Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, 2006. december 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, 2006. december 1."— Előadás másolata:

1 A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, december 1.

2 1. Gyermekszegénység Magyarországon A 2,2 millió gyermek 20 százaléka, 420 ezer gyermek él az EU által elfogadott szegénységi küszöb alatt A gyermekek 40 százaléka, 880 ezer gyermek olyan háztartásban él, amelynek jövedelme nem éri el a létminimum szintjét A gyermekek 36 százaléka, 800 ezer gyermek él a legalsó jövedelmi ötödben

3 A kétgyermekeseknek kétszeres a szegénységi kockázatuk, a 3 és több gyerekeseknek 3,5-szörös A szegény gyerekek 45%-a nagycsaládban él (az összes gyerek 25%-a), a három és többgyerekes családokban élő gyerekek 60%-a él a létminimum szint alatt A községekben élők szegénységi kockázata az országos 1,5-szöröse, a budapestinek csaknem négyszerese

4 Szegénységi ráta gyermekszám szerint (2005.) Nincs gyermek (60 éven aluli háztartásfő) 10,6 Egy gyermekes család11,2 Két gyermekes család18,6 Három vagy többgyermekes család35,8 Gyermekes családok összesen19,3 Népesség összesen13,7 Forrás: TÁRKI Monitor vizsgálat, 2005.

5 2. Gyermekek napközbeni ellátása Cél: a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedésének, ill. későbbi társadalmi integrációjának elősegítése és a szülők munkaerő-piaci esélyeinek javítása 2.1. Gyermekvédelmi törvény Bölcsőde Családi napközi Házi gyermekfelügyelet 2.2. Közoktatási törvény Óvoda Napközi

6 Bölcsőde 3 éven aluli, illetve testi, szellemi fejlődésben elmaradó 3-4 év közötti és 6 éven felüli fogyatékos gyermekek nevelése, gondozása (Gyvt. 42. §) Családi napközi bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, ill. iskolás gyermekek iskolán kívüli nevelése, gondozása (Gyvt. 43.§) 20 hetes – 14 éves gyermekek ellátása (15/1998. IV. 30. NM rendelet 49. §)

7 Házi gyermekfelügyelet A gyermek otthonában nyújtott ellátás, ha a gyermek intézményes ellátása nem vagy csak részben oldható meg (Gyvt. 44. §) 20 hetes – tanköteles korú általános iskolás gyermekek ellátása (15./1998. IV. 30. NM rendelet 51.§) Óvoda 3-7 éves gyermekek nevelése, felkészítése az iskolára (Kt. 24. §)

8 Napközi Tanórán kívüli, az iskola által – a szülő igénye szerint - biztosított napközis és tanulószobai foglalkozás A 10. évfolyam befejezéséig a felügyeletre szoruló tanulók számára (Kt. 53. §)

9 2.3. A szolgáltatások néhány jellemzője SzolgáltatásElért gyermekek aránya az adott korcsoporton belül (%) Szolgáltatás jellege Szelekciós szempont Bölcsőde7,7SzelektívNyílt Családi napközi0,01SzelektívNyílt Házi gyermekfelügyelet 0,01SzelektívNyílt Óvoda83-92Szelektív, 5 éves kortól univerzális Nyílt és rejtett Napközi25-33univerzálisNincs

10 2.4. Kiket érnek el a szolgáltatások? Számok és problémák Bölcsőde Férőhelyek száma: fő, beíratott gyermekek száma: (2005.) A bölcsődék egyharmada a fővárosban, 9 százaléka más városokban, 50 pedig községekben van Egy éven aluli gyermekek 0,21%-a, az 1-2 év közöttiek 4,1%-a, a 2-3 évesek 15%-a jár bölcsődébe Az összes bölcsődés gyermek 86%-a 2 évesnél idősebb

11 Magasabb jövedelmű családok számára nyújtott szolgáltatás – a bölcsődés gyermekek 17 %-a után nem fizetnek térítési díjat (2005.) Magas költségek miatt az állam és az önkormányzatok nem szorgalmazzák a férőhelyek növelését A tényleges költségeknek 35-40%-át fedezi a normatíva A hátrányos helyzetű, szegény gyermekek nem jutnak hozzá az ellátáshoz

12 Családi napközi 357 családi napköziben 1100 gyermek ellátása (2003.) Alacsony elterjedtség, bizonytalan társadalmi fogadtatás Civil kezdeményezések kevés támogatással Alacsony normatíva – térítési díj Szegény gyermekek nem érik el a szolgáltatást Ahol nincs bölcsőde vagy kevés az óvodai férőhely, ott a gyermekek kiszorulnak az ellátásból

13 Házi gyermekfelügyelet 2003-ban 193, 2004-ben 156 gyermek ellátása Alacsony elterjedtség Szegény családok számára az igénybevétel szempontjából akadály a rossz lakáskörülmény, a lakás hiányos felszereltsége Óvoda 4500 óvoda, férőhelyek száma: , óvodába beírt gyermekek száma: fő (2004/2005)

14 3-5 éves korcsoport 87%-a részesül óvodai nevelésben (2005/2006) Átlag 22 gyermek/csoport, 10 gyermek/pedagógus Óvodás gyermekek 98%-a „normál”, 1,75%-a gyógypedagógiai nevelésben részesül (2004/2005) Évente gyermeket utasítanak el férőhelyhiány miatt 819 településen nem működik óvoda (2002/2003) Kistelepülések ellátatlansága – hátrányos helyzetű, szegény családok gyermekei egyáltalán nem, vagy csak 5-6 éves korban kezdenek óvodába járni

15 A szegény családokban a 3 évesek 16%-a, a 4 évesek 68%-a, az 5 évesek 95%-a jár óvodába Óvodáztatás akadályai: mélyszegénység, férőhelyhiány, térítési díjak, utazási költségek, megfelelő ruházat hiánya, sok hiányzás Napközi Az általános iskolások 33,6%-a, gyermek vette igénybe a napközit (2004/2005) Alacsony normatíva ( Ft/fő/év)

16 3. Az ellátások hiányai és a gyermekszegénység Területi egyenlőtlenségek – hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek hozzáférése Szegény családok gyermekei – alacsonyabb színvonalú nevelés-oktatás Térítési díjak és egyéb költségek Hátrányos helyzetű családok és az intézmények közötti kapcsolat Rugalmatlan nyitva tartás – szülők (anyák) munkavállalása Összegezve; a rendszer növeli a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, hátrányokat

17 4. A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program javaslatai 4.1. Általános célkitűzések Egy generáció alatt jelentősen, a mostaninak negyedére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységét Felszámolja a gyermeki kirekesztés és a mélyszegénység szélsőséges formáit Átalakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek újratermelik a szegénységet és a kirekesztést (folyt.)

18 4.2. Célok 1. Szülők munkája Gyerekek fejlesztése, képzése Szociális ellátások és szolgáltatások fejlesztése Gyerekek jobb egészsége Lakhatás javítása Roma gyerekek prioritása Szegénység mélységének és kiterjedtségének csökkentése Fogyatékos- sággal élő gyerekek prioritása Települési lejtő csökkentése Működő nagy ellátórendszerek fejlesztése

19 4.3. Célok 2. Szülők munkája Gyerekek fejlesztése, képzése Szociális ellátások és szolgáltatások fejlesztése Gyerekek jobb egészsége Lakhatás javítása Gyermeki jogok erősítése Szegénység kiterjedtségének csökkentése Együttműködés szektorok, intézmények, ágazatok között Állampolgárok, gyerekek részvétele Információ terjesztés, hozzáférés

20 4.4. A napközbeni ellátást érintő fejlesztési irányok A korai képesség-felismeréshez és képességfejlesztéshez való hozzáférési esélyek javítása Az óvoda és a család közötti kommunikációban a védőnő szerepének erősítése Jogszabályok gyakorlati érvényesülésének elősegítése Családias ellátási formák terjesztése kistelepüléseken

21 Óvodafejlesztést igénylő települések támogatása Napközbeni ellátási formák férőhelyeinek folyamatos növelése Bölcsődével, óvodával nem rendelkező településeken rendszeres játszóház működtetése Óvodai csoportok létszámának fokozatos csökkentése (távlati cél: 15 fő/csoport)

22 Óvodába járás kötelezettségét négyéves korban kell meghatározni Gyermekintézmények nyitva tartásának rugalmasabb szabályozása (hétvégi, nyári nyitva tartás) Étkezés univerzális térítésmentessége (fokozatosan) Utazási kedvezmények a gyermekes családok számára Szakemberek képzése, továbbképzése

23 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, 2006. december 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések