Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrártámogatások 2014-től (európai uniós és nemzeti támogatások) Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium BTT Küldöttközgyűlés 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrártámogatások 2014-től (európai uniós és nemzeti támogatások) Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium BTT Küldöttközgyűlés 2014."— Előadás másolata:

1 Agrártámogatások 2014-től (európai uniós és nemzeti támogatások) Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium BTT Küldöttközgyűlés szeptember 11.

2 2 Helyzetkép – Általános információk A költségvetési hiány tartósan 3% alatt marad, 2013-ban a GDP 2,2%-a, míg 2010-ben 4,3% volt. Az államadósság folyamatosan csökken, 2013-ban a GDP 79,4%-a, míg 2010-ben 82,2% volt. A nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt, GDP növekedés 2013 II. negyedéve óta folyamatosan gyorsul: – 2013 egészében 1,1%-kal – I. negyedévében 3,7%-kal, II. negyedévében 3,9%-kal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lett : – Termelési oldalon az ágazatok széles körére jellemző a bővülés – Felhasználási oldalon az export mellé felzárkózott a háztartások fogyasztása, és a beruházás is

3 3 Helyzetkép – Általános információk A mezőgazdaság 2013-ban a gazdasági növekedés hajtómotorja volt, bruttó hozzáadott értékének volumene 22,0%-kal bővült A mezőgazdaság részesedése a bruttó hozzáadott értékből 2010 és 2013 között 3,5 százalékról 4,8 százalékra emelkedett A magas bázis ellenére az ágazat 2014-ben is pozitívan járul hozzá a GDP növekedéshez: – A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene az I. negyedévben 2,4%-kal, a II. negyedévben 5,6%-kal bővült – Ezáltal az ágazat az I. félévben 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez

4 4 Helyzetkép – Általános információk Az infláció 1,7% volt 2013-ban, szemben a évi 5,7%-kal Az élelmiszer árak növekedési üteme folyamatosan lassult 2013-ban 2,8% volt, míg 2012-ben 5,7%-ot tett ki Az infláció január-júliusban megállt, az élelmiszerárak 0,5%-kal csökkentek Az alacsony infláció is hozzájárul ahhoz, hogy a reálkeresetek ban 3,1%-kal, 2014-ben január-júliusban 3,0%-kal növekedtek

5 5 A 2014-es év első negyedévére az agrárexport dinamikus növekedése, a második negyedévre azonban stagnálása volt jellemző 2014 első hat hónapjában: Az agrárexport 3732 millió euró (+0,4%) volt Jelentősen bővült a gabona (+48,5 millió euró), a húsok (+32,2 millió euró), az ehető készítmények (+36,8 millió euró), és a feldolgozott takarmányok kivitele (+28,0 millió euró) Mérséklődött többek között a növényi olajok (-68,4 millió euró) a cukor, és cukorkaáruk (-51,0 millió euró), és az italok, szeszek (-30,9 millió euró) forgalma A négy legfontosabb hazai exporttermék a kukorica, a baromfihús a búza és a sertéshús volt. Agrár-külkereskedelem alakulása 2014-ben

6 6 Az állatállomány alakulása (ezer db) Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Ebből: anyajuh Tyúk Ebből: tojó 2010.június december június december június december június december június Forrás: KSH

7 7 Növényfaj 2014-es* terméseredmény (tonna) 2013-hoz viszonyítva (%) Elmúlt 5 év átlagához viszonyítva (%) Őszi árpa ,4129,1 Őszi búza ,6121 Rozs ,8123,8 Zab ,6115,3 Triticale ,1138,3 Tavaszi árpa ,2106 Repce ,3118, évi terméseredmények Forrás: NAK, KSH, *2014 előzetes adat A legfrissebb termésbecslések szerint a kukorica termésmennyisége 8,8 millió tonna, a napraforgóé 1,7 millió tonna lesz

8 8 Vágóhidak élő állat vágása I. félévében Összesen 44,5 ezer szarvasmarhát vágtak (-0,5%), ezen belül jelentősen nőtt a borjúk és bikák vágása, és mérséklődött a teheneké, és üszőké Jelentősen nőtt a sertés vágások száma, ezer sertést vágtak (+6,6%) Pozitív, hogy mérséklődött az anyakocák vágása (-18,4%) Szintén élénkült a csirkék vágása, ezer darab, +5,4%

9 9 A baromfiágazat helyzete A hazai baromfiágazat a rendszerváltást követően megtartotta döntően magyar tulajdonosi körét, a baromfi feldolgozó vállalatok esetében a magyar tulajdon mintegy kétharmad A vágóbaromfi termelés 2013-ban mintegy 237 milliárd forint volt (+3%), az élő állat kibocsátás 45%-a, a mezőgazdasági kibocsátás 10%-a A baromfi ágazat kibocsátása 2013-ban tojástermeléssel együtt mintegy 289 milliárd forint volt, az állattenyésztés kibocsátásának 38%-a, a mezőgazdaság kibocsátásának 13%-a A baromfihús feldolgozása, tartósítása élelmiszeripari ágazat termelési értéke 2013-ban 240 milliárd forint volt, az élelmiszeripar kibocsátásának 9%-a (baromfihús készítmények gyártásáról nincs pontos adat)

10 10 A hazai baromfihús export: – Értéke 50 százalékkal emelkedett között – Megközelítette az 500 millió eurót 2013-ban – 52 százalék a hazai húsexportból származó teljes árbevételnek – 2009 és 2013 között a kivitel értéke a csirkehúsnál (+ 126%), a kacsa+libánál (+41%), a pulykánál pedig (+13%) A baromfihús export bővülése I. félévében is folytatódott (+9,4%, +19,9 millió euró) A baromfihús külkereskedelem alakulása

11 11 A baromfihús export szerkezete 2013-ban Forrás: KSH alaján

12 12 Nemzetközi piaci kitekintés

13 13 Globális piaci kitekintés Lassú növekedés az agrártermelésben (1,5% /év, szemben a korábbi 2,1%-kal) Rövidtávon terményárak csökkennek, hosszú távon növekedés várható. Állati termékek piacán tartósan marad a magas árszint. Élelmiszerárak emelkedése mérséklődik. Összességében a közötti termelői árak a közötti árszintek felett alakulnak, de a jelenlegi kiugró csúcsok alatt várhatóak.

14 14 Globális piaci kitekintés Növekszik a fogyasztás (nő a népesség 9 milliárd főre 2050-ig, a jövedelem és az urbanizációs szint, változnak a táplálkozási szokások) Folytatódik az agrár-külkereskedelem volumenének növekedése. Továbbra is fennmaradnak termelési szintek változásával, a területcsökkenéssel, az árvolatilitással, élelmezésbiztonsággal és a csökkenő készletekkel kapcsolatos fenyegetések. Forrás: OECD

15 15 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

16 16 A Közös Agrárpolitika reformjának eredményei magyar szempontból Egységes területalapú támogatások (SAPS) fenntartása 2014 után Egyszerűbb zöldítési feltételek Érzékeny ágazatok támogathatóságának biztosítása Fiatal gazdák kiemelt támogatása Kisgazdaságok átalánytámogatása Élelmiszerfeldolgozás fejlesztésének kiemelt kezelése Magyarország részesedése a 12,3 milliárd euró támogatással a KAP pénzügyi keretéből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.

17 17 EU-s vidékfejlesztési prioritások tudásátadás és innováció a versenyképesség fokozása, a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és fenntartható erdőgazdálkodás; az élelmiszerlánc szervezése, mezőgazdasági termékek feldolgozása és kockázatkezelés; ökoszisztémák megőrzése; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, klímavédelem; a társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki térségek fejlesztése. Átfogó célkitűzések: klíma, környezet, innováció

18 18 Mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása (1) Beruházásoknál a kiválasztási kritériumoknál hangsúlyos a foglalkoztatás növelése, környezetkímélő és innovatív technológiák alkalmazása, energiafelhasználás hatékonysága, mint horizontális célkitűzés. Versenyképesség javítása az állattenyésztési ágazatokban: Építéssel járó állattartási technológia (pl, istálló, fejőház) Önálló, építéssel nem járó, állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása az állattenyésztési ágazatokban: Környezetterhelés csökkentése érdekében az épületek, technológiák korszerűsítése, a megújuló energiafelhasználásra irányuló technológiák alkalmazása

19 19 Mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása (2) Fiatal Gazdálkodók technológiai fejlesztésének támogatása az állattenyésztési ágazatokban: Építéssel járó állattartási technológia (pld. istálló, fejőház) Önálló, építéssel nem járó, állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése Induló és jelenlegi fiatal gazdálkodók (preferencia az újaknak); magasabb támogatási intenzitás; Trágyatároló építésének támogatása az állattenyésztési ágazatokban: A trágyakezelés és komposztálás agrotechnikai eszközei és a kiszolgáló infrastruktúra beszerzése és felújítása.

20 20 Élelmiszer-feldolgozás a Vidékfejlesztési Programban 1.Mezőgazdasági termékek értéknövelése 2.Erőforrás-hatékonyság elősegítése 3.Minőségtanúsítási rendszerek 4.Rövid ellátási lánc 5.Európai Innovációs Partnerség + 6. Mezőgazdasági termékek promóciója

21 21 1. Mezőgazdasági termékek értéknövelése Magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztések, Versenyképesebb termék- és vállalati struktúra kialakítását, piacra jutást elősegítő fejlesztések, Piaci keresletre és/vagy termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztések, Az együttes piacra jutás elősegítése érdekében vállalatok együttműködésében megvalósuló élelmiszer-feldolgozási beruházások.

22 22 2. Erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban Anyag-, energia- víztakarékos, valamint környezetterhelést csökkentő feldolgozási technológiák bevezetése, Üzemi infrastruktúra energia- és víztakarékosságot, valamint emisszió-csökkentést célzó korszerűsítése.

23 23 Vidékfejlesztési Program további elemei Jövedelemstabilizáló eszköz: A 30 %-ot meghaladó mértékű jövedelemcsökkenést realizáló kertészeti tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők jövedelemveszteségének kompenzálására szolgáló vissza nem térítendő támogatás. - A kedvezményezetteknek a jövedelemstabilizáló alapba hozzájárulást kell fizetni. Termelői csoport és termelői szervezetek létrehozása Képzés és szaktanácsadás támogatása

24 24 Főbb változások hoz képest Kollektív beruházások lehetősége (konzorcium) Tudásátadás területén ágazati szinten allokált források (képzés, tanácsadás, „közhasznú” innováció céljára) Az elszámolások egyszerűsítése (egyösszegű átalány, átalány alapú egységköltség, %-ban meghatározott átalányalapú finanszírozás). Adott összeghatárig a fejlesztések egyszerűsített követelményei és elbírálása Az előleg, saját teljesítés, természetbeni hozzájárulás, valamint a használt eszköz alkalmazásának lehetősége

25 25 Támogatások típusai Támogatás típusai: vissza nem térítendő tőkejuttatás, visszatérítendő pénzügyi eszköz - kedvezményes hitel hitelalap (Nem „bankképes”, de „életképes” cégeknek) kamattámogatás, intézményi kezességvállalás. A fentiek bármilyen kombinációja lehetséges.

26 26 Mezőgazdasági termékek promóciójának új szabályozása (1) A program összköltségvetése 2016-tól évenkénti fokozatos emelkedéssel 61 millió euróról 200 millió euróra emelkedik 2020-ra. Az uniós társfinanszírozási arány a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedik az unió területén megvalósuló egyszerű promóciós programoknál. Az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló, valamint a több ország részvételével megvalósuló összetett programok esetében 80%-ra emelkedik. Piaci zavarok vagy más krízishelyzet esetében 85%-ra emelkedik az uniós társfinanszírozás mértéke.

27 27 Mezőgazdasági termékek promóciójának új szabályozása (2) Bővült a pályázók köre a szakma és szakmaközi szervezetek és érdekképviseletekkel, a pályázatok elbírálási rendje egyszerűsödik. Az uniós minőségrendszerek mellett a nemzeti minőségrendszerek promóciójának támogatására is lehet majd pályázni a jövőben. Lehetőség lesz az egyes márkák valamint a származás nevesítésére is a promóciós kampányokban.

28 Nemzeti támogatás (1) Az EU Közös Agrárpolitikája a baromfihúst a laza piacszabályozású termékek között tartja számon. Az ágazatban nincs lehetőség erőteljes piaci beavatkozásokra, így kiemelt szerepe van a nemzeti hatáskörben nyújtható notifikált támogatásoknak. A baromfi ágazatban a legfontosabb nemzeti támogatásként az állatjóléti támogatás áll rendelkezésére a termelőknek. A támogatást az állattartás során (csirke, házityúk, liba, kacsa, pulyka) többletkötelezettséget vállaló termelők vehetik igénybe a negyedévente meghatározott támogatási keretek szerint.

29 Nemzeti támogatás (2) 2010-ben a baromfi ágazatban felhasználható keretösszege 4 milliárd Ft a támogatások kifizetése mindig a tárgyévet követő évben kezdődött, a III és a IV. negyedévi igények teljesítése pedig átcsúszott a következő év első félévére ben az aszályos időjárásra tekintettel az Európai Bizottság által jóváhagyott keretösszeget nemzeti hatáskörben 4,8 milliárd forintra emeltük és megkezdtük a támogatások előrehozott, tárgyévi kifizetését, amelyből az I-II. negyedévi jogos igények kiegyenlítése valósulhatott meg ban elértük, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a III. negyedévi támogatások is átutalásra kerülhettek. Az FM kérése szerint az EU Bizottság december végéig engedélyezte Magyarország számára az állatjóléti támogatások fenntartását.

30 Nemzeti támogatás (3) 2014-ben lehetőség nyílt arra, hogy a évi baromfi állatjóléti támogatások keretösszegét 4 milliárd forintról 8 milliárd forintra megemeljük. A tárgyévben a III. negyedévi jogos igények kielégítése is megtörténik. A „Még több munkahelyet a mezőgazdaságban” program többletforrásainak köszönhetően a baromfi állatjóléti támogatás évi keretösszegét 11 milliárd forintra emeljük. A teljes összeg felhasználása érdekében már a évi IV. negyedévi támogatás összege is megemelésre kerül. 1,6 milliárd forinttal több pénzt állítunk be az összes állattartó által igénybe vehető nemzeti támogatásokra, így az állatgyógyászattal és az állati hulla ártalmatlanításával összefüggő költségek finanszírozására.

31 31 Nemzeti hatáskörben hozott intézkedések Új földforgalmi szabályozás haszonbérletre és tulajdonszerzésre vonatkozó szabályainak érvényesülése Újjászervezésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt a szaktanácsadás (egységes falugazdász hálózat) Feketegazdaság visszaszorítása Létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (750 fő, ebből 260 kutató) 2013 szeptemberétől a VM fenntartásában 59 iskolából álló agrár-szakképző hálózat van (2800 pedagógus)

32 32 Jövőt építő agrárpolitikai eszközök Az átlátható és kiszámítható belső piac erősítése, különös tekintettel a termelői-feldolgozói-kereskedelmi kapcsolatrendszer javítására; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmaközi szervezetek révén új piac- és termelésszabályozó intézkedések; Mezőgazdasági adózás rendszerének áttekintése; Aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon; Mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt EU-s és hazai forrású ösztönzése;

33 33 Jövőt építő agrárpolitikai eszközök Felkészülés a klímaváltozás kárpát-medencei hatásainak kivédésére; Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése; Genetikai erőforrásaink megőrzése és fejlesztése; Gyakorlatorientált agrár szakképzés és –felsőoktatás, kutatás- fejlesztés; Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, állattenyésztés és kertészet középpontba állítása; Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság továbbfejlesztése

34 34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Agrártámogatások 2014-től (európai uniós és nemzeti támogatások) Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium BTT Küldöttközgyűlés 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések