Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete."— Előadás másolata:

1 Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete

2  Az V. és VI. dinasztia ideje az Óbirodalomnak utolsó, békésen építkező korszaka. E két, a nagy piramisépítő fáraókat követő dinasztia sírművészete a Kheopsz előtti, szakkarai és médumi stílus folytatása, továbbfejlesztése. A motívumkincs folyama- tos gazdagodását az tette lehetővé, hogy a kultuszkamrák ismét a földfelszín fölé kerülnek, számuk és méretűk is nagyban gyarapszik. Ezen időszak után az első átmeneti kor zűrzavara következik, Kr.e ig. (Ez az évszám nem kell)  Megfigyelhető továbbá a régészeti kutatás eredményei kapcsán, hogy az Óbirodalom korának végén és a Középbirodalom alatt nem építtetnek az uralkodók piramisokat (ez alól III. Amenemhat fajjúmi piramisa kivétel). A szakrális építkezések hangsúlya átkerül a halotti templomok díszes kiképzésére, és a költséghatékony- ságra: egyes szegényebb dinasztiák inkább újra a masztabasír- típust választják.  A templomépületek ez időtől kezdve tehát kétfélék, ami a funkciójukat illeti: vagy a temetkezési szertartás lefolytatásának célját szolgálják  a nekropoliszok halotti templomai, vagy pedig egy vagy több istenség kultuszát ápolják bennük, ezek a  kultusztemplomok, mint Karnak és Luxor a déli főváros, Théba mellett közvetlenül.  Az Újbirodalom legfontosabb uralkodói, a XVII.- XX. dinasztiáig a Közép- Egyiptom- ban található Királyok Völgyébe temetkeznek. A megfontolás alapja a piramisok és masztabák feltörése és kifosztása a Középbirodalom korának kezdete óta. A sírokat a sziklába vájva, ismét mélyen a föld alá süllyesztve helyezik el. A Királyok Völgyének két legfontosabb sziklasírja II. Ramszesz és Tutanhamon fáraóké. Ramszesz Abu Szimbelben található halotti templomát vesszük majd még szemügyre.

3 Memphisz, a deltavidéki főváros közelében: Neuszerré naptemploma. Kr.e k.

4 Neuszerré naptemplomának maradványai, háttérben a memphiszi nekropolisz piramisai  A Napisten- áldozat bemutatására szolgáló oltárkő Ø Ami megjegyzendő: az első kifejezetten és kizárólagosan a napisten- kultusz céljából emelt templom. A „Nagy Isten”, Ré fiai kultusza itt éri el első csúcspontját az Óbirodalom végére.

5 A romterület feltárása után készített rekonstrukci- ós elképzelés Neuszerré naptemplomáról. A templomudvar közepén az áldozati oltárasztal, a védőfal tövében pedig a napisten- papok cellái. Az egész felépítése megegyezik a Szakkarában és Gízában már látott kettős (halotti templom- völgytemplom) struktúrával: a Nílus szintjén itt is egy fogadóépületet találunk, ahonnan kikövezett út vezet a napszentélybe. Az udvar középpontjában álló monumentális  obeliszk maradványai Ø

6 Karnak, Ámon- Ré temploma. Több istenség kultuszhelyéül is szolgáló épületegyüttes, melynek magja a Kr. e es évek végén épült meg.

7 A karnaki templomegyüttes alaprajza. Építését már az Óbirodalom korának végén elkezdik, és még II. Ramszesz is építtet magának itt szentélyt. Mindezen történeti adalék nem tudja eléggé aláhúzni számunkra a komplexum kiemelt fontosságát. 1 1: Az ún. szobrok rejtekhelye, ahonnan vermekből több mint szobor és sztélé (feliratos kőlap) került elő. 2: a Szent Tó, az íbiszmadarak tava, ami Thot- nak, az íbiszfejűnek, a titkos tudomá- nyok istenének szimbólum- állata 2  Az épületek és a köztes terek (udvarok és csarnokok) két tengely mentén szerveződnek, a fő bejáratok a K.-i és Ny- i oldalon találhatók.

8 Rekonstrukció a karnaki templomegyüttes rekonstrukciójáról A kettős pylonkapuzatok között zárt udvarok és oszlop- csarnokok váltakoznak, legbelül az adott istenség tiszteletének helyet adó szentély A szent íbiszmadarak tava A legkülső pylonsort VI. Thotmesz emeli a Kr. e. IV. században, ami már a későkor Ø

9 Karnak, a felvonulási út és az első pylon- sor Ø A pylon- kapuzat lényege a két téglalap alaprajzú, felfelé keskenyedő, trapéz formájú szekrényfal, ami a bejárás helyét közrefogja. A pylonok (1) tetejét rendszerint hengeres tag zárja fölülről és az ún. palota- pártázat díszíti. 11

10 Karnak, a keleti oldal felvonulási útja a kapuzat pylónjainak maradványaival, előtérben a kosfejű szfinxek sora Hnum, a kosfejű, éppúgy termékenység- isten, mint Hathor, aki az Újbirodalom korára lesz központi fontosságú. A hiedelem szerint a Nílus forrásainak és a születendő uralkodók Ka- lelkének őrzője.

11 Karnak, az Ámon- Ré templomhoz vezető felvonulási út szegélyező kosfejű szfinxek sora a napnyugati oldlon. A kos szintén fontos szimbólumállat: önmagában (nem, mint Hnum megtestesülése) jellemzően a nemzőerővel és a férfiúi princípiummal hozzák kapcsolatba, de a túlvilágra jutást leíró Kapuk Könyve a halott fáraót is kosfejű alakban jeleníti meg. (ld. a 34. diakockát) !!!

12 Karnak, a második pylonkapuzatot őrző, fáraói képmásról mintázott kolosszusok Hieroglifákkal vésett obeliszk, talapzatán a Nap- majmok Ø

13 Karnak, a nyugati nagy oszlop- csarnok, görög nevén hypostyl csarnok A két oldalsó, alacsonyabb csarnok a középső emeleti felülvilágítóiról kapja a fényt, jól látható a pillér- és gerendaszerkezet a jobb oldali fölső gádorfalon A hiányzó kő áthidaló gerenda (architráv) helye Ø

14 A hypostyl csarnok rekonstrukciós képe egy XIX. századvégi brit régészeti közlöny metszetén. A szerkezet lényege a középső kettő, vaskosabb oszlopsor (lótuszvirág- fejezetű) által hordozott magasabb traktus felülvilágítóként szolgál. Az oldalsó oszlopsorok a papirusznád- típusból kerülnek ki. A >styl, stylus< szavak a ógörögben íróvesszőt, nádpálcát jelölnek.

15 Karnak Jól látható, ahogy a papirusznád- fejezetű oszlopok törzse teljesen be van borítva hieroglif szövegekkel, valamint az istenségek és rítusok ábrázolásaival Ø

16 Fontos! Oszloprend- típusok az egyiptomi építészetben I. II. III. IV. I. és IV.: A lótuszvirág- fejezetforma az Ó- illetve az Újbirodalom korából. Az utóbbit díszíthette pálmalevél is, de a legszembetűnőbb az oszloptörzsek közötti különbség, ami az Újbirodalom korában sűrűn tele van faragva hieroglif feliratokkal és rituális jelenetekkel II.: Az ún. protodór oszloptípus, amit a görögök legelső oszloprendjüknek a példaképeként neveztek meg. Ezt nem kell megjegyezni. III.: A papirusznád- fejezet. Ennek törzse a lábazatánál kissé domborúra faragott. Mindkettőnél megfigyelhetjük, hogy az előkép a Nílus- mentének flórája.

17 Fajjúm, (mai nevén Hawara) III. Amenemhat fáraó piramisa Kr. e as évek vége Ø

18 Fajjúm, III. Amenemhat piramisa és a hozzá tartozó halotti templom, a Hérodotosz által Labyrinthosnak nevezett épületegyüttes. Az, hogy Amenemhat ilyetén útvesztő- jellegű épületet emeltet halotti templom helyett, jól mutatja a Középbirodalom korszakának eszmei értelemben vett útvesztettségét. (Kákosy) Kr. e as évek vége 3 D rekonstrukciós kép, alaprajz, a burnuszos bácsi pedig az egyik épen maradt lejtaknát mutatja

19 A labirintus belső terének rekonst- rukciós képe egy viszonylagosan elfogadható számítógépes grafikán  Hérodotosz két szinten 1500 helységről emlékezik meg (Kr.e. V. században járja be Egyiptomot), az alsó szinten a „fáraók és szent krokodilusok szobrait” az őrök nem voltak hajlandók megmutatni neki. Ø

20 Dahsur, a Fekete- piramis záróeleme, az ún. piramidion. Ezt a Fekete- piramist a tört dőlésszögűvel ellentétben sosem fejezte be Amenemhat. A piramidion a kőgúlát a tetején mintegy zárókőként megkoronázó elem, meghatározott ikono- gráfiával. A pusztulástól- elrablástól az mentette meg, hogy az építmény csúcsán volt a helye, nem érte meg leszedni onnan.

21 Dahsur, III. Amenemhat piramidionja oldalán a szárnyas napkorong, az Udzset- szem (ami Hórusz szeme) és a Rének szánt dedikációs felirat hieroglif sorai. Kr.e 1800 k.

22 III. Amenemhat az első fáraó, aki szfinx alakjában örökítteti meg magát Kr. e körül

23 A Középbirodalom korában az ötvösművészet egyre inkább előtérbe kerül a fáraó hatalmi reprezentációjában. A XII. dinasztia kiemelkedő művészetpártoló volt, itt az I. Szeszósztrisz által készíttetett melldíszt látjuk- csak a szimbolikáját kell ismerni. Hórusz a kettős koronával sólyomfején, mellette az Ahn- keresztet átfonó kobrakígyó,  lent középen pedig a napkorongot görgető szent skarabeusz. Utóbbi három mind az örökkévalóság szimbóluma (is)

24 Horemheb, mint írnok Elsőként látunk olyan ikonográfiai koncepciót, ami az uralkodót egy hivatalnok képében jeleníti meg Mindkét szobor Kr. e k

25 Horemheb és Hórusz kettős portrészobra oldalról nézve A XVIII. dinasztia lezárója a kormányzóból lett fáraó, Horemheb Az Újbirodalom korának elején ő állítja helyre Egyiptom tekintélyét a mitanni és hettita államok erősödésével szemben. A szobrászat fejlődésének nagy ösztönzője Horemheb

26 Ehnaton reliefje és portréja Tell- el Amarnából. Az ún. Aton- reform kitalálója, ami elvetette a még az archaikus korban kialakult és kiforrott többistenhitet, a mephiszi és thébai istenség- családokat, helyükre az egy Atont emelve. Aton magát a Napkorongot testesíti meg. Thébát a parancsára fölhagyják, új fővárost alapít délre: Ahet- Aton- t (a mai nevén Tell- el Amarna) Ehnaton III. Amenhotep fia volt a XVIII. dinasztia idején, a történészek szerint az apja ideje alatt meggyengült központi hatalmat akarta helyreállítani és a Ré- papság megnövekedett befolyását letörni. Ahet- Aton városa kiépül, kiváló urbanisztikai újításokat hoz, de az egész Ehnaton halála után feledésbe merül. Ø

27 Ehnaton fáraó portréja. Kr.e körül Ifjú portrészobra  jellegzetes fiziognómia: nagy szemek, megnyújtott arcforma Ø

28 Théba mellett a luxori templomkerület Itt is : hypostyl csarnok Ø

29 Luxor: a templomegyüttes Nap- udvar nevű nyitott része Luxor nagyrészt a Nap- papság temploma volt Ø

30 II. Ramszesz fáraó Medinet-Habu- i templomának falkép- részlete: A tengeri népek inváziója. Innen a jellegzetes képi ábrázolásbeli sémákat kell tudni felsorolni!  4 db. séma, amit az Óbirodalom művészetét tárgyaló anyagból kell kiszedni.  T9ab3: 15- ös; 16- os diakocka! Ø

31 A Királyok völgye Az El-Quorn hegy, mely természetes gúlaként őrködik a völgy felett Ø Egy átlagos sírkamra elrendezése 

32 Királyok Völgye, II. Ramszesz szíklasírja A sírkamrához vezető folyosó előcsarnokának oszlopsora. A levezető folyosó falpilléreiről ismét a sakálfejű Anubisz néz le ránk- a balzsamozás istene Ø

33 II. Ramszesz túlvilági bírái után Ozirisz színe elé járul Ø

34 Királyok völgye, II. Ramszesz sírkamrája Ø

35  a fáraó kosfejű alakban (szarvai között a Napkorong) hajózik át két kísérőjével a túlvilágra. (a Kapuk Könyvének jelenete a kamra bejárat feletti oldalán) A fáraó az Ítélet után füstölő áldozatot mutat be Anubisznak, a balzsamozás istenének  Mindkét jelenet: Kr. e es évek Királyok Völgye, II. Ramszesz sírja

36 Abu Szimbel megtalálásának idején Bizonyos Johann Ludwig Burckhardt ér ide kutatócsoportjával először ben Ø Egy igen korai dagerrotípián (a fotográfia őse) láthatjuk, mennyire temette be a sivatag homokja a kolosszusokat

37 Abu Szimbel, II. Ramszesz halotti (szikla-) temploma Kr. e körül építik fel (illetve faragják ki a sziklafalból) A sík fal, aminek a kolosszusok támaszkodnak, szándékoltan pl. a karnaki templom pylonkapuzatait idézi elénk, ha a tömegalakítást nézzük

38 A négy darab, egyenként 21 m magas trónoló kolosszus Ámont (a kosfejű, thébai isten, eredetileg a levegő és szél istene), Ptah- ot (a világ teremtője, memphiszi eredetű) és magát Ré- t, illetve a Fáraót ábrázolja. A trónoló alakok fölötti fríz: A Nap- majmok, 21 db páviánt ábrázolt eredetileg, akik Thot szent állatai

39 II. Ramszesz, és a Fáraóné, Nofretiti halotti temploma, Hathornak szentelve Hathor a születés és a termékenység istennője Ø

40 Abu Szimbel, a sziklatemplomok átköltöztetése az asszuáni gát építésekor  A maketten jól látható, mennyivel lenne a Gatún- tó vízszintje alatt a templomegyüttes, ha az eredeti helyén hagyják Ø

41 Abu Szimbel, Nofretiti Hathor- temploma

42 Abu Szimbel, a sziklatemplom előcsarnoka, az ún. pronaosz (görög) Ozirisz- kolosszusokkal  Az úgynevezett Nap- csodája jelenség, amikor a felkelő Nap fénye az év két napján (okt. 21 és feb. 21) a szentély legbelsejébe hatolván megvilágítja Ptah, Ámon és Ré szobrait.

43 A Tutanhamon- sírkamra belseje. A fáraót a túlvilágon fogadó napistenfiak és a rövid falon megint a szent páviánok! Kr. e k.

44 A Tutanhamon- sírlelet A Királyok Völgyének utolsó nagyértékű sírmellékleteket tartalmazó sziklasírja volt a Tutanhamon- féle, melyet sokáig nem is tudták, hogy hol keressenek. Végül Carter találta meg az as évek elején A fáraó arany halotti maszkja, mely szintén domborított aranylemez, kék lazúrkő, jáde, ónix és vörös gránátkő berakásával készült a Kr. e es években.

45 Trónszék és Anubisz- szobor a Tutanhamon- sírleletből mindkettő a Kr. e as évek közepéről Domborított aranylemez, gyönygyház- féldrágakő és teknőcpáncél- berakással Ø

46  Kanópusz- edények, amelyekbe a mumifikálás során kivett belső szerveket helyezték Az ún. Hunefer- papirusz, amelynek ez a részlete a lélek túlvilági ítéletét mutatja A jellegzetes ábrázolásbeli elvek! Ø

47 Az usébti szobortípus: a sírkamrák őrző, bajelhárító szobrocskái Későkor: II. Sesonk színezüst koporsója  A sírkamra bejáratánál voltak elhelyezve, a Közép- birodalom korának kezdetekor tűnnek föl először.

48 Lakomajelenet az Újbirodalom korából: Uszerhet lakomája Ø

49 Kocsi modellje a XIX. dinasztia idejébő, Jahhotep fáraóné sírjából. Ø

50 A denderai zodiákus Dendera Közép- Egyiptom fontos kultuszközpontja, Hathor istennőnek állt itt temploma. Ebből származik a képen látható éggömb- ábrázolás, ami a 12 állatövi csillagjegyet (a zodiákus figuráit) ábrázolja)

51 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2015


Letölteni ppt "Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések