Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

2 Versenyjog Vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályok Államokra vonatkozó versenyszabályok Liberalizációs versenyjogFogyasztóvédelmi versenyjog Versenykorlátozások joga (antitröszt jog) KartelljogFúzió-kontroll Visszaélés erőfölénnyel Tisztességtelenségi versenyjog Állami támogatások Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

3 Versenyjog részei Versenyjog tág értelemben több területet foglal magában: A) Vállalkozásokra vonatkozó szabályok: (1) tisztességtelenségi versenyjog, (2) fogyasztóvédelmi versenyjog, (3) versenykorlátozások joga (antitröszt jog) B) Államokra vonatkozó szabályok: (1) állami támogatások, (2) közüzemek, általános gazdasági érdekű szolgáltatások.

4 Már az ókori görögök is… A versenyjog története szinte kizárólag a 19. században kezdődött: amerikai antitröszt jogalkotás (Sherman Act, Clayton Act stb.) Tisztességtelenségi versenyjog már a francia forradalom óta van Európában, de a versenykorlátozások joga csak az első világháború után alakult ki. Ez a fejlődés a második világégés után újabb lendületet vett. A verseny elméletének mindazonáltal már hosszabb története van: Adam Smith (láthatatlan kéz), neoklasszikus árelmélet, Harvard-i iskola (strukturalizmus), Chicago-i iskola, játékelmélet stb.

5 Antitröszt jog célja A versenyjog/versenypolitika elsődleges célja: a gazdasági verseny érdekében való beavatkozás a piaci folyamatokba azáltal, hogy a piaci hatalmat mint az egyik piaci kudarcot kezeli. Emellett azonban a versenyjog/versenypolitika számos is követhet. Ennek megfelelően beszélhetünk gazdasági és nem gazdasági célokról.

6 Miért kell komolyan venni a kartelljogot? A versenyjog megsértésének következményei

7 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? A versenyjogi gyakorlat fontossága nő – a versenyjogi kikényszerítés egyre erősödik  egyre aktívabb hatóságok Eszközök: 1.Bírságok 2.Kriminalizáció 3.Engedékenységi politika 4.Kártérítési igények – magánjogi jogérvényesítés 5.Erősödő hatósági aktivitás a helyszíni vizsgálatok során

8 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? - Bírságok Általános szabály:  a bírság az előző üzleti év nettó árbevételének 10 %-ig terjedhet! Európai Unió:  Microsoft ügy (2004)497 millió euró (+899 millió euró végrehajtási bírság!)  Lifkartell (2007):478 millió euró  Intel (2009) millió euró Egyesült Államok:  Hoffmann-La Roche ügy (1999):500 millió USD Magyarország:  Autópálya-kartell (2004): 7 milliárd forint összbírság  MÁV (2006):1 milliárd forint bírság (bíróság: 700 millió)  Biztosító-ügy (2006):6,8 milliárd forint összbírság Allianz: 5,3 milliárd forint

9 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? – Kriminalizáció A Btk. 296/B. §-a  közbeszerzési/koncessziós eljárásban  árak (díjak), egyéb szerződési feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló  megállapodás / más összehangolt magatartás  öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett szeptember 1-jétől hatályos, büntetőeljárások már néhány ügyben indultak, de ítéletek még nem születtek Együttműködés a hatóságokkal: büntethetőséget kizáró ok.

10 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? – Engedékenységi politika Már a kollégákban sem lehet bízni! Az engedékenységi politika  teljes bírságelengedés: adatszolgáltatás, amely lehetővé teszi eljárás megindítását vagy adatszolgáltatás, amely lehetővé teszi a jogsértés megállapítását  bírságcsökkentés: többletértékű bizonyítékok szolgáltatása a jogsértés elismerése

11 Miért kell komolyan venni a versenyjogot? - Kártérítési perek Az ún. „magánjogi kikényszerítés” - „private enforcement”  az USA-ban mindennapos  az EU erőlteti, egyre több ügy indul Európában (Zöld Könyv, Fehér Könyv, Irányelv-tervezet)  Magyar szabályok: 10%-os törvényi árnövekedés vélelem (2009. június 1-je után indult perekben)

12 Néhány alapfogalom Vállalkozás, érintett piac

13 Versenyjog hatálya: vállalkozások Vállalkozás fogalma: gazdasági egység – nem azonos a társasági jog gt./cég fogalmával!!! Vállalkozás: aki gazdasági tevékenységet folytat. Vállalkozás lehet: önkormányzat, állami foglalkoztatási szolgálat, kikötői hatóság stb.

14 Releváns piac meghatározása Versenyjog mindegyik szegmensében alapvető fogalom. Viszonyítási alap: pl. piaci részesedés meghatározása. Koordinátái: (1) releváns árupiac, (2) releváns területi piac, (3) releváns időbeli piac. Releváns árupiac: keresleti/kínálati helyettesíthetőség. Releváns földrajzi piac: a verseny feltételei megfelelően homogének, tekintetbe véve a fogyasztói preferenciákat, a nyelv szerepét a fogyasztói döntésekben, a szállítási költségeket, a szabályozási környezetet stb.

15 Versenykorlátozó megállapodások - áttekintés Kártékony kartellek, vertikális és horizontális megállapodások

16 Versenykorlátozó megállapodások Versenykorlátozások jogának legfontosabb területe. Történelmi értelemben is elsődleges: USA – antitrust, Németország – Kartellrecht. Ebben az esetben a piaci hatalom a vállalkozások megállapodása révén jön létre.

17 Versenykorlátozó megállapodások fajtái Horizontális megállapodások: versenytársak közötti együttműködés. Vertikális megállapodások: a termelési- forgalmazási lánc különböző szintjein aktív vállalkozások közötti megállapodások (gyártó- nagyker, nagyker-kisker, bánya-gyár stb.).

18 Mi tekinthető megállapodásnak? Megállapodás: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Összehangolt magatartás. Társadalmi szervezetek döntései (kamarák, érdekvédelmi szervezetek, egyesületek stb.).

19 Kartelltilalom: automatikusan tiltott megállapodások Versenykorlátozó megállapodás tilalma:  Árkartell (pl. két versenytárs üdítőgyártó megállapodik az árak együttes növelésében)  Piacfelosztás (pl. két versenytárs számítógépgyártó vállalat megállapodik, hogy nem versenyeznek egymással/nem támadják meg egymást a másik „honos” területén)  Termelés korlátozása (pl. termelési kvótákban való megegyezés)  Információcsere (szenzitív, friss üzleti információk)  Tendereken történő összejátszás Tenderek előzetes felosztása Ajánlatok egyeztetése Ezek a megállapodások tiltottak és jogellenesek, függetlenül a megállapodás formájától (kifejezett, hallgatólagos, szóbeli vagy írásbeli) a vállalat piaci erejétől vagy részesedésétől

20 Kartelltilalom – Megállapodhatok úgy, hogy nem tudok róla? Ha részt veszek egy versenyellenes megbeszélésen, nekem kell bizonyítanom, hogy nem vagyok kartelltag! Ha versenyellenes megállapodás/ülés van, a versenyjog elvárja tőlem, hogy kifejezetten elhatárolódjak, nem elég hallgatni! Akkor is kartelltagnak számítok, ha az ülésen olyan beosztott vett részt, aki nem rendelkezik képviseleti joggal. Összetett és intézményesített kartellek: ha benne vagy akkor benne vagy! (Ráadásul az elévülés csak a jogsértés megszűnésével kezdődik!) Ha kéretlenül üzleti információt kapok, az önmagában még nem versenyellenes, viszont vélelmezett lehet, hogy én ennek tükrében alakítottam ki az áraimat.

21 Vannak azonban jogszerű horizontális megállapodások! Természetesen nem minden versenytársak közötti együttműködés tiltott! – K+F – gyártási – beszerzési megállapodások – értékesítési tényleges vagy potenciális – szabványosítási versenytársak között – Környezetvédelmi

22 Vertikális megállapodások Vertikális megállapodás (VM): a piaci verseny különböző szintjén levő szereplők között kötött megállapodás pl. forgalmazás, franchise. Amennyiben a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30%-ot általában jogszerű a megállapodás, DE vigyázat: vannak kikötések, amelyek ilyenkor is tiltottak! Fekete/Tilos: – Minimális vagy rögzített viszontadási ár meghatározása (de maximális vagy ajánlott ár nem tilos); – továbbértékesítési terület/vevőkör korlátozásai, kivéve pl. aktív eladások korlátozása (de: passzív eladások nem korlátozhatóak) Szürke: – Kizárólagos vétel /versenytilalmi kikötés (5 évre, 30% alatt, megújítható) – Versenytilalmi kikötés a megállapodás megszűnése utánra (1 év)

23 Erőfölénnyel való visszaélés Erőfölény fennállása nem tiltott, az azzal való visszaélés azonban igen. Kifosztó és kiszorító jellegű visszaélések.

24 Erőfölény fogalma Erőfölény: „gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.” Szempontok: piaci részesedés, relatív piaci részesedés, piacra lépési korlátok, technológiai előnyök stb. Erőfölényes helyzet adott releváns piacon vizsgálandó – piaci részesedés – 40% felett → valószínű – 25% alatt → valószínűtlen – Közötte → attól függ…

25 Fontosabb visszaélési tényállások Túlzottan magas árak Felfaló árazás Árprés Árukapcsolás Szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, nélkülözhetetlen eszközök

26 Túlzottan magas árak Túlzottan magas árak: a domináns vállalkozás gazdasági erőfölényét kihasználva olyan magas árakat érvényesít, amelyeket versenykörülmények között nem tudna érvényesíteni. Módszer: ár-költség összehasonlítás, összehasonlító elemzés.

27 Felfaló árazás Önköltség alatti árak. Átlagos változó költségek alatti árak mindig visszaélésszerűek. Átlagos változó költségek feletti, de az átlagos teljes költségek alatti árak is visszaélésszerűek leehetnek, ha egyéb körülmények ezt indokolják.

28 Árprés A túlzottan magas árak és a felfaló árazás kombinációja. Az upstream piacon (felső piac) erőfölényben lévő szolgáltató úgy növeli ezen a piacon az árakat, hogy ezzel egy időben csökkenti a downstream piacon (alsó piac) érvényesített árait. Ezzel a konkurencia árrését összepréseli.

29 Árukapcsolás Az erőfölényben lévő vállalkozás az általa dominált piac termékét (dominált piac) összekapcsolja egy olyan piac termékével, ahol működő verseny van (kompetitív piac). Ezzel kiterjesztheti erőfölényét erre a kapcsolódó piacra is.

30 Szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás/nélkülözhetetlen eszközök Amennyiben valamely eszköz használata egy másik vállalkozás számára szükséges annak érdekében, hogy az a piacon működjön (híd, vasút, kikötő, hálózat stb.), hozzáférési kötelezettség írható elő, feltéve, hogy ennek egyéb feltételei is teljesülnek.

31 További visszaélési tényállások Hosszú távú kizárólagos szerződések Diszkrimináció Árkedvezmények

32 EK és magyar versenyjog A közösségi és a nemzeti versenyjogok egymással párhuzamosan érvényesülnek. Ha egy magatartás, megállapodás stb. érinti a tagállamközi kereskedelmet, EK jog hatálya alá tartozik. Egyébként a tagállami szabályozást kell alkalmazni. Egy centralizált jog decentralizált alkalmazása. A közösségi versenyjogot a tagállami (közigazgatási szervek, bíróságok) és az EK szervek (Európai Bizottság, Elsőfokú Bíróság, Európai Bíróság) egyaránt kötelesek alkalmazni.

33 Fúziókontroll Vállalatok összefonódásának ellenőrzése Mi tekinthető összefonódásnak: (1) Összeolvadás, beolvadás, vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik. (2) Közvetlen vagy közvetett irányítás szerzése. (3) Egymástól független vállalkozások közösen hoznak létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

34 Bejelentési kötelezettség Forgalmi küszöb felett kell bejelenteni a fúziót (Tpvt. és 139/2004/EK rendelet) -GVH: 15 milliárd (érintett vállalkozások összes előző évi nettó árbevétele) millió (legalább két érintett vállalkozás előző évi nettó árbevétele) -Európai Bizottság: két küszöb: millió euró millió euró (kivéve, ha a „kétharmados szabály” érvényesül) millió euró millió euró (további kisegítő szabályokkal) Egyablakos rendszer („one-stop shop”)!

35 Fúziókontroll eljárása Engedélyezési eljárás - többlépcsős, kötelező határidőkkel Az összefonódás érdemi vizsgálata Ún. „SIEC teszt” („significant impediment to effective competition) a GVH és a Bizottság előtt is Egy összefonódás csak akkor engedélyezhető, ha az „nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként” Előzetes vagy utólagos feltétel / kötelezettségvállalás előírható! (pl. egy üzem eladása független harmadik személynek, diszkrimináció-tilalom előírása)


Letölteni ppt "Az Európai Unió gazdasági joga Versenyjog Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések