Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jog és gazdaság - vállalkozások státuszjoga A társaság- és cégjog szabályozási rendszere Dr. Pázmándi Kinga Üzleti Jog Tanszék 2013. Vállalati Jog Msc.4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jog és gazdaság - vállalkozások státuszjoga A társaság- és cégjog szabályozási rendszere Dr. Pázmándi Kinga Üzleti Jog Tanszék 2013. Vállalati Jog Msc.4."— Előadás másolata:

1 Jog és gazdaság - vállalkozások státuszjoga A társaság- és cégjog szabályozási rendszere Dr. Pázmándi Kinga Üzleti Jog Tanszék Vállalati Jog Msc.4.

2 I. Bevezetés – A szervezeti jogalanyokról általában Rendszerező visszatekintés

3 Visszatekintés - jogalanyok jogviszonyok alanyai (jogalanyok):  természetes személy  jogi személy=szervezeti jogalany  állam  jogképességgel felruházott nem jogi személy szervezet (=szervezeti jogalany) abszolút – relatív jogképesség

4 Szervezeti jogalanyok Intézménytípusú jogi személyek az alapító(k) saját vagyonából vagyont különít el + arra szervezetet rendel pl.: alapítvány, költségvetési szervek Személyegyesülések (társulások) két vagy több jogalany (nem feltétlenül alapítók) egyesít vagyont+tevékenységet jogi személy:  nonprofit pl.:egyesület  profitorientáltak pl.: kft., rt. nem jogi személyt is eredményezhet pl.: polgári jogi társaság; bt., kkt.

5 Profitorientált és nonprofit jogalanyok nonprofit szervezetek (végezhet gazdasági tevékenységet, de csak céljai elérése végett és nem elsődleges jelleggel) pl.: alapítvány, egyesület, polgári jogi társaság profitorientált szervezetek (üzletszerű gazdasági tevékenység végzése haszonszerzés céljából) pl.: gazdasági társaságok vegyes jelleg: egyesülés Gt.-ben szabályozott nonprofit társasági forma

6 Alapítvány - Egyesület Alapítvány Nonprofit (alapító, célvagyon) Ptk. intézményi jellegű jogi személy = elkülönített vagyonra telepített szervezet tartós közérdekű cél (alapítványi iskolák) bírósági nyilvántartás Egyesület (Figyelem! NEM „Egyesülés” !!!) nonprofit Ptk. személyegyesülés jellegű jogi személy (min. 10 tag társulása) humán/civil cél (sport, művészet, tudomány) bírósági nyilvántartás alapja: egyesülési jog (önkormányzati elven alapuló működés)

7 Gt.-ben szabályozott társasági formák: – kkt. - (egyenlőre) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok – bt. + személyegyesítő jellegűek – kft. - személy + tőkeegyesítő jellegű – rt. -tőkeegyesítő jellegű + jogi személyiségű gazdasági társaságok egyesülés; nonprofit gazdasági társaság; (közös vállalat; közhasznú társaság;)

8 Nonprofit gazdasági társaság től közhasznú társaság nem alapítható ( napjáig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá) közös gazdasági tevékenység végzése anélkül, hogy az profitszerzésre irányulna bármely társasági formában alapítható/működtethető kiegészítő jelleggel folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet – nyereség a tagok között nem osztható fel

9 Egyesülés Gt. hatálya alatt (de nem gazdasági társaság!) – Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre cél:  tagok gazdálkodása eredményesebb legyen  gazdasági tevékenységük összehangolása  szakmai érdekeik képviselete nem üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére hozzák létre és nem haszonszerzésre törekednek; Az egyesülés nyereségérdekelt, de az egyesülés nyereségszerzése fogalmilag kizárt

10 II. „Vállalkozás” alapfogalmai a jogban Vállalakozás - Társas és egyéni vállalkozási formák

11 Vállalkozás jogi fogalma, és legtipikusabb formái társas vállalkozás formájában = gazdasági társaságok (Bt.,Kkt.,Kft.,Zrt., Nyrt.) jogszabályi háttere: társasági jogi és cégjogi normák Egyénileg egyéni vállalkozóként jogszabályi háttere: külön jogszabály az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégról Egyszemélyes gazdasági társaságként Jogszabályi háttér: Gt. (csak Kft. és Rt. lehet ilyen!) Vállalkozás – rendszeres, üzletszerű, nyereségszerzés céljából végzett piaci tevékenység

12 III. Az egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás Egyéni cég

13 Egyéni vállalkozás vállalkozói nyilvántartás Jogforrás évi CXV. tv. az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégekről (és a részérdések végrehajtásáról szóló jogszabályok) egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása – okmányirodában, személyesen, azonnal. (v. elektronikus ügyintézés az ügyfélkapunk keresztül, ez jelenleg nem működik) Nyilvántartásba vétel (nyilvántartási szám)- KEKH egy igazolvány = több tevékenységi + több telephely/fióktelephely adatváltozások bejelentése

14 Ki lehet egyéni vállalkozó? belföldi természetes személy, aki  cselekvőképes  magyar állampolgár  nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából külföldi természetes személy, akit  gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít  lásd: belföldi természetes személynél írt feltételek

15 Ki nem lehet egyéni vállalkozó? aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

16 Egyéni vállalkozás működésének főbb szabályai csak egyéni vállalkozói igazolvány birtokában és keretei között engedélyköteles tevékenységek - képesítéshez kötött tevékenységek fsz.: személyesen közreműködés kiv.: alkalmazott, bedolgozó, segítő családtag (középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat) felelőssége: korlátlan/teljes (egy egyéni vállalkozás + nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja) cégtábla

17 Egyéni cég kérelemre a Cégnyilvántartásba cégként bejegyezhető nem jogi személy, DE: Cégneve alatt jogalany (pl az ingatlan nyilvántartásban az egyéni vállalkozó mellett az egyéni cég cégnevét már fel kell tüntetni, ill, az „kivonható” a cég vagyonából) Gt. hatálya alatt + és a cégtörvény hatálya alatt is! Cégnyilvántartásban szerepel Cégnyilvántartási adatainak vezetésére ugyanúgy köteles, mit a többi társaság= egyszemélyes kft-vé, rt- vé átalakulhat!

18 IV. A hatályos magyar társasági jog és cégjog szabályozásának rendszere Hatályos szabályozási környezet és „út a jövőbe”

19 Jogforrások, szabályozási környezet Jelenleg két alapvető jogforrás:  évi IV. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) – anyagi jogi norma  évi V. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) – eljárásjogi norma Új Ptk. (2013. évi V. tv.) elfogadásával 2014 március 15.-től A társasági jog a Ptk.-ba olvad (Ptk. III. Könyve) Cégjog – továbbra is külön törvényben, feltehetően megújul

20 Társasági jog kapcsolódó jogterületei A társasági jog komplex jogterület, szorosan kapcsolódó jogterületekkel versenyjog fizetésképtelenség joga értékpapír – és tőzsdejog adójog, számviteli jog

21 Alapjogforrások szerkezeti felépítése Gt.: Általános rész = társaságokat érintő átfogó szabályok rögzítése (alapítás/létesítő okirat módosítása/megszűnés) Különös rész = az egyes társasági formákra vonatkozó szabályozás ismertetése kapcsolódó vállalkozások joga=egyesülés Ctv.: Alapvető rendelkezések = alapfogalmak (cégnyilvánosság/közhitelessé g/ cégnyilvántartás); CB és Cégszolgálat feladatai; Cégeljárás szabályai = cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás; jogorvoslatok; törvényességi felügyeleti eljárás; végelszámolási eljárás;

22 A Gt. hatálya Gt. 1. § (1) E törvény szabályozza a  Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását/szervezetét és működését,  a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak jogait/kötelezettségeit/felelősségét,  a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. (2) A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaságra: az egyesülésre (XI. fejezet), emellett a törvény megállapítja az elismert vállalatcsoport alapításának és működésének szabályait (V. fejezet).

23 Tárgyi – területi – személyi hatály a Gt.-ben tárgyi hatály: fsz. üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatása (kiv. – nonprofit társaság, kooperációs formák) területi hatály: Mo.-n székhellyel rendelkező gazdasági társaságok (magyar bíróság által lefolytatott cégeljárás) személyi hatály: magyar társaság alapítója vagy tagja – (belföldi, külföldi) természetes és jogi személy + egyéb jogképes szervezet (külföldi vállalkozás Mo.-i telephelyére/fióktelephelyére más törvény vonatkozik + nemzetközi szerződés)

24 Hogyan is van ez? Társaság keletkezése - honosság Két hete Magyarországi székhellyel alapított külföldi tulajdonú ZRt. cégbejegyzése még folyamatban van. Ez idő alatt egy további magyar társasággal (kft.) és két külföldi magánszeméllyel 5 millió Ft. Alaptőkével egyszerűsített cégeljárással Kft.-t alapít, ennek cégbejegyzését kéri. Elemezzük a helyzetet! Vizsgáljuk meg az előtársasági státuszt! Hogyan határoz a cégbíróság? Milyen nemzetiségű társaság jön(ne) létre egyik ill. másik esetben?

25 A társasági jog alapvető rendelkezései Gt. szabályai (kogens-diszpozitív) – Ptk. mögöttes szabályai (alkalmazottakra Mt. szabályai) továbbtársulási korlátok formakényszer legalább két (alapító) tag (kivétel pl. az egyszemélyes társaság, a nyílt Rt.) társaság és tagok közötti jogviták rendezése (esetleg) választott bírósági eljárás keretében is lehetséges (alávetési klauzula társasági szerződésben)

26 Kogencia - diszpozitivitás – a Gt. háttérjoga A két természetes személy által alapított Centrál bt. bejegyzését a cégbíróság megtagadta azzal, hogy a cég társasági szerződésében jogellenes az a kikötés, hogy a beltag - új kültag egyidejű belépése esetén - jogosult kizárni a kültagot. Az elutasító végzés indoklása arra hivatkozott, hogy a Gt. szerint kétszemélyes társaságból tagot kizárni nem lehet. A cég megtámadta az elutasító végzést azzal, hogy a társasági szerződés végül is szerződés, minek következtében a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályaitól - a Ptk. szabályozásának diszpozitív jellegéből adódóan - a felek közösen eltérhetnek.

27 Társulási szabadság és a korlátai társulási szabadság elve – kivételek: formakényszer; egyes gazdasági tevékenységek meghatározott társasági formákban végezhetőek; továbbtársulási korlátok; társult tagok egyenlőségének az elve továbbtársulási tilalmak (hitelezővédelmi szempontok érvényesülése) Korlátlan felelősség halmozásának tilalma egyéni vállalkozó nem lehet korlátlanul felelős tag Társaság korlátlan felelősségű tagja nem lehet másik társaág korlátlanul felelős tagja kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag kkt., bt. nem lehet korlátlanul felelős tag


Letölteni ppt "Jog és gazdaság - vállalkozások státuszjoga A társaság- és cégjog szabályozási rendszere Dr. Pázmándi Kinga Üzleti Jog Tanszék 2013. Vállalati Jog Msc.4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések