Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MIKROÖKONÓMIA 2007/2008 I. félév. „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MIKROÖKONÓMIA 2007/2008 I. félév. „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint."— Előadás másolata:

1 MIKROÖKONÓMIA 2007/2008 I. félév

2 „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

3 Közgazdaságtan (Economics) A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagysá- gára, arányaira, valamint az ezek előállítá- sához szükséges, korlátozottan rendelke- zésre álló (alternatív módon felhasznál- ható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmi- gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

4 A közgazdaságtan tudományágai Elméleti közgazdaságtudományok –Mikroökonómia –Makroökonómia –Nemzetközi gazdaságtan –Összehasonlító gazdaságtan Alkalmazott közgazdaságtudományok –Vállalatgazdaságtan –Marketing –Pénzügy, számvitel stb…

5 Mikroökonómia (Microeconomics) Makroökonómia (Macroeconomics) Az egyes fogyasztók (háztartások) és vállalkozások magatartását, döntési lehetőségeit és az egyes részpiacokat vizsgálja A gazdaság egészét vizsgálja, az összes vállalat (vállalati szektor) és háztartás (háztartási szektor) viselkedését, valamint az állami szerepvállalást elemzi Fogyasztói és termelői magatartás, egyéni és piaci kereslet és kínálat, piaci szerkezetek, termelési tényezők piaca Aggregát kínálat és kereslet; gazdasági növekedés, infláció, munkanélküliség, gazdaságpolitikai döntések

6 A közgazdaságtan alapkérdései Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében. A szűkösség (scarcity) problémája A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére)  a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára. MIT? KINEK? HOGYAN?

7 Módszertani alapelvek Statika: olyan közgazdaságtani módszer, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat; a gazdaság egy adott helyzetének, állapotának vizsgálatára alkalmas (Komparatív statika: két állapot összehasonlítására használt módszer) Dinamika: az események időbeli lefolyására koncentráló, a gazdaság helyzetében bekövetkező változásokat, a folyamatokat vizsgáló módszer

8 „Ceteris paribus” (‘other things equal’) elve: Egyetlen paraméter (pl. egy adott termék árának) változása hatásmechanizmusának elemzésekor feltételezzük minden egyéb befolyásoló tényező (pl. a fogyasztók jövedelme, ízlésvilága stb.) változatlanságát. „Post hoc” csapdája (‘post hoc fallacy’): Az események időbeli egymásutánisága nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot. „Összetétel csapdája” (‘fallacy of composition’): Ami igaz az egyes részekre, nem feltétlenül igaz a részek összességére.

9 I. A PIACI MECHANIZMUS

10 1. Piac (market)  az a mechanizmus, amelyben az eladók és a vevők érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat  a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás

11 2. A piacrendszer sémája HÁZTARTÁSOK (Households) VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises) Termékek és szolgáltatások piacai (Output markets) Termelési tényezők piacai (Input markets) Kereslet (R) Fogyasztási kiadások (M) Árbevétel (M) Kínálat (R) Tényező- költség (M) Kereslet (R) Tényező- jövedelem (M) Kínálat (R)

12 3. Egyéni – piaci – aggregát kereslet Egyéni kereslet (individual demand), d : Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár (és egyéb feltételek) mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet. Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg.

13 Piaci kereslet (market demand), D: Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt. Reálnagyság Aggregát kereslet (aggregate demand), AD: Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége (makroökonómiai kategória) A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.

14 Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb.) közötti kapcsolatot írja le. D X = f (p x, p y, I, T) Kínálati függvény (supply function) Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus). D X = f (p x ) Kínálati görbe (supply curve)

15 4. A Marshall-kereszt 0 Q p D S pEpE QEQE Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price) Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity)

16 Az árváltozás hatása 0 Q p D S pEpE QEQE A keresleti és a kínálati görbe mentén történik elmozdulás p1p1 D1D1 S1S1 Túlkínálat, ha p  p E Túlkereslet, ha p  p E

17 Az egyéb tényezők változásának hatása 0 Q p D S pEpE QEQE D’ A keresleti és/vagy a kínálati görbe eltolódik

18 0Q p S D pEpE QEQE prpr Rezervációs ár (reservation price, p r ): Az a maximális ár, amennyiért a fogyasztó(k) még hajlandó(ak) egy terméket megvásárolni CS Fogyasztói többlet (consumer surplus, CS): A rezervációs ár a piaci ár különbsége. Összege grafikusan a keresleti görbe alatti terület a piaci árszint felett. Rezervációs ár, fogyasztói többlet

19 II. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET

20 Jószág (goods): szükséglet-kielégítésre alkalmas termék vagy szolgáltatás Hasznosság (utility, U): valamely jószág fogyasztá- sából származó élvezet, elégedettség-érzet –Kardinális hasznosság-elmélet: a hasznosság olyan értelmezése, amely szerint a javak hasz- nossága mérhető (tőszámokkal kifejezhető) –Ordinális hasznosság-elmélet: a hasznosság olyan felfogása, amely szerint a fogyasztó a javakat – hasznosságuk szerint – csak rangsorolni (sorrendbe rendezni) képes

21 1. Kardinális hasznosság-elmélet 0 QXQX TU X 0 QXQX MU X Teljes haszon / összhaszon (total utility, TU) Megmutatja, hogy mekkora hasznosságérzet kapcsolódik a fogyasztás adott mennyiségéhez Határhaszon (marginal utility, TU) Megmutatja, hogy mennyivel változik a teljes haszon a fogyasztás (végtelen kis) egységnyi növelése esetén

22 Telítettségi pont: Egy jószág azon mennyisége, amelynél többet fogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. TU max MU = 0 Gossen I. törvénye = csökkenő határhaszon elve A fogyasztás mennyiségének növelésekor a tel- jes haszon növekménye (határhaszon) csökken.

23 Gossen II. törvénye = mérlegelt határhasznok elve A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az egy pénzegységre (pl. 1 Ft-ra) jutó határha- szon minden jószág esetében egyenlő, illetve megegyezik a pénz (money) határhasznával Ha MU x / p x  MU y / p y X nő, MU x csökken, MU x / p x csökken Y csökken, MU y nő, MU y / p y nő

24 2. Ordinális hasznosság-elmélet A preferencia-rendezés axiómái Teljességi: a fogyasztó képes az összes lehetséges jószágkombinációt rangsorolni Kiválasztási: a fogyasztó képes a számára legkedve- zőbb jószágkombinációt kiválasztani Dominancia: a fogyasztó azt a jószágkombinációt preferálja, amely legalább az egyik jószágból többet, míg a többiből nem kevesebbet tartalmaz Tranzitivitási: ha A  B és B  C, akkor A  C Átlag-preferálási: a fogyasztó az átlagos összetételű jószágkosarat preferálja a szélsőséges összetételűvel (csak az egyik jószágot tartalmazóval) szemben

25 Közömbösségi görbe (indifference curve): azon jószágkombinációk összessége a két-termékes (x- y) jószágtérben, melyek a hasznosság (U) szempontjából egyenértékűek (a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket választja) Közömbösségi térkép (indifference map): közömbösségi görbék összessége A közömbösségi görbék végtelen sűrűn helyezkednek el!

26 „Jól viselkedő” közömbösségi görbék 0 x U1U1 y U2U2 U3U3 Negatív meredekségűek (két pozitív hasznosságú jószág esetén az egyik fogyasztását csökkenteni kell a másik növelése érdekében ahhoz, hogy a hasznossági szint ne változzon) Az origóra nézve konvexek (átlagpreferálás) Nem metszhetik, nem érinthetik egymást (tranzitivitás) U 1  U 2  U 3 (dominancia)

27 0 x (alma, db) y (körte, db) U2U2 Helyettesítési ráta (rate of substitution, RS): Megmutatja, hogy mi- lyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik (y) terméket helyettesíteni a másik (x) termékkel úgy, hogy hasznosság- érzete nem változzon

28 Speciális közömbösségi görbék 0 x (csoki, tábla) U1U1 y (fagyi, gombóc) U2U2 U3U3 Tökéletesen helyettesítő javak (perfect substitutes): A fogyasz- tásban egymással versenyző ja- vak. Az egyik fogyasztása csök- kenti a másik haszonhatását x (paprika, kg) y (paradicsom, kg) 123 0,5 1 1,5 U1U1 U2U2 U3U3 Tökéletesen kiegészítő ja- vak (perfect complements): A fogyasztásban egymást kiegészítő, egymás haszon- hatását fokozó javak 0

29 0 U1U1 y (tej, liter) U2U2 U3U3 x (sör, liter) Megsérül az átlagpreferá- lás axiómája  a közömbösségi görbe konkáv x (torta, szelet) y (zserbó, szelet) U1U1 U2U2 U3U3 Káros jószág: olyan jószág, melynek fogyasz- tása csökkenti a hasznos- ságérzetet  a közöm- bösségi görbe pozitív meredekségű 0

30 0 U1U1 y (harisnya, db) U2U2 U3U3 x (sör, liter) Semleges jószág: Olyan jószág, melynek fogyasztásához sem hasznosságérzet-növekedés, sem hasznosságérzet-csökkenés nem kapcsolódik x (borotvapenge, db) y (torta, szelet) U1U1 U2U2 U3U3 0

31 Költségvetési halmaz és egyenes 0 x y Költségvetési halmaz: A fogyasztó adott (I) jövedelméből, adott (p x, p y ) egységárak mellett megvásárolható jószágkombinációk összessége Költségvetési egyenes: A fogyasztó adott (I) jövedelmének teljes elkölté- sével, adott (p x, p y ) egységárak mel- lett megvásárolható jószágkombi- nációk összessége Költségvetési egyenes egyenlete:

32 0 x y Az egyik (x) jószág árának változása (ceteris paribus): a költségvetési egyenes elfordul (meredeksége megváltozik) 0x y A fogyasztó jövedelmének (I) változása (ceteris paribus): a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódik px2  px0  px1px2  px0  px1 I2  I0  I1I2  I0  I1

33 Optimális jószágkombináció „jól viselkedő” közömbösségi görbék esetén 0 x U1U1 y U2U2 U3U3 „A”: optimális jószágkombináció – a költ- ségvetési egyenes és a legmagasabban fek- vő közömbösségi görbe érintési pontjában (a megvásárolhatóak közül a legnagyobb hasznosságot adja) * A B * * C „B”: megvásárol- ható, de U 1  U 2 „C”: U 3  U 2 de nem vásárolható meg

34 Optimális jószágkombináció speciális közömbösségi görbék esetén x (üdítő, liter) y (pizza, szelet) I = 2000 p x = 200p y = x max = 10 y max = 20 U (x max )  U (y max ) c) x = 10y = 0 (sarokmegoldás) b) Tökéletesen helyettesítő javak a) *

35 0 x (kolbász, 10 dkg) y (kenyér, szelet) 1 2 * a)Tökéletesen kiegészítő javak y = 2x I = 2600 p x = 120p y = 5 b) x = 20y = 40 21, c)y = 520 – 38x x = 13 y = 26 * 13 26

36 0 y (tej, liter) x (sör, liter) x (torta, szelet) y (zserbó, szelet) 0 ** 0 x (sör, liter) y (harisnya, db) * y (torta, szelet) x (borotvapenge, db) *

37 A jövedelemváltozás hatása a keresletre Pénzjövedelem (I) növekedése (ceteris paribus)  a költségvetési egyenesen párhuzamosan felfelé eltolódik Az eltolódott költségvetési egyenes új, magasabban fekvő közömbösségi görbét érint  megváltozik a fogyasztó számára optimális jószágkosár Jövedelem-fogyasztási görbe (income consumpti- on curve, ICC): A fogyasztó különböző jövede- lem-szintjeihez tartozó optimális jószágkombiná- ciók összessége (változatlan termékárak és egyéb feltételek mellett). Az ICC-ből vezethető le az Engel-görbe

38 0 x y U3U3 ICC * * * U2U2 U1U1 0 I x I0I0 I1I1 I2I2 x0x0 x1x1 x2x2 * * * Engel-görbe (Engel curve): A fogyasz- tó(k) nomináljövedelme és egy adott jó- szág iránti kereslet közötti függvényszerű összefüggés (változatlan árak és egyéb fel- tételek mellett)

39 0 x Normál javak: olyan javak, melyek kereslete a jövede- lem növekedésével nő Létszükségleti javak: olyan normál javak, melyek kereslete a jövedelem növekedésénél lassabban nő Luxus javak: olyan normál javak, melyek kereslete a jövedelem növekedésénél gyorsabban nő 0 I x Inferior javak: olyan ja- vak, melyek kereslete (egy magasabb tartományban) a jövedelem növekedésével csökken I Luxus Létszük- ségleti Inferior

40 Az árváltozás hatása a keresletre Az egyik jószág árának (p x ) növekedése (ceteris paribus)  a költségvetési egyenesen elfordul (abszcissza tengelymetszete csökken) Az elfordult költségvetési egyenes új, alacsonyab- ban fekvő közömbösségi görbét érint  megvál- tozik a fogyasztó számára optimális jószágkosár Ár-fogyasztási görbe (price consumption curve, PCC): Az egyik jószág árának különböző szintje- ihez tartozó optimális jószágkombinációk összes- sége (a másik jószág árának, a fogyasztó jövedel- mének és egyéb feltételek változatlansága mellett). A PCC-ből vezethető le az egyéni keresleti görbe

41 0 x y U3U3 PCC * * * U2U2 U1U1 0 pxpx x px0px0 x0x0 x1x1 x2x2 * * * Egyéni keresleti görbe px1px1 px2px2

42 3. A kereslet rugalmassága

43 Kereslet saját-árrugalmassága (price elasticity of demand,  p ): megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet az adott termék árának 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) –Tipikusan negatív előjelű –Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott pontjában) határozható meg –Főbb befolyásoló tényezői: A termék természeti, használati tulajdonságai (romlandóság, tartósság) A termék helyettesíthetősége, a helyettesítő termékek ára A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest

44 A kereslet Áremelés esetén az árbevétel  1 ÁrrugalmasCsökken = 1 Egységnyi árrugalmasságú Nem változik 0 < < 1ÁrrugalmatlanNő = 0 Tökéletesen árrugalmatlan Az áremelés mértékében nő

45 Paradox árhatások Valamely jószág árának emelkedésekor (csökke- nésekor) nő (csökken) a jószág iránti kereslet  a keresleti görbe pozitív meredekségű Veblen-hatás: a fogyasztó (egyéb információk hiányá- ban) az ár alapján következtet a termék minőségére Nyáj-hatás: a fogyasztó a növekvő áru termékből is vásárol, mert nem akar elmaradni társaitól Sznob-hatás: a fogyasztó csak addig vásárolja a terméket, amíg a többiek nem, csökkenő ár esetén kereslete csökken Spekulációs hatás: a vevő a mai árváltozásból következtet a jövőbeli árváltozásra

46 Kereslet jövedelem-rugalmassága (income elasti- city of demand,  I ): megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) –Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engel- görbe adott pontjában) határozható meg –Normál javak:   0 létszükségleti cikkek: 0    1, luxus javak:   1 –Inferior javak:   0

47 Kereslet kereszt-árrugalmassága (cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány %-kal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) –Kiegészítő javak: negatív előjelű –Helyettesítő javak: pozitív előjelű –Független javak: 0

48 III. TERMELŐI MAGATARTÁS ÉS KÍNÁLAT


Letölteni ppt "MIKROÖKONÓMIA 2007/2008 I. félév. „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések