Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakmák átalakulása: fogalmak, tényezők, mérések. Nemzetközi tapasztalatok és hazai eredmények TÁMOP-2.3.2 Kiemelt projekt Semjén András (MTA KRTK KTI)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakmák átalakulása: fogalmak, tényezők, mérések. Nemzetközi tapasztalatok és hazai eredmények TÁMOP-2.3.2 Kiemelt projekt Semjén András (MTA KRTK KTI)"— Előadás másolata:

1 A szakmák átalakulása: fogalmak, tényezők, mérések. Nemzetközi tapasztalatok és hazai eredmények TÁMOP Kiemelt projekt Semjén András (MTA KRTK KTI) Munkaerő-piaci előrejelzések, szakmatartalom-változás és modern elemzési eszközök a tényekre alapozott szakpolitikai döntések szolgálatában - Műhelykonferencia, február 22. Budapest, Hotel Erzsébet City Center

2 Tartalom Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

3 Tartalom Fogalmi háttér (nemzetközi irodalom alapján) – Szakmatartalom-változás dimenziói – Szakmatartalom-változás fő típusai Mérési kísérletek, módszerek, tapasztalatok (nemzetközi irodalom alapján) Szakmatartalom változás hazai kérdőíves vizsgálata, 2011 – Dolgozói követelmények változása – Upskilling – Deskilling Összefoglalás, javaslatok Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

4 A kutatás résztvevői Tóth István János (kutatás koncepciója) Czibik Ágnes (kétfázisú kérdőíves vizsgálat előkészítése, számítások, modellek, elemzés) Semjén András (nemzetközi irodalom feldolgozása, kérdőíves vizsgálat szakmatartalommal kapcsolatos kérdései, eredmények elemzése) Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

5 Fogalmi háttér Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

6 Fogalmak: szakmatartalom változása Okok: technikai, technológiai és munkaszervezési fejlődés Folyamat: technikai haladás  technológia és munkaszervezés változásai  munkaerővel szemben támasztott követelmények változása Követelmények változása: a munkaadók által igényelt készségek (képességek és kompetenciák), ismeretek és személyiségjegyek átalakulása Bizonyos készségek, ismeretek vesztenek jelentőségükből, mások pedig előtérbe kerülnek Új szakmák jelennek meg, egyes szakmák eltűnnek, mások tartalma átalakul Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

7 A szakmatartalom változásának folyamata National Skills Task Force, UK (DfEE, 2000) „[… ]az egyes állások (munkakörök, ill. az ezekből általánosított foglalkozások vagy szakmák) által igényelt készségek köre idővel változik. Egyes készségek kevésbé fontossá, esetleg feleslegessé válhatnak, miközben mások előtérbe kerülnek, illetve új készségekre is szükség lesz az adott állásban. A már meglévő készségek megtartása és az új készségek kialakulása közti egyensúly vizsgálata adja a kulcsot az egy álláson belüli készség-igények változásainak megértéséhez” Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

8 A szakmatartalom változásának dimenziói (National Research Council, 1999) autonómia és kontroll: dolgozói önállóság és döntési hatáskör feladat-tartomány (task scope): a munkakör által tartalmazott különféle elemi munkafeladatok köre, kiterjedése; kognitív komplexitás: a munkakör által megkövetelt tartalmi ismeretek összetettsége, komplexitása, a munka során jelentkező kognitív és elemzési feladatok bonyolultsága; kapcsolati-interaktív dimenzió: csapatban, teamben történő munkára való képesség fontossága Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

9 A szakmatartalom változásának típusai Munkaszervezési változások: taylorizmus, futószalag, egyszerű részfeladatok  gyorsaság, alacsonyabb képzettségi követelmények, olcsóság; DE: demotiváció, kiégés, gyenge minőség dolgozói autonómia növelése, multitasking, multiskilling, csoportmunka  motiváltabb, innovatív, elégedettebb és minőségtudatos dolgozók deskilling és upskilling együttes jelenléte, változó hangsúlyai Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

10 Mérési kísérletek, nemzetközi tapasztalatok Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

11 A foglalkozások osztályozása és készségek azonosítására használt adatbázisok, USA DOT: Foglalkozási elnevezések szótára (DOT) Foglalkozás-fogalma nagyszámú konkrét állás, munkakör leírásának általánosítható közös részén alapszik. Foglalkozási leírásokat ad meg az amerikai gazdaság egészére kiterjedő átfogó elemzések alapján. O*NET: Foglalkozási Információs Hálózat (O*NET) a dolgozói tulajdonságok és állás-jellemzők átfogó új adatbázisa Fokozatosan váltja fel a DOT-ot. Időszerű, egyszerűen használható (felhasználóbarát) erőforrás. Egységes, közös nyelvet biztosít a foglalkozások meghatározáshoz és leírásához. Támogatja a magán- és a közösségi szektor erőfeszítésit a munkaerő képességeinek, készségeinek fejlesztésére. Rugalmas kialakítása miatt különösen alkalmas a gyorsan változó munkahelyi követelmények kezelésére, megragadására. Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

12 Dictionary of Occupational Titles (Foglalkozási elnevezések szótára, DOT) alapja és verziói A DOT alapja: a hasonló munkakörök tényleges tevékenységeinek, felépítésének vizsgálata, különböző adatforrásokból származó empirikus adatok alapján. Kiadásai: 1939: DOT 1. kiadása (17500 foglalkozás tömör meghatározásával) újabb DOT-kiadások: 1949 (2.), 1965 (3.), 1977 (4. kiadás) 4. javított kiadás: 1991, A DOT szerkezete mindvégig meglehetősen állandó maradt , a hatvanas évek második és a hetvenes évek első felében végzett helyszíni álláselemzés vezetett a 4. kiadás módosításaihoz Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

13 DOT 4. kiadás A 4. kiadás jellegzetességei, újdonságai, U.S. Department of Labor (1991) minden egyes foglalkozási definícióhoz ún. rövid profil (trailer) - ez tömör formában tartalmazza a foglalkozás legfontosabb jellegzetességeit a foglalkozás 6-jegyű GOE (Guide for Occupational Exploration) azonosítója – első két jegye az érdeklődési területre (01 művészet, 02 természettudomány, 03 növényekkel-állatokkal kapcsolatos tevékenység, 04 védő tevékenység, 05 gépészet, 06 ipar, 07 gazdálkodás/üzlet, 08 értékesítés, 09 szállásadás, 10 humanitárius, 11 vezető- befolyásoló tevékenység, 12 fizikai teljesítmény). – második két jegye az érdeklődési területen belül a munkacsoportra (pl. azonos felkészültség/iskolai végzettség szerinti csoportok), – az utolsó kettő jegy pedig a még homogénebb ún. alcsoportra utal. a munka nehézségi besorolása ötfokú skálán fizikai igénybevétel szintje szerint (az öt fokozat, nehezedő sorrendben: ülő foglalkozás, könnyű, közepes, nehéz és nagyon nehéz munka), a foglalkozásban a dolgozótól elvárt általános érvelési, matematikai és anyanyelvi készségek szintje az adott foglalkozásra jellemző ún. speciális szakmai felkészülési idő a foglalkozási leírás utolsó felülvizsgálatának éve Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

14 A DOT-ban szereplő foglakozási meghatározások alkotóelemei 9-jegyű foglalkozási azonosítószám a foglalkozás elnevezése (nyomtatott nagybetűvel) ágazati hozzárendelés alternatív elnevezések (ha vannak) a meghatározás „teste”, főszövege nem definiált kapcsolódó elnevezések (az alapfoglalkozás variánsai vagy specializációi) rövid profil (trailer). Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

15 Az O*NET modellje alapján Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás Foglalkozási jellemzők Munkapiaci információk Foglalkoz(tat)ási kilátások Bérek Dolgozói tulajdonságok Képességek Érdeklődés és munkával kapcsolatos értékek Munkastílus Dolgozói követelmények (szerzett jellemzők) Alapvető készségek Kereszt-funkcionális készségek Általános ismeretek Oktatás Dolgozó tapasztalatai Képzési út Munkatapasztalatok Képesítések, engedélyek O*NET Foglalkozási követelmények Általánosított munkatevékenységek Munka-kontextus (fizikai, társadalmi, strukturális) Szervezeti kontextus Foglalkozás-specifikus információk Foglalkozás-specifikus ismeretek Foglalkozás-specifikus készségek Feladatok Gépek, szerszámok és berendezések

16 Dolgozói tulajdonságok Képességek – a teljesítményt befolyásoló tartós egyéni jellemzők – Kognitív képességek – Pszichomotoros képességek – Fizikai képességek – Érzékelési (érzékszervi) képességek Érdeklődési kör és munkával kapcsolatos értékek – munkahelyi környezettel és kimenetekkel kapcsolatos dolgozói preferenciák – Az ún. Holland-féle foglalkozási osztályozás (Gottfredson, Holland, 1989) – Foglalkozási értékek Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

17 A dolgozókkal szemben támasztott, az O*Net-ben szerepelő követelmények Alapkészségek – a tanulást és információszerzést elősegítő szerzett „képességek” (kapacitások). Tartalomkészségek – alapvető készségek, melyekre szükség van a munka során, illetve a specifikus készségek megszerzéséhez. Feldolgozási készségek – olyan eljárások, melyek a tudás és a készségek gyorsabb elsajátításához járulnak hozzá. Kereszt-funkcionális készségek – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek különböző állásokban egyaránt felmerülő tevékenységek ellátása szempontjából fontosak. Szociális (társadalmi) készségek – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek az adott cél elérésért más emberekkel folytatott közös munkához szükségesek. Komplex problémamegoldó készség – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek komplex, való életre jellemző környezetben felmerülő új, nem jól definiált problémák megoldásában hasznosak. Műszaki (technikai) készség – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek gépek, berendezések vagy technológiai rendszerek tervezéséhez, felállításhoz, működtetéséhez, javításához nélkülözhetetlenek. Rendszerszintű készségek – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek nélkülözhetetlenek a társadalmi és műszaki rendszerek megértéséhez, monitorozáshoz és jobbításához. Erőforrás-menedzselési készség – olyan szerzett „képességek” (kapacitások), melyek az erőforrások hatékony allokációját szolgálják. Tudások – általánosabb területekre (tartományokra) vonatkozó elvek és tények szervezett halmazai. Oktatás – egy állás betöltéséhez megkövetelt korábbi oktatási tapasztalat (ez a dolgozó tapasztalataira vonatkozó követelményekbe is beilleszthető lenne, ha azokat nem kifejezetten munkatapasztalatokként értelmezzük) Iskolai végzettség szintje Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

18 A 2011-es hazai kérdőíves vizsgálat 2 hullámának szakmatartalom-változásra vonatkozó tapasztalatai Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

19 Upskilling A gazdaságban általában: felülbecsülve „Gyakori” és „nagyon gyakori” válaszok összevonva Szolgáltatási munkakörökben a legkevésbé elterjedt Upskilling: a munkaerő képzettségével szemben támasztott követelmények széles körben emelkednek Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

20 Upskilling vizsgálata logit modellekkel, foglalkozástípusonként Függő változó: Upskilling gyakori vagy nagyon gyakori a vállalatnál (1) vagy ritka vagy nem fordul elő (0) Magyarázó változók: régió, export, külföldi tulajdon, létszám, ágazat, foglalkoztatottak homogenitása, legmagasabb arányú alkalmazott-csoport Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

21 Upskilling vizsgálata logit modellekkel, foglalkozástípusonként: fizikai és szolgáltatási foglalkozások Fizikai foglalkozások esetén növeli az előfordulás esélyét: Ágazat: feldolgozóipar Létszám: minél nagyobb Legmagasabb arányú foglalkoztatott-csoport: szakképzett fizikai Szolgáltatási foglalkoztatások esetén növeli az előfordulás esélyét: Külföldi tulajdon: van Ágazat: kereskedelem, vendéglátás, pénzügyi szolgáltatások Létszám: minél nagyobb Csökkenti: Legmagasabb arányú foglalkoztatott-csoport: szakképzetlen fizikai Foglalkoztatottak homogenitása: homogén Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

22 Upskilling vizsgálata logit modellekkel, foglalkozástípusonként: beosztott szakértelmiségi foglalkozások Beosztott szakértelmiségi foglalkozások esetén növeli az előfordulás esélyét: Létszám: minél nagyobb Legmagasabb arányú foglalkoztatott-csoport: diplomás szellemi Csökkenti: Legmagasabb arányú foglalkoztatott-csoport: szakképzetlen fizikai Foglalkoztatottak homogenitása: homogén Ágazat: Építőipar, szállítás, vendéglátás Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

23 Upskilling vizsgálata logit modellekkel, foglalkozástípusonként: vezetői munkakörök/foglalkozások Vezetői munkakörök esetén növeli az előfordulás esélyét: Létszám: minél nagyobb Legmagasabb arányú foglalkoztatott-csoport: diplomás szellemi Csökkenti: Foglalkoztatottak homogenitása: homogén Ágazat: Építőipar, vendéglátás Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

24 Csapatmunka kiemelt jelentősége Munkakörök „emelkedésével” nő a követelmények jelentősége A pénzügyi szolgáltatások szektor kiemelt szerepe Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás Dolgozókkal szembeni követelmények a foglakozási szintek szerint emelkednek

25 Összefoglalás, javaslatok Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

26 Munkaerővel szembeni követelmények gyorsan változnak Szakmák megjelennek és eltűnnek, megmaradó fogalakozások belső tartalma átalakul A tartalom gazdagodása és szegényedése, egyszerűsödése is megfigyelhető Ezek arányait a technikai fejlődés és a technológiai, munkaszervezési változások határozzák meg Szofisztikált elméleti alapokra és hatalmas empirikus adatfelvételre és korszerű módszerekre épülő foglalkozási adatbázisok (pl. DOT, O*NET) – hazai elmaradás Hazai kérdőíves felvétel tanulságai: upskilling és deskilling is megfigyelhető, gyakran ugyanannál a vállalatnál is Dolgozókkal szembeni követelmények mind a négy típusa a foglakozási skálán felfelé haladva emelkedik A csapatmunkára való képesség, a szociális és kommunikációs skillek a legfontosabbak a hazai munkaadók számára, és ezek a foglalkozási skála minden szintjén magas értéket kapnak Összefoglalás Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

27 National Research Council (1999): The changing nature of work : implications for occupational analysis, Committee on Techniques for the Enhancement of Human Performance, Commission on Behavioral and Social Sciences and Education, National Academy Press, Washington, D.C., 377 DfEE (2000): Skills For All: Research Report from the National Skills Task Force, London U.S. Department of Labor (1991): Dictionary of Occupational Titles, 4th edition, Washington D. C. Gottfredson, G. D., Holland, J. L., Dictionary of Holland occupational codes. (2nd ed.), Psychological Assessment Resources Inc., Odessa, FL Hackman, J. R., Oldham, G. R. (1975): Development of the Job Diagnostic Survey. Journal of Applied Psychology, 60, Peterson, N. G., Jeanneret, P. R. (1997): Job analysis: Overview and description of deductive methods. Pp in Applied Measurement Methods in Industrial Psychology, D.L. Whetzel and G.R. Wheaton, eds. Palo Alto, CA: Davies-Black Publishing. Hivatkozások, főbb irodalmak Tartalom Résztvevők Fogalmi háttér Mérési kísérletek Kérdőíves vizsgálat Összefoglalás

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A szakmák átalakulása: fogalmak, tényezők, mérések. Nemzetközi tapasztalatok és hazai eredmények TÁMOP-2.3.2 Kiemelt projekt Semjén András (MTA KRTK KTI)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések