Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMáté Soós Megváltozta több, mint 7 éve
1
BIOFIZIKA Vázlatok
2
A biofizika helye a tudományok között A fizika neve az ógörög ϕ ιζισ [természet] szóból ered. Tulajdonképpen minden ma ismert természettudomány alapjának tekintjük A biofizika az élő anyagot vizsgálja a fizika kutatási módszereivel.
3
A természettudományos megismerés induktív útja 1. lépés: megfigyelés A természeti jelenséget érzékszerveinkkel megfigyeljük, tapasztalatainkat leírjuk, összegezzük 2. lépés: kísérlet Ha már elegendő tapasztalatunk van a jelenségről, gyakran mesterségesen is meg tudjuk teremteni azokat a körülményeket, hogy az.tetszőleges sokszor. bekövetkezzék, a tapasztalatokat összegezzük
4
A természettudományos megismerés induktív útja 3. lépés: mérés 4. lépés: törvényfeltárás A mérési adatok ismeretében felismerjük a természeti törvényt, amelyet szóban, a matematikai fogalmak segítségével megfogalmazunk. A könnyebb megjegyezhetőség, illetve más kényelmi okok miatt matematikai képletek, egyenletek formájában is leírjuk.
5
A természettudományos megismerés induktív útja 5. lépés: modellalkotás 6. lépés: az ismeretek alkalmazása A fizikai törvények ismerete teszi lehetővé, hogy azokat tudatosan alkalmazzuk. Ez. főleg az alkalmazott tudományok /mint például a mérnöki, orvosi, tudományok stb./ feladata.
6
Alapvető fizikai ismeretek a mecha- nikából A mechanika a fizikának az a fejezete, amely a mozgások (és az egyensúly) leírásával foglalkozik. Ezen belül a mozgások leírását kinetikának is szokták nevezni. A dinamika feladata az, hogy az egyes mozgások ok - okozati összefüggéseit tisztázza
7
Egyszerű mozgások F e a ∆v (∆I)
8
Egyenes vonalú egyenletes mozgás: F e = 0; a = 0; v = áll. s = vt
9
Egyenes vonalú egyenletes mozgás:
10
Egyenes v. egyenl. vált. mozgás: (v 0 = 0): F e = ma; a = áll. v = at s =a/2*t 2
11
Egyenletes körmozgás
12
Egyszerű mozgások Egyenletes körmozgás. Centripetális erő: azaz erőhatás, amely a testet körpályára kényszeríti. F cp = ma cp = mrω 2 Kerületi sebesség: v k = rω
13
Impulzus I=mv [kgm/s] Zárt rendszerben: ΣI=állandó Rakéta elv
14
Ballisztokardiográfia Az impulzusmegmaradás elvén működő szerkezet Egy könnyen mozgó asztalon a beteg, az asztal helyzetváltoztatását és a sebességet regisztráló detektorokkal ellátva A bal kamrából kilökődő vér az aortaívbe, vmint az aorta descendesbe áramlik, ellenkező irányba a test elmozdul, ezt lehet mérni Meghat. Perctérfogat, szívizomzat erőbeni állapota, szívműködés fázis ideje
15
Munka, energia Fizikai értelemben akkor beszélünk munkavégzésről, ha erő hatására elmozdulás történik. W = Fs [Nm = J] (W = F*r ) Energia = (a benne rejlő munka): A testek munkavégző képessége.
16
Munkavégzés esetei (munkafajták): 1. Emelési munka: W e = mgh 2. Gyorsítási munka: W gy = 1/2mv 2 Konzervatív erő, amelynek a munkája független az úttól, a test az elvégzett munkát megőrzi, elkonzerválja 3. Súrlódási munka: W s = μmgs 4. Rugalmas erő munkája:
17
Energiafajták 1. Helyzeti energia: a felemelt testnek van. E h = W = mgh 2. Mozgási energia: a mozgó testnek van E m = W gy = ½ mv 2 3. Rugalmas energia: E r = W r = ½ Dx 2 Ha csak konzervatív erők hatnak, a mechanikai energiák összege állandó
18
Ergométer Az izom munkájának mérése mechanikai munka összevetésével
19
Merev test mechanikája Merev test: Kiterjedése van, bármely két pontjának egymáshoz viszonyított helyzete változatlan Forgatónyomaték: erő*erőkar; M = Fk [Nm] Forgási tehetetlenség (tehetetlenségi nyomaték): (teta) θ = mr 2 Forgásmennyiség (perdület): N = θω
20
Merev test mechanikája Egyensúly feltétele: ΣF i =0 ; ΣM i =0 Perdülettétel: Zárt rendszerben: ΣN i =állandó
21
Emelők: Az ember egész muszkuláris- rendszere, egy egyszerű emelőkből álló rendszer
22
Body Mass Index, BMI (testtömegindex) Átlagos BMI: 25-30 kg/m 2 A gyógyszerek hatását erre állítják be
23
A mechanikai rezgések Harmónikus rezgőmozgás: a test két szélső helyzet között periódikusan változó mozgást végez A rendszert az F=Dy rugalmas erő mozgatja, a test a két szélső helyzetben megáll egy pillanatra, az egyensúlyi helyzetben a sebessége maximális A gyorsulás a szélső helyzetekben maximális, az egyensúlyi helyzetben 0
24
A mechanikai rezgések A kitérés-idő függvény: y = A sinω ⋅ t
25
A mechanikai rezgések A sebesség-idő függvény: v = A ω·cosω ⋅ t
26
A mechanikai rezgések A gyorsulás-idő függvény: a = - A ω2·sinω ⋅ t
27
A mechanikai rezgések Rezgőképes rendszer sajátrezgésideje: Rezgőképes rendszer sajátfrekvenciája:
28
A mechanikai rezgések Rezonancia: Ha a kényszererő frekvenciája éppen megegyezik a rezgő rendszer sajátfrekvenciájával, akkor a rezgés amplitúdója a lehető legnagyobb lesz.
29
Rezonancia 1850-ben 226 katona halt meg a franciaországi Angers-ben lévő függőhíd leszakadásakor, mert a katonák lépést tartva mentek át a hídon. A lépések frekvenciája és a híd sajátfrekvenciája sajnos, megegyezett.
30
Rezonancia 1940. november 7-én, az Amerikai Egyesült Államok Washington államában található Tacoma folyó fölötti völgyhíd kb.1 óra 15 perc alatt leszakadt, mert ezalatt folyamatosan érték olyan frekvenciájú széllökések (és a vele együtt járó szívó hatású örvényleszakadások a híd túlsó oldalán), amelyeknek frekvenciája a híd sajátfrekvenciájával azonos volt.
31
Mechanikai hullám Mechanikai hullámról - általános értelemben- akkor beszélünk, ha valamilyen zavar térben és időben tovaterjed egy bizonyos közegben
32
Mechanikai hullám mechanikai hullám közege bármilyen halmazállapotú anyag lehet. De közeg nélkül nincs lehetőség a hullám kialakulására.
33
Mechanikai hullám csoportosítása: vonalmenti, vagy pontsoron terjedő hullám: kötélen, spirálrugón, húros hangszer húrján kialakuló hullám. felületi hullám: vízfelületen, gumimembránon, dob felszínén kialakuló hullám térbeli hullám:levegőben vagy folyadékban terjedő hang, diagnosztikai vagy terápiás ultrahang lökéshullám:ha egy pillanatszerű zavar terjed a közegben
34
Mechanikai hullám csoportosítása: transzverzális hullámnál a hullám terjedési irányára merőleges deformációt láthatunk, longitudinális hullámnál a deformáció a hullám terjedési irányában érzékelhető
35
Mechanikai hullám jellemzői: Azt a távolságot, amelyre a rezgési állapot a rezgés T periódusideje alatt eljut, a hullám hullámhosszának nevezzük (λ).
36
Mechanikai hullám jellemzői: λ = c·T
37
Hullámjelenségek 1 hullámvisszaverődés hullámtörés
38
Hullámjelenségek 2 hullámelhajlás
39
Hullámjelenségek 3 Doppler-effektus: a közeledő jármű hangját magasabb hangon halljuk, mint a távolodóét
40
Hullámjelenségek 4 Interferencia: hullámok találkozása
41
Huygens-Fresnel-elv A hullámfront minden egyes pontja, mindenirányban tovaterjedő úgynevezett „elemi hullámok” kiindulópontjának tekinthető. A hullámtérben az új hullámfrontot ezen „elemi hullámok” interferenciája határozza meg.
42
Hullámok polarizációja Ha a hullám útjába teszünk egy olyan lemezt, vagy kartonlapot, amelyen egy keskeny nyílás található, akkor ez a nyílás csak azt a rezgést engedi át a nyílás túloldalára, amelynek rezgési síkja a nyílásra illeszkedik.
43
A hang Ha egy test mechanikai rezgést végez, és ez a rezgési állapot, s annak energiája valamely rugalmas közegben, térben és időben tovaterjed, akkor hangról beszélünk. A közeg bármilyen halmazállapotú lehet. A hang tehát a mechanikai hullámok egyik típusa. A mechanikai rezgést végző testet hangforrásnak hívják.
44
Lehetséges hangforrások:
45
A hang jellemzői: A hang longitudinális hullám: sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, amelyek a levegőben nyomásingadozásokat hoznak létre
46
A hang jellemzői: A fizikai hangteret az alábbi paraméterekkel szokták jellemezni: - időtartam, - frekvencia vagy frekvencia-összetevők, - az intenzitás (hangerő), az ún. spektrum.
47
A hang jellemzői: Az időtartam az az időmennyiség, amely a hangrezgés megindulásától a rezgés lecsengéséig, azaz a hang megszólalásától annak elhalásáig eltelik. Az időtartam alapján meg szoktak különböztetni: - hanglökéseket, amelyek 200 ms-nál rövidebb időtartamú hangok; - rövid idejű hangokat, amelynek időtartama 200 ms és 1 s (1000 ms) között van; - tartós hangokat, amelyek 1 s-nál hosszabbak.
48
A hang jellemzői: a frekvencia (rezgésszám), amely nem más, mint a hangforrás, vagy a hanghullám időegység alatti periódusainak száma.
49
A hang jellemzői: Hangintenzitás (más néven a hangerősség): számértéke az időegység alatt az egységnyi felületen merőlegesen átáramló hangener- giamennyiség átlagos értékével azonos.
50
A hang jellemzői: A decibel: dB (hangintenzításszint) A hang spektruma: a felhangok szuperpoziciója (felharmónikusok)
51
Az emberi fül szerkezete
53
A hallás fizikája A fizikai hangokat a fül, mint hallószerv közvetítésével halljuk. A fülhöz érkező hanghullámok a fülben fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat indítanak meg, amelynek eredményeképpen úgynevezett hangérzet keletkezik.
54
A hallás fizikája Hangforrás rezgése Longitudinális hullám a levegőben Dobhártya transzvezális rezgése Hallócsontocskák transzverzális rezgése Ovális ablak transzverzális rezgése Longitudinális hullám a fülbeli fpolyadékban A szőrsejtek elektromos jelet küldenek az agy felé
55
Az emberi fül érzékenysége: A hallható hang tartománya 16 Hz-től (20 Hz) kb. 16 000 Hz (20 000Hz)-ig terjed. Az ennél kisebb rezgésszámú hanghullámot infrahangnak nevezik. A hallható hang tartománya fölötti rezgésszámú hangot ultrahangnak nevezik.
56
Audiometria A fül érzékenységének vizsgálata történik vele Az audometer egy szabályozható frekvenciájú és intenzitású hangforrás, mely által keltett hangot 125-8000 Hz között állítják be A kapott eredeményt ábrázolják és értékelik
57
Audiometer
58
Orvosi fonendoszkóp
59
Ultrahang diagnosztika
60
UH Ultrahangot úgynevezett elektroakusztikai átalakítókkal keltenek. Az ultrahangot előállító/kibocsátó készüléket.nevezzük adónak- elektromos energiát alakít át mechanikai energiává
61
UH Piezzoelektromos UH keltés Vannak olyan kristályok, melyek külső mechanikai hatásra a felületén elektromos töltések jelennek meg (pl. kvarc) A jelenség megfordítható, egy ilyen kristály váltakozó feszültség hatására rezegni kezd Elektrostrikció: bizonyos kerámia szerű anyagokban feszültség hatására az előbbi jelenség játszódik le (báriumtitanát)
62
UH-fej(transzcúder) kvarc egykristályra váltakozó feszültséget kapcsolnak. A kristály kényszerrezgésbe jön, s ha a gerjesztő feszültség frekvenciája és a kristály mechanikai rezgésének sajátfrekvenciája megegyezik, rezonancia lép fel. Ilyenkor a legnagyobb a kristály kialakuló mechanikai rezgésének amplitúdója. Így működik ultrahang-forrásként.
63
UH-fej (transzcúder) Ez az egység váltott üzemmódban az adó és a vevő is egyben. Az ultrahang-impulzust kibocsátja, majd egy automatika ezt az üzemmódot kikapcsolja, s átállítja vételi állásba, s ez így megy tovább folyamatosan, nagyon gyors váltakozással. A vevő a mechanikai energiát konvertálja át elektromos energiává
64
UH (szonográfia) a szonográfia fizikai elve az, hogy egy új közeg határára érve az ultrahang-hullám energiájának egy része visszaverődik, s a másik része hatol be az új közegbe. Egy újabb közeg határán ugyanez megismétlődik, és így tovább.
65
UH A szonográfiás készülék éppen ezekből a visszaverődött ultrahang-jelekből.úgynevezett echókból- ad diagnosztikus információt. A hang intenzitása a terjedés közben csökken A felezési rétegvastagság izmoknál: 2 cm, csontoknál néhány mm
66
UH Egy körülbelül 18 hetes magzat fejéről készült A- módú ultrahang. A két legnagyobb csúcs a koponya széleinek felel meg, a közötte lévő csúcs, pedig az aggyal kapcsolatos képletet jelzi
67
UH B-módú leképezés a visszavert ultrahang intenzitásával arányos fényességű képpont formájában tárolja az információt, és a letapogatás befejeztével egy kétdimenziós kép formájában rekonstruálja a pásztázott keresztmetszetet, számítógép segítségével. Ez egy-egy pásztázásról egy-egy sztatikus képet jelent.
68
UH
69
Doppler-ultrahang a mozgó szerveken, vagy az áramló folyadékok - elsősorban a vér alakos elemein - visszaverődő frekvencia-eltolódást érzékelik és.jelenítik.meg. A transzcuder áll, a vér alakos elemei a szívműködésnek megfelelően közelednek, vagy távolodnak tőle.
70
UH egyéb alkalmazásai Terápiás célra: 0,8 -1,2 MHz frekvenciájú; 0,1 - 3 W/cm 2 teljesítmény Az UH energiája a szövetben elnyelődik, hővé alakul→mikromasszázs Fogorvosok: fogkőeltávolítás, 20 - 40 kHz Magnetostrikciós fej vesekőzúzás
71
Termodinamika tételei I. főtétel: ΔE= Q + W II. főtétel: Hidegebb hőtartályból magasabb hőtartályba hő külső munka befektetése nélkül nem fog áramolni III. főtétel: Az abszolúlt 0 o nem érhető el
72
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel Az emberi test fizikai értelemben egy hőerőgép. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy termikus kölcsönhatásban van a környezetével, és mechanikai munkát lehet vele végeztetni. A termikus kölcsönhatás „bemeneti oldala” a táplálékbevitel
73
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel A termikus kölcsönhatás.bemeneti oldala. a táplálékbevitel Háromféle alapvető élelmiszertípus létezik: szénhidrát, zsír és fehérje
74
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel Az emésztőrendszerben az emésztés során - a szénhidrátok cukorrá, vagy ahhoz nagyon közeli szerkezetű, úgynevezett monoszacharidokká, - a zsírok glicerinné és hosszú szénláncú zsírsavakká, - a fehérjék aminosavakká bomlanak le.
75
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel Ezek a szerves anyagok jelentik az „ember- gép” fűtőanyagát, amelyet el fog égetni, azaz oxidálni fog Bármelyik típusú táplálék az égés során vízzé és széndioxiddá alakul át, miközben a folyamatot energia felszabadulása kíséri. 1 kg szénhidrátból 16,7 MJ; 1 kg zsírból 37,7 MJ, és 1 kg fehérjéből 16,7 MJ energia szabadul fel
76
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel Az emberi szervezet az energiát zsírok és szénhidrátok formájában tárolja A zsírok a zsírszövetben tárolódnak, A szénhidrátok a májban és az izmokban tárolódnak A férfiak testtömegének 10%-a, a nőkének pedig, 25%-a zsírszövet.
77
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel Testünk termikus egyensúlyban kell, hogy legyen a környezetével. emberi test normális működése közben 36- 37 o C testhőmérsékletű. Az izmaink által termelt „hő” a vért melegítve, a belső testhőmérséklet fenntartását segíti
78
Az emberi test termikus kölcsönhatása a környezettel nagy hidegben kevésbé fázunk, ha mozgunk Ha testhőmérsékletünk emelkedik, izzadni kezdünk A párolgáshoz hő kell, ezt a testünktől vonja el Fagyasztásos érzéstelenítés Vizes borogatás
79
Lázas állapot Több hő termelődik a testben, mint amennyi a környezetbe jut 37-37,5 o C-ig hőemelkedésről, szubfebrilitásról; 37,6 - 40 o C lázról, febriszről, pirexiáról; e fölött igen magas lázról, hiperpirexiáról beszélünk, veszélyes, mert a testfehérjék kicsapódhatnak.
80
Hipertermia A testhőmérséklet emelkedése, de nem láz Napszúrás Daganatos betegek hipertermiás kezelése: a testet mikrohullámú melegítőhöz hasonló berendezés melegíti fel ellenőrzött körülmények között arra a hőmérsékletre, amelyen a fiatal daganatsejtek elpusztulnak
81
Hipotermia Alacsony testhőmérséklet Vizibalesetek, hajótörés, hideg időjárás(tél) Mentéskor takaróval, A pácienst speciális hővisszaverő takaróval szigetelik el a környezetétől
82
Elektromosságtani alapismertek A borostyánkő ógörög neve „elektron” volt, megdörzsölve, kisméretű testeket magához vonzott. A semleges testben a pozitív és negatív töltésű mikroszkopikus részecskék egyenlő számban vannak jelen. Az elektromos tulajdonság mögött mindig az elektronok többlete (negatív töltés), vagy hiánya van jelen (pozitív töltés).
83
Elektromos alapjelenségek A borostyánkő ógörög neve „elektron” volt, megdörzsölve, kisméretű testeket magához vonzott
84
Coulomb törvénye: - két pontszerű töltés közötti (vonzó vagy taszító) erőhatás egyenesen arányos az egyik- és a másik test elektromos töltésével, és - fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével.
85
Coulomb törvénye: ahol Q 1 és Q 2 a két ponttöltés töltésének nagysága, r pedig a közöttük lévő távolság.
86
Elektromos mező
87
Az elektromos mező forrásos, és örvénymentes
88
Elektromos feszültség Az elektromos térben két pont közötti potenciálkülönbség
89
Kondenzátorok A kondenzátorok azt a célt szolgálják, hogy „tárolják” a töltéseket, és ezáltal energiasűrítők
90
Kondenzátorok Az oxiológiában használatos defibrillátor lényegében egy kondenzátor, amelyet különböző feszültségre tölthetnek. A kondenzátor fegyverzeteit a beteg testfelületére helyezik, és a kondenzátort kisütik. A szívizmon áthaladó áramlökéssel szüntetik meg az izom ritmus nélküli fibrillációját (rángatózását).
91
Hordozható defibrillátor
92
Elektromos áram A töltéshordozók rendezett mozgása potenciálkülönbség (feszültség) hatására Konvektív áram: ha mechanikai úton hozzuk létre a potenciálkülönbséget Konduktív áram: ha az elektromos mező hozza létre a potenciálkülönbséget
93
Elektromos áram A töltések (fémes vezető esetében az elektronok) áramlását az áramerősséggel jellemezhetjük: Ha I=állandó, akkor stacionárius, vagy egyenáramról beszélünk
94
Elektromos áram
95
Ohm törvénye A vezető (fogyasztó) kivezetésein mért feszültség, és a rajta átfolyó áram erőssége egyenesen arányos, hányadosuk állandó
96
Hosszú, egyenes vezető ellenállása az ellenállás arányos a vezeték.l. hosszával (R ~ l); fordítottan arányos a vezeték.A. keresztmetszetével és függ a vezeték anyagi minőségétől
97
Elektromos áram hatásai Minden áramjárta vezető melegszik, mert az elektromos áram munkát végez rajta, és ezért a fém belső energiája és hőmérséklete növekszik. Ez a hatás, általában káros, mert hűtést kell alkalmazni, például a számítógépekben. Más esetekben, mint például a wolframszálas izzóban, vagy a hősugárzókban pontosan ezt a hatást alkalmazzák.
98
Izzólámpa
99
Elektromos áram hatásai Az áramjárta vezetők körül mágneses mező keletkezik, ami nem mindig kívánatos jelenség. Ugyanakkor például, az MRI képalkotó diagnosztikai vizsgálatnál tudatosan állítanak elő igen erős mágneses mezőt.
100
Elektromos áram hatásai - kémiai (vegyi) hatás: az elektrolitok ionjai az elektromos vonzó és taszító erők hatására a bemerülő, ellentétes előjelű elektródok felé áramlanak. A negatív ionok a pozitív elektróda (az anód) felé, ezért őket anionoknak hívják. A pozitív ionok a negatív elektróda (a katód) felé mozognak, ezért kationoknak nevezik őket.
101
Elektromos áram hatásai - biológiai (élettani) hatás: az élő szervezet szöveteiben is vannak ionok, gondoljanak, például a sejtműködés kálium- és nátriumionjaira! A szövetek működését befolyásolni lehet a rajta átfolyó árammal. Kis áramerősség a működést élénkíti (stimulálja). Ezt használja fel a galván-, vagy az ingeráram terápia a fizikoterápiában.
102
Egyenáram hatása az emberi szervezetre ha az áram a szíven keresztül 0,3 másodpercnél hosszabb ideig folyik: - 5-6 mA (milliamper) áramerősség gyenge rázásérzetet, - 70-80 mA-es áram a végtagokban fájdalmas görcsöt okoz, de még el tudjuk engedni a vezetéket, - 90-100 mA esetén erős fájdalom és a légzőizmok görcse tapasztalható, - 300 mA-s áramnál kamrafibrilláció áll be - 500 mA-nél beáll a szívbénulás, a klinikai halál.
103
Pacemaker(programozható mikroprocesszor) A szív ingerképzőközpontjának hibás működése során szívritmus zavarok lépnek fel, ezek ingerlésére szolgál Működése: elektromos ingerimpulzusok segítségével tartja fenn a szabályos szívműködést Áramforrás: nagy élettartamú Li-elem
104
Pacemaker
105
Magnetosztatika Az ókori görög birodalom Kisázsiában fekvő Magnesia nevű városában figyeltek fel először olyan vasércre, amely a vasat vonzotta. A Földnek is van mágneses mezeje, ez teszi lehetővé az iránytűvel (egy kis mágnesrúddal) való tájékozódást
106
Elektromágnes Az áramjárta vezető maga körül mágneses mezőt hoz létre Az elektromágnes: áramjárta tekercs, melynek pólusai az áram irányától függenek
107
Mágneses mező A mágneses mező forrásmentes, és örvényes mágneses fluxus: egy „A” nagyságú felület fluxusa alatt a felületet merőlegesen átdöfő indukcióvonalak számát értjük: Φ = B·A, 1 V·s,
108
A mágneses mező
110
Elektromágneses indukció
111
Faraday: ha egy tekercsben a mágneses mező nagyságát változtatjuk, a tekercsben áram indukálódik Fajtái: -mozgási: U=-B l v -nyugalmi:
112
Váltakozó áram előállítása:
113
Váltakozó áram tulajdonságai U = U 0 ·sin ωt I = I 0 ·sin ωt
114
Elektromágneses rezgések
115
A feltöltött kondenzátort a tekercsen keresztül kisütjük A változó elektromos mező változó mágneses mezővé alakul, és a folyamat periódikusan váltakozik Az elektromos energia átalakul mágneses energiává, és vissza…
116
Elektromágneses rezgések Energiaátalakulás: Sajátrezgésidő: Sajátfrekvencia:
117
Energiaátalakulás rezgőkörben:
118
Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullámok keltése úgy képzelhető el, hogy az elektromágneses rezgőkörben előállított elektromágneses rezgés energiáját kisugározzuk a körülötte lévő térbe.
119
Elektromágneses hullámok a változó elektromos mező örvényes mágneses mezőt, a változó mágneses mező, pedig örvényes elektromos mezőt indukál……… Az antenna elektromágneses sugárforrás
120
Elektromágneses hullámok főbb tulajdonságai Terjedési sebessége vákumban: c=300.000 km/s Transzverzális hullám (visszaverődés, törés, interferencia, elhajlás, polarizáció) Terjedéséhez nincs szükség közegre
121
Elektromágneses hullámok spektruma Az elektromágneses színkép mintegy 28 nagyságrendnyi frekvencia és hullámhossztartományt ölel át A fizioterápiában, a hydrogalván (elektromos fürdő kisfrekvenciás árammal) kezelésnél alkalmaznak 10 4 – 10 5 Hz-es hullámot
122
Elektromágneses hullámok spektruma A fizioterápiás rövidhullámú kezelés a 1,5 10 6 – 3 10 7 frekvenciatartományban található. A legtöbb ilyen készülék 11 méter hullám- hosszon, azaz 27 MHz frekvencián dolgozik. A fizioterápiában szintén használják a 3 10 7 – 3 10 8 Hz ultrarövid hullámú sávot (diatermiás kezelés, elektromos szike, bőrgyógyászati elváltozások leégetése)
123
Elektromágneses hullámok spektruma A fizioterápiában alkalmazott mikrohullám 2400 MHz ± 50 MHz frekvenciájú, amely körülbelül 12,5 cm hullámhossznak felel meg. Megfelelő erősségű sugárzással a testszövetek hőmérséklete kíméletesen emelkedik, a vérellátás fokozódik, a tünetek enyhülnek.
124
Fizoterápia
125
Elektromágneses hullámok spektruma Az infravörös hullámok a látható fény színképe vörös színű összetevőjénél nagyobb hullámhosszúságú tartományt jelentenek. Az orvosi gyakorlatban hőfényképek, termoviziós képalkotó diagnosztika
126
Hőfénykép
127
Elektromágneses hullámok spektruma Az ultraibolya sugárzás a látható fény ibolyaszínű összetevőjének hullámhosszánál kisebb hullámhosszúságú tartományt jelent. Az UV-A jótékony hatású az emberi szervezetre, elősegíti a D-vitamin képződését Az UV-B káros, bőrrákot okozhat
128
A látható fény Elektromágneses hullám (400 nm-700 nm) Terjedési sebessége vákumban: 3 10 8 m/s Ugyanakkor kölcsönhatásra képes anyag (foton) Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fényforrást
129
Fénytan A fehér fény összetett fény, melyet a prizma színeire bont
130
Néhány fényvisszaverődéssel kapcsolatos jelenség, alkalmazási terület
131
Síktükör
132
Homorú gömbtükör
134
Homorú gömbtükör alkalmazása A homorú tükör az egyszeres fókuszon kívüli tárgyról fordított állású, valódi képet ad, a fókuszon belüli tárgyról egyenes állású, látszólagos képet ad Gépkocsik reflektora, elemlámpa Műtőkben az operálási terület intenzív megvilágítására Gégészek „lyukas” tükre
135
Domború gömbtükör
136
Domború gömbtükör alkalmazása A domború tükör a tárgyról mindig egyenes állású, kicsinyített, látszólagos képet ad Beláthatatlan útkereszteződésekben Gépkocsik visszapillantó tükrei Áruházak tolvajleső tükrei
137
Fénytörés
139
Fénytörés lencsén
140
Az optika törvényei
141
Optikai szál
142
Endoszkóp Az endoszkópoknál a testüregek megvilágítására hidegfényű fényforrásokat használnak. Ezek a testen kívül vannak, és fényüket egy optikai rendszer továbbítja az üregbe. Az üregek kitöltésére,.felfújására. levegőt, vagy vizet használnak. A készülékekhez fényképezőgép, vagy videofelvevő is csatlakoztatható, s a rögzített képi információ a lelet tartozéka lesz, s bármikor visszakereshető.
143
Endoszkóp Az endoszkóppal együtt, -a.munkacsatornában.- kiegészítő tartozékokat is be lehet vezetni a testüregbe. Ezekkel kisebb beavatkozásokat (hagyományos vágást, lecsípést, elektromos leégetést, lézeres elpárologtatást, stb.) is el tud végezni az orvos, és a műtéti maradványok ugyanezen a csatornán el is távolíthatóak.
144
Az emberi szem
145
A szemlencse leképezési hibái
146
A farkasvakság (hemeralopia): A betegség során pálcikák folyamatosan pusztulnak. Ezek biztosítják az ideghártya perifériás részén a sötét-világos látást, illetve a perifériás alaklátást. A betegség legtöbbször fiatal felnőtteknél jelentkezik, akik először szürkületben érzékelik, hogy nem látnak jól. Később mindinkább szűkül a látóterük, és úgynevezett csőlátás alakul ki
147
Az astigmia a szaruhártya görbülete különböző síkokban nem egyenlő, így az asztigmiás szemnek egy gyűjtőpont helyett két, egymásra merőleges tengelyű „gyűjtővonala” van Az asztigmia a látóélességet távolra és közelre egyaránt rontja. Korrigálása úgynevezett „hengerlencsékkel” (cilinder-lencsékkel) történik
148
Öregszeműség (presbyopia) Az életkor előrehaladtával a szemlencsét alkotó sejtek, rostok, izmok öregednek, megvastagodnak, rugalmatlanok lesznek Egyre jobban távolodik az a pont, amelyet még élesnek látunk →távollátás
149
Színtévesztés a színeket érzékelő csap-pigmentek részleges hiánya okozza Megállapítása az úgynevezett pszeudoizochromatikus táblák segítségével lehet
150
Szürkehályog (cataracta) megváltozik a lencse fénytörő képessége. A lencse teljesen homályossá, átlátszatlanná válik, a beteg folyamatosan elveszíti a látását Műtéttel a lencsét kicserélik
151
Zöldhályog (glaucoma) A csarnokvíz állandóan újratermelődik, a felesleg eltávozik a csarnokzugon keresztül A glaukóma a szem belső nyomásának az ideghártyára gyakorolt hatásából ered. A normál nyomás max. 18 Hgmm Kezelése: szemcseppel műtéttel
152
Tonometer Impressziós: a corneára egy fémhüvely talpát nyomják rá, a deformáció fordított arányos a nyomással Applanációs: fémlemezt addig nyomják a corneára, míg teljesen rásimul→a deformálhatóság a szemnyomástól függ
153
Tonométer
154
Tonometer
155
Tonométer
156
Mikroszkóp A mikroszkóp két darab, nem szorosan összeillesztett gyűjtőlencséből áll Közös tubusba szerelik az objektívet és az okulárt Nagyítás: N = N objektív *N okulár
157
LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation) fényerősítés a sugárzás indukált emissziója révén speciális fényforrások, amelyek nagyon keskeny hullámhossztartományban állítanak elő sugárzást
158
A lézere alkalmazási területei - fül-orr-gégészet, - nőgyógyászat, - bőrgyógyászat, - plasztikai sebészet, - ortopédia - urológia, - idegsebészet, - gasztroenterológia onkológia, - általános sebészet.
159
Atomfizika Atommodellek Démokritosz: az anyag apró kis golyócskákból épül fel, amely már tovább nem osztható →atom
160
Atommodellek Felfedezte az elektront Thomson-modell: pozitív szétkent felhőben a negatív elektronok →”mazsolás puding”
161
Thomson-modell az atom - gömb alakú - belsejét kocsonyaszerű, pozitív elektromos töltésű anyag tölti ki, mely töltéseloszlása egyenletes - ebben az anyagban az elektronok harmonikus rezgőmozgást végeznek saját egyensúlyi helyzetük körül. - A.kocsonyás. anyag össztöltése és az elektronok össztöltése abszolút értékben egyenlő egymással, így az atom elektromos szempontból.kifelé. semleges tulajdonságot mutat.
162
Atommodellek Rutherford aranyfóliát α részekkel bombázott Felfedezte az atommagot, mely pozitív, és az atom tömege benne koncentrálódik
163
Atommodellek Rutherford-modell: a pozitív mag körül, mint ahogy a bolygók a Nap körül keringenek a negatív elektronok →„bolygó-modell” Hibája: az elektronok energiát sugároznak ki, és spirálisan belezuhannak a magba
164
Atommodellek Bohr-modell: a negatív elektronok a pozitív mag körül meghatározott energiájú pályákon keringenek, s ekkor az atom nem sugároz ki energiát
165
Bohr-modell Az atom elektronjai csak meghatározott sugarú körpályákon keringhetnek a mag körül. - Ezeken a pályákon az elektron nem sugároz. - Ezeket a.kitüntetett. pályákat kvantumpályáknak nevezte el
166
Bohr-modell Az atom csak akkor sugároz, ha az elektron egy nagyobb sugarú pályáról egy másik, kisebb sugarú pályára ugrik. Ilyenkor a két pálya energiája közötti energiakülönbséget egy foton formájában bocsátja ki h· f = E m - E n
167
Energia-átmenetek a hidrogénatomban
168
Bohr-Schrődinger-modell az új modell szerint a kvantumpályák alakja kör és ellipszis lehet.
169
Bohr-Schrődinger-modell 1. Főkvantumszám (alapvetően az elektron energiáját határozza meg) Jele: n. Lehetséges értékei: 1; 2; 3,. stb. (azaz a pozitív egész számok) A főkantumszám adja meg az elektron pályáját, azaz egy-egy elektronhéjat. Minden főkvantumszámhoz ugyanannyi darab mellékkvantumszám tartozhat, mint a főkantumszám maga
170
Bohr-Schrődinger-modell 2. A mellékkvantumszám az elektron pályájának alakjával kapcsolatos, az ún. pályamenti impulzusmomentum (pályamenti perdület) kvantáltságát fejezi ki. Jele: l Lehetséges értékei: 0; 1; 2;...; n-1 A mellékkvantumszám egy-egy alhéjat határoz meg egy elektronhéjon belül, és az elektron energiáját kismértékben befolyásolja.
171
Bohr-Schrődinger-modell 3. A mágneses kvantumszám az elektron pályájának térbeli orientációját szabja meg, és az ún. mágneses nyomaték (mágneses momentum) nevű fizikai mennyiség kvantumos természetét fejezi ki. Jele: m Lehetséges értékei: -l; -l+1; -l+2;.; -2; -1; 0; 1; 2; 3;..; l-1; l
172
Bohr-Schrődinger-modell 4. A spinkvantumszám az elektron ún. sajátperdületének (sajátimpulzusának) állását (irányultságát) határozza meg. Jele: S Lehetséges értékei: +½ és -½ Pauli-elv: minden egyes elektron más-más kvantumállapotban van.
173
Fotoeffektus (fényelektromos hatás) ha bizonyos anyagokat fénnyel megvilágítunk, akkor abból a fény hatására elektronok lépnek ki
174
Fotoeffektus a kilépő elektronok száma a megvilágító fény erősségével arányos, a fény színétől független; a kilépő elektronok sebessége, mozgási energiája, pedig különböző színű, de azonos erősségű fények esetében különböző. Nagyobb sebességűek akkor lesznek, ha rövidebb hullámhosszúságú (vagyis nagyobb frekvenciájú) fényt használunk.
175
Fotoeffektus fény energiája kvantumos Egy foton energiája: ε = h·f h = 6,63·10 -34 J·s. fényelektromos egyenlet:
176
A radioaktivítás H. Becquerel 1896-ban fedezte fel; a természetben vannak olyan elemek, amelyek mindenféle külső behatás nélkül sugároznak ki energiát
177
A radioaktiv sugarak fajtái: α- pozitív, He atommagok árama β- negatív, elektronok árama γ- semleges, elektromágneses sugárzás
178
Az alfa-sugárzás. α-bomlás Kísérleti tapasztalat, hogy a radioaktív magok, bomlás után, más kémiai elem atommagjai lesznek.
179
A béta-sugárzás. β-bomlás az elem rendszáma eggyel növekszik, a tömegszám pedig változatlan marad. A keletkező mag általában nem alapállapotban van, ezért a felesleges energiáját egy γ-foton formájában kisugározza
180
A γ-sugárzás Az alfa-, és béta-bomlásokat kísérő γ- sugárzásról kiderült, hogy elektromágneses hullám. a bomlások közben születő úgy leányelemek atommagjai gerjesztett állapotúak, és az alapállapotba való.legerjesztődésükkor. bocsátják ki a γ-fotont
181
Radioaktív bomlástörvény Felezési idő: T 1/2
182
A sugárzással kapcsolatos mennyiségek Aktivítás az időegység (1 másodperc) alatti bomlások száma. 1Bq ANTSZ határérték A = 3,7·10 5 Bq. Az elnyelt dózis: 1Gy 1Gy=100rad, 6Gy az egész testfelszínen már halálos
183
A sugárzással kapcsolatos mennyiségek Az egyenértékdózis a sugárzás biológiai hatását leíró dózismennyiség H = D·w r, D: az elnyelt dózis, w r : a sugárzási tényező Mért.egys.:1Sv; 1Sv=1Gy
184
A sugárzással kapcsolatos mennyiségek Sugárterhelésnek a szervezetet érő ionizáló sugárzás dózisát értjük. Ennek hatására lépnek fel a fizikai, kémiai, biokémiai változások, amelyek a szervek, szövetek működési zavaraihoz, vagy kóros alaki és szövettani elváltozásokhoz vezethetnek.
185
Doziméter
186
Az inger és az ingerület Inger: minden olyan változás, amely a külső környezetben, vagy az élő szervezetben bekövetkezik, és amelyekre a szervezet anyagcseréjének és energiacseréjének fokozásával, vagy csökkentésével válaszol. Ingerület: a szervezet válasza, amelyet az idegpályákon át az agyba továbbít
187
A nyugalomban, és az ingerületben lévő sejt tulajdonságai és értelmezésük Diffúzió:ha koncentrációkülönbség alakul ki az anyag belsejében, akkor a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé egy áramlás indul meg. Ez lehet részecskék, ionok vagy energia áramlása
188
A nyugalomban, és az ingerületben lévő sejt tulajdonságai és értelmezésük A sejt belsejét a sejthártya választja el a környezetétől→biológiai membrán Ez a hártya lehet teljesen áteresztő, v. féligáteresztő→ozmózis A membrán két oldalán ionkoncentráció- különbség tapasztalható, melynek eredménye kb. 80 - 100 mV potenciál- különbség, azaz feszültség→nyugalmi potenciál
189
A nyugalomban, és az ingerületben lévő sejt tulajdonságai és értelmezésük Az ingerület közvetítése, átvitele egy feszültséghullámmal történik→akciós potenciál
190
Szenzoros működések Szenzoros működéseknek nevezzük azokat a folyamatokat, amelyek során az élő szervezetek feldolgozzák a külvilág felől érkező, valamint a belsejükből származó ingereket. - a fény érzékelésére és feldolgozására a szem, a látóideg és az agy látóközpontja; - a hang érzékelésére és feldolgozására a fül, a hallóideg és az agy hallóközpontja;
191
A szenzoros működés biofizikai vonatkozásai mindenfajta inger a megfelelő érző idegeken akciós potenciálhullámot vált ki a receptorsejteken, megy végbe az ingerjelek átalakítása elektromos jelekké. Ez egy analóg jelfeldolgozó rendszer
192
Példák a szenzoros működésre A hallás A látás Az izomműködés Az egyensúly érzékelése A vérkeringés A légzés
193
A vérkeringés. A vérnyomás és mérése Az emberi szervezet egy szabályozott energetikai rendszer. Minden ilyen rendszerben szükség van szállításra. A szállítást a keringési rendszer végzi az idegi és hormonális szabályozási szint, és a sejtek, mint biokémiai energiatermelők szintje között.
194
A vérkeringés. A vérnyomás és mérése a szívben található szinusz-csomóból indul el az a receptorpotenciál(hullám), amelyhez nincs szükség külső ingerre, periodikusan újra és újra ismétlődik, s a szív izmain végigfut az akciós potenciálhullám. Ezt az állapotot nevezik szisztolenak, amikor az összehúzódó szívizomzat kipréseli magából a vért az erekbe. Két szisztole közötti elernyedt állapotot diasztolenak nevezik
195
A vérkeringés. A vérnyomás és mérése A vérerek zárt csőrendszer, ahol nyomáskülönbség tartja fenn az áramlást A vérnyomás mérésére a vérnyomásmérők szolgálnak. A legpontosabbak a higanyos mérők
196
A légzés. A légzésfunkciós vizsgálat A légzés szerve a tüdő, amelynek feladata a tüdő szellőztetése (ventilációja), a gázok diffúziója a tüdőből a vérbe és fordítva. A tüdőtérfogat és a ventiláció mérésére alkalmas adat a vitális kapacitás
197
A légzés. A légzésfunkciós vizsgálat Normális esetben a lélegzetvételek száma percenként 12-16 Az ennél magasabb értéket hiperventilációnak nevezik. Ilyenkor szaporán és mélyeket lélegzünk, ezért az artériás vérben csökken a széndioxid mennyisége. Ellenkező esetben hipoventilációról beszélünk. Ekkor csökken a forgalmazott levegő mennyisége, és a CO 2 felhalmozódik az artériás vérben.
198
A test felületén regisztrálható feszültségek. az akciós potenciálhullám olyan elektromos mezőt hoz létre, amely megváltoztatja a sejtfalon átáramló ionok áramlását. A potenciálhullám tovaterjed a környezetében, és egy megfelelő erősítő segítségével a test felületén mért potenciálkülönbségek jól mérhetővé válnak
199
EKG(Elektrokardiográfia) A szív működésének vizsgálatára alkalmas. az akciós potenciálhullám időbeli változását leíró függvénygörbék alkotják az elektrokardiogramot. Einthoven→
200
EKG Olyan potenciálokat mérünk, amelyek a szív működésével kapcsolatosan a test felszínén jelentkeznek Az úgynevezett Einthoven-féle standard elvezetések során három elektródot alkalmaznak: - a jobb karon (JK), - a bal karon (BK), és - a bal lábon (BL).
201
EKG
202
Az orvosi gyakorlatban 12 elvezetéses rendszer: 3 Einthoven, 3 un. Unipoláris végtagi, 6 mellkasi A szívműködésről teljes információt nyújt az egész törzset 32-280 elektróddal történő elvezetések→számítógép értékel
203
EEG(Elektroencefalográfia) az agy működésének vizsgálatára alkalmas.
204
EEG α-hullámok: 8-13 Hz frekvenciájú 20 µV amplitúdójú →pl. alvás kezdetén β-hullámok: 14-30 Hz frekvenciájú →szellemi munka γ-hullámok: 30-80 Hz →magasabbrendű szellemi tevékenység δ-hullámok: 0,5. 4 Hz frekvenciájú, körülbelül 50 - 100 µV amplitúdójú →mély alvás θ-hullámok: meditációs gyakorlatok
205
EMG(Elektromiográfia) az izmok működésének vizsgálatára alkalmas. A vizsgálathoz használt elektródákat vagy a bőr felületére helyezik, de inkább tűelektródák formájában az izomba szúrva alkalmazzák.
206
ERG(Elektroretinográfia) A vizsgálathoz használt elektródákat a szem szaruhártyájára (cornea) helyezik. A csapok és a pálcikák működését lehet vele vizsgálni különféle (fény)viszonyok között. A kapott jelek frekvenciája 0,1 - 100 Hz közötti, amplitúdója 0,02 - 0,3 mV
207
Katódsugárcső
209
A röntgensugárzás
210
RTG-cső
211
Az izzókatódból kilépő elektronok a gyorsító feszültség hatására az anódba zuhannak Az elektronok lefékeződnek, energiájuk 99%-a hővé alakul, 1%-ból pedig nagy energiájú e.m.s. lesz
213
RTG-sugár hatásai Lumineszcencia keltő hatás→egyes anyagok RTG hatására világítanak Fotográfiai hatás→a fényképezőlemezt megfeketíti Ionizáló hatás→pl. a gázok vezetőképessége megnő Kémiai hatás→vízben RTG hatására H 2 O 2 hidrogénperoxid keletkezik
214
RTG-sugár hatásai Biológiai hatás→az atomok gerjesztett állapotba kerülnek →a molekulákban kémiai folyamatok indulnak el Az orvosi gyakorlatban λ=5-120 pm Kisebb λ→nagyobb áthatolóképesség Nagyobb λ→kisebb áthatolóképesség
215
RTG diagnosztikai alkalmazása Alapja: a sugárzást a különböző szövetek különböző mértékben nyelik el (a lágy szövetek átlátszóbbak, mint a csontok) A különböző sejtek máshogy reagálnak a RTG-sugárra (pl. a sejtmegújulóak érzékenyebbek)
216
Szummációs kép A szummációs képen az egymás mögött lévő részletek árnyéka egymásra vetül A lágy szövetek kevésbé nyelik el a RTG-t, mert alacsony rendszámú elemeket tartalmaznak
217
Tomográfia Hagyományos rétegfelvételi eljárás A szummációs képen a hasonló denzitású szövetek elfedhetnek fontos részleteket
218
DSA(digitális szubtrakciós angiográfia)
219
DSA Erekről azonos felvételi pozícioban készítenek digitális képsorozatot a kontrasztanyag bejuttatása előtt és után A számítógép kivonja a két képet képpontonként egymásból
220
CT(computer tomográfia) a röntgencső és az érzékelő szinkronban mozog A röntgencső egy-egy pozíciójában átvilágítja a testet egy igen keskeny röntgensugár- nyalábbal.
221
CT az érzékelőkön kialakul egy-egy analóg jel →abszorpciós profil Sok-sok ilyen abszorpciós profilt digitalizál a számítógép Pl. egy 20×20 cm-es részről 40.000 felvétel készül
222
Fogorvosi speciális eljárások Leggyakrabban hagyományos felvétel→film a fog mögé, é s készítenek egy felvételt Panoráma RTG: a RTG-cső és a film körbejárja a páciens fejét
223
Nukleáris diagnosztika radioaktív nyomjelzés radioaktív gyógyszeradagot (sugárgyógyszert, radiofarmakont) adnak be a betegnek, és a kijövő gammasugarak eloszlását speciális gamma kamerák észlelik.
224
Nukleáris diagnosztika
225
Pozitronkibocsátásos tomográfia (PET) Segítségével egyedülálló diagnosztikai információ nyerhető a szövetek és szervek rétegfelvételes méréseiből A PET vizsgálatnál legáltalánosabban használt radionuklidok: - - szén-11, 11 C (felezési idő: 20 perc), - - nitrogén.13; 13 N (10 perc), - - oxigén.15; 15 O (2 perc), - - fluor.18; 8 F (110 perc)
226
PET Ezekkel a „biológiai" izotópokkal, az élő szervezetekben található molekulák nagyon nagy hányada megjelölhető anélkül, hogy azoknak megváltoznának a biokémiai sajátosságai.
227
A radioaktivitás terápiás alkalmazásai alapja, hogy a nagy energiájú, ionizáló sugárzás elpusztítja a tumor fiatal sejtjeit. A kobaltágyú 60 Co izotópot használ jód→pajzsmirigy holmium→izületek technécium→vese, máj, csontok
228
A radioaktivitás terápiás alkalmazásai 1. A jód csak a pajzsmirigyhez kötődik, ha onnan kiválasztódik, kiürül. 2. A holmium-phytát nagy molekulasúlya miatt nem jut ki a térdből. Amikor a károsodott ízületi hártya elpusztult, kimossák az ízületből. 3. A technécium esetében, a beteg bőséges folyadékfogyasztásával érik el, hogy a vizeletben kiválasztódó technécium koncentrációja a vesében és a húgyhólyagban minél kisebb legyen, és a beteg minél gyorsabban kiürítse.
229
MRI Magnetic Resonance Imaging magmágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás
230
MRI A nem 0 spinű töltött részecske rendelkezik mágneses momentummal is. Az ilyen atomok mágneses térben rendeződnek Ahhoz, hogy a mágneses momentum elforduljon a mágneses térben, energiára van szükség (ΔE=hf)
231
MRI A ΔE a két energianívó közötti energiakülönbség Mivel az energiaelnyelés kvantált, lesz olyan frekvencia, amikor az energia elnyelés maximális, tehát az atomból kijövő energiasugárzást jelző detektor minimumot jelez→NMR-jel
232
MRI az élő szervezetek leggyakoribb építőkövei, közül, csak a hidrogén atommagjának van spinje Az élő emberi testszövet 1 mm 3 -ében lévő kb. 5 ⋅ 10 19 proton (hidrogénmag) egyidejű precessziós mozgása által indukált, csillapodó elektromos rezgésből indul ki a számítógépes képrekonstrukció, melynek végén mátrixkép formájában jelenik meg a vizsgált testrész metszete
233
MRI Néhány MHz-es elektromágneses hullámot vezetnek keresztül a vizsgálandó mintán Egy adótekercs rövid idejű impulzusokat ad, majd az atomból kiinduló relaxációját egy vevőtekercs érzékeli Az információk mennek a számítógépbe az értékel
234
VÉGE Köszönöm megtisztelő figyelmüket
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.