A 2016. évi közfoglalkoztatási programok tervezésének főbb alapelvei Lőrincz Leó Közigazgatási főtanácsadó Közfoglalkoztatás Stratégiai és Koordinációs.

Az előadások a következő témára: "A 2016. évi közfoglalkoztatási programok tervezésének főbb alapelvei Lőrincz Leó Közigazgatási főtanácsadó Közfoglalkoztatás Stratégiai és Koordinációs."— Előadás másolata:

1 A 2016. évi közfoglalkoztatási programok tervezésének főbb alapelvei Lőrincz Leó Közigazgatási főtanácsadó Közfoglalkoztatás Stratégiai és Koordinációs Főosztály

2 2 Kormányzati célok 1.Teljes foglalkoztatottság felé haladás 2.Segély helyett munkát – az FHT-ben részesülők számának csökkentése 3.Elsődleges munkaerőpiacra történő kivezetés Szociális szövetkezetek számának bővítése Továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása Munkaerő-piaci képzések és szolgáltatások nyújtása Nyílt munkaerőpiac álláshelyeire történő közvetítés A célok eléréséhez biztosított forrás: 340 Mrd forint a „Start-munkaprogram” kiadási előirányzat 2016-ban

3 3 A 2016. évi közfoglalkoztatás indítása 1. A 2016. évi közfoglalkoztatás tervezése:  A 2016. évi „Start-munkaprogram” kiadási előirányzat 340 milliárd forint, amely közel 253 000 fő éves foglalkoztatását teszi lehetővé;  Fő cél: 2018-ra kivezetni az FHT-ben részesülőket a nyílt munkaerőpiacra;  2017. június 30-ig az FHT-sek átlagos létszámát 50%-kal kell csökkenteni;  A 2016. évi programok időtartama: 2016. március 1 – 2017. február 28. 2. A 2016. évi közfoglalkoztatás fő területei:  Értékteremtő, gazdasági szempontból mérhető programok: ráépülő programokban és mintaprogramokban  Szociális alapon működő, gazdasági szempontból nehezen vagy nem értékelhető tevékenységek: hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban, részben országos közfoglalkoztatási programokban, valamint a járási programok egyes programelemeiben valósítható meg  Cél: az eddigi programok folytatása mellett új típusú programok tervezése.

4 4 2016. évi járási startmunka programok tervezése 1.Értékteremtés és nagy létszámú foglalkoztatás Szociális és gazdasági jellegű (értékteremtő) tevékenységek szétválasztása: Értékteremtő programok: Mezőgazdasági programok, helyi sajátosságokra épülő programok Szociális jellegű programok: belvízelvezetés, mg. utak karbantartása, belterületi utak karbantartása, illegális hulladéklerakó-helyek felszámolása

5 5 2016. évi járási startmunka programok tervezése 2. Általános szabályok a költségekre vonatkozóan a)Mintaprogram/ráépülő program 120 000 Ft/hó/fő fajlagos költség alatt 120 000 Ft/hó/fő fajlagos költség felett 120 000 – 180 000 Ft/hó/fő fajlagos költség között (pénzügyi tervvel) 180 000 Ft/hó/fő fajlagos költség felett (üzleti tervvel) b) Szociális ráépülő program 112 000 Ft/hó/fő fajlagos költségig c) Bevételek visszaforgatása d) Önerő mértékének meghatározása nem 100%-os támogatás esetén

6 6 2016. évi járási startmunka programok tervezése 3. Kivezetés a nyílt munkaerőpiacra a)Önálló elhelyezkedés az esélyek növelésével (pl.: képzés, szolgáltatások) és a közfoglalkoztatásban (munkaszocializációs szakasz), mint tranzitfoglalkoztatásban szerzett tapasztalatokat követően b)Bónusz rendszer c)Foglalkoztatást bővítő bértámogatás (jellemzően ESZA felhasználás) d)Munkahelyvédelmi Akcióterv e)Szociális Szövetkezet-szociális gazdaság f)Közfoglalkoztatási támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség: Minta/ráépülő programok esetében Amennyiben 50% körül piaci értékesítésre termel 120 000 Ft/hó/fő fajlagos költség felett Hatósági szerződésbe foglalva Tervtárgyaláson elfogadottak szerint Legalább a támogatás felével megegyező időszakra Átlagos közfoglalkoztatotti létszám 20-50%-a Egyéb munkaerő-piaci támogatás igénybe vehető hozzá Folytonosnak kell lennie a támogatást követően

7 7 2016. évi járási startmunka programok tervezése 4. Létszámokkal kapcsolatos szabályok Nem aprózhatóak el a létszámok Legalább 5 fő (kivétel, ha a korábbiakban is alacsonyabb volt) Adminisztrátorok: 5-30 fő között 1 fő, minden további 30 főhöz 1-1 fő Munkavezetők: 5-10 fő között 1 fő, minden további 10 főhöz 1-1 fő Segítő személy (nem mentor!): a település valamennyi programjához 1 fő Mezőgazdasági szakemberek: mezőgazdasági programok tervezéséhez, megvalósításához (pl. falugazdász, SZIE hallgatók) 5. Egyéb szabály Támogatás maximális időtartama: 2016.03.01-2017.02.28.

8 8 A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések 1. TÁMOP 2.1.6-12 projekt megvalósítása:  A projekt adott lehetőséget 2012-2015 között a közfoglalkoztatási képzések megvalósítására 174 516 fő bevonása  Sikeresen végzett: 158 138 fő ebből roma nemzetiségű: 38 303 fő  2015. október 2-ig 11,5 ezer fő képzése indult el a program maradványa terhére 2. A GINOP 6.1.1-15 projekt előkészítése:  Várhatóan 2016. I. negyedévében (tervezetten januárban) indul;  30 000 fő képzésbe vonása a további létszám bevonása 2018-ig valósul meg;  Felzárkóztató, illetve a szakképzési programokba való becsatlakozást előkészítő képzési programok;  A konvergencia régiók megyéi vonhatók be

9 9 Támogató társadalmi/politikai környezet Világos kormányzati célok Stabil politikai megítélés A foglalkoztatáspolitika támogató hozzáállása Kormányhivatal támogatása Eszközök, infrastruktúra biztosítása, stabil finanszírozási háttér Egyre rugalmasabb keretfeltételek biztosítása Informatikai támogatás, ellenőrzés, monitoring A közfoglalkoztatás külső feltételrendszere

10 10 a személyes részvételen és partnerségen alapuló, több résztvevős (szakmai főtanácsadó, Kormányhivatal/járási hivatal, programkoordinátor, kérelmező, egyéb szakértők), interaktív, irányított egyeztetés; a kérelemben szereplő program Kormányzati elvárásoknak és a foglalkoztatáspolitikai törekvéseknek megfelelő, költséghatékony megvalósíthatóságának vizsgálata; a program helyi foglalkoztatási, gazdasági,közösségfejlesztési hatásai; a program hosszabb távú hatásai, fenntarthatósága, a továbbfejlesztés lehetséges irányainak figyelembe vételével. EREDMÉNYE: KONSZENZUSON ALAPULÓ MEGÁLLAPODÁS! Tervtárgyalás

11 11 forrás? Forráshoz A programtervezés alapdilemmája Programhoz program?

12 12 Jövőkép nélkül nincsen sikeres program! 1.Átfogó célok 2.Prioritások 3.Specifikus célok 4.Intézkedések

13 13 Esetünkben: A települést más településektől megkülönböztető belső ERŐSSÉGEK és GYENGESÉGEK, valamint a kulcsfontosságú külső LEHETŐSÉGEK és FENYEGETETTSÉGEK szemléletes összefoglalója. A jövőkép megalapozása: SWOT-analízis

14 14 Programtervezés/fejlesztés kiindulási pontok Természeti adottságok: földrajzi fekvés, éghajlat, domborzati viszonyok, vízrajzi viszonyok, gyógyvíz (hozam, összetétel, gyógyhatások), termálvíz, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, állat- és növényvilág, dűlő-utak rendszere stb.

15 15 Épített környezet városiasodás foka, lakóhelyi környezet, építészeti kultúra, népi építészet, műemlékek, ipari-, mezőgazdasági-, szolgáltatási építmények stb.

16 16 Ipari-, mezőgazdasági környezet korábbi munka- és termelési kultúra szakmai hagyományok.

17 17 Társadalmi, kulturális környezet helyi foglalkoztatottság és szerkezete, munkanélküliség, oktatás-képzés (igények, lehetőségek), szabadidőtöltés módja, sportolási lehetőségek, sport kapcsolatok, egyesületi-klubélet, lakosság turizmushoz való viszonya kulturális adottságok (intézmények, rendezvények, kapcsolatok), folklór, művészettörténeti hagyományok – emlékek, társadalmi tűrőképesség.

18 18 Gazdasági környezet helyi gazdaságpolitika, költségvetés, pénzügyi erőforrások, helyi adók és ezek felhasználási rendszere, a település gazdasági szerepe, a gazdaság szerkezete, munkahelyek, a település gazdasági kapcsolatai (vásárok, kiállítások), kereskedelmi ellátottság, pénzügyi szolgáltatások (banki és biztosítási vállalkozások), vállalkozási aktivitás, egyéb területfejlesztési programok.

19 19 Általános infrastrukturális helyzet a kistérség, a település megközelíthetősége, közlekedési kapcsolatai, közlekedés, hírközlés, tömegkommunikáció, közművek, egészségügy, oktatás, közbiztonság, hulladékgyűjtés, tárolás, hasznosítás.

20 20 A kistérség, a település társadalmi, gazdasági megtartó ereje helyi társadalom igényei, élhető települési modell, életminőség, helyben elérhető köz- és egyéb szolgáltatások.

21 21 A legfontosabb siker-kritériumok I. Partnerség, partnerségi szemlélet, partnerség-tudat Kölcsönös tisztelet és bizalom Személyes kapcsolatok mozgósítása A releváns szereplők részvétele, bevonása Elkötelezett, támogató hozzáállás Erőforrások mozgósítása, hozzájárulás a célok eléréséhez

22 22 Érdek-egyeztetés, konszenzus Közös gondolkodás, közös érdekek Együttműködés, közös munkamódszerek, közös munkaprogramok, akciótervek Konszenzusos jövőkép Közös döntéshozatal Érlelés, stratégia-készítés A legfontosabb siker-kritériumok II.

23 23 A stratégiai célok megfogalmazása Tervszerűség Megvalósíthatóság, indikatív mutatók Egyensúly a vezetés, menedzsment között Kommunikáció, külső/belső PR a sikerek közvetítésére Nyilvánosság, sajtó, társadalmi kapcsolatok Fenntarthatóság A legfontosabb siker-kritériumok III.

24 24 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!