térség közlekedéshálózata csak részben alkalmas az ingázásra. Kisebbségek közül a térségben gyakorlatilag csak a cigány kisebbség van jelen. Viszonylagos nagy arányuk általános jelenség a településeken, számarányuk folyamatosan nő, elsősorban a fiatalabb korosztály körében. A jelenség oka a hagyományokon túl a szociálpolitikai ellátások rendszere, illetve a rossz egészségi körülmények miatt van. A magas arány ellenére a telepszerű környezetben élő családok száma elenyésző. A cigány kisebbség körében különösen magas a munkanélküliség, melynek fő oka a képzetlenség, de egyes társadalmi körülmények, folyamatok tovább rontják a helyzetet. A kisebbség asszimilációjának, integrációjának egyaránt gátja a kisebbségi és többségi társadalom attitüdje. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

30 29 Az erőltetett integrációt minden érintett elutasítja, így nem hatékony. A kistelepüléseknek megfelelően magas a vallásos emberek aránya, mely gyakorlatilag három történelmi felekezetet érint. A jövedelmi-szociális és egészségügyi helyzete a lakosságnak rossz képet mutat, melynek legfontosabb oka a gazdasági hanyatlás, illetve az emberek szocializációja Az erőltetett integrációt minden érintett elutasítja, így nem hatékony. A kistelepüléseknek megfelelően magas a vallásos emberek aránya, mely gyakorlatilag három történelmi felekezetet érint. A jövedelmi-szociális és egészségügyi helyzete a lakosságnak rossz képet mutat, melynek legfontosabb oka a gazdasági hanyatlás, illetve az emberek szocializációja Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 21% 4% 13% 92% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

33 32 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34 33 A térség infrastrukturális szempontból heterogén képet mutat. A lakásállomány elsősorban régi építésű, felújításra, korszerűsítésre szorul. Közösségi szolgáltatások közvetítésére alkalmas intézmények a kisebb településeken hiányoznak, vagy gazdaságosan nem működtethetők. A nagyobb településeken fejlesztésük szinte minden esetben szükséges. Az intézmények elsősorban önkormányzati fenntartásban működnek. Egészségügyi és szociális intézményhálózat, bár majdnem teljes lefedettséget mutat, de a lakosság hozzáférése tekintetében súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a kisebb teleplések hátrányára. Elsődlegesen lakossági igényeket kielégítő szolgáltató szervezetek a települések többségében megtalálhatóak, de heterogén eloszlásban. Számarányuk egyértelmű összefüggésben van a települések fejlettségével, lakóik jövedelemszerző képességével. Közüzemi szolgáltatások létesítményei és hálózatai egyöntetűbb képet mutat. Az elektromos energiához valóhozzáférés gyakorlatilag teljeskörű. Az egészséges (vezetékes) ivóvízzel való ellátottság gyakorlatilag teljes körű, a külterületek kivételével. A kommunális hulladékkezelés, csak a térség egy részén megfelelő. Szennyvízelvezető csatornarendszer a városokban, s vonzáskörzeteikben van, a további bővítés lassú, de folyamatos. A szélessávú internet-hozzáférés, és a vezetékes telefonhálózat nem teljes körű. Mobiltelefon- hálózat minden szolgáltató esetében teljes lefedettséget mutat. Kábeltévés szolgáltatás a települések többségén nincs kiépítve. Szállítási, közlekedési hálózat létesítményei közül egy vasúti fővonal, egy mellékvonal, s egy keskenynyomközű vasútvonal található a térségben. Vasúti teherszállítás szempontjából kiemelendő a szélesnyomtávú vasútvonal, mely a térségben található kizárólag az országban. A közúthálózat gerincét a 4. számú főútvonal képezi. A mellékút hálózat általában rossz minőségű, felújításra szorul. A térség infrastrukturális szempontból heterogén képet mutat. A lakásállomány elsősorban régi építésű, felújításra, korszerűsítésre szorul. Közösségi szolgáltatások közvetítésére alkalmas intézmények a kisebb településeken hiányoznak, vagy gazdaságosan nem működtethetők. A nagyobb településeken fejlesztésük szinte minden esetben szükséges. Az intézmények elsősorban önkormányzati fenntartásban működnek. Egészségügyi és szociális intézményhálózat, bár majdnem teljes lefedettséget mutat, de a lakosság hozzáférése tekintetében súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a kisebb teleplések hátrányára. Elsődlegesen lakossági igényeket kielégítő szolgáltató szervezetek a települések többségében megtalálhatóak, de heterogén eloszlásban. Számarányuk egyértelmű összefüggésben van a települések fejlettségével, lakóik jövedelemszerző képességével. Közüzemi szolgáltatások létesítményei és hálózatai egyöntetűbb képet mutat. Az elektromos energiához valóhozzáférés gyakorlatilag teljeskörű. Az egészséges (vezetékes) ivóvízzel való ellátottság gyakorlatilag teljes körű, a külterületek kivételével. A kommunális hulladékkezelés, csak a térség egy részén megfelelő. Szennyvízelvezető csatornarendszer a városokban, s vonzáskörzeteikben van, a további bővítés lassú, de folyamatos. A szélessávú internet-hozzáférés, és a vezetékes telefonhálózat nem teljes körű. Mobiltelefon- hálózat minden szolgáltató esetében teljes lefedettséget mutat. Kábeltévés szolgáltatás a települések többségén nincs kiépítve. Szállítási, közlekedési hálózat létesítményei közül egy vasúti fővonal, egy mellékvonal, s egy keskenynyomközű vasútvonal található a térségben. Vasúti teherszállítás szempontjából kiemelendő a szélesnyomtávú vasútvonal, mely a térségben található kizárólag az országban. A közúthálózat gerincét a 4. számú főútvonal képezi. A mellékút hálózat általában rossz minőségű, felújításra szorul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

35 34 Külterületi lakott részek, idegenforgalmi, vagy gazdasági potenciállal rendelkező területekhez nagy arányban nem vezet szilárd burkolatú út. A térségben található az ország egyok lgjelentősebb határátkelőhelye, közúti, vasúti viszonylattal. A környezet védelmére hivatott építmények közül öt szennyvíztisztító telep, két működő, de korszerűtlen szilárdhulladéklerakó és több rekultiválásra váró hulladéklerakó található. A szabadidő kulturált eltöltését segítő intézmények, zöldterületek majdnem minden településen megtalálhatók, de többségében korszerűsítésre várnak. Az infrastruktúrális hiányosságok akadályai a térség gazdasági fejlődésének, az elvárt életminőség elérésének. A közlekedési infrastruktúra kihasználása az egyik kitörési pontja lehet a térségnek. A térségből teljesen hiányzó infrastrukturális elemek közül a repülőtérre és életházra vonatkozóan igény nem lépett fel. Gazdasági szempontból kiemelt jelentősége lenne a folyami kikötőnek, mely tervezése a ciklus végére elkészülhet. A további hiányzó elemek tekintetében elsősorban a helyi igények hiánya miatt enm alakulnak intézmények, képviseletek, az EUROVELO kerékpárút-hálózat kiépíthető. Külterületi lakott részek, idegenforgalmi, vagy gazdasági potenciállal rendelkező területekhez nagy arányban nem vezet szilárd burkolatú út. A térségben található az ország egyok lgjelentősebb határátkelőhelye, közúti, vasúti viszonylattal. A környezet védelmére hivatott építmények közül öt szennyvíztisztító telep, két működő, de korszerűtlen szilárdhulladéklerakó és több rekultiválásra váró hulladéklerakó található. A szabadidő kulturált eltöltését segítő intézmények, zöldterületek majdnem minden településen megtalálhatók, de többségében korszerűsítésre várnak. Az infrastruktúrális hiányosságok akadályai a térség gazdasági fejlődésének, az elvárt életminőség elérésének. A közlekedési infrastruktúra kihasználása az egyik kitörési pontja lehet a térségnek. A térségből teljesen hiányzó infrastrukturális elemek közül a repülőtérre és életházra vonatkozóan igény nem lépett fel. Gazdasági szempontból kiemelt jelentősége lenne a folyami kikötőnek, mely tervezése a ciklus végére elkészülhet. A további hiányzó elemek tekintetében elsősorban a helyi igények hiánya miatt enm alakulnak intézmények, képviseletek, az EUROVELO kerékpárút-hálózat kiépíthető. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

36 35 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %8% %6%

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪4,064 ▪Község▪2,079 ▪Község▪476 ▪Város▪4,346 ▪Község▪2,212 ▪Község▪1,234 ▪Község▪2,574 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ajak Anarcs Benk Dombrád Döge Eperjeske Fényeslitke Munkanél- küliség (%) ▪9.72% ▪14.36% ▪17.12% ▪16.36% ▪13.90% ▪18.64% ▪9.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪469,317 ▪363,380 ▪280,864 ▪274,494 ▪339,149 ▪288,765 ▪497,136 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.434 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.301 ▪0.000 ▪0.057

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪131 ▪Község▪2,168 ▪Község▪1,460 ▪Város▪4,694 ▪Község▪1,110 ▪Község▪3,098 ▪Község▪1,185 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Győröcske Gyulaháza Komoró Mándok Mezőladány Pátroha Rétközberencs Munkanél- küliség (%) ▪16.25% ▪19.28% ▪12.11% ▪16.46% ▪24.07% ▪16.14% ▪27.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪312,709 ▪305,611 ▪407,841 ▪343,914 ▪285,871 ▪291,157 ▪219,152 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.442 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,346 ▪Község▪2,099 ▪Község▪748 ▪Község▪1,294 ▪Község▪2,745 ▪Nagyközség▪3,491 ▪Község▪741 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szabolcsbáka Tiszabezdéd Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tornyospálca Tuzsér Újdombrád Munkanél- küliség (%) ▪13.97% ▪18.11% ▪23.24% ▪12.30% ▪16.86% ▪21.08% ▪11.76% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪317,396 ▪312,578 ▪283,445 ▪346,326 ▪358,104 ▪340,781 ▪322,511 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.113 ▪0.049 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.155 ▪0.000 ▪0.093 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,074 ▪Város▪4,614 ▪Község▪787 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Újkenéz Záhony Zsurk Munkanél- küliség (%) ▪22.01% ▪7.73% ▪17.47% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪267,086 ▪733,075 ▪390,347 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.429 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.193

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ajak ▪„A településen belül a csapadékvíz elvezetése. A belvíz elvezetése. Faluközpont (városközpont) kialakítása. A népesség megtartása.A munkanélküliség növekedése.” ▪Anarcs ▪„A településen magas a munkanélküliség aránya, alacsony jövedelemből él a családok jelentős hányada, folyamatosan csökken a gyermekvállalási hajlandóság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Záhonyi vállalkozási övezet és Kisvárda közelségéből eredően lakó, pihenő, kisváros, kertvárosi jelleg kialakítása. Gyümölcs feldolgozás (alma stb. tárolás, logisztika). Lakodalmas és hagyományőrző fesztivál. Fesztivál, turizmus.” ▪„A munkalehetőségek növelésével és a település infrastruktúrájának teljes kiépítésével, a természetes-, az épített környezet fokozott védelmével egy "élhető" falut alakíthatunk ki, ami vonzó lehet a szomszédos kisváros lakói számára is.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Benk ▪„Magas munkanélküliség, gazdasági lehetőségek hiánya.” ▪Dombrád ▪„Magas a munkanélküliek aránya, melynek 80 %-a szakképzetlen. A szakképzett és szakképzetlen munkaerő számára nincs munkalehetőség. A megtermelt mezőgazdasági gyümölcsöt és terményeket áron alul tudnak értékesíteni, mivel nincs feldolgozóipara.A Tisza folyó természeti adottságai kihasználatlanok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tisza folyó adta turisztikai lehetőség.” ▪„A Tisza folyó megléte, a Gimnázium megléte mely lehetőséget nyújt a felnőtt szakképzések megszervezésére is. A legnagyobb foglalkoztatóként jelen lévő Rt. tulajdonában lévő több ezer sertéstartás, melyre feldolgozó ipart lehet telepíteni. A 100 éves kisvasút megléte. A jó minőségű termőföld, gyümölcsösök, ezek bővítése, tovább fejlesztése.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Döge ▪„Jövedelemszerzési lehetőségek hiánya, munkanélküliség. Elvándorlás, elöregedés, születések számának csökkenése, magas eltartottsági ráta. A település értéktermelő képessége igen alacsony. Alacsony vállalkozássűrűség. A vállalkozások alacsony minősége. Szolgáltatások, területfejlesztési és marketing kapacitások hiánya, ennek következtében gyenge tőkevonzó képesség.” ▪Eperjeske ▪„A munkanélküliség mértéke, bizonytalan munkahelyek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely teremtés, idegen tőke bevonásával. Fiatalok letelepedésének javítása. Infrastúktúra további fejlesztése. Településrehabilició pályázati lehetőségek igénybevételével.” ▪„A földrajzi elhelyezkedése miatt a gazdaság fejlesztése.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fényeslitke ▪„Településképi megjelenítés hiánya, közösségi programok forráshiánya,gyalogos közlekedésre alkalmas területek hiánya, közterek fejlesztése, új tornaterem és sportöltöző,kis-középvállalkozásaink fejlesztéseinek forráshiánya,” ▪Győröcske ▪„Munkanélküliség, a község elöregedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Fényeslitke-Komoró ipari-logisztikai park, kiemelt kormányprojekt. A Leader adta pályázati lehetőség.” ▪„A település természeti adottságai miatt a turisztikai fejlesztések.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyulaháza ▪„A foglalkoztatottság hiánya és a szennyvízkezelés megoldatlansága, de egyre nagyobb gondot jelent a járdák, utak, csapadékvíz csatornák rossz műszaki állapota is.” ▪Komoró ▪„Integrált közösségi tér hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Részben kiépült és működik a turizmus, sportturizmus feltételrendszere, ami további fejlesztésekkel országos szintű sport és szabadidős centrummá válhatna.” ▪„fényeslitke-komoró ipari övezet adta lehetőség - ipari park kialakítása - munkahelyteremtés”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mándok ▪„A gazdasági szerkezetátalakítás hátrányainak fennmaradása, mely gátja a fejlődésnek, s rontja a lakosok életminőségét.” ▪Mezőladány ▪„gazdasági szerkezetátalakításból adódó munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település logisztikai, térségközponti helyzetének kiaknázása.” ▪„Tisza, holtágak, turisztika, sport. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, kereskedelme”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pátroha ▪„A Móricz Zsigmond Általános Iskola rekonstrukciójának, tornaterem építésének, illetve akadálymentesítésének megoldása, Faluház, teleház, oktatási központ építése a közösségi rendezvények megszervezésének biztosítására, mellyel az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik” ▪Rétközberenc s ▪„Lakossági szolgáltatások és környezetvédelmi infrastruktúra hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasági termelés átalakítása, könnyűipari vállalkozások betelepülése.” ▪„Jelenlegi gazdasági tevékenység megerősödése, munkahelyteremtés.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szabolcsbáka ▪„Gazdasági szerkezet átalakítása, munkahely, képzetlenség hiánya miatti munkanélküliség. Környezet- védelmi infrastruktúra hiánya.” ▪Tiszabezdéd ▪„Szakképzettség hiánya, ebből adódóan magasabb munkanélküliségi arány. Kevés számú foglalkoztató,” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Befektetői ösztönzése, helyi foglalkztatás elősegítése. Jelzett túristautak összekötése, helyileg védett épített és természeti értékekkel.” ▪„Jó adottságú településszerkezet, infrastruktúrával ellátott gazdasági, kereskedelmi szolgáltató övezet rész. Fejlett vasút és úthálózat. Fejlett telekommunikáció”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszamogyoró s ▪„Munkalehetőség hiány a településen.Szennyvízelvezető csatorna hiánya.” ▪Tiszaszentmá rton ▪„Munkanélküliség, magas a szakképzetlenek aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„különleges természeti környezet nyújtotta turisztikai vonzerő.” ▪„Munkahelyteremtés (a helyi konzervgyár újraindításával). Turisztikai fejlesztés.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 10/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tornyospálca ▪„Munkahely hiánya, mely elvándorláshoz, gazdasági, szociális, társadalmi leromláshoz vezet, csökkentve a lakosok életminőségét” ▪Tuzsér ▪„Cigány kisebbség helyzete, jövőkép hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település adottságaiból adódó logisztikai, gazdálkodási (almatermesztés)előny kiaknázásával a település gazdasága több lábon állóvá válik, növelve a létbiztonságot, életminőséget.” ▪„A település földrajzi helyzetéből (Záhony és ukrán határ közelsége) eredő gazdasági lehetőségek széles körű kiaknázása, ipari park fejlesztése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 11/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Újdombrád ▪„A térségre is jellemző alacsony jövedelemtermelő képesség mellett, az elérhető távolságban lévő, alacsony szakértelmet - betanítás, átképzés - igénylő munkahelyek hiánya; a település belső periférikus elhelyezkedése; a megfelelő szintű infrastruktúra hiánya. --> a település népesség megtartó képességének csökkenése” ▪Újkenéz ▪„A mukanélküliség nagy mértéke.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szakképzetlen vagy nem megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalók átképzése a térségi jelenlegi illetve jövőbeni munkalehetőségeinek megfelelően; foglalkoztatásuk elősegítése. A minőségi élet feltételeinek megteremtése.” ▪„Környezeti turisztikai lehetőségek kiaknázása, Tisza-part, illetve holtágak esetében.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 12/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Záhony ▪„A munkanélküliség, munkahelyteremtés” ▪Zsurk ▪„a munkanélküliség, és a munkahely termtés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A földrajzi helyzet, Európai Unió Kapuja vagyunk. Kedvező befektetési lehetőségek.” ▪„A turisztikai előnyök, a falusi turizmus fejlesztése.”

53 52 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

54 53 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi gazdaságfejlesztési akciók” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Közösségteremtés” ▪„A térség egészére kiható projektek támogatása” Fő fejlesztési prioritás 53 8 db 7 db 5 db 3 db 8,104,704 1,943,000 1,147, , ,500 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

55 54 ▪Logisztikai tevékenység fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Gazdasági együttműködés erősítése ▪A helyi igényekre alapuló foglalkoztatást elősegítő képzések ▪Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása ▪Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása ▪Mikro- és kisvállalkozások támogatása ▪Gazdasági Környezet fejlesztése ▪Helyi termékek és szolgáltatások piacra jutásának, marketingjének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Allokált forrás (EUR) 5,000, , , , , , ,000 1,435,000

56 55 ▪Település rehabilitáció, településkép javítás Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Épített örökség védelme ▪Multifunkcionális közösségi terek kialakítása, fejlesztése ▪Kulturális örökség megőrzése ▪Egészségügyi prevenciós programok ▪Környezetvédelmi, közlekedési, informatikai infrastruktúra fejlesztése ▪Természeti értékek és tájelemek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 585, , , , , ,000 0

57 56 ▪Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése ▪Agro-, öko-turizmus kialakítása, fejlesztése ▪Térségi turizmus marketingjének támogatása ▪Sport- és rekreációsturizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 65, , , ,700 0

58 57 ▪Települési és térségi közösségformáló rendezvények infrastrukturális támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közösségi terek kialakítása, fejlesztése ▪Környezettudatos gondolkodás kialakítása, megújuló energiaforrások ösztönzése Fő fejlesztési prioritás: Közösségteremtés Allokált forrás (EUR) 436, , ,000

59 58 ▪Egységes arculat kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 65,000 EUR – a(z) Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi marketing ▪Határokon átnyúló közösségi kapcsolatok fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A térség egészére kiható projektek támogatása Allokált forrás (EUR) 161,

60 59 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

61 60 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 5% 32% 10% 8% 13% 10% 0% 9% 5% 26% 14% 2% 42% 4% 2% 0% 4% 1% 10% 30% 20% 0% 30% 10% 0% 15% 4% 12% 19% 12% 0% 27% 8% 4% 0% 22% 0% 44% 11% 0% 11% 0%

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” ▪„A logisztikai vállalkozások esetében a minőségjavító szolgáltatások bevezetésének támogatásásval ismét javulna a térség versenyiaci helyzete, mely alapja a Záhony- Kisvárda tengely gazdasági felemelkedésének.A megoldási javaslat elsősorban a Záhony és térsége komplex gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A logisztikai vállalkozás versenyhelyzete javul, munkahelyek maradhatnak meg, illetve teremtődnek.”

63 2 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A térségi összefogással egységes programkínálat létrehozása, természeti értékek bemutatása, marketingjének megalkotása elkészítése. Gazdálkodásba, állattartásba való betekintés, részvételi lehetőség családok számára, közös határjárások, megfigyelő helyek kialakítása, jelőlése. a megoldási javaslat az 1582, 276, 1576, 1771 és 1873 számú HPME-hez csatlakozik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„a mezőgazdaság szerkezetátalakítása kisebb feszültséggel történik, új munkahelyek jönnek létre, iletve maradnak meg, a népi kultúra, és mezőgazdasági tevékenység hagyományai átöröklődnek, megismerhetővé válnak szélesebb körben.”

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Szabadidős decentrumok kialakítása, mely egységes hálózatba foglalásával egy komlex rekreációs lehetőség állna a lakosság és a térségbe látogatók rendelkezésére. a megoldási javaslat kapcsolódik a 277, 1788, 1771, 276, 1581 számú HPME-hez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A rekreációval javul a mnkavállalók munkavégzési képessége, nő a terhelhetősége, hosszabb távon pedig a letelepedési hajlandóságot segítheti elő.”

65 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„Önkormányzatok közösen egy céltársulást hoznak létre, melynek keretében egy speciális földmunkagépet üzemeltetnek nem jövedelemtermelő céllal, ami biztosítja a földutak folyamatos használhatóságát, illetve a szilárd burkolatú utak karbantartását (padkanyesés). ▪A megoldási javaslat egyaránt szolgálja a gazdaságfejlesztést és a vidéki lakosság életminőségének javítását. Érintett HPME-k: 1870, 277.” ▪„Az utak helyreállításával, folyamatos karbantartásával a térség közlekedési hálózat javul, ingázási lehetőségek javulnak, potenciális turisztikai vonzerőt jelentő területek válhatnak elérhetővé.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Turistaszállások, kempingek férőhelyének bővítése, újak építése. Szabadidő kultúrált eltöltést biztosító rendezvények szervezése a Tiszapart vonzáskörzetében. ▪A megoldási javaslat komplex tevékenység része, így kapcsolódik az 1581, 1576, 1708, 278, 1866, 1771, 1870, 1871, 1829 és as HPME-hez.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új vidéki szálláshelyek jönnek létre, javul a szolgáltatások nívója.”

67 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„A mikro- és kisvállalkozások alapításának ösztönzésével, jelenlegiek fejlesztésével a vendéglátás, turisztika területén új megélhetési forrást biztosít a vállalkozóknak, illetve csökkenti az országosan is kimagasló munkanélkliséget. A megoldási javaslat csatlakozik a 276, 277, 1708, 278, 1576 számú HPME-hez, azokkal szinergens.” ▪„Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Egyrészt szakrendszerű képzéseket kell szervezni a munkaerőhiány csökkentésére. Másrészt a LEADER proram megvalósításához szükséges átképzéseket kell megszervezni. Harmadrészt "Inas-évek" program keretében nem szakrendszerű képzéseket, gyakorlati oktatást kell szervezni, illetve támogatni azokat a termelőket foglalkoztatókat, akik végzettségük, szakmai tapasztalatuk alapján egy-egy szakértelmet igénylő (gyümölcsfa metszés, állatgondozás) munkafolyamatra tanítják a munkanélkülieket, mialatt munkát is biztosítanak nekik. A megoldási javaslat gyakorlatilag valamennyi HPME-hez csatlakozik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A munkavállalók elhelyezkedési esélye javulna, a mezőgazdaság diverzifikálására irányuló intézkedés hatékonybbá válna, a mikro-és kisvállalkozások alapítása fejlesztése biztosabbá válna. Összességében a gazdaságfejlesztés katalizátora lenne a képzés.” Szektor

69 ▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„Kistérségi ˝Munkaerő Toborzó Iroda˝hálózat kiépítése, melynek feladata napi aktualitással munkaerőközvetítés, az idénymunkákon keresztül visszamenve az állandósult munkához. Mikrokörnyezetben összefogni, koordinálni a munkadó-munkavállaló duált, kistérségi igényekhez képzési programokkal.” ▪„A kistérség településein érezhetőek csökken a hátrányos helyzetben lévő munkanélküliek száma. Szoros kapcsolat-napi-alakul ki a kistérség munkaerő piacában érintett szereplők között.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Integrált, elektronikus időjárás előrejelző- növényvédelmi rendszer kiépítésének támogatása termelői hálózattal, a térség településein, a települések gazdáinak körében. A rendszer a HACS-hoz tartozó valamennyi települését lefedi.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Versenyképesebb gyümölcstermesztés, környezeti terhelés csökkenése, lakossági igényeket is kiszolgáló alkalmazás, mellyel javul a vidéki lakosság életminősége.”

71 ▪„” 10 ▪„” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Közterületek, parkok, játszóterek sétányok kialakítása, felújítása, valamint közösségi funkciójú és településkép összhangja szempontjából értékes épületek külső felújítása. A megoldási javaslat kapcsolódik és kiegészíti az 1872 és 1874 számú HPME-ket.” Megoldási javaslat ▪„A települések külső megjelenése javul, a lakosság elégedettségi mutatói javulnak, csökken az elvándorlási hajlandóság.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A helyi védettség alatt álló épületek állagmegóvását kell elsősorban támogatni, azon túl az épületek teljes külső-belső felújítását differenciáltan kell kell megvalósítani az épület múltjának, tervezett későbbi funkciójának megfelelően. A megoldási javaslat kiegészíti az 1868-as, 1831-es és 1869-es HPME-t, utóbbitól alapvetően a helyi védelem léte különbözteti meg.” Megoldási javaslat ▪„A településkép javulásán túl a hagyományápolást és közösségteremtést is szolgálja a javaslat. Az állagmegóvással a későbbi teljeskörű felújítást segítik elő, illetve hogy jelentős értékek ne menjenek veszendőbe az anyagi források hiánya miatt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A megfelelő egyfunkcionális infrastrukturális háttér kipítése, a meglévők felújítása, modernizálása, berendezése. A megoldási javaslat a közösségi tér fogalmát tágabban értelmezi mint az 1868 és 1869 HPM-ben megfogalmazott célok esetén.” Megoldási javaslat ▪„A település megtartó ereje erősödik. A lakosság hangulata, közérzete javul, a település szépül.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A KÖZOP és ÉAOP megfelelő intézkedéseivel au utak állapota javítható, de az ezt kiegészítő kisléptékű beruházásokat látványelemeket tartalmazó projektek a HVS kereteiben is támogatható cél. A fenti programokon túl a megoldási javaslat kapcsolódik az 1605, 1704 HPME-hez.” Megoldási javaslat ▪„A létrejövő infrastruktúra hozzájárul a települési összkép javításához, és ösztönzi az elternatív közlekedés használatát.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A helyi védettségű természeti értékek tájelemek megőrzéséhez, nyilvánosság számára elérhetővé tételéhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és figyelemfelhívás az értékekre, iletve azok megőrzésére. A megoldási javaslat kiegészíti az 1869-es HPME-t és csatlakozik az 1832, 1783, 277, 1771 HPME-hez.” Megoldási javaslat ▪„Az egyedülálló természeti értékek megőrződnek, javul a településkép, új ökocentrikus szemlélet alakul ki.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Természeti adottságok”

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Meglévő közösségi terek multifunkcióssá tétele, átalakítása, felújítása, fejlesztése, szükség esetén új közösségi terek építése. A megoldási javaslat összefügg az 1978, 1872 és 1831 HPME-vel.” Megoldási javaslat ▪„Javul a lakosság ellátása, szolgáltatásokhoz való hozzájutása, nő a civil szervezetek száma, tevékenységi köre, hatékonysága.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Olyan települési és települések közötti közösségformáló rendezvényeket kell szervezni, mely a szabadidő kulturált eltöltésén túl, segíti a hagyományőrzést, s egyben ösztönzi a civil szervezetek létrejöttét, új típusú gondolkodásmódra nevel. A megoldási javaslat erősíti az 1873-as és ös HPME-t. Az 1866-os HPME-től a megoldási javaslat célja, célközönsége alapján különíthető el.” Megoldási javaslat ▪„Magyar népi hagyományok megőrzése. Település megtartó erejének növelése, településen és térségen belüli társadalmi kohézió erősítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Tájékoztató szóróanyagok és kiadványok, valamint tájékoztató táblák elhelyezése” Megoldási javaslat ▪„Szebb, egészségesebb, élhetőbb környezet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-35-GF-B-02 Sorszám: 1867 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Logisztikai tevékenység fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Térségünkben található az ország egyik legjelentősebb logisztikai területe, mely fejlesztése kiemelt kormányzati projekt. Helyzet/ adottság ▪A hullámzó külkereskedelmi helyzet, a keleti piacok beszűkülése bizonytalan gazdasági helyzetet teremtett, mely hatására a szükséges fejlesztéseket nem tudták, vagy nem teljes mértékben végrehajtani, így nemzetközileg versenyhátrányba került a térség. Probléma/ lehetőség ▪A logisztikai vállalkozások esetében a minőségjavító szolgáltatások bevezetésének támogatásásval ismét javulna a térség versenyiaci helyzete, mely alapja a Záhony-Kisvárda tengely gazdasági felemelkedésének.A megoldási javaslat elsősorban a Záhony és térsége komplex gazdaságfejlesztési programhoz kapcsolódik. Megoldási javaslat ▪A logisztikai vállalkozás versenyhelyzete javul, munkahelyek maradhatnak meg, illetve teremtődnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/46 Kód: ÉA-35-GF-B-02 Sorszám: 1867 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Záhony, Zsurk ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/46 Kód: ÉA-35-GF-A-05 Sorszám: 1579 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az elsődleges lakossági igényeket kielégítő kereskedelmi szolgáltatások területileg nagyon vegyes képet mutat, a kisebb telepléseken, lakott külterületeken, üdülési központokban ellátási hiány is tapasztalható. Helyzet/ adottság ▪A tőke és infrastruktúra hiánya akadályozza a teljes, és földrajzilag is homogénebb kereskedelmi ellátást. Probléma/ lehetőség ▪Támogatási programot kell kidolgozni a mikro- és kisvállalkozások alapításának ösztönzésére, munkahelyteremtéssel járó fejlesztések támogatására.Nem segítendőek a 133/2007 (VI.13) Kormány rendelet alapján működő italüzletek. Támogatást kell nyújtani a mikro- és kisvállalkozásoknak az interneten való megjelenéshez, az e-kereskedelem bevezetéséhez, inkubátorházak alakításához. A megoldási javaslat kapcsolódik az ÚMVP "A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások" című intézkdéséhez, valamint a 277- es HPME-hez. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Minőségirányítási, vállalatirányítási stb. rendszerek bevezetésével, az interneten való megjelenéssel, kereskedelemmel nő a vállakozások versenyképessége, ezáltal stabilizálódik helyzetük, javulnak a térség gazdasági mutatói. Javul a lakosság ellátása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/46 Kód: ÉA-35-GF-A-05 Sorszám: 1579 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/46 Kód: ÉA-35-GF-A-08 Sorszám: 1582 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Térségünk településein élők egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség. A gazdasági struktúra átalakulása miatt a térségi turizmusban van még szabad kapacitás. Helyzet/ adottság ▪A turizmus jelenleg még nem meghatározó a térségben, a vendéglátás, pedig a fizetőképes kereslet miatt visszaszorult. Probléma/ lehetőség ▪A mikro- és kisvállalkozások alapításának ösztönzésével, jelenlegiek fejlesztésével a vendéglátás, turisztika területén új megélhetési forrást biztosít a vállalkozóknak, illetve csökkenti az országosan is kimagasló munkanélkliséget. A megoldási javaslat csatlakozik a 276, 277, 1708, 278, 1576 számú HPME-hez, azokkal szinergens. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/46 Kód: ÉA-35-GF-A-08 Sorszám: 1582 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/46 Kód: ÉA-35-GF-A-04 Sorszám: 1578 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A gazdaságfejlesztési programok hatására a közösség területén, elsősorban a Záhonyi különleges gazdasági övezetben nagy beruházások várhatóak 2013-ig.Térségünk településein élők egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪A szükséges építési igényeket a helyi vállalkozók nem tudják jelenleg kielégíteni, a kisvállalkozók gazdasági megerősítésével a helyi munkavállalók nagyobb eséllyel vehetnek részt az építési munkákban, mellyel csökkenthető a munkanélküliség is. Probléma/ lehetőség ▪Támogatási programot kell kidolgozni a mikro- és kisvállalkozások alapításának ösztönzésére, munkahelyteremtéssel járó fejlesztések támogatására. Nem segítendőek a 133/2007 (VI.13.) Kormány rendelet alapján működő italüzletek. Támogatni kell különböző minőségirányítási, korszerű vállalatirányítási, környezetirányítási rendszerek bevezetését, ezek fenntartásának költségeit. Támogatást kell nyújtani a mikro- és kisvállalkozásoknak az interneten való megjelenéshez, az e-kereskedelem bevezetéséhez, szakmai szervezetek, inkubátorházak alakításához. A megoldási javaslat szervesen kapcsolódik valamennyi építéssel is járó HPME-hez (277, 1708, 278, 1867, 1868, 1831, 1872), valamint a foglalkoztatást elősegítő képzésekhez (1579, 1790). Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Minőségirányítási, vállalatirányítási stb. rendszerek bevezetésével, az interneten való megjelenéssel, kereskedelemmel nő a vállakozások versenyképessége, ezáltal stabilizálódik helyzetük, javulnak a térség gazdasági mutatói. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/46 Kód: ÉA-35-GF-A-04 Sorszám: 1578 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/46 Kód: ÉA-35-GF-A-12 Sorszám: 1581 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A közösség község jogállású települései leginkább szolgáltatáshiányos településeknek minősíthetők, de egyes szolgáltatások a közösség három városában sem található meg. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatáshiánynak elsősorban gazdasági okai vannak, hiszen a legtöbb szolgáltatás csak megfelelő gazdasági méret esetén lehet nyereséges. Tőkehiány miatt viszont a gazdaságosan működtethető szolgáltatások sem indulhatnak el, mely a munkanélküliség egyik oka. Probléma/ lehetőség ▪Támogatási programot kell kidolgozni a mikro- és kisvállalkozások alapításának ösztönzésére, munkahelyteremtéssel járó fejlesztések támogatására. Támogatni kell egy új koncepciójú szolgáltatászsservezést, mely vagy a szolgáltatást viszi helybe, vagy az önkormányzatokkal, falu- és tanyagondnoki szolgálattal közösen egy teljes térségi lefedettségű szolgáltatástérképet képes biztosítani. A megoldási javaslatépít az ÚMVP "A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások" című fejezetére, valamint az os HPME-re. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. A települések szolgáltatáshiányos volta jelentősen mérséklődik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/46 Kód: ÉA-35-GF-A-12 Sorszám: 1581 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/46 Kód: ÉA-35-GF-A-11 Sorszám: 3144 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Térségünkben található az ország egyik legjelentősebb logisztikai területe, mely fejlesztése kiemelt kormányzati projekt. A településeken élők egyik legnagyobb problémája ugyanakkor a munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Szállítmányozással, raktározással viszonylag kevés vállalkozás foglalkozik, azok is elsősorban fióktelepeket működtetnek a térségben, s az itt termelt haszon jelentős része nem marad a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Az infrastrukturális fejlesztések következtében megnyílhat a lehetőség a kis vállalkozások számára is a logisztikai és kiszolgáló tevékenységben. A megoldási javaslat elsősorban a Záhony és térsége komplex gzadaságfejlesztési progranhoz kapcsolódik, de kölcsönhatásban van az 1790, 1580 és 1576 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Egy szélesebb,differenciáltabb vállalkozói kör alakulhat ki, mellyel javulnak a térség gazdasági mutatói. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/46 Kód: ÉA-35-GF-A-11 Sorszám: 3144 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/46 Kód: ÉA-35-GF-A-10 Sorszám: 1580 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Térségünkben található az ország egyik legjelentősebb logisztikai területe, mely fejlesztése kiemelt kormányzati projekt. A településeken élők egyik legnagyobb problémája ugyanakkor a munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Szállítmányozással, raktározással viszonylag kevés vállalkozás foglalkozik, azok is elsősorban fióktelepeket működtetnek a térségben, s az itt termelt haszon jelentős része nem marad a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Az infrastrukturális fejlesztések következtében megnyílhat a lehetőség a kis vállalkozások számára is a logisztikai és kiszolgáló tevékenységben. A megoldási javaslat elsősorban a Záhony és térsége komplex gzadaságfejlesztési progranhoz kapcsolódik, de kölcsönhatásban van az 1790 és 1576 számú HPME-vel. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Egy szélesebb,differenciáltabb vállalkozói kör alakulhat ki, mellyel javulnak a térség gazdasági mutatói. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/46 Kód: ÉA-35-GF-A-10 Sorszám: 1580 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/46 Kód: ÉA-35-GF-B-01 Sorszám: 1577 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Gazdasági együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térség kisebb tőkeerejű egyéni vállalkozói, mikro-és kisvállalkozásai nem tudnak versenyben maradni a nyagyobb, tőkeerős piaci versenytárasaikkal szemben. A kisebb vállalkozások beszerzési, értékesítési pozíciói a méreteiknél fogva korlátozottak Helyzet/ adottság ▪A piaci versenyben alulmaradó, hosszabb távon veszteséges vállalkozások tönkremehetnek, megszűnhetnek, tovább rontva ezzel a térség foglalkoztatási mutatóit. Probléma/ lehetőség ▪Az azonos vagy hasonló profilú vállalkozások együttműködése-akár egyszeri, akár hosszabb távú-javíthatja piaci pozíciójukat. Öztönözni kell a közös beszerzésere, értékesítésre, egységes piaci megjelenésre, közös szakmai továbbképzések szervezésére létrehozott együttműködések,klaszterek, szövetkezetek megalakítását. Megoldási javaslat ▪A térségben stabilizálódnak a mikro-és kisvállalkozások piaci pozíciói, javul versenyképességük, bővülhetnek vállalkozásuk, növekedhet foglalkoztatottaik száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások80% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/46 Kód: ÉA-35-GF-B-01 Sorszám: 1577 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/46 Kód: ÉA-35-GF-1-01 Sorszám: 274 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Gazdasági együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség településeinek többségén nagy mennyiségben termesztenek almát, illetve meggyet A térség mikroklímája megfelel a termesztéshez, de az időjárás igen változékony. Helyzet/ adottság ▪Az időjárás ingadozásai miatt az alma, illetve a meggy termesztése során a növényvédelmi munkák nem tervezhetőek, nem koordinálhatóak. A termés mennyisége és minősége bizonytalan, ez nehezíti az értékesítést. Az indokolatlan vegyszerhasználat a környezeti terhelést növeli. Ugyanakkor a helyi termelők által a gazdasági alap részben meg van az ágazat fejlesztésére. Probléma/ lehetőség ▪Integrált, elektronikus időjárás előrejelző-növényvédelmi rendszer kiépítésének támogatása termelői hálózattal, a térség településein, a települések gazdáinak körében. A rendszer a HACS-hoz tartozó valamennyi települését lefedi. Megoldási javaslat ▪Versenyképesebb gyümölcstermesztés, környezeti terhelés csökkenése, lakossági igényeket is kiszolgáló alkalmazás, mellyel javul a vidéki lakosság életminősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/46 Kód: ÉA-35-GF-1-01 Sorszám: 274 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/46 Kód: ÉA-35-GF-6-01 Sorszám: 6737 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Gazdasági együttműködés erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A három országhatár közelsége kivalló adottság. Egyes önkormányzatok, civilek és szakmai szervezetek különböző kapcsolatokat ápolnak. Azonban az együttműködések közötti összhang gyenge, a partnerség nem igazán jellemző a térségre. Helyzet/ adottság ▪Probléma, hogy a szervezetek, csak a kapcsolatépítés szükségességének felismeréséig, mintsem a tényleges együttműködés kellő elmélyítéséig jutottak el. Ezen a határon átnyúló együttműködés mennyiségében, jellegében, tartalmi mélységében is megmutatkozik, alacsony a gazdasági, kereskedelmi, az oktatási együttműködések aránya, inkább a testvér települési, kulturális, sport és egyéb kapcsolatok dominálnak. Probléma/ lehetőség ▪A határokon átívelő kapcsolatok erősítése. Elsősorban térséggel közvetlenül határos területek természetföldrajzi, etnikai egymásrautaltságban rejlő lehetőségek kihasználása, a testvér települési kapcsolatok, civil és szakmai szervezetek között kapcsolatok ápolása a tapasztalatcserék és példaértékű tevékenységek támogatásán keresztül. Megoldási javaslat ▪A határon átnyúló együttműködések támogatásával elősegíthetjük a határtérségek fejlődését. Esély van a határ két oldalán lévő kistérségek szerves, egybefüggő fejlesztésére a határon átnyúló vidékfejlesztési programok megvalósításával, organikus együttműködések segítségével. Helyi szinten kialakulnak az együttműködő csoportok, amelyek különböző Leader módszerek alkalmazásával képesek határon átnyúló helyi projekteket megvalósítani. Létrejön a határ menti térségek közti rendszeres információ és tapasztalatcsere. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága82104 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/46 Kód: ÉA-35-GF-6-01 Sorszám: 6737 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/46 Kód: ÉA-35-GF-A-03 Sorszám: 1576 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: A helyi igényekre alapuló foglalkoztatást elősegítő képzések Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A gazdaságban a 90-es években végbement szerkezeti átalakulás következtében sokan lettek kényszervállalkozók, akik megfelelő végzettség, szakmai tapasztalat hiányában, kezdtek vállalkozásba, melyek elsősorban e körülmények miatt lehetetlenültek el. A természetes gazdasági folyamatok, a Záhony és térsége komplex gazdaságfejlesztő program, és a LEADER program hatására hasonló nagyságrendű szerkezetátalakítás várható az elkövetkező 5 évben. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő, piacképes szakma hiányában nehéz az elhelyekedése az aktív korú munkavállalóknak, mely térségi szinten munkaerőhiányt aggregálhat. Összességében a gazdaságfejlesztési akciók eredményességét veszélyezteti a képzett munkaerő hiánya. Probléma/ lehetőség ▪Egyrészt szakrendszerű képzéseket kell szervezni a munkaerőhiány csökkentésére. Másrészt a LEADER proram megvalósításához szükséges átképzéseket kell megszervezni. Harmadrészt "Inas-évek" program keretében nem szakrendszerű képzéseket, gyakorlati oktatást kell szervezni, illetve támogatni azokat a termelőket foglalkoztatókat, akik végzettségük, szakmai tapasztalatuk alapján egy-egy szakértelmet igénylő (gyümölcsfa metszés, állatgondozás) munkafolyamatra tanítják a munkanélkülieket, mialatt munkát is biztosítanak nekik. A megoldási javaslat gyakorlatilag valamennyi HPME-hez csatlakozik. Megoldási javaslat ▪A munkavállalók elhelyezkedési esélye javulna, a mezőgazdaság diverzifikálására irányuló intézkedés hatékonybbá válna, a mikro-és kisvállalkozások alapítása fejlesztése biztosabbá válna. Összességében a gazdaságfejlesztés katalizátora lenne a képzés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Képzés és tájékoztatás

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/46 Kód: ÉA-35-GF-A-03 Sorszám: 1576 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/46 Kód: ÉA-35-SzF-3-01 Sorszám: 6730 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: A helyi igényekre alapuló foglalkoztatást elősegítő képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A helyi mikro- és kisvállalkozások száma alacsony a térségünkben, gazdasági növekedési lehetőségük jóval az átlag alatt van. A lakosság számára helyben csak nehezen érhetők el a kisipari szolgáltatások, amelyekre igény lenne és javítaná az itt élők komfortérzetét. Magas a munkanélküliek, alulképzettek, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, akik ez által a munkaerőpiacon csak igen nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megjelenni. Helyzet/ adottság ▪Az alapvető probléma a megfelelően képzett szakmunkások hiányában lelhető fel. A modern eljárások, innovatív fejlesztések bevezetése elképzelhetetlen jól képzett szakemberek nélkül. Jelentős növekedés érhető el, ha a szakképzésre, átképzésre alkalmas munkaerőt a gazdasági érdekeknek, elvárásoknak megfelelően képeznénk, megteremtenénk annak lehetőségét, hogy a perifériákon élőket, halmozottan hátrányos helyzetűeket is be tudjuk vonni ezekbe a programokba. Probléma/ lehetőség ▪A helyi gazdasági szereplőket is bevonva, velük egyeztetve, az ÚMVP I-III. tengelyből nem támogatott képzési programokat kell elindítani, amelynek keretében célzottan bizonyos munkahelyekre, a gazdaság várható igényeire alapozott szakmunkások kerülnek kiképzésre, átképzésre. Kiemelten kell támogatni azokat a kezdeményezéseket, melyek a hátrányos helyzetűek szakmai képzését és foglalkoztatását tűzik ki célul, vagy a tanyákon élők beintegrálását vállalják. Megoldási javaslat ▪A képzési programok eredményeképpen nagy számban jelennek meg a munkaerőpiacon a keresett szakmák képviselői, ettől növekszik és élénkül a gazdaság, csökken a munkanélküliség és a halmozottan hátrányos helyzetűek száma is. Az új és innovatív eljárások bevezetésének személyi akadálya mérséklődik vagy akár megszűnik. Ezek a képzések új munkahelyek létesítése mellett nagy szerepet játszanak a meglévő munkahelyek megtartásában is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/46 Kód: ÉA-35-SzF-3-01 Sorszám: 6730 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Komoró, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/46 Kód: ÉA-35-GF-A-01 Sorszám: 275 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások piacra jutásának, marketingjének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos körzeteiben gyümölcstermesztés folyik (pl.: Tuzsér, Tornyospálca). Ökológiai gyümölcstermesztés Eperjeske, Mándok, Tiszamogyoros, Benk községe köré koncentrálodik. A környezeti, és talaj adottságok optimálisak a gyümölcstermesztésnek. A megtermelt árt étkezési, illetve ipari almaként értékesítik nagyobbrészt. Hasonló a helyzet a meggyel is. Helyzet/ adottság ▪A termelők közötti kapcsolat nem megfelelő, mível egymástól szeparáltan oldják meg az értékesítést, kivétel Tuzsér ahol egy TÉSZ müködik. A piacra jutás másik gondja a nem megfelelő minőségű és mennyiségű árualap biztosítása. Nincs egységes védjegy, márkajelzés, ami elkülönítené a termelők áruját a többiekétől. Összefogással közös marketing létrehozásával a most megtermelt árú többszörösét tudnák értékesíteni. Probléma/ lehetőség ▪A termelők összefogása, informatikai háttér kiépítése, saját védjegy megalkotása, saját erre a térségre jellemzőt, akár honlap létrehozását is beleértve. A környékre jellemző ősi hagyományos fajták megőrzése, és fenntartása, bemutatása a következő generációnak. A magántermelők és österelők között a tudás megosztása,tradicionális receptek felkutatása, egységes marketingstratégia és védjegy kidolgozása, melynek eleme a természet közeli előállítási mód. A megoldási javaslat egyben hozzájárul az 1577-es és 274-es HPME céljainak megvalósulásához. Megoldási javaslat ▪Egységes fellépés a piacon, nagyobb bevétel eredményez a termelőknek, akik fejleszteni tudnak, ezáltal munkahelyet teremtenek. A térségspecifikus minőségi bioterméke eladása a terelők árbevételét növeli. ▪Javul a termelők piaci helyzete, csökken a környezeti terhelés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/46 Kód: ÉA-35-GF-A-01 Sorszám: 275 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-35-GF-2-02 Sorszám: 6738 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Helyi termékek és szolgáltatások piacra jutásának, marketingjének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térségünk városai mindegyikében működik piac, ahol a helyi termelők termékeiket árulhatják. Ezeket az árusító helyeket látogatják a környező falvak lakói is, tehát igen nagy forgalmat bonyolítanak le, akár még közösségformáló szereppel is bírnak. Helyzet/ adottság ▪Sajnos azonban ezek a helyek nem elég korszerűek, állapotuk leromlott, nincsenek meg a megfelelő szociális és hatósági helyiségek sem. Az elárusító helyek fedetlenek, így az időjárás alakulása is erősen nehezítheti az árusítást és befolyásolja a látogatottságot. Probléma/ lehetőség ▪Az ÚMVP III. tengelyből nem támogatott városi piacok felújítását, fejlesztését, korszerűsítését kell támogatni, illetve a különböző jogszabályi előírásoknak való megfelelésüket is. Biztosítani kell a szociális és hatósági helyiségek, valamint a szükséges kiegészítő infrastruktúra létrehozását, felújítását és a kellő számú hulladékgyűjtők elhelyezését. Megoldási javaslat ▪A városi piacok kulturáltabb, élhetőbb környezetté válnak, teret adva a helyi termelők termékeinek árusításához. Ugyanakkor növeli a lakosság megelégedettségét és komfortérzetét, illetve nő ezen terek közösségformáló szerepe is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/46 Kód: ÉA-35-GF-2-02 Sorszám: 6738 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/46 Kód: ÉA-35-GF-1-02 Sorszám: 1795 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség településeinek munkanélküliségi mutatóját 80-90%-ban a roma lakosság jelenti. Egyes településeken (pl. Mezőladány) közel 100%-ot is eléri. A Tisza-menti falvakban a mezőgazdaság jelenti a megélhetést. A roma lakosság mezőgazdasági idénymunkát végezhet. Helyzet/ adottság ▪A roma lakosság elsősorban a szociális juttatásokból él, ami kevés a megélhetéshez. A falvakban egyre több földterület kihasználatlan, műveletlenné válik. A hátrányos helyzetűek idénymunkát tudnának vállalni, ami a munkához való igényt erősíti. Probléma/ lehetőség ▪"Farm Program" indítása a hátrányos helyzetű családok részére: kisparcellás magán, illetve házi kerti területeken kézi munkaerőt igénylő kisléptékű növénytermesztés vagy állattartás támogatása. ▪Meg kell teremteni a közcélú növénytermesztés feltételeit (pl. fóliasátor, egyéb eszközök), amely szolgálhatja a települések köztereinek szépítését, virágosítását is. Megoldási javaslat ▪Településenként 5-6 család mezőgazdasági termelést folytat, piacra jutásuk lehetősége adott. Fiatalok ösztönzőleg hatnak a következő generációknak, évente településenként ifjú mezőgazdász lesz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/46 Kód: ÉA-35-GF-1-02 Sorszám: 1795 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-35-GF-1-03 Sorszám: 3157 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség településeinek munkanélküliségi mutatóját 80-90%-ban a roma lakosság jelenti. Egyes településeken közel 100%-ot is eléri. A Tisza-menti falvakban a mezőgazdaság jelenti a megélhetést. A roma lakosság mezőgazdasági idénymunkát végezhet. Helyzet/ adottság ▪A roma lakosság elsősorban a szociális juttatásokból él, ami kevés a megélhetéshez. A falvakban egyre több földterület kihasználatlan, műveletlenné válik. A hátrányos helyzetűek idénymunkát tudnának vállalni, ami a munkához való igényt erősíti. Probléma/ lehetőség ▪"Farm Program" indítása a hátrányos helyzetű családok részére: kisparcellás magán, illetve házi kerti területeken kézi munkaerőt igénylő kisléptékű növénytermesztés vagy állattartás támogatása. ▪Meg kell teremteni a közcélú növénytermesztés feltételeit (pl. fóliasátor, egyéb eszközök), amely szolgálhatja a települések köztereinek szépítését, virágosítását is. Megoldási javaslat ▪Településenként 5-6 család mezőgazdasági termelést folytat, piacra jutásuk lehetősége adott. Fiatalok ösztönzőleg hatnak a következő generációknak, évente településenként ifjú mezőgazdász lesz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága57000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/46 Kód: ÉA-35-GF-1-03 Sorszám: 3157 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/46 Kód: ÉA-35-GF-B-04 Sorszám: 3151 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség munkanélküliségi mutatói 20% fölé emelkedtek, ezen belül a hátrányos helyzetűek aránya 70-80%. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű munkakeresők a munkaerőpiacon is hátrányosnak minősülnek, hiszen szakképzetlenség esetükben nagyobb arányú, a szociális ellátóredszer nem ösztönöz a munkára, s van több szociológiai tényező, mely a munkavállalás alacsony voltát eredményezi. Probléma/ lehetőség ▪Kistérségi ˝Munkaerő Toborzó Iroda˝hálózat kiépítése, melynek feladata napi aktualitással munkaerőközvetítés, az idénymunkákon keresztül visszamenve az állandósult munkához. Mikrokörnyezetben összefogni, koordinálni a munkadó-munkavállaló duált, kistérségi igényekhez képzési programokkal. A megoldási javaslat kiegészíti az 1790-es HPME-t. Megoldási javaslat ▪A kistérség településein érezhetőek csökken a hátrányos helyzetben lévő munkanélküliek száma. Szoros kapcsolat-napi-alakul ki a kistérség munkaerő piacában érintett szereplők között. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek80%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/46 Kód: ÉA-35-GF-B-04 Sorszám: 3151 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/46 Kód: ÉA-35-GF-B-03 Sorszám: 1790 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség munkanélküliségi mutatói 20% fölé emelkedtek, ezen belül a hátrányos helyzetűek aránya 70-80% között egyes területeken (pl:Eperjeske) közelít a 100%-hoz. Helyzet/ adottság ▪A hátrányos helyzetű munkakeresők a munkaerőpiacon is hátrányosnak minősülnek, hiszen szakképzetlenség esetükben nagyobb arányú, a szociális ellátóredszer nem ösztönöz a munkára, s van több szociológiai tényező, mely a munkavállalás alacsony voltát eredményezi. Probléma/ lehetőség ▪Kistérségi ˝Munkaerő Toborzó Iroda˝hálózat kiépítése, melynek feladata napi aktualitással munkaerőközvetítés, az idénymunkákon keresztül visszamenve az állandósult munkához. Mikrokörnyezetben összefogni, koordinálni a munkadó-munkavállaló duált, kistérségi igényekhez képzési programokkal. Megoldási javaslat ▪A kistérség településein érezhetőek csökken a hátrányos helyzetben lévő munkanélküliek száma. Szoros kapcsolat-napi-alakul ki a kistérség munkaerő piacában érintett szereplők között. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek80%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/46 Kód: ÉA-35-GF-B-03 Sorszám: 1790 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/46 Kód: ÉA-35-GF-1-04 Sorszám: 1704 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Gazdasági Környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Gazdálkodási és történelmi okokból a térség településein, összterületükhöz viszonyítva nagy önkormányzati úthálózat van, melynek jelentős része burkolatlan. Helyzet/ adottság ▪A szilárd burkolat nélküli utak karbantartását a forráshiányos önkormányzatok nem tudják folyamatosan, teljes körűen biztosítani. A jelenlegi helyzet gátja a gazdasági fejlődésnek, és a települések közötti közlekedési hálózat nem teljes. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok közösen egy céltársulást hoznak létre, melynek keretében egy speciális földmunkagépet üzemeltetnek nem jövedelemtermelő céllal, ami biztosítja a földutak folyamatos használhatóságát, illetve a szilárd burkolatú utak karbantartását (padkanyesés). ▪A megoldási javaslat egyaránt szolgálja a gazdaságfejlesztést és a vidéki lakosság életminőségének javítását. Érintett HPME-k: 1870, 277. Megoldási javaslat ▪Az utak helyreállításával, folyamatos karbantartásával a térség közlekedési hálózat javul, ingázási lehetőségek javulnak, potenciális turisztikai vonzerőt jelentő területek válhatnak elérhetővé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/46 Kód: ÉA-35-GF-1-04 Sorszám: 1704 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-35-GF-8-01 Sorszám: 3451 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Gazdasági Környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség gazdaságfejlesztési szempontból heterogén. A különleges értékű természeti környezet, a speciális mezőgazdasági termékszerkezet, a vasúti nyomtáveltérésből adódó logisztikai lehetőség egy speciálisan komplex fejlesztési megközelítést igényel. Helyzet/ adottság ▪A komplex fejlesztés a sokrétűség miatt nehézkes. Az egyes területek specialitása (almatermesztés, széles nyomtávú vasút, nem uniós határszakasz)miatt az általános fejlesztési programok nem képesek a problémák adekvát kezelésére. Probléma a magasan kvalifikált szakemberek elvándorlása. Probléma/ lehetőség ▪Olyan új, innovatív fejlesztési elképzelések, tanulmányok támogatása, mely a térség specialitásait használva segíti a gazdasági fejlődést, a helyi piaci szereplők versenyképességét, s ezt az új tudást megosztja a hasonló problémákkal küzdő európai térségekkel. Megoldási javaslat ▪Javul a térséggel kapcsolatos valamennyi fejlesztési program hatékonysága, s a szellemi tőke megmaradását ösztönzi. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok85% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások85% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak85%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek85%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/46 Kód: ÉA-35-GF-8-01 Sorszám: 3451 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/46 Kód: ÉA-35-GF-2-03 Sorszám: 6732 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Településeinkhez tartozó területek jelentős része rét, legelő, amelyek hasznosítását csak részben tekinthetjük „megoldottnak”, a lecsökkent juh-, illetve szarvasmarha-állománynak köszönhetően. Helyzet/ adottság ▪Ezeket a területeket csak hagyományos állattartással lehet hasznosítani, de a manapság tenyésztett fajták erre csak részben alkalmasak. Probléma/ lehetőség ▪A rét, legelő területek jól hasznosíthatóak, ha hagyományos állatfajtákat tartanak (pl. juh, mangalica). Ezek tenyésztésének támogatásával, a fajtamegőrzés segítésével kiszélesedhetnek a biotermelés feltételei is azon állatfajták esetében, amelyeket az ÚMVP I. tengely nem támogat, mégpedig az ember által nem bolygatott, műtrágya és növényvédőszerektől mentes rétek, legelők használatba vételével (ún. rideg tartás). Megoldási javaslat ▪Jó minőségű, egyedi, piacképes állati termékek megjelenése, nagyobb árbevétel elérése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/46 Kód: ÉA-35-GF-2-03 Sorszám: 6732 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/46 Kód: ÉA-35-GF-A-02 Sorszám: 276 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók Intézkedés: Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben élők mintegy 3/4-e kapcsolódik a mezőgazdasághoz, főállásban, illetve mellékállásban bérkiegészítésként. A környezeti feltételek a nagy hagyománnyal rendelkező gyümölcstermesztésnek, elsősorban Tuzsér, Tornyospálca településeken (alma, meggy) kedveznek. Ökológiai gyümölcstermesztés is jelen van Eperjeske, Tiszamogyoros, Benk, Mándok településeken. A mezőgazdaság többi szegmense is megtalálható a térségben, de jelentősége folyamatosan csökken. A térségben feljővőben van az erdőtelepítés. Helyzet/ adottság ▪A birtokszerkezet elaprózódott, és a gazdaságok "egy lábon állnak". A termelők az áru értéknövelésére nem képesek. A jelenlegi gazdálkodás közel 75%-a kényszerpályán történik alacsony jövedelmezőség mellett, mivel komparatív hátrányban vannak a termelők a legtöbb termék esetében, az előnöket viszont nem tudják valóban kihasználni. Probléma/ lehetőség ▪A komparatív hátrányú termelés helyett, más típusú, de vidéki életmódra jellemző tevékenységre kell bírni a szereplőket, elsősorban a szolgáltatások irányába. A megoldási javaslat szoros lapcsolatban van az 1708, az 1576, az 1581, 1578, 1579, 1582 sorszámú HPME-kel. Megoldási javaslat ▪Javul a megélhetési lehetősége a korábbi termelőknek,ismertebbé válik a a vidéki életmód sokszínűsége, szépsége. A térségben kialakul a multifukcionális mezőgazdaság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/46 Kód: ÉA-35-GF-A-02 Sorszám: 276 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-22 Sorszám: 1869 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Település rehabilitáció, településkép javítás Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistelepülések többsége önhiki-s, nem képes kellő forrást biztosítani településképjavító programokhoz. Helyzet/ adottság ▪A települések többségén problémaként jelentkezik az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása. Az elvándorlás egyik fő oka - a munka hiány mellett - a nem vonzó településkép. Lélektanilag fontos a rendezett, parkosított, gondozott környezet, hiszen az esztétikumon túl egyfajta biztonságérzetet ad. Probléma/ lehetőség ▪Közterületek, parkok, játszóterek sétányok kialakítása, felújítása, valamint közösségi funkciójú és településkép összhangja szempontjából értékes épületek külső felújítása. A megoldási javaslat kapcsolódik és kiegészíti az 1872 és 1874 számú HPME-ket. Megoldási javaslat ▪A települések külső megjelenése javul, a lakosság elégedettségi mutatói javulnak, csökken az elvándorlási hajlandóság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek75%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-22 Sorszám: 1869 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-23 Sorszám: 3195 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Település rehabilitáció, településkép javítás Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistelepülések többsége önhiki-s, nem képes kellő forrást biztosítani településképjavító programokhoz. Helyzet/ adottság ▪A települések többségén problémaként jelentkezik a nem vonzó településkép. Lélektanilag fontos a rendezett, parkosított, gondozott környezet, hiszen az esztétikumon túl egyfajta biztonságérzetet ad. Probléma/ lehetőség ▪Közterületek, parkok, játszóterek sétányok kialakítása, felújítása, valamint közösségi funkciójú és településkép összhangja szempontjából értékes épületek külső felújítása. A megoldási javaslat kapcsolódik és kiegészíti az 1872 és 1874 számú HPME-ket. Megoldási javaslat ▪A települések külső megjelenése javul, a lakosság elégedettségi mutatói javulnak, csökken az elvándorlási hajlandóság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-23 Sorszám: 3195 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-17 Sorszám: 1872 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Épített örökség védelme Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség valamennyi településén találhatunk helyi, de több esetben országos védelem alatt álló épületet. Helyzet/ adottság ▪Az épületek fenntartói (egyházak, önkormányzatok)nem képesek a szakszerű felújítást finanszírozni. A régi épületek állagmegóvása is meghaladja a tulajdonosok anyagi lehetőségeit. Probléma/ lehetőség ▪A helyi védettség alatt álló épületek állagmegóvását kell elsősorban támogatni, azon túl az épületek teljes külső-belső felújítását differenciáltan kell kell megvalósítani az épület múltjának, tervezett későbbi funkciójának megfelelően. A megoldási javaslat kiegészíti az 1868-as, 1831-es és 1869-es HPME-t, utóbbitól alapvetően a helyi védelem léte különbözteti meg. Megoldási javaslat ▪A településkép javulásán túl a hagyományápolást és közösségteremtést is szolgálja a javaslat. Az állagmegóvással a későbbi teljeskörű felújítást segítik elő, illetve hogy jelentős értékek ne menjenek veszendőbe az anyagi források hiánya miatt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-17 Sorszám: 1872 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-19 Sorszám: 3189 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Épített örökség védelme Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪térség valamennyi településén találhatunk helyi, de több esetben országos védelem alatt álló épületet. Helyzet/ adottság ▪épületek fenntartói (egyházak, önkormányzatok)nem képesek a szakszerű felújítást finanszírozni. A régi épületek állagmegóvása is meghaladja a tulajdonosok anyagi lehetőségeit. Probléma/ lehetőség ▪helyi védettség alatt álló épületek állagmegóvását kell elsősorban támogatni, azon túl az épületek teljes külső-belső felújítását differenciáltan kell kell megvalósítani az épület múltjának, tervezett későbbi funkciójának megfelelően. A megoldási javaslat kiegészíti az 1868-as, 1831-es és 1869-es HPME-t, utóbbitól alapvetően a helyi védelem léte különbözteti meg. Megoldási javaslat ▪A településkép javulásán túl a hagyományápolást és közösségteremtést is szolgálja a javaslat. Az állagmegóvással a későbbi teljeskörű felújítást segítik elő, illetve hogy jelentős értékek ne menjenek veszendőbe az anyagi források hiánya miatt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-19 Sorszám: 3189 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-05 Sorszám: 6733 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Multifunkcionális közösségi terek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség valamennyi településén jelen vannak a sport-, szabadidős, kulturális, vallási és egyéb szolgáltatások. Leginkább az önkormányzatok nem kötelező feladatellátásaiban jelennek meg bizonyos közművelődési és egyéb feladatok, amelyeket tevékenységeikkel a helyi egyesületek kiegészítenek. ▪A települések szabadidős lehetőségeinek biztosításábaA települések szabadidős lehetőségeinek biztosításában és a sportéletben fontosak a különböző népi hagyományokat ápoló és kulturális szervezetek, egyházak és sportegyesületek, akik a közösségi szemlélet formálásában kitüntetett szereppel rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A térség önkormányzatai és civil szervezetei rendezvényeiken igyekeznek kielégíteni a lakosság részéről felmerülő igényeket, de főként a civil szervezetek (kulturális, vallási, sport) anyagi helyzete megnehezíti a gyakran igénybevett és ennélfogva gyorsan elhasználódó eszközök, ruhák, felszerelések, hangszerek pótlását. ▪Ugyanakkor a társadalmi fejlődéssel is nehezen tudnak lépést tartani, a szabadidő eltöltésének új közösségi formái, mint pl. a tenisz, testépítés, kerékpározás. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok, és civil szervezetek által biztosított, a lakosság igényeihez igazított eszközellátottság fejlesztése. Meg kell teremteni a kulturális és sportolási lehetőségeket és azok háttér infrastruktúráját. ▪A szabadidő kulturált eltöltéséhez, sportoláshoz mikro-térségi összefogással fenntartott eszközök, felszerelések, beszerzésére van szükség. Az erre irányuló fejlesztés, mikrotérségi és térségi szolgáltatásokat érint. Megoldási javaslat ▪Növekszik a települések eszközellátottsága, ezzel emelkedik a szolgáltatások színvonala, valamint a szabadidő eltöltésének és a sportolásnak új formái is megjelennek. Ezen fejlesztésekkel, felszerelés-bővítésekkel a lakosság szélesebb köre számára (pl. a fiatalok, nők, hátrányos helyzetűek) is lehetőség nyílik egy minőségében más életvitel gyakorlására. A térségi összefogást elősegítheti a közös eszközhasználat, növeli a felelősségérzetet is. Megszűnik a nagyobb rendezvényekhez eddig is bérelt színpad- és hangtechnikai eszközök bérlésének költsége, így javul az önkormányzatok és civil szervezetek gazdasági helyzete. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-05 Sorszám: 6733 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-21 Sorszám: 1868 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Multifunkcionális közösségi terek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések többségén közösségi tereket az utóbbi 20 évben alig építettek. A meglévő közösségi terek nem alkalmasak többcélú használatra, s a fenntartásuk nem megoldható külön-külön, így nagy számban megszüntetésre kerültek. Helyzet/ adottság ▪A közösségi terek hiánya akadálya a valódi civil szervezetek, egyéb közösségek kialakulásának, működésének. A kialakítandó közösségi terekben gazdasái szolgáltatásoknak is helyet adva a fenntartási költségek is csökentehetőek. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő közösségi terek multifunkcióssá tétele, átalakítása, felújítása, fejlesztése, szükség esetén új közösségi terek építése. A megoldási javaslat összefügg az 1978, 1872 és 1831 HPME-vel. Megoldási javaslat ▪Javul a lakosság ellátása, szolgáltatásokhoz való hozzájutása, nő a civil szervezetek száma, tevékenységi köre, hatékonysága. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-21 Sorszám: 1868 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-25 Sorszám: 1995 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Természeti értékek és tájelemek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Tisza folyó és holtágai,a Rétközi víztározó és a Ricsikai erdő egyedülálló természeti értéket képviselnek. A települések többségén megtalálhatóak hangsúlyos tájelemek (tavak, erdőrészletek, ősparkok, ősgyep, patakmedrek). Helyzet/ adottság ▪A természeti értékek, elsősorban a helyi tájelemek megléte gyakran veszélybe kerül, illetve sokan nem is tudnak létezésükről. Probléma/ lehetőség ▪A helyi védettségű természeti értékek tájelemek megőrzéséhez, nyilvánosság számára elérhetővé tételéhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és figyelemfelhívás az értékekre, iletve azok megőrzésére. A megoldási javaslat kiegészíti az 1869-es HPME-t és csatlakozik az 1832, 1783, 277, 1771 HPME-hez. Megoldási javaslat ▪Az egyedülálló természeti értékek megőrződnek, javul a településkép, új ökocentrikus szemlélet alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-25 Sorszám: 1995 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-24 Sorszám: 1871 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Természeti értékek és tájelemek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A közösség 22 településéből 15-öt érint a Natura 2000-es szabályozás. Helyzet/ adottság ▪Az érintett területek hasznosítási lehetőségeit hasznosítási tervben kell rögzíteni, mellyel a szabályszerű és optimális gazdálkodás feltételei biztosítottak. Probléma/ lehetőség ▪Natura 2000 területek és egyéb jelentős természeti értékkel rendelkező területek kezelési tervének kidolgozása. Megoldási javaslat ▪A Natura 2000 hálózattal érintett területek értékmegőrzése mellett gazadasági hasznosítása válik lehetővé. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-24 Sorszám: 1871 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Mezőladány, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-20 Sorszám: 3190 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több településén működik hagyományőrző csoport, mely a népi kultúra, szokások megőrzését, bemutatását tűzte ki célul. Helyzet/ adottság ▪A civil szervezetek általában önmagukat tartják fenn önkormányzati támogatással. Működésükre is alig tudnak fedezetet előteremteni, a fejlesztésre gyakran nem is gondolhatnak. A fejlesztések hiányában a működés is hártányt szenved, mert a hagyományok őrzése még megvalósítható, de terjesztésére nincs lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪A kulturális hagyomány megőrzésével foglalkozó szervezetek fejlesztési elképzeléseinek támogatásával egyrészt értékteremtés történik a népi hagyományok fennmaradásával, másrészt a közösségteremtés egyik leghatékonyabb módját lehet kiaknázni. A megoldási javaslat kapcsolódik az alábbi HPME-khez: 1868, 1872, 1831, 1829, 1873, Megoldási javaslat ▪Eredmény az önként szerveződő közösségek fennmaradása, számuk, tevékenységük gyarapodása. Fő cél a kulturális hagyományok átörökítése az utókorra, valamint az emberek értékrendjének alakítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-20 Sorszám: 3190 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-13 Sorszám: 1870 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Környezetvédelmi, közlekedési, informatikai infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A közúthálózat gerincét a vasútvonalakkal párhuzamos főbb utak, és a településeket összekötő utak alkotják. A kerékpárt használók száma országos átlagot meghaladó. Az infratsruktúra okozta hiány miatt kevés ember használja a gyalogos és kerékpáros közlekedést, keés a településeken belül az alternatív közlekedést használók száma, mivel a jelenlegi helyzet nem elég látványos és figyelemfelkeltő Helyzet/ adottság ▪Több esetben a szomszédos települések között nincs közúti kapcsolat, mely a lakosok alapszolgáltatásának elérésén túl, a gazdasági fejlődés gátja lehet, különösen lényeges ez a logisztikai, turisztikai fejlesztés centrumainak elérése szempontjából. Lakott külterületek elérése több esetben nehézkes. A vasúti személyszállítás esetleges megszüntetése tovább rontaná a lakosság életminőségét. Hiányzanak a kerékpárutak. Probléma/ lehetőség ▪A KÖZOP és ÉAOP megfelelő intézkedéseivel au utak állapota javítható, de az ezt kiegészítő kisléptékű beruházásokat látványelemeket tartalmazó projektek a HVS kereteiben is támogatható cél. A fenti programokon túl a megoldási javaslat kapcsolódik az 1605, 1704 HPME- hez. Megoldási javaslat ▪A létrejövő infrastruktúra hozzájárul a települési összkép javításához, és ösztönzi az elternatív közlekedés használatát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-13 Sorszám: 1870 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/46 Kód: ÉA-35-SzF-5-01 Sorszám: 2960 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Környezetvédelmi, közlekedési, informatikai infrastruktúra fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Egyre több alapvetően állami feladat kerül át kényszerből az önkormányzatokhoz, társulásokhoz, civil szervezetekhez. A közbiztonság, katasztrófavédelem feladatkörének gerincét adják ezek a helyi kezdeményezések, felismerve azt a tényt, hogy a romló közállapotok rendezésére e támogatás nélkül az állam alig képes. Helyzet/ adottság ▪A térség településeinek több mint kétharmadán működik polgárőrség, van két katasztrófavédelmi társulás s négy önkéntes tűzoltó egyesület. Ezek a szervezetek sok esetben a civil kezdeményezések alapját adják, s jelentős múltra tekinthetnek vissza. Működtetésükre alig van forrás, fejlesztésekben pedig nem is gondolkodhatnak a forráshiányos szervezetek. Probléma/ lehetőség ▪A védelmi, közbiztonsági területen működő szervezetek munkájának összehangolásával egymás között, illetve külső érintettekkel hatékonyságuk fokozható, fenntartásuk költséghatékonyabb lehet. A koordináció munkáját a szükséges technikai, infrastrukturális fejlesztések egészítik ki. Megoldási javaslat ▪Javul a kezdeményezések hatékonysága, javul a közbiztonság, javul a lakosok biztonságérzete, mely az egyik legfontosabb kritérium. az életminőség szempontjából. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/46 Kód: ÉA-35-SzF-5-01 Sorszám: 2960 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/46 Kód: ÉA-35-GF-A-06 Sorszám: 277 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Felső-Tisza vidéke, a Tisza folyó, a Rétközi víztározó a Ricsikai erdő érintetlenségével egyedülálló természeti értéket képvisel. A Záhony és térsége komplex gazdaságfejlesztési program hatására a térségben nő a letelepedni szándékozók száma, akik természetes környezetben szeretnének pihenni. Helyzet/ adottság ▪A legnépszerűbb magyarországi vizitúra útvonal ugyan nagy számú turistát vonz a térségbe, de ellátásuk nem megfelelő, olyan programok hiányoznak, mely növeli az eltöltött vendégéjszakák számát. A megfelelő infrastruktúra hiányzik a turisták térségben tartására, visszatérési hajlandóságuk növelésére. Probléma/ lehetőség ▪Turistaszállások, kempingek férőhelyének bővítése, újak építése. Szabadidő kultúrált eltöltést biztosító rendezvények szervezése a Tiszapart vonzáskörzetében. ▪A megoldási javaslat komplex tevékenység része, így kapcsolódik az 1581, 1576, 1708, 278, 1866, 1771, 1870, 1871, 1829 és 1783-as HPME-hez. Megoldási javaslat ▪Új vidéki szálláshelyek jönnek létre, javul a szolgáltatások nívója. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/46 Kód: ÉA-35-GF-A-06 Sorszám: 277 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/46 Kód: ÉA-35-GF-A-09 Sorszám: 1708 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Agro-, öko-turizmus kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az agro és ökoturizmus térségre alig jellemző, ugyanakkor az adottságok alapján jelentős tartalékok vannak még. A vadászati, lovassport- turizmus, a mezőgazdasági munkákkal, tevékenységekkel összefüggő turizmus már egyes településeken már megjelent.is( pl.: Eperjeske- Almanap, Arató fesztivál, Tuzsér- Almanap). Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági tevékenység diverzifikálásának egyik alternatívája a turisztika, mely hozzájárul a vidéki kultúrális örökség megőrzéséhez is úgy, hogy közben biztos jövedelemhez juttathatja a gazdálkodókat. Probléma/ lehetőség ▪A térségi összefogással egységes programkínálat létrehozása, természeti értékek bemutatása, marketingjének megalkotása elkészítése. Gazdálkodásba, állattartásba való betekintés, részvételi lehetőség családok számára, közös határjárások, megfigyelő helyek kialakítása, jelőlése. a megoldási javaslat az 1582, 276, 1576, 1771 és 1873 számú HPME-hez csatlakozik. Megoldási javaslat ▪a mezőgazdaság szerkezetátalakítása kisebb feszültséggel történik, új munkahelyek jönnek létre, iletve maradnak meg, a népi kultúra, és mezőgazdasági tevékenység hagyományai átöröklődnek, megismerhetővé válnak szélesebb körben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/46 Kód: ÉA-35-GF-A-09 Sorszám: 1708 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/46 Kód: ÉA-35-GF-2-01 Sorszám: 6734 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Agro-, öko-turizmus kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térségben a vendéglátóhelyek száma ezer főre vetítve jóval elmarad az országos és a megyei átlagtól is. Ráadásul az itt megtalálható vendéglátó egységek a helyben élők igényeit sem elégítik ki, a zöme pedig nincs felkészülve a turisták fogadására. Például a melegkonyhás egységek, az egyszerűbb étkezési lehetőségeket biztosító szolgáltatók, még a fő turisztikai vonzerőkkel rendelkező településeken is hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪Az idegenforgalom alakulását befolyásolja a turizmusra épülő, az azt kiszolgáló infrastruktúra mennyisége és minősége. Pl. hogy mennyire ellátott a térség vendéglátóhelyekkel, és ott milyen minőségű szolgáltatást kap a vendég. Annak ellenére, hogy a térségben a turisztikai attrakciók és a turisták száma magas, vendéglátóhelyekben nem bővelkedik, a meglévők pedig még a helyi igényeket sem elégítik ki. Probléma/ lehetőség ▪A III. tengelybe (falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások) nem sorolható meglévő, 4 napraforgó besorolásnál alacsonyabb kategóriájú, illetve vendéglátó egységek infrastrukturális fejlesztése, újak kialakítása, a "szezonnyújtás", a kapcsolódó szolgáltatások bővítése, információs és marketing tevékenység támogatása a magasabb minőségi feltételek javítása érdekében. ▪Meglévő és újonnan kialakított vendéglátó egységeknél eszközök beszerzése, az érintett épülethez, vagy épületrészhez tartozó építés, épület-felújítás, épületgépészet, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, stb. A fejlesztések megvalósulása elsősorban a tervezett kulturális öko turisztikai utak mentén történik. Megoldási javaslat ▪A meglévő és újonnan kialakított vendéglátó egységeknél eszközök beszerzése, az érintett épülethez vagy épületrészhez tartozó építés, épület-felújítás, épületgépészet, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés megtörténik. Elsősorban a tervezett LEADER fejlesztéseknél a turisták, de a helyben élők számára is igényes, minőségi szolgáltató egységek köre bővül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/46 Kód: ÉA-35-GF-2-01 Sorszám: 6734 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-35-GF-A-07 Sorszám: 278 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Sport- és rekreációsturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Záhony és térsége komplex gazdaságfejlesztési program gazdaságélénkítő hatására egyes szakmákban jelentős mértékű munkarőhiány léphet fel. A térségbe költözők, illetve a gazdaságilag megerősödő helyiek számára a szabadidő kultúrált eltöltésére, és rekreációra megnő az igény. Helyzet/ adottság ▪A természeti környezet megfelelő ugyan, de a sportolási és egyéb szabadidős lehetőségek korlátozottak, illetve egy-egy településre koncentrálódnak. Probléma/ lehetőség ▪Szabadidős decentrumok kialakítása, mely egységes hálózatba foglalásával egy komlex rekreációs lehetőség állna a lakosság és a térségbe látogatók rendelkezésére. a megoldási javaslat kapcsolódik a 277, 1788, 1771, 276, 1581 számú HPME-hez. Megoldási javaslat ▪A rekreációval javul a mnkavállalók munkavégzési képessége, nő a terhelhetősége, hosszabb távon pedig a letelepedési hajlandóságot segítheti elő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/46 Kód: ÉA-35-GF-A-07 Sorszám: 278 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/46 Kód: ÉA-35-GF-4-01 Sorszám: 1866 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Térségi hatású rendezvények, fesztiválok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A természeti, épített, kulturális és vallási értékek jelentős számban találhatók a térségben, melyekre építve több helyi rendezvény is volt szervezve az elmúlt években. Helyzet/ adottság ▪A helyi rendezvények a legtöbb esetben lokális hatásúak voltak, vendégvonzó képességük csekély volt. Probléma/ lehetőség ▪A tervezett rendezvényekkel egy komplex turisztikai, szabadidős programcsomagot kell kialakítani, mely felhívja a figyelmet a természeti és épített környezetünk értékeire, más szabadidős programokra. A többhetes összehangolt programok célözönsége elsősorban a térségen kívül élők. A megoldási javaslat szoros kapcsolatban áll a 277, 1708, 278, 1771, 2873-as HPME-vel. Megoldási javaslat ▪A turisztikai lehetőségek kiaknázásának alapvető eszköze a rendezvények támogatása, mellyel a belső kohézió is erősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/46 Kód: ÉA-35-GF-4-01 Sorszám: 1866 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Győröcske, Gyulaháza, Komoró, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/46 Kód: ÉA-35-SzF-4-02 Sorszám: 1829 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Települési és térségi közösségformáló rendezvények infrastrukturális támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A 24 település által alkotott közösség egy most formálódó közösség, ami bár fölrajzilag egy egységet alkot, de a települések között alig volt partneri kapcsolat, sőt a településen belüli összefogásra is csak elvétve találunk példákat. Helyzet/ adottság ▪A közösségformálás spontán folyamata lassú, s bizonytalan kimenetelű, mely folyamatot segíteni, irányítani kell. Probléma/ lehetőség ▪Olyan települési és települések közötti közösségformáló rendezvényeket kell szervezni, mely a szabadidő kulturált eltöltésén túl, segíti a hagyományőrzést, s egyben ösztönzi a civil szervezetek létrejöttét, új típusú gondolkodásmódra nevel. A megoldási javaslat erősíti az as és 3185-ös HPME-t. Az 1866-os HPME-től a megoldási javaslat célja, célközönsége alapján különíthető el. Megoldási javaslat ▪Magyar népi hagyományok megőrzése. Település megtartó erejének növelése, településen és térségen belüli társadalmi kohézió erősítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma19 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/46 Kód: ÉA-35-SzF-4-02 Sorszám: 1829 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Komoró, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-07 Sorszám: 6736 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Települési és térségi közösségformáló rendezvények infrastrukturális támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több településén működik hagyományőrző csoport, mely a népi kultúra, szokások megőrzését, bemutatását tűzte ki célul. Ezek a csoportok jelentős erőt képviselnek a térségben, azonban forráshiánnyal küszködnek, de végzik a vállalt tevékenységüket. Helyzet/ adottság ▪A szervezetek általában önmagukat tartják fenn különböző támogatásokkal. Működésükre is alig tudnak fedezetet előteremteni, a fejlesztésre gyakran nem is gondolnak. A fejlesztések hiányában a működés is hiányt szenved, mert a hagyományok őrzése még megvalósítható, de terjesztésre nincs lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális, vallási hagyományok, népszokások ápolása, bemutatása, ősi mesterségek felelevenítéséhez szükséges eszközfejlesztés, (fellépő ruhák, hangszerek, egyéb eszközök) a tevékenység gyakorlói számára. A kulturális tevékenységek, ősi mesterségek alkalomszerű gyakorlásának, hagyományőrző tevékenységét végzők bemutatkozásának, bemutatásának biztosítása, olyan bemutató tér, épület külső - belső felújítása, amelyek nem állnak sem országos, sem helyi védelem alatt. Megoldási javaslat ▪A kulturális, vallási hagyományok átöröklése az utókorra, valamint az értékrendjének alakítása, az önként szerveződő közösségek fennmaradás, számuk-tevékenységük gyarapodása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-07 Sorszám: 6736 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-18 Sorszám: 3185 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Települési és térségi közösségformáló rendezvények infrastrukturális támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A 24 település által alkotott közösség egy most formálódó közösség, ami bár fölrajzilag egy egységet alkot, de a települések között alig volt partneri kapcsolat, sőt a településen belüli összefogásra is csak elvétve találunk példákat. Helyzet/ adottság ▪A közösségformálás spontán folyamata lassú, s bizonytalan kimenetelű, mely folyamatot segíteni, irányítani kell. Probléma/ lehetőség ▪Olyan települési és települések közötti közösségformáló rendezvényeket kell szervezni, mely a szabadidő kulturált eltöltésén túl, segíti a hagyományőrzést, s egyben ösztönzi a civil szervezetek létrejöttét, új típusú gondolkodásmódra nevel. A megoldási javaslat erősíti az as és 1829-es HPME-t. Az 1866-os HPME-től a megoldási javaslat célja, célközönsége alapján különíthető el. Megoldási javaslat ▪Magyar népi hagyományok megőrzése. Település megtartó erejének növelése, településen és térségen belüli társadalmi kohézió erősítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-18 Sorszám: 3185 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-06 Sorszám: 6735 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Települési és térségi közösségformáló rendezvények infrastrukturális támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több településén működik hagyományőrző csoport, mely a népi kultúra, szokások megőrzését, bemutatását tűzte ki célul. Ezek a csoportok jelentős erőt képviselnek a térségben, azonban forráshiánnyal küszködnek, de végzik a vállalt tevékenységüket. Helyzet/ adottság ▪A szervezetek általában önmagukat tartják fenn különböző támogatásokkal. Működésükre is alig tudnak fedezetet előteremteni, a fejlesztésre gyakran nem is gondolnak. A fejlesztések hiányában a működés is hiányt szenved, mert a hagyományok őrzése még megvalósítható, de terjesztésre nincs lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális, vallási hagyományok, népszokások ápolása, bemutatása, ősi mesterségek felelevenítéséhez szükséges eszközfejlesztés, (fellépő ruhák, hangszerek, egyéb eszközök) a tevékenység gyakorlói számára. A kulturális tevékenységek, ősi mesterségek alkalomszerű gyakorlásának, hagyományőrző tevékenységét végzők bemutatkozásának, bemutatásának biztosítása, olyan bemutató tér, épület külső - belső felújítása, amelyek nem állnak sem országos, sem helyi védelem alatt. Megoldási javaslat ▪A kulturális,vallási hagyományok átöröklése az utókorra, valamint az értékrendjének alakítása, az önként szerveződő közösségek fennmaradás, számuk-tevékenységük gyarapodása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek59%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-06 Sorszám: 6735 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-16 Sorszám: 1831 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben több civil szervezet működik. A forráshiányos önkormányzatok közösségi tereik fenntartását is alig tudják biztosítani, fejlesztésre nincs forrás. Helyzet/ adottság ▪A meglévő közösségi terek állagukban, kialakításukban, fenntartási költségeikben elmaradnak az elvárt szinttől, sőt egyes településeken hiányoznak azok a terek, melyek a valódi közösségi élet kialakulásának színtere lenne. Probléma/ lehetőség ▪A megfelelő egyfunkcionális infrastrukturális háttér kipítése, a meglévők felújítása, modernizálása, berendezése. A megoldási javaslat a közösségi tér fogalmát tágabban értelmezi mint az 1868 és 1869 HPM-ben megfogalmazott célok esetén. Megoldási javaslat ▪A település megtartó ereje erősödik. A lakosság hangulata, közérzete javul, a település szépül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-16 Sorszám: 1831 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-14 Sorszám: 1832 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Környezettudatos gondolkodás kialakítása, megújuló energiaforrások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Nincs kiépítve a problémák megoldásának irányelve. Nincs tudatformáló ráhatás. Nincs tudos környezeti értélkvédelem Helyzet/ adottság ▪Környezetvédelmi tudatformálás megteremtése. Előadások, szórólapok segítségével. Megújuló energiaforrások kihasználása Probléma/ lehetőség ▪Tájékoztató szóróanyagok és kiadványok, valamint tájékoztató táblák elhelyezése Megoldási javaslat ▪Szebb, egészségesebb, élhetőbb környezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-14 Sorszám: 1832 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-15 Sorszám: 3181 Prioritás: Közösségteremtés Intézkedés: Környezettudatos gondolkodás kialakítása, megújuló energiaforrások ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Nincs kiépítve a problémák megoldásának irányelve. Nincs tudatformáló ráhatás. Nincs szelektív hulladékgyűjtés. Helyzet/ adottság ▪Környezetvédelmi tudatformálás megteremtése. Előadások, szórólapok segítségével. Megújuló energiaforrások kihasználása Probléma/ lehetőség ▪Tájékoztató szóróanyagok és kiadványok, valamint tájékoztató táblák elhelyezése Megoldási javaslat ▪Szebb, egészségesebb, élhetőbb környezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások75% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/46 Kód: ÉA-35-SzF-A-15 Sorszám: 3181 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ajak, Fényeslitke, Győröcske, Komoró, Záhony ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-08 Sorszám: 1874 Prioritás: A térség egészére kiható projektek támogatása Intézkedés: Egységes arculat kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A közösség 24 települése bár földrajzilag, közigazgatásilag összetartozott, mégsem alkotott korábban egy egységet. Helyzet/ adottság ▪A térségben lévő települések között nem jellemző az összefogás, egységes tevékenység. Alacsony szintű a térség szeplői közötti együttműködési készség, informáltság, piaci szemlélet. Napjaink talán legfontosabb kérdése az összefogások és együttműködések lehetőségeinek biztosítása a Leaderben. Erre a lépésre szánta el magát a 24 település is, amely közös arculat kidolgozását szeretné megvalósítani a Leaderben. Probléma/ lehetőség ▪Egységes arculattal a települések közötti, és a településeken belüli összetartozást, egy új szemléletet kívánunk bemutatni, kézzelfoghatóvá tenni. A közösség szellemének materializált formáját kívánjuk megalkotni, egységes térelemekkel, mint például: információs tábla, térkép, virágláda, stb. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslattal egy új típusú életérzést közvetítünk a térség közel ötvenezer lakosának, mely az elégedettségi mutatókon túl, gazdasági fejlődést is indukál. Az Európai Uniós források szélesebb körben elérhetőnek látszanak, nő a pályázási, vállalkozási hajlandóság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok95% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások95% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek95% ▪Egyházak95%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret35000 EUR ▪Természetes személyek95%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/46 Kód: ÉA-35-SzF-1-08 Sorszám: 1874 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Gyulaháza, Mándok, Mezőladány, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Zsurk ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

176 175 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tartalmazza a Felső-Szabolcsi Leader Közhasznú egyesület által lefedett 24 településre vonatkozó stratégiai elképzeléseket, amely alapján meghatározásra kerülnek a középtávú – ig terjedő időszakra vonatkozó – stratégiai célok. A főbb fejlesztési prioritások a gazdaságfejlesztésre koncentrálnak, abból is elsősorban a feldolgozóipari, vállalkozásfejlesztési, turisztikai fejlesztések megvalósítását ösztönzik, mintegy kiegészítve a Záhony Térségi Komplex Gazdaságfejlesztési programot. A UMFT operatív Programjaiból finanszírozott fejlesztésekkel (annak teljesen eltérő jellege és korlátozott adottságaiból kifolyólag) csak érintőlegesen foglalkozik A Lefedett térségnek ez az első olyan stratégiája, mely saját fejlesztési forrásokkal bír, melyeket a fejlesztési programban kijelölt fejlesztések megvalósítására fordíthatnak. A stratégiában meghatározott prioritások és intézkedések keretében javasolt fejlesztések megvalósíthatók helyi hatáskörben. A Felső-Szabolcsi Leader Vidékfejlesztési közösség által megalkotott stratégia egyértelműen lehetőséget biztosít arra, hogy a térség mind gazdasági, mind társadalmi szempontból folytassa felzárkózását az EU-s átlaghoz. Ez annak köszönhető, hogy a térség specifikumaihoz igazodik a stratégia, figyelembe véve a már kialakult gazdaságfejlesztési programot, a turizmusban rejlő potenciált és a társadalmi olló szükséges csökkentését. 1. Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók: A gazdaságfejlesztés érdekében javasolt intézkedések, illetve a közös fellépések, és a vállalati együttműködések támogatása nagymértékben lendítheti előre a térség gazdaságát, eddig fel nem tárt szinergiák létesítésével. A munkaerő képzettségének fejlesztése elősegítése javítani fogja a térség versenyképességét a foglalkoztatási szint növelését. 2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tartalmazza a Felső-Szabolcsi Leader Közhasznú egyesület által lefedett 24 településre vonatkozó stratégiai elképzeléseket, amely alapján meghatározásra kerülnek a középtávú – ig terjedő időszakra vonatkozó – stratégiai célok. A főbb fejlesztési prioritások a gazdaságfejlesztésre koncentrálnak, abból is elsősorban a feldolgozóipari, vállalkozásfejlesztési, turisztikai fejlesztések megvalósítását ösztönzik, mintegy kiegészítve a Záhony Térségi Komplex Gazdaságfejlesztési programot. A UMFT operatív Programjaiból finanszírozott fejlesztésekkel (annak teljesen eltérő jellege és korlátozott adottságaiból kifolyólag) csak érintőlegesen foglalkozik A Lefedett térségnek ez az első olyan stratégiája, mely saját fejlesztési forrásokkal bír, melyeket a fejlesztési programban kijelölt fejlesztések megvalósítására fordíthatnak. A stratégiában meghatározott prioritások és intézkedések keretében javasolt fejlesztések megvalósíthatók helyi hatáskörben. A Felső-Szabolcsi Leader Vidékfejlesztési közösség által megalkotott stratégia egyértelműen lehetőséget biztosít arra, hogy a térség mind gazdasági, mind társadalmi szempontból folytassa felzárkózását az EU-s átlaghoz. Ez annak köszönhető, hogy a térség specifikumaihoz igazodik a stratégia, figyelembe véve a már kialakult gazdaságfejlesztési programot, a turizmusban rejlő potenciált és a társadalmi olló szükséges csökkentését. 1. Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztési akciók: A gazdaságfejlesztés érdekében javasolt intézkedések, illetve a közös fellépések, és a vállalati együttműködések támogatása nagymértékben lendítheti előre a térség gazdaságát, eddig fel nem tárt szinergiák létesítésével. A munkaerő képzettségének fejlesztése elősegítése javítani fogja a térség versenyképességét a foglalkoztatási szint növelését. 2. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

177 176 Prioritás: „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”: A korábbi években jelentős magánbefektetést is vonzó a Tisza folyóra alapozott turisztikai kínálat már nem csak hazánk határai között népszerű. E folyamat további erősítése és a kínálat „szakosítása” a keresletet is serkentő eszközök alkalmazásával növelhető a turisztikai potenciál. A térségben megfigyelhetőek a valóban jelentős történelmi és kulturális értékkel bíró elemek, ezek színvonalas és integrált bemutatására való törekvés megfelel a turisztikai trendek elvárásainak. 3. Prioritás: „Helyi életminőség fejlesztése”: Ez a prioritás jogos és létező igényeknek kíván megfelelni, a sikeres megvalósítás nagymértékben hozzájárul a népességmegtartó képesség erősítéséhez, az életszínvonal emelkedéséhez. Az intézkedések a prioritáson belül jól elkülönültek, a programban támogatható tevékenységek jól kiegészítik más operatív program keretében támogatható ilyen célú fejlesztéseket. A prioritás számos humán területet ölel fel: egészségügy, szociális infrastruktúra, közoktatási infrastruktúra és információs társadalom valamint ebből adódóan nagyszámú támogatási lehetőséget is biztosít, azonban a rendelkezésére álló források nem fogják tudni adekvát módon kezelni az igényeket. 4. Prioritás: Közösségteremtés: A prioritás szakszerűen látja a kistelepülések környezetbarát fejlesztések szükségességét és módját. A térségen belüli közösségteremtés fejlesztése a kialakított prioritások keretében elvégezhető. 5. prioritás: A térség egészére kiható projektek támogatása: A prioritás erősen sugallja a Leader elvek érvényesülését, hiszen olyan problémákra adnak választ az intézkedések, melyek általánosak a térségre nézve. A térség egységes arculatának megvalósítását és fellépésének megvalósítását a prioritás és a hozzájuk kapcsolódó intézkedés biztosítja. Prioritás: „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”: A korábbi években jelentős magánbefektetést is vonzó a Tisza folyóra alapozott turisztikai kínálat már nem csak hazánk határai között népszerű. E folyamat további erősítése és a kínálat „szakosítása” a keresletet is serkentő eszközök alkalmazásával növelhető a turisztikai potenciál. A térségben megfigyelhetőek a valóban jelentős történelmi és kulturális értékkel bíró elemek, ezek színvonalas és integrált bemutatására való törekvés megfelel a turisztikai trendek elvárásainak. 3. Prioritás: „Helyi életminőség fejlesztése”: Ez a prioritás jogos és létező igényeknek kíván megfelelni, a sikeres megvalósítás nagymértékben hozzájárul a népességmegtartó képesség erősítéséhez, az életszínvonal emelkedéséhez. Az intézkedések a prioritáson belül jól elkülönültek, a programban támogatható tevékenységek jól kiegészítik más operatív program keretében támogatható ilyen célú fejlesztéseket. A prioritás számos humán területet ölel fel: egészségügy, szociális infrastruktúra, közoktatási infrastruktúra és információs társadalom valamint ebből adódóan nagyszámú támogatási lehetőséget is biztosít, azonban a rendelkezésére álló források nem fogják tudni adekvát módon kezelni az igényeket. 4. Prioritás: Közösségteremtés: A prioritás szakszerűen látja a kistelepülések környezetbarát fejlesztések szükségességét és módját. A térségen belüli közösségteremtés fejlesztése a kialakított prioritások keretében elvégezhető. 5. prioritás: A térség egészére kiható projektek támogatása: A prioritás erősen sugallja a Leader elvek érvényesülését, hiszen olyan problémákra adnak választ az intézkedések, melyek általánosak a térségre nézve. A térség egységes arculatának megvalósítását és fellépésének megvalósítását a prioritás és a hozzájuk kapcsolódó intézkedés biztosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

178 177 Az esélyegyenlőség érvényesítése jelentősen megjelenik a jelen stratégiában, hiszen minden prioritásban és intézkedésben megjelenik a diszkriminációmentes működés biztosítása. A jelen stratégia két területen is biztosítja A tervezés folyamán a kialakított közösség összetétele figyelt arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak ezen célcsoportok a érdekeik érvényesítésére. Másrészt a kialakított stratégia során arra kell törekedtünk ara, hogy a célcsoportok tagjai: -minél nagyobb számban kapjanak információt a tervezés folyamatáról, -minél nagyobb számban vegyenek részt a tervezésben, -a célcsoport versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák a stratégia intézkedési, -valamint személyre szabott, speciális igényeket kielégítő intézkedések jelenjenek meg., A jelen stratégiából által támogatott projekteknek különösen a következő társadalmi csoportok (továbbiakban: célcsoport) esélyegyenlőségét kell szolgálniuk, melyek megjelennek majd a kiírásokban is, mintegy előnyt jelentve a pályázóknak -nők, -roma emberek: -fogyatékossággal élő emberek -munkaerő piac szempontjából hátrányos helyzetűek A fenntartható fejlődés alapvető horizontális célja a stratégiának A intézkedések és prioritások a helyzetelemzésre épülnek, addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdasági fejlődést a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszközeként jelenítettük meg. A helyzetelemzés megállapításaira építve a stratégia megfogalmazáskor a térség erőforrásai, és állapota meghatározta, a prioritások meghatározását. A stratégia végrehajtása folyamán a környezet jó minőségét a fejlesztések közben akarjuk garantálni, s a projektekről szóló döntésekkor alapvető követelmény lesz, hogy károsodást már létrehoztuk. Az esélyegyenlőség érvényesítése jelentősen megjelenik a jelen stratégiában, hiszen minden prioritásban és intézkedésben megjelenik a diszkriminációmentes működés biztosítása. A jelen stratégia két területen is biztosítja A tervezés folyamán a kialakított közösség összetétele figyelt arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak ezen célcsoportok a érdekeik érvényesítésére. Másrészt a kialakított stratégia során arra kell törekedtünk ara, hogy a célcsoportok tagjai: -minél nagyobb számban kapjanak információt a tervezés folyamatáról, -minél nagyobb számban vegyenek részt a tervezésben, -a célcsoport versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák a stratégia intézkedési, -valamint személyre szabott, speciális igényeket kielégítő intézkedések jelenjenek meg., A jelen stratégiából által támogatott projekteknek különösen a következő társadalmi csoportok (továbbiakban: célcsoport) esélyegyenlőségét kell szolgálniuk, melyek megjelennek majd a kiírásokban is, mintegy előnyt jelentve a pályázóknak -nők, -roma emberek: -fogyatékossággal élő emberek -munkaerő piac szempontjából hátrányos helyzetűek A fenntartható fejlődés alapvető horizontális célja a stratégiának A intézkedések és prioritások a helyzetelemzésre épülnek, addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét. A gazdasági fejlődést a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszközeként jelenítettük meg. A helyzetelemzés megállapításaira építve a stratégia megfogalmazáskor a térség erőforrásai, és állapota meghatározta, a prioritások meghatározását. A stratégia végrehajtása folyamán a környezet jó minőségét a fejlesztések közben akarjuk garantálni, s a projektekről szóló döntésekkor alapvető követelmény lesz, hogy károsodást már létrehoztuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

179 178 Még fontosabb ennél, hogy a környezet károsodását, a jól megfontolt intézkedésekkel meg tudjuk előzni. Éppen ezért a környezeti szempontokat figyelembe kell vettük az intézkedések kialakításánál, és a fejlesztési döntéseink vezérfonala is lesz. A tervezés folyamán meghatározó célpont volt, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

180 179 AJelen stratégia megfogalmazáskor alapvető kiindulási pontként értelmeztük Záhony komplex gazdaságfejlesztési stratégiáját. A jelen Közösség által lefedett 24 település közül 15 része ennek a komplex fejlesztési programnak, így ehhez igazítva készült el a jelen stratégia. A Kormány 2247/2007 számú határozatával döntött Záhony és Térsége komplex gazdaságfejlesztéséről, melynek 6. pontja értelmében a komplex programnak összhangban kell lenni más fejlesztési stratégiákkal. (pl. Leader). Éppen ezért a jelen dokumentumot áthatja a komplex program, már csak a nagyságrendje miatt is, és kiegészíti azokkal a forrásokkal, melyek az UMVP kompetenciájába tartozik. Azaz azokra a területekre fókuszál első sorban, melyek jól szolgálják a komplex vidékfejlesztési stratégia kialakítását. Másik nagyon fontos dokumentum volt a Kisvárdai kistérség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja. A dokumentum három fontos célkitűzést fogalmazott meg, melyet mi is figyelembe vettünk. Az egyes számú célkitűzés a kistérség egész területére vonatkoztatható, ugyanis az alapinfrastruktúrák kiépítettsége terén még vannak hiányosságok a kistérségben, melyek felszámolása létkérdés. Mindemellett igen fontos a már említett turisztikai mikrorégiók természeti környezetének megóvása és fejlesztése. A kettes számú célkitűzés az adottságok és lehetőségek függvényében a kistérség egészére értelmezendő. A versenyképesség fejlesztésénél figyelembe kell venni az élelmiszer-feldolgozó üzemek szükségleteit és igényeit is. A kistérség nagy számú lakosának a mezőgazdaság jövedelemkiegészítő forrást jelent, több helyen szükség lenne mezőgazdasági terménnyel foglalkozó termelő és értékesítő szövetkezek létrehozására. A hármas számú célkitűzés megvalósítása azokon a településeken lehet eredményes, ahol a vállalkozások letelepedéséhez és fejlődéséhez minden szükséges infrastruktúra adott, azon kívül rendelkezésre állnak kihasználatlan ingatlanok is. Kapcsolatot kell kialakítani olyan nagyobb vállalkozások is, amelyekkel a térségi kisvállalkozások beszállítói kapcsolatot tudnak létesíteni. Meg kell teremteni a kistérség stabil gazdasági bázisát. AJelen stratégia megfogalmazáskor alapvető kiindulási pontként értelmeztük Záhony komplex gazdaságfejlesztési stratégiáját. A jelen Közösség által lefedett 24 település közül 15 része ennek a komplex fejlesztési programnak, így ehhez igazítva készült el a jelen stratégia. A Kormány 2247/2007 számú határozatával döntött Záhony és Térsége komplex gazdaságfejlesztéséről, melynek 6. pontja értelmében a komplex programnak összhangban kell lenni más fejlesztési stratégiákkal. (pl. Leader). Éppen ezért a jelen dokumentumot áthatja a komplex program, már csak a nagyságrendje miatt is, és kiegészíti azokkal a forrásokkal, melyek az UMVP kompetenciájába tartozik. Azaz azokra a területekre fókuszál első sorban, melyek jól szolgálják a komplex vidékfejlesztési stratégia kialakítását. Másik nagyon fontos dokumentum volt a Kisvárdai kistérség Agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja. A dokumentum három fontos célkitűzést fogalmazott meg, melyet mi is figyelembe vettünk. Az egyes számú célkitűzés a kistérség egész területére vonatkoztatható, ugyanis az alapinfrastruktúrák kiépítettsége terén még vannak hiányosságok a kistérségben, melyek felszámolása létkérdés. Mindemellett igen fontos a már említett turisztikai mikrorégiók természeti környezetének megóvása és fejlesztése. A kettes számú célkitűzés az adottságok és lehetőségek függvényében a kistérség egészére értelmezendő. A versenyképesség fejlesztésénél figyelembe kell venni az élelmiszer-feldolgozó üzemek szükségleteit és igényeit is. A kistérség nagy számú lakosának a mezőgazdaság jövedelemkiegészítő forrást jelent, több helyen szükség lenne mezőgazdasági terménnyel foglalkozó termelő és értékesítő szövetkezek létrehozására. A hármas számú célkitűzés megvalósítása azokon a településeken lehet eredményes, ahol a vállalkozások letelepedéséhez és fejlődéséhez minden szükséges infrastruktúra adott, azon kívül rendelkezésre állnak kihasználatlan ingatlanok is. Kapcsolatot kell kialakítani olyan nagyobb vállalkozások is, amelyekkel a térségi kisvállalkozások beszállítói kapcsolatot tudnak létesíteni. Meg kell teremteni a kistérség stabil gazdasági bázisát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

181 180 Ki kell használni a térség kedvező adottságait. Harmadik fontos dokumentum a Záhony és Térsége középtávú fejlesztési stratégiája, mely 2004-ben készült el. A program keretében eltérő adottságokkal rendelkező fejlesztési zónák kerültek meghatározásra. Az egyik zónában jelentős logisztikai és feldolgozóipari kapacitásokkal rendelkező települések találhatók, így a zóna kimondottan ilyen irányú beruházásokra alkalmas. A másik zónában elsősorban a vidékfejlesztés eszközei kínálnak fejlődési lehetőséget a települések számára. Ebben a zónában a gazdaságfejlesztési, befektetés- ösztönzési tevékenységek korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. Így ez a dokumentum is iránymutatással volt a fejlesztés megalapozására. Ki kell használni a térség kedvező adottságait. Harmadik fontos dokumentum a Záhony és Térsége középtávú fejlesztési stratégiája, mely 2004-ben készült el. A program keretében eltérő adottságokkal rendelkező fejlesztési zónák kerültek meghatározásra. Az egyik zónában jelentős logisztikai és feldolgozóipari kapacitásokkal rendelkező települések találhatók, így a zóna kimondottan ilyen irányú beruházásokra alkalmas. A másik zónában elsősorban a vidékfejlesztés eszközei kínálnak fejlődési lehetőséget a települések számára. Ebben a zónában a gazdaságfejlesztési, befektetés- ösztönzési tevékenységek korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. Így ez a dokumentum is iránymutatással volt a fejlesztés megalapozására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

182 181 A vidékfejlesztési közösség legfontosabb iránymutatója a LEADER-megközelítés. A csoport és annak tagjai maguk keressenek megoldásokat a területükön található problémákra, majd a megoldását célzandóan beavatkoznak a helyi fejlesztési stratégia megvalósításában. Ennek keretében széles körű helyi partnerséget építettünk ki a programozás során, mely valódi együttműködésen, a problémák elemzésétől és az együttgondolkodástól a tervezésen át a megvalósításig az egész folyamatot áthatotta. Az akciócsoport összetétele önmagában biztosítéka a szükséges készségek és képességek meglétének, de a működés szervezeti feltételeinek a kialakítása során figyelembe vesszük az akciócsoport hiányosságait. A fő cél az, hogy az Felső-Szabolcsi Leader Vidékfejlesztési közösség legyen képes a helyi fejlesztési stratégia megvalósítására. A közpénzek kezelésére az akciócsoportnak megvan a szükséges képessége. Számos hazai és nemzetközi projekteket futattak végig közösség tagjai, sőt sok tagjának a projektek végrehajtásában, monitoringában és a kifizetések elbírálásában is számos tapasztalata van. A vidékfejlesztési közösség legfontosabb iránymutatója a LEADER-megközelítés. A csoport és annak tagjai maguk keressenek megoldásokat a területükön található problémákra, majd a megoldását célzandóan beavatkoznak a helyi fejlesztési stratégia megvalósításában. Ennek keretében széles körű helyi partnerséget építettünk ki a programozás során, mely valódi együttműködésen, a problémák elemzésétől és az együttgondolkodástól a tervezésen át a megvalósításig az egész folyamatot áthatotta. Az akciócsoport összetétele önmagában biztosítéka a szükséges készségek és képességek meglétének, de a működés szervezeti feltételeinek a kialakítása során figyelembe vesszük az akciócsoport hiányosságait. A fő cél az, hogy az Felső-Szabolcsi Leader Vidékfejlesztési közösség legyen képes a helyi fejlesztési stratégia megvalósítására. A közpénzek kezelésére az akciócsoportnak megvan a szükséges képessége. Számos hazai és nemzetközi projekteket futattak végig közösség tagjai, sőt sok tagjának a projektek végrehajtásában, monitoringában és a kifizetések elbírálásában is számos tapasztalata van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések