Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakképzési hozzájárulás (Szhj.) 2014.. Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakképzési hozzájárulás (Szhj.) 2014.. Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló."— Előadás másolata:

1 A szakképzési hozzájárulás (Szhj.) 2014.

2 Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet; Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet (OKJ); A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.); Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.); A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nft.); A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény és évi LXXVII. törvény;(Fktv.); A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Kormány rendelet; A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet én hatályos 48.§ (2) bekezdése A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013.(VI.18.) NGM rendelet; A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII.15.) NGM rendelet. (TÁMOGATÁSOK)

3 Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre A belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, a) külföldi székhelyű jogi személy, b) jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, c) személyi egyesülés, egyéb szervezet is, d) ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

4 ÁLTALÁNYADÓ, KATA, KIVA Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. (személyhez kötődő mentesség) A KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. A kisvállalati adó (KIVA) adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. (vállalkozáshoz kötődő mentesség)

5 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. (2014. évben: 3045 Ft/hó/munkavállaló) Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb Ft/hó összeggel. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó EVA bevallásában (1443) bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az EVA megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

6 Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, b) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. Törvény (TAO) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

7 Szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke A hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Szociális hozzájárulási adóalap (Szht. 3. § 2.b) pont): Eat § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap (szja köteles jövedelem), valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap (legalább a minimálbér 112,5%-a). A tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját! (mivel az Eat.455.§(1) c) és (2) e) pontjaiban szabályozott) Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.

8 Szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek  havonta 100 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint, a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, vagy a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás (munkaerő-kölcsönző kivételével) által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet a hozzájárulásra kötelezett.  havonta 500 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók, fejlesztők, az Nft. szerint doktori képzésben résztvevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet a vállalkozásként kutatóhelynek minősülő hozzájárulásra kötelezett..

9 Szakképzési hozzájárulás alapjának speciális meghatározása A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, egyéb hozzájárulásra kötelezettnek (egyéni vállalkozó) az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania. „f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;”

10 Szakképzési hozzájárulás alapjának speciális meghatározása A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a TAO szerint meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania. „E) Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:  a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;  az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;  a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”

11 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése Hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: A) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, B) Kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve C) Saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (feltételek!) A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél  a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,  a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (2014. évben a gyakorlat igényes alapképzési szak:423/2012.(XII.29.) Korm. Rendelet 48.§ (2) bekezdés én hatályos szövege!) megszervezése estén lehetséges a csökkentő tétel figyelembevétele. A évi alapnormatíva: Ft/fő/év * *2013. évi CCXXX. törvény 56.§ (8) bekezdés (A évi alapnormatíva: Ft/fő/év ** **2014. évi C. törvény 64.§ (4) bekezdés )

12 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése - Gyakorlati képzéssel A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése:  TANULÓKKAL: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre  a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szt §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy  a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (Szt §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,  HALLGATÓKKAL: az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. § (3); 230/2012. Korm. Rendelet §) alapján kerül sor.

13 Tanulószerződés kötésére jogosult szervezet Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy – az Szt. 43.§ (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. Gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó. Egyéb szervezet: a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő, c) Az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében - az agrárágazathoz tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.

14 Nyilvántartásba való felvétel A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.

15 Teljesítési megbízott Az a hozzájárulásra kötelezett, aki  az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és  csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a csökkentő tételt. A megállapodás írásba kell foglalni.

16 Megállapodás tartalma Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza: a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek) aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, af) kamarai nyilvántartási számát, b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak, c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét, g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást, h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.

17 Tanulószerződés kötésére jogosult tanuló Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés – az Szt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződés a tanulóval – az Szt. 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. Tanulószerződés a fentiekben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt. A szakiskolai tanulót gyakorlati képzésre iskolai és vállalati tanműhelyen kívüli (üzemi) körülmények közé, a tényleges munkafolyamatokba, ha a tanuló szintvizsgát tett. Egészen addig, míg a tanuló nem teljesíti a szintvizsgát, csak iskolai tanműhelyben vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor a gyakorlati képzésére.

18 Foglalkozási napló Az Szt. 41. § (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:  a szakmai tevékenységeket tantárgyanként,  az ezekre fordított időt és  a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. + Jelenléti ív gyakorlati képzés napjainak megállapításához: - együttműködési megállapodás esetében a normatíva ellenőrzéséhez; - tanulószerződés estén a hiányzások követéséhez.

19 Foglalkozási napló

20

21 Szakképzési kerettanterv https://www.nive.hu/szakképzési dokumentumok Szakképzési kerettantervek A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek Word formátumú változata szakképesítésenként letölthető az alábbi táblázatból: 1. Szakiskolai szakképesítések 2. Szakközépiskolai szakképesítések 3. Szakképesítés-ráépülések (szakiskolai, szakközépiskolai) 4. Az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítésekről 4. Az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítésekről Összesen: 346 db szakképzési kerettanterv

22 PÉK

23 Tanulószerződés megkötése A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése, ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát és ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv (kamara) tartja nyilván. A gyakorlati képzést szervező szervezet  a tanulószerződést, a módosított tanulószerződés összes példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását ellenjegyzés céljából,  a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül, bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának. A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május 15. napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának. A tanulószerződés az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos. A tanulószerződés alapján a tanuló az Szt. szerint járó juttatásokra - a tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.

24 Tanulószerződés tartalma  a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),  a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,  a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),  az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,  a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt,  a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét,  a tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá  a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,  a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik,  a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy  a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,  a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,  a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,  nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

25 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás (2014.) Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján. Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% Ft) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

26 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás (2015.) Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján. Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% Ft) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

27 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a fentiek alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a fentiek az irányadók. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.

28 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is. A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg, kivéve h a a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, ilyenkor a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos (naptári nap arányos) része illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell.

29 Tanulószerződés megszűnése A tanulószerződés megszűnik a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, h) a tanuló halála napján. Ha a tanulószerződés  az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.  a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.

30 Tanulószerződés - Személyi jövedelemadó Szja. 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a szakképző iskolai tanulónak a tanulószerződés alapján kötelezően kifizetett díjazás.

31 Tanulószerződés - Szociális hozzájárulási adó Eat § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Eat § (2) bekezdés e) pontja szerint adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony. Eat § (1) bekezdés c) pontja szerint a kifizetőt terhelő adó alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

32 Tanulószerződés - Biztosítási jogviszony Tbj. 4. § k) 1. alpontja alapján az Szt. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Tbj. 19.§ (3) bekezdése alapján a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Tbj. 25/A. §-a szerint nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot.

33 Tanulószerződés - Szhj-t csökkentő tétel mértéke A tárgyévre vonatkozóan  amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni,  amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege. Ha a tanulószerződés  megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel)  hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (naptári napi csökkentő tétel)

34 Tanulószerződés alapján a csökkentő tétel mértéke Az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét szakképesítésenkénti súlyszorzóval számolva tanulónként a csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi. A csökkentő tétel számítása a 280/2011. Korm. rendelet mellékletei alapján szakképesítésenkénti normatíva figyelembe vételével történik:  1. számú melléklet: évi LXXVI. törvény alapján, (régi OKJ)  2. számú melléklet: évi CLXXXVII. törvény alapján (új OKJ) indított képzések esetén.

35 Együttműködési megállapodás feltételei A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha  a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,  a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,  a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy  a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg. Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.

36 Együttműködési megállapodás - Pénzbeli juttatás Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, 19,5%. (2014. évben: Ft/hó, évben: Ft/hó) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része (2014. évben: Ft/hét; 2015.évben: Ft/hét). Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad. Az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni. (lehet készpénzben is) Szja 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

37 Együttműködési megállapodás - Szhj-t csökkentő tétel  az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: /130 = Ft/tanuló/nap  az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap  a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

38 Hallgató képzése Együttműködési megállapodás A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Az együttműködési megállapodást meg kell kötni, a gyakorlat igényes szak esetében. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről - az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján - az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet, amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek.

39 A hallgatói munkavégzés szabályai A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatót a gyakorlati képzésre díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2014. évben: Ft/hét; évben: Ft/hét), a díjat a szakmai gyakorlóhely fizeti.

40 Hallgatói munkaszerződés Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során  éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,  a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,  a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,  próbaidő nem köthető ki,  a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak (egyenlőtlen munkaidő beosztás) nem alkalmazhatók.

41 Hallgatói munkaszerződés Gyakorlat megadása órában, ledolgozott órát jelent Napi munkaidő 8 óra. MT szerint: gyakorlatra jár szabadság, betegszabadság, táppénz nincs től., Jelenlétí ív:gyakorlati képzés napjainak megállapításához, normatíva ellenőrzéséhez;

42 Személyi jövedelem adó és a hallgatói munkaszerződés évi CXVII törvény (Szja) 1. számú melléklet: b) pontja alapján adómentes: a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért (2014. évben: Ft; évben: Ft) meg nem haladó része.

43 Szociális hozzájárulási adó és a hallgatói munkaszerződés Eat. 455.§ (3) bekezdés d) pontja alapján nem eredményez adófizetési kötelezettséget az Nft. 44.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. Hatályos: I. 1-től.

44 Hallgatók biztosítása A évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. § d) pontja alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Hatályos: I. 1-től.

45 Hallgatói munkaszerződés alapján az Szhj-t csökkentő tétel Az államilag gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:  a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: /100 = Ft/hallgató/nap  az előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: előleg havonta hallgatónként: gyakorlati napok száma* Ft/hallgató/nap  a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel hallgatónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

46 Felsőfokú szakképzés (FSZ képzés) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét Ft/nap/hallgató csökkentő tétel összegével csökkentheti. FSZ képzés OKJ-s képzés, felsőfokú szakmai végzettséget ad szeptemberben volt a képzés utoljára indítható (kifutó rendszer) Nem egyenlő a felsőoktatási szakképzéssel (FOKSZ)!

47 Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása  a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv-ben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban (21/2013.(VI.18.) NGM rendelet) meghatározott költségeivel, Kettős korlát és kettős feltétel: A bruttó kötelezettség csökkenthető az Szht. 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett:  az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és  az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez az Szht. 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs!

48 Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása A hozzájárulásra kötelezett által külső képzés esetén elszámolható a) a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a 800/2008/EK bizottsági rendelet 39. cikk (4) bekezdése figyelembevételével számított díja, b) a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja, c) a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségei, d) a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik, e) jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló évi C. törvény 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (Bér ktg évben: maximum Ft/fő/képzési óra; évben:2 753 Ft/fő/képzési óra)

49 Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a; b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fentiekben foglaltakat, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 %-át. (2014.évben: maximum Ft/fő/képzési óra; 2015.évben: maximum Ft/fő/képzési óra )

50 Előleg fizetés és az éves elszámolás határideje, formája A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé  bevallani (1408-as bevallásban) és  megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozott kérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nulla értékű bevallás is szükséges megoldás bevallást helyettesítő nyilatkozat.

51 Szakképzési hozzájárulás visszatérítés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag  az Szht. 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és  az 5. § a) pont aa) (EM) és ab) (TSZ) alpontja alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség (BK) mértékét meghaladja, az azt meghaladó részt az Szht. 8. § (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint - a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével -, a bevallásai (előleg és éves) során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A NAV a visszatérítés tekintetében Art. szerint jár el. A 17 nyomtatvány segítségével a jogszerűen visszaigényelt összeg átvezethető, kiutalás kérhető. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

52 Szakképzési hozzájárulás visszatérítés Ha BK > 0, EM + TSZ > BK és a) EM > vagy = BK, akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a visszaigénylésnél; b) EM < BK és ba) EM > vagy = TSZ, akkor a csökkentő tételek = BK, bb) EM < TSZ, akkor BK-(EM+TSZ) igényelhető vissza. Ha BK = 0, EM + TSZ > BK akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a visszaigénylésnél.

53 Szocho alap (1408) Tanulószerződéses díjak =Szakképzési hj. Alap Szhj alap csökkentő kedvezmények =Bruttó kötelezettség alapja Bruttó kötelezettség (33. sor 1,5%-a) Kötelezettség csökkentő tétel ( ) Együttműködéses tanuló Tanulószerződéses tanuló együttműködéses hallgató FSZ hallgatói szerződéses hallgató FSZ Hallgatói munkaszerződéses hallgató Saját munkavállaló Nettó kötelezettség § (2) 8. § (2a) a) 8.§ (2a) b) bb) 8. § (2a) b) ab)8. § (2b)

54 Előlegfizetés szabályai A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke: a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az Szht. 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti (saját munkavállaló képzési kötségei), pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a visszatérítés összegét.

55 Előleg és az éves elszámolás kapcsolata A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) Az Szht. 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak. Az éves elszámolást az év december hónapjáról készített 1408 jelű bevallásban a es lap 30. sorában 2-es (elszámolás) kóddal, a teljes évi (és nem csak a december havi) kötelezettséget szerepeltetve kell benyújtani. A befizetett előleg (1-11. hó) és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

56 Szocho alap (1408) Tanulószerződéses díjak =Szakképzési hj. Alap Szhj alap csökkentő kedvezmények =Bruttó kötelezettség alapja Bruttó kötelezettség (33. sor 1,5%-a) Kötelezettség csökkentő tétel ( ) Együttműködéses tanuló Tanulószerződéses tanuló együttműködéses hallgató FSZ hallgatói szerződéses hallgató FSZ Hallgatói munkaszerződéses hallgató Saját munkavállaló Nettó kötelezettség § (2) 8. § (2a) a) 8.§ (2a) b) bb) 8. § (2a) b) ab)8. § (2b)

57 hónap Előlegbevallás (1408) éves elszámolás (1408) hó Szhj alap Bruttó kötelezettség kötelezettség csökkentő tétel Nettó kötelezettség Befizetési kötelezettség ( ) Visszatérítési igény (Egyéb bevétel !) Tanulószerződéssel történő gyakorlati képzés esetén:

58 hónap Előlegbevallás (1408) éves elszámolás (1408) hó Szhj alap Bruttó kötelezettség kötelezettség csökkentő tétel Nettó kötelezettség Befizetési kötelezettség150 0 ( ) Többlet visszatérítési igény

59 hónap Előlegbevallás (1408) éves elszámolás (1408) hó Szhj alap Bruttó kötelezettség kötelezettség csökkentő tétel Nettó kötelezettség Befizetési kötelezettség ( ) Többlet visszatérítési igény

60 Köszönöm a figyelmüket! Lászlóné Szép Györgyi Bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő, felnőttképzési szakértő HLZ Szakértő Kft január 20.


Letölteni ppt "A szakképzési hozzájárulás (Szhj.) 2014.. Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések