Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Czeglédy Ágota SE Orális Diagnosztikai Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Czeglédy Ágota SE Orális Diagnosztikai Tanszék."— Előadás másolata:

1 Dr. Czeglédy Ágota SE Orális Diagnosztikai Tanszék

2

3  Védi és bevonja a nyálkahártyát a mechanikai, termikus és kémiai behatásoktól  A nyálfehérjék védőbevonatot képeznek a fogfelszíneken  Tisztán tartja a fogakat és a szájüreget  Ionrezervoár a remineralizációs folyamatokhoz  Pufferol - étkezés utáni ph-eltolódás

4  A szekretált immunglobulinok, enzimek és fehérjék - szájüregi mikroflóra egyensúlya  Emésztés: mucin – nyelés, amiláz - kémiai folyamatok  Segíti az ízérzékelést  Szükséges az artikulált beszédhez is

5  Mi a panasza  Mikor kezdődött  Tartama  Lokalizációja  Provokáló, enyhítő faktorok  Elvégzett vizsgálatok  Eddigi kezelések

6  Arcszimmetria  Duzzanat jelenléte (részleges, teljes)  Bőrtünetek (pír, hegek, behúzódások)  Fülkagyló elemelkedése (parotisduzzanat)  Nyaki nyirokcsomók tapintása  Szájnyitási korlátozottság

7 PAROTIS SUBMANDIBULÁRIS, SUBLINGUÁLIS MIRIGY

8  Intraorális duzzanat  A kivezetőcsövek beszájadzása  Pooling – nyáltelődés a szájfenéken  A szekrétum milyensége  A szájnyálkahártyát bevonó filmréteg jelenléte  Szájszárazságra utaló egyértelmű tünetek jelenléte ( ételmaradék, rúzsfolt, tükörpróba, atípusos cariesek jelenléte)

9  A beteg életkora, neme  Az elváltozás kialakulásának időtartama (esetleges periodicitás)  A laesió egyoldali vagy szimmetrikus volta  A terime konzisztenciája (a diffúz duzzanattól a körülhatárolt kemény elváltozásig)  Egyéb klinikai tünetek (fájdalom,láz, foetor)  Nyáltermelési problémákra visszavezethető tünetek (szájszárazság, eróziós felszínek, atípusos cariesek)

10  Submandibuláris és sublinguális nyálmirigyek: ráharapásos felvétel  Parotis: extraorális felvétel  Stenon vezeték: a bucca és a fogak közé helyezett filmre készült i.o. felvétellel vizsgálhatjuk.

11  Sialographia: hasznos lehet kivezetőcső-elzáródás és aplasia diagnosztizásában, alkalmazása azonban fájdalommal, sialadenitissel járhat.

12  Izotópvizsgálat: Technécium 99 (rövid felezési idő, kis sugárterhelés), funkcionális vizsgálat: idő/aktivitás görbe, scintigráfiás vizsgálat: a mirigyműködés térbeli eloszlását mutatja.  Ultrahang: olcsó, non-invazív, egyre gyakrabban használatos. Jól használható a nyálmirigyek nagyságának, alakjának, szerkezetének, esetleges ciszták jelenlétének vizsgálatára.

13  MRI: nagyon hasznos térfoglaló folyamatok, daganatok, fertőzések diagnosztizálásában. Drága, nehezen elérhető, de nem jár sugárterheléssel.  CT, CBCT: obstrukcióval járó elváltozások, abscessusok, fertőzések felderítésére használható költséges és magas sugárterheléssel járó vizsgálómódszer.  Sialoendoskópia: Kivezetőcsővek elzáródásának diagnosztizálása, ritkán használatos.

14  Egyszerű, gyors, olcsó  Nyugalmi  Stimulált (rágással vagy citromsavval) A mért értékek összevetése a szájszárazság klinikai jeleivel (pl. tükör tapad a nyelvháton), illetve a beteg szubjektív panaszaival.  Hátránya: a normál értékek nagyon széles rátája.

15 Izolált, ingerszegény környezet, 3x2 perc, nem nyel, nem beszél, nyelvét nem mozgatja. Normálérték: ml/perc Kóros: kevesebb, mint 0.1ml/perc.

16 PARAFFINNAL CITROMSAVVAL A beteg 30s-ig szájában tartja a paraffint, ezalatt az felpuhul, nyálát lenyeli, majd rágni kezd. 3x2 percenként köp a mérőedénybe. Főként fogatlan páciensek esetén használjuk, 2 tömeg% oldattal 30s múltával ecseteljük a nyelv oldalsó felszínét, a beteg 3x2 percenként köp a mérőedénybe. Normálérték: 1-2 ml/perc Kóros: ha kevesebb, mint 0.5ml/perc

17  Célja a cariesrizikó kémiai úton való feltérképezése.  Kék: Magas pufferkapacitás/ alacsony rizikó  Zöld: Közepes érték  Sárga: alacsony pufferkapacitás/magas rizikó

18 A nyálban jelenlevő Lactobacillus és Streptococcus mutans flóra semikvantitavív meghatározására szolgáló egyszerű módszer.

19  Vérkémia: C-reaktív protein ( már 24 órán belül jelzi a gyulladás jelenlétét a szervezetben, de nem specifikus a folyamatra) illetve autoimmun antitestek kimutatása (reumatoid faktor, antinukleáris antitest, stb).  Nyálmirigy- biopszia: Kisnyálmirigy-biopszia eredményéből következtethetünk a nagyobb nyálmirigyekben zajló degeneratív elváltozásokra.  Vékony tűs aspirációs citológia: indokolt lehet tumorgyanús esetekben, a kiemelt onkológiai gondozás keretein belül (fistula, arcidegbénulás!).

20  Gyulladásos - Bakteriális - Vírusos - Sialolitikus - Autoimmun eredetű  Daganatos - Benignus - Malignus  Idiopathiás nyálmirigydegeneráció

21  Gyulladásos - Bakteriális - Vírusos - Sialolitikus - Autoimmun eredetű  Daganatos - Benignus - Malignus  Idiopathiás nyálmirigydegeneráció

22  Egyoldali, fájdalmas duzzanat, bőrpír,  Súlyos általános tünetek (láz, elesettség).  Legtöbbször a parotis érintett, ritkán a submandibuláris mirigy  A kivezetőcsőből genny ürül (bacteriólogia, staphylococcus vagy streptococcus infekció).  Vérképben emelkedett leukocyta-szám és CRP.

23  A nem megfelelően kezelt akut gyulladás szövődményeként alakul ki.  Fluctuáló láz; a mirigy kitapintva kemény és az acut fertőzéses szakaszok közötti időszakban is duzzadt marad.  A leggyakrabban staphylococcusok és streptococcusok okozzák, de az ismétlődő eseteknél a tuberculosis lehetőségét is mérlegelni kell. A submandibularis nyálmirigyek fertőzése is hasonló klinikai képet mutat.  Szövődménye: a serosus acinusok atrophiája – hyposalivatio.

24  Gyermekek és fiatal felnőttek körében fordul elő  Hirtelen kialakuló fájdalmas, puha tapintatú duzzanat  Szimmetrikus, de kezdeti stádiumban féloldali is lehet  90%-ban a parotis érintett  Szájzár, magas láz, elesettség jellemzi,  Előfordulhat extraglanduláris érintettség (orchitis, meningoencephalitis, pancreatitis).

25  Hirtelen kialakuló duzzanat, fájdalom, étkezést követően, mely néhány órától néhány napig tart  Általában a submandibuláris, ritkán a parotis érintett  Oka: kőképződás, nyáldugó, oedema, kivezetőcső spasmusa, hegesedése, daganat  Szövődmény: akut, ill krónikus bakteriális infekció

26  Az alsó ajak, a bucca, a szájfenék állományában lévő kisnyálmirigyekből kiinduló cystikus laesió. Fluktuáló tapintatú duzzanat, nem fájdalmas, nincsenek általános tünetek.  Oka lehet a kivezetőcső traumája (extravasatio), vagy elzáródása (retentiós mucocele).  Karakterisztikus megjelenési formája a szájfenéken a ranula.

27 Kisnyálmirigy Ranula

28  Autoimmun eredetű exocrinopathia.  Középkorú és idősebb nők között fordul elő leggyakrabban.  A nyálmirigyek és a könnytermelő mirigyek lymphoid infiltrációja jellemzi, mely csökkent szekrécióhoz vezet.

29 ELSŐDLEGES SJÖGREN S.C MÁSODLAGOS SJÖGREN S..  Ritkábban fordul elő  Szemszárazság, szájszárazság  Nincs a hátterében kötőszöveti betegség  Sokkal gyakoribb  Más autoimmun megbetegedésekkel társul:  Primer biliáris cirrosis  Rheumatoid arthritis  Syst. Lupus  Polimyositis  Scleroderma

30  Sialometria: csökkent elválasztás  Könnytermelés: csökkent (Schirmer teszt)  Autoantitestek kimutatása  Kisnyálmirigy-biopszia: Helyi lymphocytás infiltráció, acinusok atrófiája, fibrosis  Ultrahang-vizsgálat: echoszegény képletek  Sialográfia: sialectasia

31  Gyulladásos - Bakteriális - Vírusos - Sialolitikus - Autoimmun eredetű  Daganatos - Benignus - Malignus  Idiopathiás nyálmirigydegeneráció

32  Fájdalmatlan, vagy enyhe panaszokkal jár, közvetlenül tapintható a bőr alatt.  Egyoldali, jól elkülönülő kemény csomó  Kialakulhat a mandibularis szöglet mögött, a tonsillaris régió közelében is.  Tumorgyanús esetben a beteget stomato-onkológiai ellátásra alkalmas központba kell utalni.  A nyálmirigy daganatok kb %-a jóindulatú.

33  Gyulladásos - Bakteriális - Vírusos - Sialolitikus - Autoimmun eredetű  Daganatos - Benignus - Malignus  Idiopathiás nyálmirigydegeneráció

34  Nem túl gyakori, jóindulatú, nem gyulladásos, nem daganatos eredetű elváltozás  Szimmetrikusan jelentkező, fájdalmatlan, lassan kifejlődő puha tapintatú krónikus duzzanat  Csökkent nyáltermeléssel jár  A középkorúak között fordul elő.  Háttere: endocrin problémák, alkoholizmus, egyes gyógyszerek fogyasztása, malnutritio

35 Egyoldali LázzalVisszaté- rő Lassan nő Akut vagy krónikus gyulladás? Sialolithia- sis? Tumor? Dg: CRPDg: ultrahang Dg: biopszia Nyálmirigy-duzzanat Kétoldali LázzalFertőzés nélkül Mumpsz vagy krónikus gyulladás? Sialosis? Dg: CRP, ellenanyag.ki- mutatás Dg: háttérbetegség keresése

36

37  Foetor ex ore – kellemetlen szagélménnyel járó kémiai vegyületek szájon keresztüli kijutása.  Már a 2000 éves írások (Talmud) is válóokként említi.  A testszag után a második legfontosabb faktor, ami a másik emberről kialakított véleményünket befolyásolja.  Nem csupán egészségügyi probléma, gondot jelent a párkapcsolatokban, a munkahelyen, sőt szociális elszigetelődés kiváltója is lehet.

38  Orrunk nem alkalmas a kilégzett levegő szaglására  A hosszabb ideje fennálló szagokhoz hozzászokunk  Közvetett jelek (szájszárazság, lepedék, fémes szájíz, szoc. problémák) hívhatják fel rá a betegek figyelmét.

39 Legegyszerűbben, legdiszkrétebben elvégezhető módszer: kézfej megnyalása, kb 10 másodperc múlva megszagolni…

40  Valódi, vagy genuin halitózis: objektiven érzékelhető orális eredetű kellemetlen lehelet. Két alcsoportja a fiziológiás és a patológiás halitózis.  Pszeudohalitózis: amikor csak a páciens gondolja, de nem mutatható ki (kb. 27%).  Halitofóbia: A félelem olyan mértéket ölt, hogy a beteg észérvekkel már nem nyugtatható meg, kezeléséhez pszichiáter bevonása szükséges.

41  Reggeli kellemetlen lehelet a nyáltermelés és a clearance csökkenése miatt.  Bizonyos ételek (fokhagyma, káposzta, curry) fogyasztása után.  Dohányzás, alkoholfogyasztás után.  A száj kiszáradása is okozhatja.  Éhezéses állapotokban.  A menstruációs ciklus ovulációs fázisában.  Bizonyos gyógyszerek (amphetamin, citotoxikus szerek, disulfiram, dimetil sulphoxid, stb.) is okozhatják.

42 ORÁLIS EREDETŰEXTRAORÁLIS EREDETŰ  Az esetek kb. 85%-ában szájüregi problémák okozzák.  Minden esetben anaerob bakteriális működésre vezethető vissza, melyet lokális vagy szisztémás faktorok súlyosbíthatnak.  Légúti megbetegedések  Gastrointestinális traktus megbetegedései  Anyagcserebetegségek (diabetes, máj- és vesebetegségek)  Gyermekeknél parazitózis, diftéria

43  Rossz szájhigiene  Gingivitis ( nekrotizáló), parodontitis  Caries, gangrénás fogak jelenléte  Pericoronitis és más szájüregi fertőzések  Postoperatív véralvadék a szájüregben, extrakciós seb felülfertőződése

44  Rosszul konsruált pótlások alá, közé beszoruló ételmaradék, lepedék  Szájüregi fekélyek, daganatok  Szájszárazság  Krónikus tonsillitis

45  Porphyromonas gingivális  Prevotella intermedia  Fusobacterium nucleatum  Bacteroides forsythus  Treponema denticola  és még sokan mások…

46  VSC (Volatile Sulfur Compound), vagyis illó kénvegyületek: hidrogén-szulfid, dimetil-szulfid, metil-merkaptán  Kilégzett aromás szerkezetű vegyületek (indol, skatol)  Polyaminok (putrescin, cadaverin)  Rövid láncú zsírsavak (vajsav, propionsav)

47 Elsődleges feladat az alapos kikérdezés:  Szubjektív panasz  A beteg életmódja  Szájhigiéniája  Táplálkozási szokások  Dohányzás, alkohol  Érdemes információt gyűjteni a hozzátartozóktól is

48  Nyálkahártya-felületek alapos átnézése (fekélyek, gyulladásos ill. daganatos elváltozások)  A nyelv felületének vizsgálata, morfológia (barázdáltság, papillák szerkezete), kóros folyamatok (glossitis, candidiasis, lingua pilosa), nyelvlepedék ( mennyisége, elhelyezkedése, színe)

49  Szájhigiéne foka  Fogak és fogpótlások vizsgálata ( szuvas folyamatok, elálló tömés- és koronaszélek, kontaktpontok hiánya, dentális eredetű gyulladások, rossz fogpótlások, fogkő, fogmorfológiai variációk)  Az íny és a parodontium vizsgálata (inygyulladás, tasakképződés) Szükség esetén radiológiai képalkotó módszerek

50  A nyelv hátsó részének gézlappal való letörlése, 30s múlva sárgás elszíneződés ill. szagélmény  A hátsó fogközök tisztítása fogselyemmel, 30 másodperc után megszagolni  A beteg kilégzett levegőjének szaglása szájon át, illetve orron keresztül

51 GÁZKROMATOGRÁFIAHALIMÉTER  A három fő VSC molekuláris szintjét méri a szájban található levegőben (kénhidrogén, metil-merkaptán és dimetil-szulfid). Klinikai rutineljárásként nem alkalmas műszaki komplexitása miatt.  Kimutatja a VSC-t egy megfelelő monitor segítségével; nem alkalmas az egyes kénvegyületek elkülönítésére  Nagyobb affinitás a kénhidrogénekkel szemben, mint a dimetil-szulfidokkal szemben. Egyszerűen elvégezhető, de nem alkalmas a nem szulfidos vegyületek okozta szájszag kimutatására.

52  A beteg a vizsgálat előtt négy órával már ne mosson fogat, ne egyen, igyon, ne dohányozzon, ne használjon illatosítót.  Három percig csukott szájjal kell maradnia.  A vizsgálótubust néhány centire be kell vezetni a csukott ajkak közé, a készülék magától kiszívja a szükséges mintát.

53  A diagnózis felállítása után, a kiváltó ok függvényében kell megkezdeni.  Halitofóbia esetén pszichiáter bevonása szükséges.  Amennyiben szisztémás háttérbetegség gyanúja merül fel, a beteget a megfelelő szakrendelésre irányítjuk.  Amennyiben valamely határterület elváltozásai okozzák, vagy súlyosbítják a halitózist, a megfelelő szakemberrel együttműködve kell a beteget kezelni.

54 A beteget meg kell nyerni az együttműködéshez, meg kell tanítani a helyes szájápolásra.  Professzionális fogtisztítás  Egyéni szájhigiénia (plakkfestés, fogselyem, fogköztisztító, szájzuhany, stb.)

55  Kedvezően befolyásolja a VSC képződését.  Használhatunk nyelvkaparót, de egyszerű fogkefét is. Fontos a helyes technika.  Esti fogmosás után ajánlott.

56  A plakkmentes állapot sikeres fenntartása után elkezdhető a parodontális terápia (az egyszerű zárt kürettől a lebenyes tasakműtétig)  A menthetetlen fogak eltávolítása  A kárieszes fogak ellátása  Rossz tömések cseréje  Nem megfelelelő fogpótlások cseréje, illetve szükség szerinti újak elkészítése

57  Megfelelő táplálkozás (vitaminok, rostok)  Dohányzás, alkoholfogyasztás mérséklése  A kellemetlenséget okozó élelmiszerek elhagyása.  Szájlégzés megszűntetése  Esetleges xerostomia tüneteinek enyhítése  Szájszárazságot okozó gyógyszerek kiváltása  Alkoholos szájvizek kerülése

58  Szájvizek általánosságban fertőtlenítő hatásúak, a baktériumok csíraszámát csökkentik.  Alkoholtartalmuk kissé száríthatja a szájat.  Cink mint aktív hatóanyag az illékony kénvegyületekkel reagálni képes, megköti azokat.  Klór-dioxid tartalmú anyagok hármas hatásúak, fertőtlenítenek, oxigén segítségével rontják az anaerob flóra életkörülményeit, megkötik az illékony kénvegyületeket.

59 Megközelítőleg 20% azoknak az embereknek az aránya, akik krónikus rossz szájszagban szenvednek. Az is tény, hogy időnként mindenkinél előfordulhat ez a probléma, ráadásul nem biztos, hogy azonnal észrevesszük. Mindenkinek szüksége van olyan taktikára, ami biztonságot nyújt.

60 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Dr. Czeglédy Ágota SE Orális Diagnosztikai Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések