Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÓKORI EGYIPTOM KÉSZÍTETTE: TÖRÖK CSILLAG 5. OSZTÁLY.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÓKORI EGYIPTOM KÉSZÍTETTE: TÖRÖK CSILLAG 5. OSZTÁLY."— Előadás másolata:

1 ÓKORI EGYIPTOM KÉSZÍTETTE: TÖRÖK CSILLAG 5. OSZTÁLY

2 Mezopotámiával ellentétben, Egyiptomban nem a folyó szabályozása és az áradás távol tartása volt a cél, hanem épp ellenkezőleg, az áradás által hozott rendkívül termékeny iszap minél teljesebb leülepedése érdekében a kiáradt vizet tartották vissza a földeken. A gátakat és öntözőcsatornákat a települések közösségei hozták létre, majd az egységes Nílus-völgyi állam kialakulása után a közmunkások. A Nílus mellett a legnagyobb értéket a kő jelentette: ez volt a legfőbb építőanyag, és a szerszámok alapanyaga is. A kőeszközök e területen sokáig használatban maradtak.

3 A különféle emelő szerkezetek nagyon hamar megjelentek az öntözési technikában. A száraz vidékeken csatornákat építettek és ezek segítségével vezették a vizett, akár több kilométerre is a folyótól. A csatornákba valamilyen vízátemelő szerkezet segítségével juttaták a folyó vizét. Kezdetben csak a gémeskútszerű, úgynevezett sadufot használták erre. A saduf vízemelő szerkezet, a gémeskúttal rokon. Mezopotámiában jelent meg, egy i. e re datált, Sarrukín korabeli pecséten is megjelenik. Az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Afrika és Ázsia egyes területein a mai napig használják.gémeskúttalMezopotámiábanSarrukínókori Egyiptomban Magyarországon gémeskút néven ismert.gémeskút

4 Halotti maszk Az uralkodók múmiáira díszítésként,ékszerként gyakran aranyból készült halotti maszkot húztak, amelyre a fáraó képmását festették.

5 ThotThot a bölcsesség és a hold istene Atum Atum a teremtés szelleme RéRé a napistenHathor

6 Ízisz NeithNeith, harcos északi istennő PtahPtah, a legfőbb teremtő erő Széth, Széth, eredetileg déli isten, majd a sivatag és a vihar istene.

7 Ozirisz ÁmonÁmon volt az, akire az egyiptomiak néha „Rejtett”-ként hivatkoztak. Az egyiptomi panteonban Hórusz, Ozirisz és Ízisz fia, az Ozirisz-Ízisz mondakör harmadik jelentős tagja. Hórusz,OziriszÍzisz

8 A Nílus neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető szerepet töltött be az egyiptomi kultúrában. Éves áradását Hápi isten személyesítette meg, a termékenység és a megújhodás istene. A Nílus név a görög Nelioszból ered, ami folyóvölgyet jelent. Az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását a Nílus tett lehetővé. Nem hiába nevezte a görög Hérodotosz (i.e ), a történetírás atyja Egyiptomot a Nílus ajándékának. Bolygónak leghosszabb folyója nem csupán ivóvízként szolgált, hanem a termőföldek öntözésénél is nélkülözhetetlennek bizonyult. Az északról a Földközi-tengerre, keletről a Sínai-félszigetet és a Vörös-tenger, nyugatról pedig a Szahara által határolt Egyiptom éghajlata rendkívül száraz, forró, ezért öntözés nélkül nem folytatható mezőgazdasági tevékenység. A Nílus évenkénti áradása iszappal borította el és termékennyé tette a folyó menti területeket. Ezért hívták az egyiptomiak az országukat "Kemet "-nek, azaz fekete földnek, szemben az élettel a sivataggal,a vörös földdel, ahová halottaikat temették. A Nílus kitűnő közlekedés útvonalat és halállománya révén fontos táplálék forrást is jelentett.ókori EgyiptombanHápikőkorHápigörög

9 Hieroglif írásnak nevezzük a képírásos vagy képírásból kialakult logografikus írásokat, kivéve az ettől egyértelműen elkülöníthető ékírást. A hieroglif írások alapvetően szóírások, ebből kifejlődhetett szótag-, illetve betűírás is. Az egyiptomi írás például már az i. e. 3. évezred elején az abc összes mássalhangzóját és sok magánhangzóját is külön jelölhette. A hieroglif, vagy hieroglifikus név a hierogliphosz (ógörögül: ἱ ερογλύφος ), illetve ta hierogliphika (ógörögül: τ ὰ ἱ ερογλυφικά ) kifejezésekből származik. Jelentése szent írás. A görög korban ugyanis Egyiptomban már csak jelentősebb állami és vallási épületeken alkalmazták. A hieroglif írás

10 A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.gránitdarab bazaltkéntegyiptomi démotikus írássalgörög nyelven hieroglifákkal1822Jean-François Champollion1823Thomas Young

11 Gízai piramisoknak nevezik az egyiptomi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. A mai napig vitatott a piramisok építésének időpontja és technikája. Ami biztos, hogy a 3 piramis minimum 4500 éve áll. A legnagyobb piramis építésekor kb. 2,5 millió m3 mészkövet és gránitot használtak fel. Belsejükbe folyósok és termek találhatóak. Ami kérdéses az, hogy a puha rézszerszámokkal hogyan lehet ilyen mennyiségben megmunkálni a gránit tömböket. Aztán ezeket a tömböket, hogy tudták szállítani, emelni és beépíteni? Honnan tudták, hogy ezeket a hatalmas építményeket elbírja a homok alatt található gránitmező. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket az épületeket. Ők hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt, éppen ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban.

12 Thot (óegyiptomiul Dzsehuti ḏḥ wty) az egyiptomi mitológiában az írás és a tudományok istene, az írnokok pártfogója. Az orvosok patrónusa is volt, az Ebers- papirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják. Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt.Ebers- papiruszÍbiszkéntpáviánkéntHolddal

13 Atum az ősi istenek egyike az egyiptomi vallásban, a héliopoliszi napisten, gyakran lenyugvó napnak nevezték. Általában emberi alakban ábrázolták, fején a vöröslő napkoronggal vagy kettős koronával. A héliopoliszi isteni kilencség (enneád) teremtéstörténete szerint Atum teremtette Sut és Tefnutot. Az ő gyermekeik voltak Geb és Nut. Az ő gyermekük volt Ozirisz, Széth, Ízisz és Nebethet.istenekegyiptomi vallásbanhéliopoliszienneádSutTefnutotGebNutOziriszSzéthÍzisz Nebethet

14 Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene. Története során több más istennel is egybeolvadt, köztük Hórusszal, Atummal és Ámonnal. Hatásköre kiterjedt az égre, a földre és az alvilágra is, több teremtésmítoszban is fontos szerepet tölt be, és a király isteni atyjának is tekintették. [1]ókori egyiptomiHórusszal AtummalÁmonnal [1] Hieroglif jele:.

15 Hathor óegyiptomi istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő. Tehén alakban imádták, már a II. dinasztia idején is, de ember alakú ábrázolása is gyakori. Eredetileg a Tejút megszemélyesítőjeként tisztelték; a Tejutat az égi tehén tejének és a Nílus égi megfelelőjének tekintették.óegyiptomiTehénII. dinasztiaTejútNílus

16 Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja.egyiptomi nyelvenókori Egyiptom OziriszHórusz Eredete nem tisztázott, valószínűleg a Nílus-deltában imádták először; más egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az V. dinasztia idejéből maradt fenn említése (ebből az időből maradtak fenn az első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott. Később kultusza elerjedt a Közel-Keleten és egész Európában; a görögök és a rómaiak is tisztelték; temploma épült még a Brit-szigeteken is, és szórványokban még a 6. századi, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai Magyarország területén a római kori, savariai Iseum a kultusz leghíresebbNílus-deltában V. dinasztiaKözel-KeletenEurópábangörögökrómaiakBrit-szigeteken6. századiMagyarországsavariaiIseum

17 Néith az ókori egyiptomi vallás egyik istennője, Szaisz város helyi istene volt. A predinasztikus korban a harc és a vadászat istennőjeként valószínűleg az egész Delta-vidéken tisztelték. Attribútuma az íj, a nyíl és a pajzs volt.ókori egyiptomi vallásSzaiszpredinasztikus korbaníjpajzs Az Óbirodalomtól kezdődően Ozirisz, Ré és a fáraó védelmezőjeként, mint a háború istennője lépett fel, és nyilaival álmot bocsátott a rossz szellemekre. E célból varázserejének jelképét felvésték az ágyak fejére is. Szobek hitveseként hódoltak neki, míg az óbirodalmi szövegekben Széth feleségeként és Szobek anyjaként jelent meg, mint az istennő, aki szoptatja a krokodilokat.ÓbirodalomtólOziriszRéSzobekSzéthkrokodilokat

18 Path SzéthOzirisz Ámon Ptah az ókori egyiptomi vallás egyik istene. Memphisz főistene, a memphiszi teológia szerint világteremtő isten. Azon istenek közé tartozik, akiknek nincs állati alakjuk.ókori egyiptomi vallásMemphiszmemphiszi teológia

19 Széth isten az ókori egyiptomi vallásban, Geb és Nut fia, Ozirisz, Ízisz és Nebethet testvére, s Ozirisz gyilkosa. Ő a legproblémásabb egyiptomi isten.ókori egyiptomi vallásbanGebNutOziriszÍziszNebethet

20 Ozirisz (ws ỉ r, azaz Uszir[e], görög betűkkel: Ὄ σιρις ) az ókori egyiptomi vallás egyik legfontosabb istene. A héliopoliszi enneád tagja, Ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. Leginkább a túlvilág és a halottak isteneként ismert. Nemcsak az elhunytak könyörületes bírája, hanem az alvilág életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a földművelésre az emberiséget. ókori egyiptomi vallás héliopoliszienneádÍzisszelHórusszalalvilág földművelésre

21 Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban. Már az Óbirodalom, az V. dinasztia korától kezdve előfordult a piramisszövegekbenókori Egyiptomban ÓbirodalomV. dinasztiapiramisszövegekben

22 Hórusz az egyik legfontosabb egyiptomi isten. Sólyomként vagy embertesttel és sólyomfejjel ábrázolták. Kultusza igen hosszú ideig fennállt, mialatt alakja sok változáson ment keresztül, és sok néven vált ismertté. A Hórusz névváltozat görög eredetű, az egyiptomi Heru/Har névből ered. A Hórusz szeme szimbólum az egyiptomiaknál a megújulás jelképe volt. A Hórusz-szeme nyakláncot a múmiák azon részére tették, ahol a belső szerveit kiszedték.egyiptomi istengörögegyiptomi

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "ÓKORI EGYIPTOM KÉSZÍTETTE: TÖRÖK CSILLAG 5. OSZTÁLY."

Hasonló előadás


Google Hirdetések