Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje."— Előadás másolata:

1 Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje >>> Hellenizmus

2 H E L L A S Athénon kívül jelentős- fontos városállamaink: Olümpia, Delphoi, Pergamon

3 Az archaikus kor és a klasszikus kor Az archaikus kor (Kr. e ) Athénben Szolón idején veszi kezdetét. (földbirtokosok jogainak rögzítése, szegényeknek népbíróság) Az attikai városállamok felívelésének korszaka ez. A kedvező légkör hatással van a művészetekre is: a korinthosi udvarban költők, zenészek, festők dolgoznak, a Sunion- fokon az arisztokrácia kolosszális méretű kúrosz- szobrokkal dicsőíti magát. A szobrászat eszménye a kalokagathía (kalón ‘jó’; agathón ‘szép’ szavakból): a szépség és jóság megtestesítője. Magát a szobrászt azonban nem művésznek, hanem mesterembernek tartják, ez a gondolkodás a mesterség- művészet viszonyban Arisztotelész Poétika c. művében lesz összefoglalva. Művészetnek tartják például a szónoklás tanát, a rétorikát, a tragédiaírást, (amely műfajban hősi jellemek mutatkoznak meg, az emberi éthosz, az erkölcsösség kérdésköre, amely mindig az akarat és döntések koordinátái szerint vet fel érdekes, az életünkbe vágó témákat) és legfeljebb a dalköltészetet, bár a költők egy részét Arisztotelész már kitiltaná az államból. A szobrász, a festő és az építész viszont szakmájának fogásait kell, hogy tudja, neve csak ritka esetben marad az utókorra  nem az alkotó egyén, az individuum a fontos, hanem a tett! Az általunk ismert szépművészetek gyűjtőfogalom, valamint a művészetek felosztása a képző- és iparművészetekre, illetve azok műfajaira- mindezen séma szerinti gondolkodás az emberi alkotásról (poiészisz) csak XVIII századi felvilágosodás kora után lesz érvényes.

4 Delphoi, A szakrális körzeten belül: az athéniek kincsesháza. Kr. e. VI. század A kincsesház az áldozatnak szánt kincstárgyak és egyéb javak elhelyezésére szolgált. Két dór oszlop tartotta oromzat, az épület- típus neve az ún. ante-templom.

5 Delphoi, 3 kincsesház: Kr.e. VI. szd. eleje /Knidos, Marsilia és Siphnos/ ezt sem kell megjegyezni, csak a templomtípust: az előcsarnokot a cella meghosszabbított oldalfalai határolják, a homlokzatot pedig a homlokpillérek közti két oszlop vagy kariatida alkotja. Ez az ante- templom. Ø

6 Athén, az Akropolisz (‘felleg- város) sziklatömbje a Parthenónnal és a hegy lábánál Priéné színházával, valamint későbbi hozzáépítésekkel Ø

7 A Propülaia vagy Propylae nevű kapuépítmény, amely a védelmi funkciót is ellátta. (csak ezen a ponton lehetett az Akropoliszra följutni) Nagy hatással volt a klasszicizmus kastélyépíté- szetére. Ezt tudni kell! Athén, az Akropolisz rekonstruált távlati kép, az egyes oromzatok valóban festve lehettek. Ø

8 A légifelvételen jól látszik a három, felmenő falaiban legépebben megmaradt épület- része az Akropolisznak: a Partheón (1), az Erektheión (2) és a Propülaia (3)

9 Athén, az Akropolison a Parthenón alaprajz és metszet Kr.e (V. szd. közepe) A cella, közepén a monumentális Pallasz- Athéné szobor A körülfogó egyszeres oszlopsor a perypteros

10 Athén, az Erectheion Kr. e Az Akropoliszon található mellékszentély- együttes, a győzelem- istennő Niké templomával. Periklész bízta meg tagozatainak és szobordíszének kifaragásával a szobrászfejedelem Pheidiászt.

11 Az athéni Akropolisz, az Erectheion, melynek legfőbb létesítménye a Győzelemistennő Niké szentélye. Pheidias faragta, az oszlopokat kiváltó kariatida- nőalakok. Ez az épületrész áldozó- oltárasztalt foglalhatott magába. Kr. e. 420 körül

12 Athén, a Lysicrates /Lüszikratosz/ emlék Az Akropolisz alatt a Kerameikos nevű temetőben áll. Lüszikratosz karnagy (khorégosz) volt, tisztelői emelték neki Kr. e as évek vége

13 Építészetileg azért jelentős, mert a korinthoszi fejezet összetett típusa itt bukkan föl először. Akantuszlevél (1) + voluta (2) 2  1 

14 Athén, a Szelek tornya Nyolcszögletű márványtömbökből rakott torony az Akropolisz lábánál lévő Agorán. Oldalai az uralkodó szelek irányaiba néznek. Kr. e. 150 körül építette a szíriai Androkinosz.

15 A Szelek tornya. Az oldalain napórák voltak rögzítve, belsejében pedig egy vízóra működött, amit az Akropoliszról lefolyó víz működtetett. A tetején egy tritónt mintázó szélzászló volt, a mai szélkakasok előlépe. A domborműveken az egyes széljárásokat szimbolizáló alakok

16 A Szelek Tornyán bukkan föl először a korinthoszi fejezettípus sáslevél- (papiruszlevél-) motívumot (1) magába foglaló változata 1 

17 Ø

18 Herkules és Kerberosz, attikai vörösalakos nyak- amphora a Kr. e as évek végéről. Kerberosz vagy Cerberus a Hádész kapuját őrző háromfejű eb.

19 Budapest, Szépművészeti Múzeum, oromcsoport

20 Az olympiai Zeusz- templom oromcsoportjai (/Oinomaos és Pelops/ kocsiversenye; a lapiták és kentaurok harca) Kr.e. 460k A budapesti Szépművészeti Múzeum középső portikuszának timpanon- oromcsoportján az alsó szoborjelenet látszik. A XIX. század klasszicista múzeum- építészete az antik templomépület- típust tekintette a legfőbb előképnek. Ez biztosan kérdés lesz a dolgozatban!

21 Poszeidón vagy Zeusz szobra az attikai Artemision- fokról Kr.e. 460 k. A merev testtartás a múlté, a szobor kilép, „belakja” a teret.

22 Myrón: Diskobolos, római kori másolat, az eredeti.: Kr.e. 450 k. Mélységes és értő tanulmányozása az anatómiának, az izomzat mozdulat közbeni változásainak.

23 Polykleitos: Doryphoros – Dárdavivő c. szobrának római más. Az er.: Kr.e. 440 k. Kontraposzt ! A csípő és a vállak ellentétes irányú elmozdulása. Polykleitos dolgozza ki az emberi testrészek arányait számszerűsítő teoretikai munkát, a Kanónt. Innen ered a kánon latin szó: valamely összefoglaló szabályrendszer, rendező elv neve.

24 Praxitelész: Hermész a gyermek Dionüszosszal, a szoborcsoport hellénisztikus- kori másolata, az er.: Kr. e. 350 k.

25 Lysippos: Az Ökölvívó. Kr. e. 350 k.

26 Egy olyan realizmus irányába mozdul el a szobrászat, amely szakít minden korábbi idealizáló törekvéssel. Nem elfedi, hanem pontosan megmutatja a hibákat, mint itt, a sebek az ökölvívó arcán és az összetört porcú fülkagyló.

27 A pergamoni nagy Zeusz- oltár Kr.e Rhodosz, Pergamon és római szövetségeseinek III. Antiókhosz szíriai uralkodó fölött aratott diadalát megünneplendő emelték. Az alépítmény párkánysora alatti domborműves alakok a Gigantomachiát, az olümposzi istenek és a gigászok küzdelmét örökíti meg. Berlin, Pergamon Múzeum Pergamon városfalán belül állt, a VIII. században a bizánciak lerombolják, az es évek végén német régészek leletmentése során rekonstruálják.

28 A haldokló Galata vagy Gallus alakja a pergamoni emlékműről, római másolat Fontossá válik a drámaiság, az érzelmek kifejezésére való abszolút törekvés

29 Az I. Attalosz király által emelt pergamoni Nagy Galata emlékmű, illetve annak rekonstrukciója. Kr. e. 210 körül készül el Attalosz az anatóliai kelta származású galaták fölött aratott győzelme után rendeli el a fölállítását.

30 A Laokoón- csoport, II. szd.végi, talán rodoszi alkotóhoz köthető eredeti nyomán készült ókori verzió, Titus thermáiból

31 Szerkesztette: Vasuta Zsolt A képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának, művészettörténet tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos dr. Jankovits Katalin. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015


Letölteni ppt "Az antikvitás görög művészete II. A városállamok fényes korszakától a Mediterraneumba való kirajzásig Az archaikus előzmények >>> A klasszikus kor ideje."

Hasonló előadás


Google Hirdetések