Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közigazgatási aktus, jog, jogforrások, jogviszony Levelező tagozat 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közigazgatási aktus, jog, jogforrások, jogviszony Levelező tagozat 2015."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási aktus, jog, jogforrások, jogviszony Levelező tagozat 2015

2 Közigazgatási jogi aktusok I. Az aktus fogalma, fajtái

3 A közigazgatás cselekményei, aktusok Már sokat tudunk róla Tevékenységfajták elemzése A közigazgatás eszközrendszere tevékenység-fajtánként különböző jogi és nem jogi eszközöket igénybe vesznek Jogviszonyok jogi tények jogviszony létrehozása, módosítása, megszüntetése A közigazgatás eszközrendszerének a vizsgálata – jogi megközelítésben Jelentősége – az egyes aktustípusok jogi rezsimjének feltárása Meghatározza a szabályozás sajátosságait A jog alkalmazásának jellemzőit – pl.: a jogorvoslás lehetőségét

4 A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai - Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? -Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? -Mi a cselekmény tartalma? -Milyen jogi jellemzői vannak?

5 A közigazgatás cselekményei Cselekmények 1.Tényleges cselekmények 2.Aktusok Tényleges cselekmények – önmagukban jogi hatásuk nincs, de rendszerint szorosan kapcsolódna az aktusokhoz, azok kibocsátását, érvényesítését segítik elő Döntés-előkészítési cselekmények Ügyviteli cselekmények Igazgatási cselekmények Reálcselekmények Materiális cselekmények Aktusok a közigazgatás jogi hatás kiváltására irányuló cselekményei Változást idéznek elő a jogalanyok jogainak, kötelezettségeinek állományában Jogviszonyokat alakítanak – létrehoznak/módosítanak/megszüntetnek

6 Az aktusok fajtái normativitásuk szerint Normatív aktus – általános magatartási szabály Címzettek köre: nagyszámú, előre nem látható folyamatosan, illetőleg rendszeresen visszatérően tanúsítandó magatartást ír elő 1.Jogszabályok 2.Közjogi szervezetszabályozó eszközök – normatív határozatok, normatív utasítás Egyedi aktus (individuális aktusok) Meghatározott címzettnek szól Egyszeri végrehajtással érvényesül Konkrét jogviszonyok alakítása

7 Egyedi (individuális) aktusok jogágak szerint Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok Közigazgatási jogi aktusok Pénzügyi jogi Nemzetközi jogi Munkajogi Polgári jogi

8 Közigazgatási jogi aktusok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint Kétoldalú aktusok Egyoldalú aktusok Közigazgatási szerződések Hatósági szerződés

9 A közigazgatás kétoldalú aktusai, a polgári jogi és a közigazgatási jogi szerződés Polgári jogiKözigazgatási jogi RendeltetésA közigazgatási szerv, mint polgári jogalany saját szükségleteinek kielégítése Közfeladat megoldása Jogalanyok viszonyamellérendeltségMellérendeltség, de a közigazgatási szervnek többletjogosítványai vannak A szerződés tartalmaA felek akaratnyilatkozata + Ptk A felek akaratnyilatkozata + közigazgatási jog (Ptk. háttérszabály) Jogérvényesítés módjaBíróság – Pp.közigazgatási szerv egyoldalú aktusa Bíróság - Pp

10 Egyoldalú közigazgatási jogi aktusok A közigazgatás működése során kiadott aktusok 1.Hierarchikus, irányítási aktusok Utasítás Határozat Aktus-felülvizsgálat 2.Belső igazgatási aktusok Utasítás Határozat 3.Törvényességi felügyeleti aktusok Aktus-felülvizsgálati Eljárást kezdeményező aktusok 4.Együttműködési aktusok Közhatalmi Hatósági aktusok 1.Hatósági döntés Határozat, végzés 2.Szakhatósági hozzájárulás 3.Hatósági intézkedés 4.Eljárást kezdeményező aktusok

11 Az aktusok joghoz kötöttsége, hibás aktusok

12 Az aktusokkal szemben támasztott érvényességi követelmények 1.Jogi követelmények a)Általános jogi követelmények Minden aktus jogi érvényességi kellékei b)Speciális jogi követelmények Csak egyes aktusokkal, aktustípusokkal szemben előírt követelmények (pl.: hozzájárulás, jóváhagyás, határozatképesség, speciális alakszerűség, stb.) 2.Alkalmassági követelmények Célszerűség, egyértelműség, világosság, célszerűség hatékonyság, eredményesség, stb.

13 Általános jogi követelmények 1.Az aktuskibocsátó közigazgatási szerv jogképessége a)Felhatalmazás közigazgatási feladatok ellátására b)Hatáskör, illetékesség c)Joghatóság 2.Jogszerűség Az aktus tartalmának az anyagi jogi szabályoknak való megfelelése 3.A jogban szabályozott eljárási rend betartása 4.Az akarat valódisága 5.Tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon 6.Közlés

14 Az aktusok joghoz kötöttsége 1.Mennyire határolja be a jog a közigazgatási aktus tartalmát? 2.Két véglet a)Teljesen kötött aktus – csak egyféle aktust hozhat a közigazgatás Előnye – kiszámítható, ellenőrizhető Hátránya – kazuisztikus szabályozás, nem ad lehetőséget egyéni körülmények értékelésére Alanyi jogokat, kötelezettségeket szabályoz ilyen módon a jog b)A közigazgatás szabad belátására bízza a döntést A közigazgatás az adott szituációnak legmegfelelőbb, leghatékonyabb döntést hozhatja meg Nem kiszámítható és nem ellenőrizhető 3.A két véglet között – mérlegelési jogkör biztosítása

15 Szabad belátás - diszkrecionális jogkör 1.XIX.-XX. sz. első fele – rendészeti igazgatás 2.Praeter legem – jogszabályi rendelkezések hiányában 3.Contra legem – jogszabállyal ellentétes 4.Bianco felhatalmazás alapján kiadott aktus 5.XX. sz. második fele – jogállamiság tartalmi eleme a közigazgatás joghoz kötöttsége – a korábbi értelemben vett diszkrecionális jogkör ellentétes a jogállamiság követelményével 6.Kivételesen – rendkívüli állapot, katasztrófa helyzet – alkotmányos felhatalmazás alapján lehetőséget kap a közigazgatás contra legem, praeter legem aktusok kibocsátására 7.Megváltozik a fogalom tartalma – a nagyon széles mérlegelési jogkör – diszkrecionális mérlegelés

16 Mérlegelési jogkör 1.Több egyaránt törvényes döntési lehetőséget biztosít a közigazgatásnak a jogi szabályozás 2.Milyen módon ad a jog mérlegelési jogkört a)A norma hipotézise – nincs hipotézise a normának, határozatlan jogfogalmat tartalmaz, b)A diszpozíció - -hat,-het; keretszabály, diszjunktív diszpozíció 3.A mérlegelési jogkör terjedelme a különböző tevékenységfajtákban különböző a)A közigazgatási rendszeren belüli igazgatás fajtákban – széles mérlegelési jogkör – gyakori a kategórikus normával való szabályozás b)Hatósági tevékenységben erős jogi kötöttség – kivételes a diszkrecionális mérlegelési jogkör

17 Méltányosság 1.A kontinentális jogrendszerekben, ahol erős a közigazgatás külső igazgatási tevékenységének joghoz kötöttsége – állandóan jelenlevő jogalkalmazói igény – ahol a jog előírásai túl merevek, egyes egyedi ügyekben az ügyfelek számára indokolatlanul hátrányos döntéshez vezetnek 2.A jog előírásaitól az ügyfél javára eltérő döntés lehetősége 3.Jogalkotói vagy jogalkalmazói méltányosság? a)Jogalkotói méltányosság- jogszabály mondja meg, hogy az általános szabályoktól, mely feltételek megléte esetén és milyen mértékben lehet eltérni b)Jogalkalmazói méltányosság – a jog általános felhatalmazást ad, a jogalkalmazó maga dönti el, hogy mely ügyekben, mely szabályoktól és milyen mértékig tér el az ügyfél érdekében 4.Communis opinió – jogalkotói méltányosság – az Áe., Ket. kísérletek megbuktak – diszkriminatív jogalkalmazási gyakorlathoz vezet.

18 Hibás aktusok 1.Hibás aktus – valamely jogi vagy alkalmassági követelménynek nem felel meg 2.Aktushiba a)Lényeges – az aktus nem alkalmas jogi hatás kiváltására - érvénytelen b)Lényegtelen hiba – nem érinti az aktus jogi hatását 3.Érvénytelen aktusok a)Semmis aktusok – súlyos, lényeges hiba, ami nem orvosolható, meg kell semmisíteni a)Nem létező – keletkezésüktől fogva érvénytelenek b)Megsemmisítendő – mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult szerv meg nem semmisíti b)Orvosolható aktusok

19 Semmis aktusok 1.Semmisségi okok A közigazgatási szerv jogképességének (közigazgatási jogkör, hatáskör, illetékesség, joghatóság) hiánya Az aktus lehetetlenre irányul Bűncselekmény, a tartalma, vagy kibocsátása bűncselekmény következménye Akarati hibában szenved az aktus 2.A semmisség tételes jogi megközelítése – másként alakul az egyes tevékenységfajtákban a)Normatív aktusok – alkotmányellenesség – megsemmisítendő b)Hatósági aktusok – törvényességi vélelem – megsemmisítendő c)Közigazgatáson belüli aktusok – nem létező aktusok – végrehajtás megtagadásának lehetősége d)Közigazgatási szerződések – Ptk. semmiségi okok – bárki hivatkozhat rá

20 Orvosolható aktusok 1.Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne 2.Az orvoslás módjai: a)Kijavítás – név-, szám-, egyéb elírás, számítási hiba b)Kiegészítés – valamely jogban előírt, vagy az ügy szempontjából lényeges kérdésben nem rendelkezett c)Reformáció – módosítás, megváltoztatás

21 A puding próbája A rendőr előállítja a személyazonosságát igazolni nem tudó személyt A népegészségügyi hatóság engedélyezi a kórház működését A kormányhivatal építési korlátozás miatt korlátozási kártalanítást állapít meg A gyámhivatal engedélyezi a kiskorú örökbefogadását A városi képviselő-testület megállapítja a helyi építésügyi szabályzatot A polgármester szerződést köt a községháza felújítási munkálatainak elvégzésére a kivitelezővel A jegyző telekadót vet ki K.J.-re A helyi önkormányzat megállapodást köt intézményi társulás létrehozására A polgármesteri hivatal ügyintézője iktatja a beérkezett ügyiratot A miniszterelnök kinevezi a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat A megyei rendőrfőkapitány parancsot ad a megye területén a fokozott közúti ellenőrzésre

22 A puding próbája A környezetvédelmi főfelügyelőség megsemmisíti a környezetvédelmi felügyelőség jogszabálysértő bírságoló határozatát A kormányablak személyazonosító igazolványt állít ki A járási hivatal földügyi hatóságkánt eljárva jelzálog-jogot jegyez be az ingatlan- nyilvántartásba Az anyakönyv-vezető bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe A halotti anyakönyvet vezető anyakönyv-vezető értesíti az ügyfél haláláról a születési anyakönyvet vezető anyakönyv-vezetőt A polgármester kiutasítja a képviselő-testület üléséről az ülés rendjét megzavaró polgárt A kisajátítási előadó kiutasítja a tárgyalásról a tárgyalás rendjét zavaró ügyfelet A munkavédelmi felügyelő a munkavédelmi felszerelés használatára kötelezi a dolgozót. A polgármester falugyűlést hív össze a köztársasági elnök dönt községgé nyilvánításról

23 A puding próbája A Budapesti Ügyvédi Kamara elutasítja dr. K.G.B. tagfelvételi kérelmét. Tokaj hegyközség közgyűlésemegalkotja a hegyközség alapszabályát. B. város önkormányzata szeptember 1-től köznevelési megállapodást köt a Gyermekmosoly Alapítvánnyal óvoda működtetésre. G. község önkormányzata szerződést köt a Zár-lak Vagyonvédelmi Kft.-vel a községi strand éjszakai őrzésére. T. város polgármestere testvérvárosi megállapodást köt a romániai K. város polgármesterével. Az Emberi Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára közigazgatási egyeztetésre hívja meg az érintett minisztériumok képviselőit a foglalkozási rehabilitációról szóló kormány-előterjesztésről. A rendőr kórházba szállítja a bódult állapotban lévő J.I-t. Az anyakönyvvezető a házasságkötési eljárásban házastársakká nyilvánítja H.I-t és D.G-t.

24 A puding próbája A rendőr elszállíttatja a tilosban parkoló személygépkocsit. A vízirendőrség helyszíni szabálysértési bírságot szab ki tiltott helyen fürdőzés miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a CBA Kft. Élelmiszerüzletében a mérlegek hitelességét. A tűzvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását adja idősek otthona épületének használatba vételi engedélyezése során. Az emberi erőforrás miniszter kinevezi az országos tiszti főorvost. A Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdasági Igazgatóságának gépjármű főelőadója elkészíti a gépkocsivezetők ügyeleti beosztását, és azt közli a gépkocsivezetőkkel. Az egészségbiztosítási szerv finanszírozási szerződést köt a Z. megyei kórházzal. A városi gyámhivatal feljelentést tesz B.B. kiskorú veszélyeztetése miatt.

25 A közigazgatási jog helye a jogrendszerben

26 A közigazgatási jog sajátosságai I. Alkotmányos alapja [Alaptörvény B) cikk]  a jogállamiság elve  A közigazgatás joghoz kötöttsége A közigazgatás cselekvése előre látható és kiszámítható legyen, a társadalmi viszonyokba közhatalom birtokában beavatkozó közigazgatási szervek a jog által szabályozott - szervezeti keretek között - eljárási rendben - és az anyagi jog által megszabott korlátok között gyakorolják hatáskörüket. Rendeltetése  a jog eszköz - előírja azokat a közérdekű célokat, közfeladatokat, amelyek érdekében a közigazgatás beavatkozása szükséges, meghatározza a beavatkozás jogi eszközeit  korlát – védelmet nyújt az igazgatottaknak a közigazgatás indokolatlan, önkényes beavatkozásával szemben

27 A közigazgatási jog sajátosságai II. Mennyiségileg és a szabályozott társadalmi viszonyok körét tekintve a legszerteágazóbb, legkiterjedtebb ága a jogrendszernek Szabályozási köre túlterjed a közigazgatáson, szabályozási körébe tartoznak azok a társadalmi viszonyok is, amelyeket a közigazgatás felügyelete, ellenőrzése alá helyez a jog pl.: Kresz Változékony, nagy a politikától való függősége A szabályozás szükségessége akkor merül fel, ha meghatározott életviszonyokat a közigazgatási beavatkozás útján is befolyásolni kíván az állam. Nincs olyan kijegecesedett dogmatikai rendszere, mint más jogágaknak.

28 A közigazgatási jog, mint jogág A közjog része A jogágak elhatárolása - a szabályozás tárgya, és a szabályozás módszere alapján. A közigazgatási jog szabályozási tárgya: Maga a közigazgatás, a közigazgatás tevékenysége során létrejövő társadalmi viszonyok Azoknak a társadalmi viszonyok, amelyeket a közigazgatás ellenőrzése alá helyez az állam A közigazgatási jog szabályozza: - a közigazgatási szervek feladatát és hatáskörét - a közigazgatás szervezetét - eljárását - a jogalanyok jogait és kötelezettségeit, amelyeket a közigazgatás érvényesít

29 A közigazgatási jog szabályozási tárgykörei Anyagi jogi és az eljárásjogi, szervezeti jogi normák egy jogágon belül Közigazgatási anyagi jog A közigazgatás által befolyásolt társadalmi viszonyokat A jogalanyok (természetes személyek, szervezetek) magatartási szabályait, jogait, kötelezettségeit A közigazgatási szervek milyen eszközökkel avatkozhatnak be, milyen feltételek mellett, milyen döntéseket hozhatnak Közigazgatási eljárásjog Azokat a cselekvéseket szabályozza, amelyeket a közigazgatási szervek az anyagi jog érvényesítése érdekében, a döntések előkészítése és végrehajtása érdekében végeznek évi CXL. törvény - Ket. – számos speciális eljárási szabály Szervezeti jog a közigazgatási szervezetrendszert szabályozó normák összessége Közszolgálati jog

30 A közigazgatási jog szabályozási módszere Általános sajátosságok Valamennyi jogviszony kapcsolatos a közigazgatás tevékenységével Érvényesítése során a közigazgatás hatalmi pozícióban van A közigazgatási jog normái feltétlen érvényesülést kívánó normák Érvényesülését közigazgatási jogi felelősség, közigazgatási szankciórendszer biztosítja Jogalkalmazással érvényesülő és ex lege szabályozás Új eszközök és szabályozási módok Együttműködési kapcsolatok – igazgatottakkal való megállapodás, szerződés Ezek tartalmát nem kizárólag a jogalanyok akarata, hanem a közigazgatási jog is szabályozza, amelynek érvényesítése a szerződésben kötelező Nem mentesül a közigazgatás a feladat ellátásáért, hatásköre gyakorlásáért viselt felelőssége alól

31 A közigazgatási jog és más jogágak viszonya I. Alkotmányjog Alapjogág – Alaptörvény – hatalomgyakorlás rendszerét, a jogrendet, a polgárok és az állam viszonyának alapvető szabályait, az alapjogokat Szakjogág – e körbe tartoznak azok a normák is, amelyek az államhatalom szerveinek jogállását, működését az alapjogok gyakorlásának szabályait megállapítják A közigazgatás e keretek között szabályoz Büntetőjog Az egész jogrendszert védi, a társadalomra veszélyes, a társadalmi, gazdasági, állami rendet súlyosan sértő, mások jogait sértő vagy veszélyeztető magatartásokat rendeli büntetni Az állam büntetőhatalmának érvényesítését szolgáló eszközrendszert határozza meg Bűnfelelősség az alapja Csak törvény szabályozza, érvényesítése kizárólag bíróságok útján büntető eljárásban A közigazgatási szankciórendszer a közigazgatási jog érvényesítését szolgálja Törvényen kívül Kormr. és önkormányzati rendelet is statuálhat Alapja nem a bűnfelelősség Közigazgatási szervek közigazgatási eljárásban alkalmazzák Határterület – szabálysértési jog

32 A közigazgatási jog és más jogágak viszonya Magánjog Magánszemélyek, magánszervezetek magánérdekeinek érvényesítésével kapcsolatos tartársadalmi viszonyokat – alapvetően vagyoni viszonyokat - szabályozza, A jogalanyok egyenjogú, egyenrangú jogi helyzetben vannak, maguk alakítják jogviszonyaikat Diszpozitív szabályozás Reparatív szankciók A közigazgatási jog – a közigazgatás és a polgárok, a társadalom szervei közötti társadalmi viszonyokat rendezi a közérdekek érvényesítése érdekében A közigazgatási szerv a jogviszonyokban hatalmi pozicióban van Feltétlen érvényesülést igénylő szabályozás Represszív szankciók Vegyes szakjogok – pénzügyi jog, földjog Jogterületek

33 A közigazgatási jog forrásai I.  Alaptörvény  Jogszabályok – Alaptörvény T) cikk (2) bek  Törvény  Kormányrendelet  Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete  Miniszterelnöki rendelet  Miniszteri rendelet  Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete  Önkormányzati rendelet  Közjogi szervezetszabályozó eszközök  Normatív határozat – testületi szervek  Normatív utasítás – egyszemélyi felelős vezetés alatt szervek  Kifutó jogforrás – törvényerejű rendelet  Különleges jogrend – HT rendelet(rendkívüli állapot), KE rendelet (szükségállapot)

34 A jogalkotást szabályozó jogszabályok Alaptörvény: S)-T) cikkek, jogforrások hierarchiája évi CXXX. törvény a jogalkotásról (2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról; évi CXIII.tv. a honvédelemről III. rész, Mötv.) évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

35 A közigazgatási jog forrásai II. – EU jog Elsődleges jogforrások: -alapító szerződések -az alapító szerződéseket módosító szerződések -csatlakozási szerződések (Az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét ld. EU Hivatalos Lapja márc ,évi CLXVIII. tv.) Másodlagos jogforrások= az EU intézményei által alkotott jog A)Kötelező erejű -rendelet -irányelv -határozat B) Nem kötelező -vélemény -ajánlás C) EU Bíróság döntései

36 A jogalkotó hatáskörök terjedelme I. Ogy. – a törvényhozó hatalom, minden szabályozást igénylő kérdésben alkothat törvényt – nem lehet alaptörvény- ellenes Kizárólagos törvényhozási tárgyak (pl.:) alapjogok szabályozása, alkotmányban szabályozott szervek jogállásának szabályozása A jogalkotás rendje Sarkalatos törvények problémája egyes alapjogok szabályozása pl.: információs jogok, adatvédelem, vallásszabadság, stb. egyes szervek – rendőrség, honvédség, AB, helyi önkormányzatok a 2/3-os szabályozás követelménye az AB gyakorlatában

37 A jogalkotó hatáskörök terjedelme II. A jogforrások hierarchiája Az EU jog elsőbbsége és közvetlen alkalmazása Korm. – eredeti jogalkotó hatáskör – korlátai: nem alkothat rendeletet a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében, nem lehet törvénnyel és az Alaptörvénnyel ellentétes MNB elnöke - csak az MNB-ról szóló évi CXXXIX. törvényben meghatározott körben, törvénnyel és az Alaptörvénnyel nem lehet ellentétes Korm. tagja – feladatkörében végrehajtási jogot alkot, nem lehet ellentétes tv.-vel, Kormr.- el, az MNB elnökének rendeletével Önálló szabályozó szervek vezetője – törvényben meghatározott körben végrehajtási jogot alkot, nem lehet ellentétes tv.-vel, Kormr.-el, miniszteri rendelettel,az MNB elnökének rendeletével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, évi CLXXXV. tv. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – évi XXII. tv. önkormányzat – partikuláris jog - eredeti jogalkotó hatáskör – nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal

38 A közigazgatási jog jogforrási szerkezete A közigazgatás egészét érintő szabályozás -Szervezeti alaptörvények (pl. Ksztv; Mötv.; Tftv.) - Közszolgálati jog (Kttv.) -Általános (hatósági) eljárási törvény (Ket.) -Általános közigazgatási szankciórendszer: szabálysértési kódex Ágazati szabályozás Ágazati törvények /EU jog + végrehajtási rendeletek: Korm.r. / min. r./ ök. r. Tárgya: -ágazat szervei -ágazati anyagi jogi szabályok -speciális eljárási szabályok +

39 A közigazgatási jogi norma A jogi norma fogalmi jellemzői Kétféle megközelítés: Jogi norma = jogszabály Jogszabály eltérő fogalmat takar - egy aktusban kibocsátott normacsoport Jogi norma Jogalkotásra jogosult állami szerv adja ki Általánosan meghatározott címzettekhez szól Magatartási szabály a címzettek számára folyamatosan, vagy rendszeresen tanúsítandó magatartást ír elő A jog alapegysége – önálló érvényesülésre képes magatartási szabály

40 A közigazgatási jogi normák fajtái I. Tartalmuk szerint: Anyagi jogi normák Feladatkitűző Hatáskört megállapító Jogalanyok jogait, kötelezettségeit megállapító Szankcionáló normák Alaki jogi Szervezeti normák Eljárási normák Hatósági eljárási Belső eljárási Ügyrendi ügyviteli

41 A közigazgatási jogi normák fajtái II. Funkciójuk szerint: Jogosító Kötelezést tartalmazó Tiltó A szabályozott magatartás természete szerint: Naturális viszonyrendszert szabályozó Statuáló normák Szerkezetük szerint: Hipotetikus Kategorikus

42 A közigazgatási jogi normák fajtái III. A magatartási szabály kötőereje szerint: Parancsoló Megengedő A közigazgatási szerv joghoz kötöttsége szerint: Kogens Mérlegelést engedő A normaszerkezet sajátosságai Egyszerű hipotézis, diszpozíció Összetett hipotézis, diszpozíció – konjunktív diszjunktív

43 A közigazgatási jogi normák érvényesülése A jogérvényesülés módjai a hatósági jogviszonyokban: önkéntes jogkövető magatartással – hatósági felügyelet Jogalkalmazás útján érvényesülő normák Szervezetirányítási jogviszonyokban Feladatteljesítéssel való jogérvényesítés Jogilag kötetlen egyedi aktusokkal való jogérvényesítés

44 Feladatok jogforrástanra, normára A puding próbája II.

45 Jogforrástani feladatok I. 2. Az EMMI jogi főosztályának vezetőjeként milyen szintű jogszabályt készít elő, ha az a feladat, hogy meghatározza a járási hivatal gyámhivatali előadóinak képesítési előírásait? 3.Az építési ügyekért felelős minisztérium jogi főosztályának vezetőjeként milyen jogszabályt készít elő, ha az a feladat, hogy jogszabályban megtiltsa a Balaton parti települések belterületi határainak növelését? 4. A fővárosi főpolgármester az ingatlanspekuláció letörése érdekében szükségesnek látná a főváros területén az ingatlan értéknövekedési adó bevezetését. Milyen színtű jogszabály előkészítését kell kezdeményeznie? 5. A munkaügyekért felelős minisztérium jogi főosztályának vezetőjeként milyen szintű jogszabályt készít elő, ha az a feladat, hogy a karácsonyi ünnepek miatt át kell rendezni a munkanapokat ? 6.A BM jogi főosztályának vezetőjeként milyen szintű jogszabályt készít elő, ha kötelezően ellátandó önkormányzati feladattá kívánja tenni a csatornázást? 7. Az IM jogi főosztályának vezetőjeként milyen szintű jogszabályt készít elő, ha újra kívánja szabályozni a büntetés nyilvántartást? 9. A községi önkormányzat engedélyhez kívánja kötni a község területén az ingatlanvásárlást illetőleg a letelepedést. Alkothat-e rendeletet e tárgyban?

46 Jogforrástani feladatok II. 10. Városi önkormányzat rendeletben tiszteletdíjat állapít meg a bizottságok nem képviselő tagjai számára? Megteheti-e? 11.Megállapíthatja-e az önkormányzat rendeletében az önkormányzati lakások bérleti díját? 12. Önkormányzat rendeletben szabályozza a település területén működő mozik belépti díját. Van-e joga erre? 13. Milyen jogi formában lehet rendelkezni a pénzintézetek, bankok által kötelezően alkalmazandó kamatlábak mértékéről? 14. Az oktatásért felelős miniszter normatív utasításban adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő valamennyi iskola és felsőoktatási intézmény számára. Jogszerű-e a normatív utasítás? 15. Az IM törvényelőkészítő főosztályának vezetőjeként milyen szintű jogszabályt készít elő, ha az a feladat, hogy szabályozza közigazgatási perrendtartást? 16. A Kormány megítélése szerint szükségessé vált egy Felsőoktatási és Tudományügyi Minisztérium létrehozása. Milyen szintű jogszabályt kell alkotni erről? 17. A Kormány megítélése szerint szükségessé vált egy, az építési ügyekért felelős miniszter alá rendelt Állami Építészeti Hivatal létrehozása. Milyen szintű jogszabályt kell alkotni erről?

47 Jogforrástani feladatok III. 18. A községi önkormányzat a fenntartási költségek emelkedése miatt tandíjat kíván bevezetni a községi általános iskolában. A szülők ezt vállalják, ezért rendeletében félévenként 500,- Ft tandíjat állapít meg minden diák után. Jogszerű-e a rendelet? 19. A községi önkormányzat 600,-Ft/m 2 telekadó fizetési kötelezettséget állapított meg rendeletében. Jogszerű-e a rendelet? 20. Adhat-e ki jogszabályt a kormánymegbízott? 21. Adhat-e ki normatív határozatot a fővárosi főpolgármester? 22. Kikre nézve tartalmazhat rendelkezést a kormánymegbízott normatív utasítása?

48 Közigazgatási jogviszonyok

49 Témakörök 1.A közigazgatási jogviszonyokról általában 2.A közigazgatási jogviszonyok fajtái 3.Irányítási jogviszonyok 4.Hatósági jogviszonyok 5.Mellérendeltségi jogviszonyok 6.Atipikus jogviszonyok 7.Jogviszonyok a közigazgatási rendszerben 8.A közigazgatási szervek más jogág által szabályozott jogviszonyai

50 A közigazgatási jogviszonyok általános jellemzői Fogalma: a közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszony Alanyai: Az egyik alany mindig közigazgatási szerv, vagy közfeladatot ellátó szerv A másik alany lehet természetes személy, jogi személy, állami, társadalmi szerv Feltétele - jogképesség Tárgya: a jogalanyok magatartása/működése Tartalma: jogok, kötelezettségek összessége Keletkezése, módosulása, megszűnése: jogi tények hatására: - a közigazgatási szervek aktusai, - a jogviszony másik alanyának akaratlagos cselekményei, - események

51 A közigazgatási jogviszonyok típusai 1.Milyen közigazgatási tevékenység gyakorlása során jönnek létre: 1.Hatósági jogviszonyok 2.Irányítási-felügyeleti jogviszonyok 3.Együttműködési, koordinációs jogviszonyok 2.A jogviszony alanyai közötti kapcsolatok szerint: 1.Szuprematív jogviszonyok 2.Mellérendeltségi jogviszonyok 3.A jogviszonyban realizálódó normák szerint: 1.Anyagi jogviszonyok 2.Eljárási jogviszonyok 4.Időtartamuk szerint: 1.Egyszeri, időleges 2.Folyamatos, tartós

52 Irányítási jogviszonyok Fogalma: két közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti, jogilag intézményesített viszony, melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított meghatározó befolyásolására. Jellemzői: szuprematív jogviszony – alapja az igazgatási hatalom a jogviszony alanyai a jogviszony tárgya: az irányított befolyásolt tevékenységi körei tartalma: irányítási jogosítványok tartós jogviszony

53 Az irányítási jogviszony alanyai Irányító Közigazgatási szerv Államigazgatási szerv Közigazgatási szerv Irányított Közigazgatási szerv Rendvédelmi szervezet Közszolgáltató költségvetési szerv (közintézet)

54 Az irányítási jogviszony tárgya: az irányított szerv tevékenysége Szakmai tevékenység: az irányított szervezet rendeltetése, alapfeladata(i) Szervi tevékenység: a szervezetszerű működéshez kapcsolódó feladatok (pl. személyzet, vezetés kialakítása, gazdálkodás, belső szervezeti felépítés stb.)

55 Az irányítási jogviszony tartalma Az irányító szerv jogosítványai Jogi eszközök (irányítási aktusok) - normatív aktusok -konkrét utasítás -egyedi döntés -aktusfelülvizsgálat Nem jogi eszközök (jogilag szabályozottak lehetnek!!) -ellenőrzés -instruálás -információk átadása Az irányított kötelezettségei és jogai - Utasításoknak való engedelmesség; - (ha van) megosztott döntési jogkörökben: véleményezési, egyetértési jog - felszólalási jog, szignalizációs jog

56 Az irányítási jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése Keletkezés: az irányító és az irányított szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján) történő létrehozása és közöttük az irányítási kapcsolat jogi intézményesítése Folyamatosan fennálló jogviszony: az irányító bármikor gyakorolhatja jogait Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi szabályozás változása következtében

57 A hatósági jogviszonyok Fogalma: a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) -TŐLÜK FÜGGETLEN személyekkel, ill. szervezetekkel (ügyfelekkel) szemben fennálló, -közhatalmi jellegű jogviszonya, melynek -célja az általánosan kötelező jogszabályok érvényesítése, -egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

58 A hatósági jogviszonyok jellemzői Szuprematív jogviszony – alapja a közhatalom Alanyai Hatóság – hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerv, Ügyfél – természetes személy, szervezet Fajtái: Eljárási jogviszony Anyagi jogi jogviszony Tartalma: Eljárási jogviszony – Ket., különös eljárási szabályok Anyagi jogi jogviszony – anyagi jogszabályok, a hatóság határozata

59 A hatósági jogviszony jellemzői II Tárgya: Eljárási jogviszony – a hatóság döntése Anyagi jogi jogviszony – az ügyfelek meghatározott magatartása Keletkezése, módosulása, megszűnése: Eljárási jogviszony – az ügyfél jognyilatkozata, a hatóság aktusa Anyagi jogi jogviszony – a hatóság aktusa

60 Mellérendeltségi, koordinációs jogviszonyok 1.Közigazgatási szervezeti rendszeren belül eseti együttműködése közigazgatási jogi aktus kibocsátásában vagy cselekmény végzésében intézményesített, tartós együttműködés - helyi önkormányzatok társulásai - együttműködési megállapodások közig. szervek között 2.A külső igazgatásban leggyakoribb formája tartós együttműködés valamely közszolgáltatás nyújtására ez is lehet eseti jellegű – pl. közös rendezvények, meghatározott tevékenység támogatása

61 Mellérendeltségi jogviszony jellemzői Alanyai: Közigazgatási szervek közigazgatási szervek magánszemélyek szervezetek Tárgya: jogszabályban vagy jogszabály alapján, a felek által megállapodásban szabályozott tevékenységek Tartalma: felek megállapodása: kölcsönös jogok és kötelezettségek, de a tartalmat jogszabály részletezheti Keletkezés, módosítás, megszűnés: a tartós együttműködés esetén a felek két/többoldalú aktusával, közigazgatási szerződéssel

62 Atipikus jogviszonyok Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszonyok a közigazgatási rendszeren belül, illetőleg az állami feladatvállalás körébe tartozó szervezetek felé autonómiával rendelkező szervek felett – közhatalom birtokában gyakorolt tevékenység A jog megosztja a felügyeleti jogosítványokat a közigazgatás és a bíróság között Közjogi közintézeti jogviszonyok A közintézet és a szolgáltatásait igénybevevők közötti jogviszonyok A közigazgatási szervek, közfeladatot ellátó szervek, más közjogi szervek belső igazgatása körében létrejövő jogviszonyok jogviszonyok a közigazgatási jog és a munkajog határán

63 Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszonyok alanyai 1.megyei/fővárosi kormányhivatal  helyi önkormányzatok  kisebbségi önkormányzatok  Térségi fejlesztési tanácsok 2.Központi államigazgatási szervek  Köztestületek  Nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége  Nem állami közoktatási intézmények 3.Jegyző/főjegyző  Társasházak

64 Törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszony tárgya A felügyelt/ ellenőrzött szerv szervezete, működése, döntései – csak törvényességi szempontból Nem terjed ki: a bírósági előtti eljárásban felülvizsgálható döntésekre (pl. egyedi munkajogi döntések, önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések)

65 Felügyeleti jogosítványok Ellenőrzés + a normasértést kiküszöbölő, vagy/és szankcionáló jogi aktusok: Jogi jellegük szerint: - egyedi döntések/ - aktusfelülvizsgálati aktusok/ - intézkedések Tartalmuk szerint: kötelező/ szankcionáló/ eljárást kezdeményező

66 A törvényességi ellenőrzési, felügyeleti jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése Keletkezés: a jogviszonyban álló két szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján) történő létrehozása és közöttük a felügyeleti/ellenőrzési kapcsolat jogi intézményesítése Folyamatosan fennálló jogviszony, de a felügyelő/ ellenőrző szerv cselekvését mindig a felügyelt/ellenőrzött konkrét cselekvése/ mulasztása váltja ki. Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi szabályozás változása következtében

67 Közjogi közintézeti jogviszonyok Alanyok: közszolgáltató kv. szerv – igénybe vevő Tárgya: (ált.) humán közszolgáltatás Tartalma: a szolgáltató és az igénybe vevő jogai, kötelezettségei Keletkezés, megszűnés: egyoldalú közhatalmi/intézet aktus vagy/és a felek megállapodása (lehet ráutaló magatartás is) Nem minden közszolgáltatás közjogi szabályozású; (tipikus: tartós intézeti jogviszonyok, pl. tanulói, hallgatói jogviszony)

68 Közigazgatási szerven ill. közfeladatot ellátó egyéb közjogi szerveken belüli jogviszonyok Közigazgatási szervek Tipikus: kormánytisztviselői, köztisztviselői jogviszony Egyéb: állami vezetői jogviszony polgármesteri jogviszony választott képviselői jogviszony (kiv.: munkaviszony/közalkalmazotti jv.) Köztestületek: tagsági viszony Közszolgáltató költségvetési szervek: ált.: közalkalmazotti jogviszony (kiv.: munkaviszony)

69


Letölteni ppt "Közigazgatási aktus, jog, jogforrások, jogviszony Levelező tagozat 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések