A Ráckevei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala A járási gyámhivatal feladat- és hatásköre.

Az előadások a következő témára: "A Ráckevei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala A járási gyámhivatal feladat- és hatásköre."— Előadás másolata:

1 A Ráckevei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala A járási gyámhivatal feladat- és hatásköre

2 A munkakör ellátásához szükséges legfontosabb jogszabályok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv.(Ket) a házasságról, a családról a gyámságról szóló 1952. évi IV. Tv. (Csjt.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. (Gyvt.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Tv. (Ptk.) a Polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. Tv. (Pp.) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII.26.) Korm. rendelet a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény egyéb, a hatáskör gyakorlása során felmerülő jogszabályok pl.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) (kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása miatti feljelentések, stb.) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és ennek végrehajtási rendeletei; 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról; 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról; 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről, 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (elővezetés kapcsán), 2012. évi XCIII. tv. a járások kialakításáról, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról

3 Gyámhivatali hatáskörök {331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (4)-(12) bekezdései alapján} A gyermekek védelme érdekében : elhelyezi a gyermeket ideiglenes jelleggel különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas személynél, ennek hiányában gyermekotthonban, nevelőszülőnél, stb. felülvizsgálja a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezést, megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi a gyermeket; azt felülvizsgálja dönt az utógondozás, utógondozói ellátás kérdéséről, dönt a gondozási díjról, eljár a gyermekek védelembe vétele, a családi pótlék természetbeni juttatása, illetőleg az iskoláztatási támogatás szüneteltetése ügyében. A pénzbeli és természetbeli támogatásokkal kapcsolatban: dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, valamint a gyermektartásdíjak megelőlegezéséről, felfüggesztéséről, folyósítás megszüntetéséről.

4 Családi jogállás, örökbefogadás A családi jogállás rendezése érdekében a gyámhivatal: apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, családi jogállás rendezése érdekében pert indít, s ehhez eseti gondnokot rendel, ment fel, s megállapítja munkadíját, megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek szüleinek adatait, vagy a képzelt apa adatait. Az örökbefogadással kapcsolatban: dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, felveszi azon szülők nyilatkozatát, akik hozzájárulnak gyermekük ismeretlen személy általi örökbefogadásához. Pest megyében a feladat ellátásra hatáskörrel rendelkező járási hivatal a Szentendrei Járási Hivatal Járási Gyámhivatala

5 Per indítás, feljelentés, szülői felügyeleti jog Pert indíthat: a gyermek elhelyezése, illetőleg kiadása, a gyermeket megillető tartás követelése, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, számadási kötelezettség, illetőleg számadás helyességének megállapítása iránt. Feljelentést tesz: a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A szülői felügyeleti joggal összefüggésben: dönt a kapcsolattartás szabályozásáról, eljár a kapcsolattartás végrehajtása érdekében, hozzájárul a gyermek családba fogadásához, jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozását, engedélyezi a gyermek részére a szülői ház elhagyását, a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötését.

6 Gyámság, gondnokság, vagyonkezelés A gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban: a gyermek részére gyámot, a gondnokolt részére gondnokot rendel ki, és irányítja, felügyeli, adott esetben felfüggeszti tevékenységüket; eseti gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot, méhmagzat gondnokot rendel ki és ment fel, megállapítja munkadíjukat. A vagyonkezeléssel kapcsolatban: gondoskodik a gyermekek és gondnokoltak ingó, ingatlan- és készpénzvagyonának az elhelyezéséről, felhasználásáról; elbírálja az ezzel kapcsolatos számadásokat; felügyelet alá vonja a vagyonkezelést, közreműködünk a hagyatéki eljárásban.

7 2013. Változás az ideiglenes hatályú elhelyezésben 2013. január 1-től a települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a gyermekjóléti szolgálat családsegítője csupán kezdeményezője az ideiglenes hatályú elhelyezésnek.

8 Járási Gyámhivatalok 2013. január 1. napját követő hatáskör változásai A 331/2006. (XII23.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének hatásköréből kivette az ideiglenes hatályú elhelyezéshez való jogosultságot, s azt I. fokon a Járási Gyámhivatalhoz telepítette, mely a hatályban maradt anyagi jgszabályok miatt ellentmondáshoz vezet. Az 1997. évi XXXI. Tv. (Gyvt.) 72. § ( ( ( (1) bekezdése értelmében „Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, gyámhatóság valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen …… A Gyvt. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 5. § k) pontja értelmében „ „ „ „gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal Járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési önkormányzat jegyzője,…” A fentiek alapján tehát az anyagi jogszabály rendelkezése mind a jegyzőt, mind pedig a járási gyámhivatalt nevesíti, mint ideiglenes hatályú elhelyezésre jogosult hatóságot.

9 Jogi norma A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 96. § (1) bekezdése szerint „A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.”

10 Ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel Komoly gondot jelent az ideiglenes hatályú elhelyezések, illetőleg az átmeneti nevelésbe vétel során a határidők betartása. A Gyvt. 73. § (1) bekezdése értelmében „A gyámhatóság – …….. – az ideiglenes hatályú elhelyezést követően – függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e – annak elrendelésétől számított a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy b) harmincöt napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy c) két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.”

11 A törvény szövegében megfogalmazott 30 napos, 35 napos és 2 hónapos határidő a gyámhivatalra nézve annyit jelent, hogy a döntést ennyi időn belül meg kell hoznia. Ezen határidők tartása a gyakorlatban nehezen tarthatók az alábbiak miatt: A gyámhivatalnak vizsgálnia kell hatáskörét, illetékességét. Adott esetben szükség lehet az Okmányiroda megkeresésére a lakóhelyek, s így az illetékesség tisztázása érdekében. Vizsgálni kell a szülői felügyelet kérdését. Be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett iratokat, vagy amennyiben a család nem állt gondozás alatt, úgy a családról szóló adatlap felvételére szólítja fel a szolgálatot. Fel kell kérni az illetékes jegyzőt a gyermek ingó és ingatlan vagyonának leltározására, és a leltárt a hagyatéki leltár szerint kell elvégezni. Meg kell hallgatni a feleket, Őket idézni kell. Javaslatot kell beszerezni a Szakszolgálattól a gyermek gondozási helyére vonatkozóan, mely javaslatot a Szakszolgálat a Szakértői Bizottság véleménye alapján alakítja ki. Környezettanulmányt kell készíteni. Be kell szerezni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, másolatát. Be kell szerezni a szülő vagy tartásra köteles más személy jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó igazolásokat. Pedagógiai véleményt kell kérni. Meg kell keresni a gyermek háziorvosát a szükséges igazolás kiadása céljából. Vizsgálni kell, hogy mi akadályozza a szülőket a gyermek nevelésében, ezen problémák alapellátás keretében megoldhatók-e.

12 Eljárási cselekmények A felsoroltak többsége esetén a gyámhivatal belföldi jogsegély keretében keresi meg az illetékes hatóságokat, akik a jogsegélyt a Ket.-ben maghatározott határidőn belül teljesítik (5, 8, 15, 30 nap). Az ügyfelek idézése is hosszú idő, mivel az idézéseket legalább 8 nappal az adott időpont előtt kell megkapniuk. Amennyiben az idézésre az ügyfél nem jelenik meg, ismételt idézése, esetleg rendőri elővezetése további időt vesz igénybe. A Szakértői Bizottság vizsgálatára a hivatal által beszerzett és megküldött iratok alapján kerül sor, a gyakorlatban több hetes várakozást követően. A Szakértői Bizottság véleménye alapján a Szakszolgálat összehív egy elhelyezési értekezletet, s az ott elkészített elhelyezési tervet és javaslatot küldi meg a gyámhivatalnak a további intézkedések megtétele céljából. Gyámhivatal a beszerzett iratok, nyilatkozatok és javaslatok alapján tárgyalást tart, melyre a feleket idézi. Csak ezt követően tudja meghozni döntést

13 Megoldási javaslat a változás tükrében: Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat él jelzéssel a gyámhivatal felé a gyermek azonnali kiemelése érdekében, akkor a jelzéssel együttesen küldjék meg a családgondozás iratait részletes adatokkal, az általuk korábban végzett környezettanulmánnyal, a törvényes képviselők elérhetőségével. A jelzéssel egyidejűleg tájékoztassák a hivatalt a korábbi családgondozás, az esetleges védelembe vételi eljárás eredményéről. Tegyenek javaslatot az elhelyezés módjára (van-e olyan családtag akinél a gyermek elhelyezhető lenne, s hogy azon személy körülményeit alkalmasnak tartják-e a gyermek fogadására). A gyermekjóléti szolgálatoknak alaposabb, körültekintőbb munkát kell végezniük, részletesebb iratanyagot kell küldenie a gyámhivatal részére hiszen a megalapozott döntés csak így hozható meg. Kiemelten fontos a gyermekek gondozását, nevelését ellátó intézmények jelzése, mert a problémák időben történő orvoslásával – a legtöbb esetben – megelőzhető lenne a gyermek kiemelése a családból. Szükséges lenne a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámhivatalok munkatársai részére közös egyeztető megbeszéléseket tartani a jobb együttműködés, a gyorsabb és szakszerűbb intézkedés, a mielőbbi megalapozott határozathozatal érdekében.

14 Átmeneti nevelés Az átmeneti neveléssel kapcsolatosan a leggyakoribb problémák egyike az, hogy a különleges ellátási igényű gyermekek esetében a felülvizsgálat gyakran nem esik egybe a különleges igény megállapításával. Ahhoz, hogy a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő, vagy azt felülvizsgáló határozatban rendelkezni tudjon a gyermek különleges ellátási igényéről, a Szakszolgálat Szakértői Bizottságának ilyen irányú írásos javaslatára van szükség. A mostani gyakorlat szerint a gyámok a gyermek egészségi állapotát igazoló orvosi szakvéleményt megküldik a Szakszolgálat részére, akik ezt továbbítják a Szakértői Bizottság felé. A Bizottság az orvosi irat alapján teszi meg javaslatát a különleges ellátásra. Mivel az orvosi igazolások időtartama általában nem egyezik az átmeneti nevelés felülvizsgálatának időtartamával, ezért a gyámhivatalnak az iratokat a felülvizsgálat időpontját megelőzően is át kell tekinteni. A nevelőszülők, mint gyámok képzése, szakmai felügyelete kiemelten fontos, tudatosítani kell a gyámokban, hogy a gyermekkel történt fontos eseményeket, történéseket (pl.: kórházi kezelés, bűncselekmény elkövetése, szökés, terhesség, stb…) soron kívül kell közölni a gyámhivatallal és nem várni az éves felülvizsgálatig. Ez azért is kiemelt, mivel a gyámhivatal felügyeli a gyámok munkáját, s szükség esetén utasíthatja őket a megfelelő feladatellátásra. Az is előfordul időnként, hogy a nevelőszülő nem vállalja a gyermek gyámságát. Meggyőződésünk, hogy hivatásos gyám nem képes megfelelően ellátni a gyermek mindennapjaiban jelentkező feladatokat, mint pl. egy ellenőrző aláírása.

15 Hivatásos gyámok feladatellátása során jelentkező problémák A hivatásos gyámok vagyonkezelése során gyakori probléma, hogy a gyámok rendszerint elfeledkeznek az ingatlanvagyon kezeléséről. Az nem elégséges, ha a gyermek ingatlannal rendelkezik -, hogy ez nyilvántartásba kerül. A vagyon állagát meg kell óvni, az ezzel kapcsolatosan felmerült kiadásokat finanszírozni kell, esetlegesen gondoskodni kell az ingatlan bérbe adásáról, vagy értékesítéséről. Nagyobb összegű készpénzvagyon esetében is csak sajnálatos módon a legritkább esetben kezdeményezik a vagyonkezelők annak befektetését. Még mindig előfordul, hogy a kiskorúak pénzfelhasználási kérelme esetében automatikusan javasolják a kért összeg kifizetését, minden különösebb megfontolása nélkül.

16 Zárszó Köszönöm a megtisztelő figyelmet!