Az ITS stratégia aktuális kérdései Dr. Dabóczi Kálmán üzletágvezető Közlekedéstudományi Üzletág KTE - Új megoldások a közösségi közlekedésben Pécs, 2014.

Az előadások a következő témára: "Az ITS stratégia aktuális kérdései Dr. Dabóczi Kálmán üzletágvezető Közlekedéstudományi Üzletág KTE - Új megoldások a közösségi közlekedésben Pécs, 2014."— Előadás másolata:

1 Az ITS stratégia aktuális kérdései Dr. Dabóczi Kálmán üzletágvezető Közlekedéstudományi Üzletág KTE - Új megoldások a közösségi közlekedésben Pécs, 2014. november 6-7.

2 The ITS architecture

3 Versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60% -os kibocsátás-csökkentési célkitűzés elérése mellett Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához Egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom

4 Újfajta, fenntartható tüzelőanyagok és meghajtó- rendszerek kifejlesztése és bevezetése 1.A városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal működő” gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra. 2.A légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható tüzelőanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük 2050-re; szintén 2050-re 40%-kal (lehetőség esetén 50%-kal) kell csökkenteni a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolajból származó kibocsátásokat.

5 A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is 3.2030-re a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, hatékony zöld árufuvarozási folyosóknak is köszönhetően. E cél eléréséhez megfelelő infrastruktúra kifejlesztésére is szükség lesz. 4.2050-re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni. 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani. 2050-re a közepes távolságú személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani. 5.2030-ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T „törzshálózatot” kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs szolgáltatásokkal együtt. 6.2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti – lehetőleg nagy sebességű – hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és – lehetőség szerint – a belvízi utak rendszerével.

6 A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel 7.2020-ra Európában ki kell építeni a korszerűsített légiforgalom-irányítási infrastruktúrát (SESAR12) és be kell fejezni az Európai Közös Légtér megvalósítását. Ki kell építeni az ennek megfelelő szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket is (ERTMS13, ITS14, SSN és LRIT15, RIS16). Ki kell építeni az európai globális navigációs műholdrendszert (Galileo). 8.2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét. 9.A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedés- biztonságban és a közlekedők védelmében világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében. 10.A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások – azon belül a káros támogatások – kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.

7

8

9 Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transportation Systems - ITS) célja a közlekedési hálózat kapacitásának optimalizálása modern informatikai megoldásokkal. A modern ITS nem csak elosztja a forgalmat a hálózaton, hanem úgy osztja el, hogy minél biztonságosabb, kényelmesebb legyen a közlekedés, a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett. Közlekedési idő csökkentése Környezeti terhelés csökkentése Biztonság növelése Kényelmi szint emelése /A BME - INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK ÉS JÁRMŰNAVIGÁCIÓ jegyzet alapján./

10

11

12

13

14 Valóban látjuk a lényeget? Helyesen érzékeljük a valóságot körülöttünk?

15 Mire épül az intelligencia? Empátiára…

16 Az intelligencia egyes dimenziói: I. Döntéshozói intelligencia II. Rendszer intelligencia III. Felhasználói intelligencia

17 Egyszerű kérdések – őszinte válaszok? Odafigyelünk a trendekre, változásokra? Vannak megbízhatók adataink a célok meghatározásához és az eredmények méréséhez? Mi a fejlesztés valódi célja? A fejlesztések összefüggő rendszert alkotnak? Van intézményi garanciája, hogy a fejlesztési források hatékonyan kerüljenek felhasználásra?

18 Stratégia ≠ projektlista

19 Nemzeti ITS Stratégia Kapcsolódások EU-s és hazai közlekedési stratégiákhoz

20 Mi az ITS Nemzeti Stratégia célja? Átfogó képet vázoljon fel Magyarország ITS stratégiájának céljairól, az Európai Unió célkitűzéseihez való kapcsolódásról, a beavatkozások tervezett területeiről és irányáról A Nemzeti Közlekedési Stratégiához (NKS) szervesen kapcsolódva, annak egyik horizontális tényezőként definiált területére vonatkozó részstratégiaként támogassa már a 2014-2020. közötti EU tervezési ciklusban rendelkezésre álló forrás hatékony felhasználását és hasznosulását, figyelembe véve a folyamatban lévő projekteket illetve szakmai determinációkat, kötelezettségvállalásokat. Meghatározásra kerüljenek a műszaki keretrendszer szabványok, szabványalkalmazási és módszertani útmutatók, ajánlások, továbbá ezek érvényre juttatását garantáló minősítési eljárások és intézményi keretek, amelyek átjárható (interoperabilis) és együttműködő intelligens közlekedési rendszerek létrehozását biztosítják az ITS stratégia végrehajtása, megvalósítása folyamán.

21

22

23 Stratégiai Dokumentum Műszaki Függelék IOP Mintaprojekt IOP Mintaprojekt Minőségbiztosítás Projektlista M1 M2 M3 M4 FS, CBA, PEC M3 M4 M2 M1 M4 : Mappafelelős M M M M M M M M M M M M M M M M Projektmenedzsment PIB Supervisor, lektor Irányító Bizottság

24 Public TransportRoad Information Data Referential Inter-system Data Exchange Communication to end user IFOPT GDF Data Model Datex 2 (Core) Transmodel Web W3C HTTP Web Service Wap I-Mode SMS … Data Model Dictionnary Localisation XML Protocols SIRI Real-Time Services Datex 2 Situations TPEG RDS-TMC Facilities Network Reference RDX (TRIDENT/TransXchange/ VDV451-452) OGC-GML X-GDF EU adatszabványok a közlekedésben

25 GDF Az úthálózat leképzésének a szabványa. (1997 óta a navigációs rendszerek szabványa) OGC-GML Open GIS konzorcium XML alapú geográfiai adatcsere OGC-KML Open GIS konzorcium XML alapú geográfiai adatcsere OGC RM Interoperábilis térinformatikai előírások (reference model) OGC WS WMS, WFS, TMS, SLD OGC szabványos térképi szolgáltatások (webszervizek) X-GDF Extended GDF, ITS adatcsere ISO szabvány DATEX2 Közúti diszpécser központok közötti adatcserét biztosító adatszabvány (lezárások,balesetek, terelések stb) RDS-TMC Analóg rádióadáson keresztül kisugárzott forgalmi információk szabványa TPEG Digitális rádióadáson keresztül kisugárzott forgalmi információk szabványa TRANSMODEL a tömegközlekedési hálózat, menetrend, díjszabás, vezénylés, stb. adatainak leírására szolgáló szabvány értékű ajánlás TRANSXCHANGE brit nemzeti adatcsere szabvány a menetrendi adatok cseréjéhez, Transmodel alapokon nyugszik. IFOPT A tömegközlekedés telepített objektumainak leírására szolgáló szabvány, Transmodel alapokon nyugszik. SIRI Valós idejű információk átvitelére szolgáló szabvány, Transmodel alapokon nyugszik. UIC 407-1 V Szabványosított valósidejű adatcsere a vonatforgalomban UIC 450-2 Késések okai a vonatforgalomban TAP TSI,TAF TSI Transmodel kompatibilis interoperábilis telematikai adatcsere a vonatforgalomban technikai specifikáció (ERA xml adatcsere) UIC 916-1 Transmodel kompatibilis szabványosított menetrendi adatcsere a vonatforgalomban UIC 916-2 Transmodel kompatibilis szabványosított adatcsere a szolgáltatás értékesítésben VDV-452 Szabványosított menetrendi adatcsere (Transmodel kompatibilis német szabvány) VDV-453, VDV-454 Szabványosított valósidejű adatcsere (SIRI kompatibilis német szabványok) VDV-455 Szabványosított vezénylési adatcsere (Transmodel kompatibilis német szabvány) NETEX Transmodel adatcsere szabvány (előkészületben) Feldolgozandó adat és adatcsere szabványok

26 SZFSZEKÁMKKMFPAKPTE GDF xxxxx OGC-GML xxx OGC-KML xxx OGC RM xxx OGC WS xxxxxx X-GDF xxx DATEX2 xxxxx RDS-TMC xxx TPEG xxx TRANSMODEL xxxxx TRANSXCHANGE xxxxx IFOPT xxxxxx SIRI xxxxx UIC 407-1 V xxxx UIC 450-2 xxxx TAP TSI, TAF TSI xxxxxx UIC 916-1 xxxx UIC 916-2 xxxx VDV-452 x VDV-453, VDV-454 x VDV-455 x NETEX xx Eredménytermék mátrix SZF:Szabvány fordítás SZE:Szabvány értelmezés KÁMK: Közbeszerzés általános műszaki követelmények KMF: Közbeszerzés Műszaki Függelék PAK:Projekt auditálási követelmények PTE:Projekt tanúsítási eljárás

27

28

29

30

31

32

33

34

35 Cserélj információt! A közlekedés térben és időben zajlik (4D). Tudd épp hol van a járműved! Vesd össze a tervvel, számítsd ki a jövőt! Tudásod oszd meg a többiekkel!

36 Valósidejű adatcsere Avatkozz be a folyamataidba, ha szükségesnek látod! Kísérd végig az utasodat utazási láncán, és segíts neki!

37 Ha mi, emberek, nem vagyunk intelligensek, együttműködők, akkor miért várjuk, hogy az általunk létrehozott rendszerek azok legyenek?

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!