Csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben Készítette: Szabóné Bódi Dorina Óvodapedagógus Témavezető: Dr. Rigó Róbert főiskolai docens.

Az előadások a következő témára: "Csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben Készítette: Szabóné Bódi Dorina Óvodapedagógus Témavezető: Dr. Rigó Róbert főiskolai docens."— Előadás másolata:

1 Csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben Készítette: Szabóné Bódi Dorina Óvodapedagógus Témavezető: Dr. Rigó Róbert főiskolai docens

2 Kutatási Téma A téma jelentősége (cigányok számának növekedése, integrációjuk problémái) Csépa bemutatása (Csépa elhelyezkedése, Csépa lélekszáma, a csépai cigányok lélekszáma) Cigány hagyományok Csépán Kutatási eredményeim A helyi cigány hagyományok megjelenítése az óvodai nevelésben

3 Kutatási módszerek bemutatása 1. Statisztikai adatok gyűjtése: Népszámlálási adatok (1980, 1990, 2001); Csépa Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Népesség nyilvántartó által kiadott adatok; Csépa Vackor Művészeti Óvoda: irattárában lévő munkatervek adatai; Petőfi Sándor Általános Iskola minden évben elkészített statisztikai adatai; 2. Helytörténeti szakirodalmak; 3. Interjúk (15 fővel, részben strukturált) 4. Résztvevő megfigyelés

4 Résztvevő megfigyelés: Sündisznósütés:

5 Az általam vizsgált csépai cigány kulturális szokások és hagyományok: 1. Születés; 2. Valláshoz való viszony; 3. Oktatáshoz való viszony; 4. Párválasztás, házasság; 5. Munka, munkavállalás; 6. Gyermekvállalás, nevelés; 7. Öltözködés, 8. Táplálkozás; 9. Zene és tánc; 10. Hierarchia a helyi társadalomban; 11. Halálozás, temetkezési szokások; 12. Alkohol és kábítószer fogyasztás; 13. Higiéniai viszonyok; 14. Szabadidő eltöltése;

6 Halálozási, temetkezési szokások: Virrasztás (napokig tart, üres kézzel nem mennek, köszönés, élő zene, ital, tükör) Temetés napja (házhoz viszik, körbeviszik, éneklés, italöntés, pap megszenteli a sírgödröt és koporsót, majd hazamegy, kereszteződés, sírhely kinézete) Éjszaka maradnak a temetőben (éneklés, italozás) Hat hetes gyász (halotti tor, főzés, a család külön főz magára, férfiak nem borotválkoznak, szórakozóhely, kocsma, zene, nő a hajából vág, megmaradt ételt elássák) Egy éves gyász (temetőbe kimennek, ének, ital) Gyászletétel (hat hét vagy egy év, fekete ruha letétele) Hiedelmek (kedvenc ruha, tüsszentés, koporsóba tárgyak, cipő, fésű)

7 Táplálkozás Káposzta Bodag Zsír Kiszolgálás Sündisznó evés Döghús fogyasztás

8 A helyi cigány hagyományok megjelenése az óvodai nevelésben: Hogyan jelenik meg az oktatásban? Megjelenésének előnyei (előítélet csökkenése, másság elfogadásának segítése, egymás megértése és elfogadása a kultúra megismerése után) Tapasztalatom a cigány kultúra megjelenésével az oktatásban;

9 Témahetem a helyi óvodában: Célok: A helyi cigány társadalom kultúrájának, hagyományainak szokásainak ismertetése; Előítéletek csökkentése; Másság elfogadásának erősítése, toleranciára nevelés; Témahét feladata: Ismeretnyújtás, a cigány kultúra megismerése; Empátiás képesség fejlesztése; Kapcsolatépítés a kultúra megismerésével és a közös tevékenységek révén; Motiválás a cigány népi művészetek megismerésére (zene, irodalom, tánc). Témahetem megvalósításakor az óvoda nyitott volt a helyi lakosság felé (megjelentek az intézményben helyi cigány emberek, akik kultúrájuk, hagyományaik egyes elemeit mutatták be a gyermekeknek.

10 Hétfő: Vers, mese és rajzolás, mintázás, kézimunka: Célok: (Vers, mese)  Ismerkedés cigány irodalmi művekkel (mese, mondóka, vers); ◦ Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Bársony János: Biav-Esküvői szokások (Miért?)  Rajzolás, mintázás, kézimunka: ◦ Só-liszt gyurma anyagának megismerése, ◦ Ismerkedés a hagyományos cigány ételek neveivel

11

12

13

14 Kedd: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Rajzolás, mintázás, kézimunka (kosárfonás) Célok: ◦ Régi cigány mesterséggel való ismerkedés pl.: kosárfonás; Kompetenciák: ◦ A kosárfonás bemutatása, megismertetése a gyermekekkel. ◦ Finommotorika fejlesztése.

15

16

17

18 Szerda: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret): ◦ Lovaskocsizás a faluban. ◦ A cigány kultúrában a ló és a lovaskocsi szerepe.

19

20

21 Csütörtök: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Mozgás (Készség és képesség fejlesztő játékok) ◦ Kanál mint tradicionális cigány zenei eszköz Kompetenciák: ◦ Nagymozgás fejlesztése járással, futással. ◦ Testséma fejlesztése a testrészek mozgatásával. ◦ Gyorsaság, ügyesség fejlesztése.

22

23 Péntek: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: Ének, zene, énekes játékok (Cigány lakodalom): Célok: ◦ A cigányzene megjelenítése az óvodai nevelésben és megismertetése a nem cigány gyermekekkel; ◦ A cigány dalok és a tánccal való ismerkedés és bemutatás. Kompetenciák: ◦ Új dal elsajátítása. ◦ Ritmusérzék fejlesztése: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása a dalok többszöri éneklésekor játékos mozdulatokkal.

24

25

26

27

28

29

30 Összegzés A helyi cigány szokások és hagyományok összegyűjtése és leírása. Óvodai témahét megvalósítása és sikere. Témahét további megjelenése (iskola)