Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Ukrán oktatási rendszer Orosz Ildikó. Az Ukrajnai oktatási rendszer  Az USSZKSZ oktatási rendszere  Az oktatást meghatározó jogalkotási folyamat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Ukrán oktatási rendszer Orosz Ildikó. Az Ukrajnai oktatási rendszer  Az USSZKSZ oktatási rendszere  Az oktatást meghatározó jogalkotási folyamat."— Előadás másolata:

1 Az Ukrán oktatási rendszer Orosz Ildikó

2 Az Ukrajnai oktatási rendszer  Az USSZKSZ oktatási rendszere  Az oktatást meghatározó jogalkotási folyamat Ukrajnában  Hatályos Törvényi keret  Az oktatási rendszer szerkezete  Az oktatás tartalma  Az oktatás pénzügyi szabályozása

3 Előzmények Az USSZKSZ és oktatásai rendszere peresztrojka, oktatási reform 1985 után a Szovjetunióban megerősödtek a nemzeti mozgalmak, amelyek többek közt hozzájárultak a tagköztársaságok kiválásához. Ukrajna 1991-ben deklarálta függetlenségét, bár már a korábbi években is születtek olyan, a mai napig hatályos törvények, rendeletek, amelyek az államiság kialakulását jelentő jogalkotási folyamat részeként vizsgálandók az USZSZK oktatási törvényének elfogadása

4 Az USZSZK-ban az oktatási rendszer szerkezete semmiben nem tért el a többi köztársaságétól. A rendszer vertikális struktúrája a következő volt. Iskoláskor előtti nevelés (bölcsődék az 1-3 évesek számára; óvodák a 4-7 évesek számára). Egységes általánosan képző és kötelező középiskola, amely valójában három tagozatból állt: alsó tagozat, 1-3. osztály (beiskolázási korhatár 7 év); felső tagozat, vagy hivatalos nevén nem teljes középiskola, 4-8. osztály (a 8. osztály végén a tanulók négy alaptantárgyból vizsgáztak, és ezzel megszerezték az általános képzést igazoló okiratot, amely alapján tanulmányaikat folytathatták a különböző szintű és rangú szakképző intézetekben, vagy az érettségihez vezető középiskolában); középiskola, osztály (felvételizni nem kellett, kötelezővé vált mindenki számára, amennyiben tanulmányait nem szakiskolában vagy szakközépiskolában folytatta, kimeneti szabályozás érvényesült a vizsgák formájában; aki eredményesen érettségizett, folytathatta tanulmányait a felsőoktatási intézményekben).

5 Szakmunkásképzők Az általános iskola után, szakmától függően 1-3 éves felkészítés után a legszélesebb rétegek számára biztosított alapfokú szakképesítést, de nem zárult érettségivel. Az érettségit az esti iskolákban szerezhették meg kötelezően a hallgatók. Szakközépiskolák Az általános iskolák után, általában felvételi vizsgák alapján kerülhettek be a diákok, ahol a 3-4 éves képzési idő alatt a legkülönbözőbb szakképesítést és érettségit szerezhettek. Egyes intézmények által kiállított okiratot diplomának nevezték, bár valójában nem jelentett felsőfokú végzettséget. Ide sorolhatók az óvó- és tanítóképzők, bába- és ápolóképzők stb. Technikumok Az általános iskolára épülő, felvételi vizsgák alapján beiskolázó, szakmát és érettségit jelentő diplomát adó középfokú intézmény; a képzési idő 4-5 év

6 Főiskolák Érettségizett tanulók szakirányú képesítését biztosító 4 éves képzési idejű oktatási intézmények, melyek sikeres elvégzése után felsőfokú diplomát szerezhettek a hallgatók. Egyetemek Érettségizett tanulók tudományos és szakirányú képzését biztosító felsőfokú oktatási intézmény, melyekben a képzési idő 5-6 év. Aspirantúra Az egyetemeken működő doktori iskola, 3 éves képzési idő és disszertáció megvédése után kandidátusi végzettséget nyújt.

7 1973-tól, előbb kísérleti jelleggel, a kisebbségi területeken előkészítő, vagy úgynevezett nulladik osztályokat szerveztek hatéves beiskolázási korhatárral, a kisebbségek “felzárkóztatása” érdekében. A későbbiekben ezt kiterjesztették az orosz és ukrán tannyelvű iskolákra, így tizenegy éves lett az egységes általánosan képző középiskola. Az oroszok lakta vidéken nagyon nehezen fogadták a hatéves beiskolázási korhatárt, így egészen napjainkig engedélyezik a három évfolyamos elemi iskolák működését, hétéves beiskolázási korhatárral. Ebben az esetben a tanulók a harmadik osztály után egyből az ötödikben folytatják tanulmányaikat. A középiskolák szerkezete tehát 11 éves oktatásnál: 3(4)

8 az Ukrajna OM elfogadta a közoktatás koncepcióját (Pro koncepciju szerednyoji zagalynooszvitnyoji skoli Ukrajini, 1992, Informacujnij zbirnik Minyisztyersztva Narodnoji Oszviti Ukrajini, 1992 N 4: 1-8). A sajtóban olvasottakból kitűnt, hogy az oktatás szerkezete kapcsán két elképzelés van az országban: 1. A nyugati megyékben szerettek volna visszatérni a régi oktatási szerkezethez (líceumok, gimnáziumok létrehozását, visszaállítását szorgalmazták), addig 2. A főleg oroszok lakta keleti megyék továbbra is a kialakult szovjet oktatási rendszert kívánták megőrizni. Ez a kettősség az 1991-es Ukrán SZSZK oktatási törvényében is fellelhető, amit 1996-ban módosítottak.

9 A törvény szerint az oktatás vertikális szerkezete a következő iskola előtti nevelés; általános középfokú képzés; iskolán kívüli képzés; szakmai-technikai képzés; felsőfokú képzés; diploma utáni képzés; aspirantúra; doktorantúra; önképzés ( Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:15).

10 Az iskola előtti nevelés a családi nevelést, valamint a különböző intézményi (bölcsődei, óvodai, magán) nevelést jelenti. A törvény nem teszi kötelezővé az iskola előtti intézményes óvodai felkészítést. ( Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:16) Az általános középfokú képzést nyújtó oktató-nevelő intézetek fő típusa az általános három fokozatú középiskola: I. fokozat az elemi iskola (pocsatkova skola) II. fokozat az alapiskola (osznovna skola) III. fokozat felső osztályok (sztarsa skola)

11 A törvény az általános középiskola mellett más típusú középszintű oktatási intézményt is megnevez: a gimnáziumot (humán szakirányú, II.-III. fokozatú tehetséggondozó oktatási intézmény); a líceumot (III. fokozatú természettudományi, technikai és szakirányú képzést nyújtó tehetséggondozó intézmény); a kollégiumot (bölcsészettudományi és művészeti szakirányú III. fokozatú tehetséggondozó oktatási intézmény); a szakosított iskolát (II-III. fokozatú oktatási intézmény, ahol bizonyos tantárgyat vagy tantárgyakat, kiemelten oktatnak); az iskola-internátust (bármilyen fokozatú oktatási intézmény a hátrányos helyzetű gyerekek számára); a szakirányú iskola-internátust (a testi és szellemi fogyatékos gyerekek számára létrehozott különböző fokozatú oktatási intézmények);

12 az esti és levelező iskolát (II-III. fokozatú oktatási intézmény azok számára, akiknek nincs lehetőségük részt venni a nappali képzésben); a szociális rehabilitációt elősegítő iskolát (a kiskorú törvénysértők számára létrehozott II.-III. fokozatú oktatási intézmények); a szanatóriumi iskolát (beteg gyerekek számára gyógykezelő intézményekben létrehozott I-III. fokozatú oktatási intézmények); az oktató-nevelő egyesületet (iskola előtti vagy iskolán kívüli és általános középiskola egyesítésével létrehozott intézmény); az oktató-nevelő komplexumokat (szakmai orientációt felvállaló különböző szintű és típusú oktatási intézmények egyesüléséből létrejött iskola); a nevelő-termelő kombinátokat (III. fokozatú, járási, városi szinten működő szakmai tájékoztatást és alapfokú szakképzést biztosító oktatási intézmény). (Zakon Ukrajini “Pro zagalynu szerednyu oszvitu, 1998: 4-5) A szakmai-technikai képzés oktatási intézményei alatt a különböző szintű szakképző intézeteket, a nagy vállalatok keretein belül működő szervezett oktatást, átképzést folytató, a munkanélküliek átképzésével foglalkozó intézeteket értik. Az intézmény elvégzése után a tanulmányaik alatt elért minősítésnek megfelelő kategóriájú szakmunkás (kvalifikovanij robotnyik) képesítést kaphatják a végzősök. (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:19-20)

13 Az iskolán kívüli képzést biztosító intézményekhez a sportiskolák, művészeti iskolák különböző típusai tartoznak, ahol az oktatás önkéntes alapon az oktatási időn túl folyik. (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:19) A teljes középfokú képzést a harmadik fokozatú iskola elvégzése jelenti. Az 1991-es törvényben az iskolakötelezettségi korhatárt 15 évben állapították meg. Az 1996-os törvénymódosítás szerint ismét kötelező a teljes középfokú képzés megszerzése. (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:17)

14 A felsőfokú képzést biztosító oktatási intézményekhez tartoznak a különböző képzők, technikumok, collegek, főiskolák, konzervatóriumok, akadémiák, egyetemek. A felsőoktatási intézmények státusát akkreditálásuknak megfelelően négy szintben állapították meg. Az első (I.) fokozatúnak akkreditált felsőoktatási intézményekhez a technikumok, a különböző képzők és általában érettségit is adó szakiskolák tartoznak (Vocational and Technical Schools). A második (II.) fokozattal rendelkező akkreditált felsőoktatási intézeteknek a collegek és más hasonló szintű intézetek minősülnek (Colleges). A harmadik (III.) és (IV.) fokozatúnak minősülnek az akkreditálás eredményétől függően a főiskolák, egyetemek, konzervatóriumok, akadémiák.(Institutes, Conservatoires, Academies, Universities).

15 A felsőoktatási intézmény elvégzésével a következő képesítést szerezhetik a hallgatók: ifjú szakember (Molodsij Szpecialiszt – Junior Specialist); az I. fokozattal akkreditált intézmények (technical and similar schools) által kiállított képesítés, amely az érettségi utáni legalább 2 éves képzést zár; baccalaureus (Bakalavr – Bachelor); a legalább II. akkreditálású fokozatú intézmények (Colleges) végzőseinek adható az érettségire épülő legalább 4 éves képzés után; szakember, magiszter (Szpecialiszt, Magisztr- Diplom – Specialist, Master); a III. és IV. fokozattal bíró intézmények (Institutes, Academies, Universities and Insitutes) által kiadható képesítés. A Diplom-Specialist az érettségi után 5-6 éves képzés alapján szerezhető meg, a Magistr( Master) fokozat 6 éves tanulmányi idő után (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996 Reuhl, Pogrebnyak, 1997).

16 A diploma utáni képzés alatt Ukrajnában az alapképzettségre épülő új szakma elsajátítását, másoddiploma megszerzését, az adott alapképzettségnek megfelelő területen szerzett ismeretek bővítését, az internaturát értik. (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:23-24) Az aspirantúra és doktorantúra intézményi kereteiről nem rendelkezik a törvény, csak megállapítja, hogy az egyes felsőoktatási intézmények, tudományos intézetek szakosított tudományos tanácsa az eljárás lebonyolítása után a tudományok kandidátusa (Kandidat nauk, comparable to doctoral degrees in Western countries, PhD) és a tudományok doktora (Doktor nauk, comparable to Habilitation, DSC) fokozatokat adhatja az arra érdemeseknek (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996: 16, Reuhl, Pogrebnyak, 1996). A felsőoktatási intézményekben elérhető tudományos besorolások a következők lehetnek: tudományos főmunkatárs (Naucsnij szotrudnyik – no euqvivalent Srnior Researcher), docens (Docent – Associate professor), professzor (Full professor) (Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:16, Reuhl, Pogrebnyak, 1996).

17 Az ukrajnai oktatási rendszer szerkezete

18 A pedagógusok továbbképzése 5 évente kötelező, amelynek eredménye befolyásolja szakmai minősítésüket. A tanügyi igazgatás szerkezete Oktatási Minisztérium Területi adminisztrációk oktatási főosztálya Járási adminisztrációk oktatási főosztályai Szerkezetük: tanfelügyelőség, módszertani kabinet pénzügyi osztály

19 Az ukrajnai felsőoktatási intézmények akkreditálásának törvényi szabályozása és gyakorlati mechanizmusa Ukrajnában 970 különböző tulajdonjogú felsőoktatási intézmény van és 1080 szakmai-technikai oktatási intézmény és felsőfokú szakiskola Az oktatási intézmények fenntartása az Oktatási törvény szerint az alapítók feladata, tehát az állami és kommunális intézményeket a megfelelő szintű költségvetésből kell fenntartani, de az oktatási intézmények gazdasági tevékenységet is folytathatnak, vagy jövedelemre tehetnek szert adományokból, szolgáltatásokból (tanfolyamok, nyelvi kurzusok, felkészítők, tánciskolák stb. szervezésével). Az állami oktatási intézmények által folytatott gazdasági tevékenység, szolgáltatások jövedelme nem adóztatható meg. Az oktató-nevelő intézmények alapító okiratában általában az szerepel, hogy azt a helyi tanács hozta létre, kivételt képeznek a járási vagy területi fenntartású intézmények. Az ukrán rendszerben az intézményeket központilag finanszírozzák. Az Oktatási törvény úgy rendelkezik, hogy a nemzeti jövedelem legalább 10%-át kell az oktatásra fordítani. ( Zakon Ukrajini “Pro Oszvitu”, 1996:32-33)

20 Ukrajnában a felsőfokú oktatásról szóló hatályos törvényt az államelnök Január 17 írta alá, 2984-III iktatási szám alatt. A törvény 28. Cikkelye rendelkezik a felsőoktatási intézmények akkreditálásával. A cikkely szerint a felsőoktatási intézményeknek a szakindítás előtt az oktatásra feljogosító engedély, a licenciát kell megszerezni. A licencia megszerzésére irányuló konkrét eljárást külön rendeletben rögzítik. Az engedélyt (licencijnij szertifikát) legalább 3 évre állítják ki. A működési engedély alapján indított szak első kibocsátásának tanévében a felsőoktatási intézményeknek kezdeményezni kell a képzés akkreditálását. Az akkreditálás eljárását szintén külön rendelet rögzíti. A sikeres akkreditálás után az intézmény meghatározott időre megkapja a szakindítási engedélyt (szertifikát), amit legfeljebb 10 évre adhatnak ki. A gyakorlatban általában a nemzeti egyetemek7 évre kaphatják meg, a többi felsőoktatási intézménynek 5 évre adják. Az ötödik évben újabb minősítő eljárás keretén belül (attesztáció) az engedélyt meghosszabbíthatják meghatározott időre. (Zakon Ukrajini pro viscsu oszvitu, p 22-24)

21 Ukrajna függetlenségének első éveiben, míg az oktatási rendszer különböző szintjének működését meghatározó mechanizmusokat nem dolgozták ki ideiglenes rendeletekkel szabályozták azt, melyek nem voltak összhangban egymással, esetenként teret biztosítottak a kiskapuknak. Ebben az időszakban gombamód elszaporodtak a nem állami felsőoktatási intézmények. Számos esetben az állami felügyelet és a gazdasági nehézségek, a felsőoktatás alulfinanszírozása miatt egy-egy állami intézményen belül létrejöttek magán, fizetett képzési formák, számos vegyes fenntartású intézmény.

22 A „licencia” törvényi kerete Az oktatásra feljogosító engedély, a licencia elnyerésének mechanizmusát az Ukrán Minisztertanács 1994 május 17. kelt 316-as számú határozata írja le, amit február 8. a 108-as számú rendelettel és 1995 augusztus 8 a 618-as számú rendelettel csekély mértékben módosítanak. A módosítások lényegi változást nem tartalmaznak, stilisztikai jellegűek.

23 Az akkreditálás folyamatának törvényi háttere A minisztertanács február 12. kelt 200-as számú rendelete a licenzálás és akkreditálás folyamatát határozza meg. Ez a rendelet rögzíti az Állami Akkreditációs Bizottság, ukránul Gyerzsávna Akreditacijna Komiszija, ukrán rövidítése DAK szabályzatát, a felsőoktatási intézmények licenzálásának és akkreditálásának mechanizmusát. A rendelet szerint a DAK állandóan működő szervezet, melynek feladata az állami követelmények biztosítása a felsőoktatási oktatási intézmények szakindításának licenzálás, akkreditálása és minősítése (atesztációja) során.

24 A DAK elnöke az oktatási miniszter, tagjai az oktatási minisztérium, a szakminisztériumok, a helyi végrehajtó hatalom, a felsőoktatási intézmények prominens képviselői. A rendelet nem szabályozza sem a kiválasztásuk mechanizmusát, sem azt, hogy milyen arányban képviseltethetik magukat a DAK- ban. A szabályzat kimondja, hogy a DAK személyi összetételét a minisztertanács hagyja jóvá. A további testületeket, mint az eljárásban résztvevő szakmai tanácsot (fahova rada) és szakértői tanácsot (expertna rada) a DAK hozza létre. A DAK működését az intézmények által befizetett eljárási díjakból fedezik. (Polozsennya pro Gyerzsavnu akreditacijnu komisziju. )

25 Az akkreditálás új folyamata 2000-ben a DAK december 12. kelt 30 számú határozatában a licenzálás és akkreitálás koncepciójával kapcsolatban új rendeletet fogadtak el. A határozatban megfogalmazták, hogy szigorítani kell az állami felügyeletet a lincenzálási és akkreditálási folyamat felett, annak érdekében hogy a polgárok minőségi képzést kapjanak. Azon oktatási intézmények fejlesztését tűzték ki célul, melyek perspektivikusak, bár ennek a fogalomnak a definiálására nem tér ki a határozat. Másik fontos prioritásként az ukrán felsőoktatási rendszer integrálást tartja a nemzetközi oktatási rendszerbe.

26 A módisított eljárás lényege A határozat szerint a módosított eljárás a következő három előnnyel jár: A lincezálás és akkreditálási folyamat egyszerűsítése a szerkezet egyszerűsítése révén, ami az eljárási folyamatot is lerövidíti. A pénzügyi felügyelet központosítása. Az akkreditálási folyamat költségeinek normatív rendezése és csökkentése.

27 Az akkreditálás és licenzálás mechanizmus (A változat): êA kezdeményező a dokumentumcsomagot benyújtotta az Oktatási és Tudományos Minisztérium főosztályára êA dokumentumcsomagot a főosztály továbbította a szakmai (szakirányú) tanácshoz (fahova rada), amely kiadta a saját szakértői bizottságának. êA szakmai/szakirányú tanács szakértői bizottságának véleménye után a szakmai (fahova rada) továbbította a DAK szakértői bizottságának. êA szakértői bizottság véleményezése után a DAK elé kerül az anyag, ahol döntenek a kérdésben. êAz eljárást kezdeményező fél külön a Szakértői Tanácsnak és a DAK- nak is fizet eljárási díjat.

28 Az újabb javasolt tervezet alapján az eljárás mechanizmusa a következő (B változat): Az Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz benyújtott dokumentumcsomag a DAK szakértői bizottságának titkárságához és a minisztérium által létrehozott szakértői bizottsághoz kerül, akik véleményüket szintén a DAK szakértői bizottságának titkárságára nyújtják be. A DAK szakértői bizottságának véleményezése után a DAK elé kerül a csomag.(A licencia esetében a DAK véleménye után visszakerül az Oktatási és Tudományos Minisztériumba.) Az eljárási díjat a DAK központi könyvelőségének kell befizetnie az eljárást kezdeményező félnek.

29 2003 augusztus 29. Ukrajna Minisztertanácsa 1380-as számú rendeletével módosította a licenzálás szabályait és a felvázolt egyszerűsített eljárás szerint intézik a jövőben az akkreditálással együtt. A rendelet szerint az eljárások menete a következő:  Az OTM licenziós és akkreditációs hivatala a benyújtott dokumentumcsomagot átnézi, majd 15 napon belül létrehozza a szakértői bizottságot az anyag vizsgálata céljából.  A bizottság miután megismerkedett a benyújtott dokumentumcsomaggal helyszíni látogatás alapján meggyőződik annak hitelességéről.  A bizottság írásbeli jelentést készít a tapasztalatairól, amit benyújt a DAK szakértői bizottságnak, mely a dokumentumok alapján döntés előkészítő határozatával együtt továbbít a DAK -nak.  Minden az eljárással felmerülő költséget a kezdeményező fél fizeti a minisztérium által kidolgozott normatívák alapján.

30 A rendelet szabályozza azt is, hogy mit kell tartalmaznia a benyújtandó dokumentumcsomagnak, amely lényegében önértékelés az eljárást kezdeményező fél részéről: Az intézmény alapító okiratát, alapszabályát.(Az alapszabályt az Oktatási miniszternek jóvá kell hagynia függetlenül az alapítók kilététől, vagyis attól, hogy az állami intézmény, szervezet, alapítvány vagy magánszemély) Az alapítók, vagy azok képviselőinek határozatát az alapításról Az állami bejegyzésről és az adóhatósági bejegyzésről szóló igazolás másolatát A befizetésekről szóló rendelvények másolatát. Az intézmény képzési koncepcióját A jóváhagyott oktatási tantervek másolatát, a képzés szakmai képesítési leírásait.

31 A benyújtandó tantervek:  a képzés óraterve, amelyet jóváhagyott a Minisztérium mellett működő pedagógiai képzést felügyelő bizottság, az OM tudományos – módszertani kutatóközpontjának illetékes főosztálya, illetve az OM felsőoktatási államtitkára.  Az óratervben szereplő tantárgyak annotációja.  Az óratervben feltüntetett tantárgyak tanterve (programja). »A képzés tárgyi, módszertani személyi feltételeinek leírását, a könyvtári állomány és az információs hozzáférési lehetőségek leírását a minisztérium által kidolgozott és jóváhagyott normatívák szerint. »Az intézmény állóalapját képező ingatlanok tulajdonjogát igazoló okiratok közjegyzőnél hitelesített másolatát »Az intézmény vagyonát igazoló banki nyilatkozatot. »Az állami szervezetek igazolását arról, hogy az intézményben a körülmények megfelelnek a hatályos munkavédelmi, közegészségügyi és tűzrendészeti előírásoknak.

32 Az oktatási intézményt vezető személy (személyek) adatait az állampolgárságukról képesítésükről (végzettségük, fokozatuk) és az adatokat igazoló okiratok másolatát. Az állami szervek nyilatkozatát, támogató levelét a képzés szükségességéről. Az oktatási intézmény szerkezeti leírását, melynek tartalmaznia kell az intézmény azon alegységének részletese leírását, amelyhez a képzés közvetlenül kötődik. A szakmai képesítés követelményeinek leírását Az előkészítő képzés leírását Az óraterv elemzését A tantárgyak tantervét Az oktatási folyamat oktatási-módszertani körülményeinek ellátottságát A hallgatók pedagógiai és egyéb gyakorlatának leírását A hallgatók nevelői nevelési fejlődésének tervét. Az intézmény és ezen belül a kibocsátó tanszék tudományos –kutatási tevékenységének leírását. Az intézmény önértékelését a minisztérium által kiadott kritériumok alapján:

33 A különböző képzési formák oktatási engedélyének (licenciának), illetve a szak akkreditálásának a kritériumai Ukrajnában (ÁAB, április sz. rendelet)

34 Adóterhek I. A munkáltatót terhelő költségek a felszámolt béralapból számítva 32% nyugdíj alap 2,9% szociális biztosítás 1,9% - munkanélküli alap 0,88% - baleset biztosítás 2. A dolgozót terhelő adók:  13%- jövedelem adó  1-2% nyugdíj biztosítás  0,5-1% szociális biztosítás  0,5% - munkanélküli alap A gyermeknevelési támogatás munkáltatókat érintő adóterhe a minimálbér 32%-ának a 10%-a, ami a nyugdíjalapba kerül átutalás révén január 1-től.

35 Az intézmények fenntartása, a dolgozók bérezése Nincs állami normatíva Az alapítókat terheli a fenntartás költsége Az alábbi adók terhelik a béreket:

36 Pedagógusok bérezése Az iskolákban a dolgozók bérét a járási közoktatási főosztály számfejti. Ukrajnai Oktatásügyi Minisztérium 1096-os ( ) rendelete szerint a pedagógus béreket 2005 január 1-től 10,5%-os alapbéremeléssel a következő kategóriákra bontja:

37 Atesztálás utáni béremelés %-ban

38 Az alapbérhez plusz kiegészítés jár: Vezető tanár10,70 hr. Pedagógus módszerész17,20 hr. Bérkiegészítést kapnak azok a pedagógusok, akik az oktatásban több mint 3 éve dolgoznak. A bérkiegészítés összege függ a gyakorlati évek számától. 3 év - igaz alapbér 3 – 10 év – igaz alapbér 10%-a 10 – 20 év – igaz alapbér 20%-a 20 évtőlaz alapbér 30%-a A pedagógusoknak 1-4 oszt – ban 20 órát kell tanítaniuk, 5 – 12 osztályban 18 órát

39 Bérkiegészítés jár még az egyéb pluszterhelésekért, mint például: Osztályfőnökség:1-4 oszt –igaz alapbér 20%-a 5-12 oszt- igaz alapbér 25%-a Füzetjavítás: 1-4 oszt –iga letanított órák arányában 15% Idegen nyelva letanított órák arányában 10% Magyar nyelv és irodaloma letanított órák arányában 20% Laborvezetés:az alapbér 10-15%-a Műhelyvezetés:az alapbér 15-20%-a Gyakorlati földrészleg:az alapbér 10-15%-a Könyvállományért: az alapbér 5-15%-a

40 A főiskolai tanárok bérezése óradíjban. (2005. január 1-től 10,5%-os az emelkedés) Professzor22,16 hr. - 24,49 hr. Tudományok doktora 17,52 hr. - 19,36 hr. Docens13,50 hr.. 14,92 hr. Tanárok tudományos rang nélkül10,79 hr. - 11,92 hr.

41 A 2004-es év inflációja

42 Tarifák rendszere szeptemberétől Tarifák rangsora Koefficien s Alapbér , , , , , , , , , ,

43 Tarifák rendszere szeptemberétől 121, , , , , , , , , ,

44 Tarifák rendszere szeptemberétől 222, , , ,

45 Iskolai alkalmazottak bérbesorolása szeptemberétől Pedagógus besorolásaBérkategória rangszáma Legfelsőbb kategória12 Első kategória11 Második kategória10 Kategória nélküliek8-9

46 Felsőoktatási intézmények bérbesorolása Rektor Filia igazgató Dékán Tudományos kutatóhely igazgatója Tanszékvezető (professzor) Professzor 19 Docens 18 Tanár 17 Tanársegéd 16 Asszisztens 15


Letölteni ppt "Az Ukrán oktatási rendszer Orosz Ildikó. Az Ukrajnai oktatási rendszer  Az USSZKSZ oktatási rendszere  Az oktatást meghatározó jogalkotási folyamat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések