Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakmai nap Fókuszban: a képzési program Válaszadó: Csányi Róbert, az FSZB elnöke Moderátor: Pádár Tivadar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakmai nap Fókuszban: a képzési program Válaszadó: Csányi Róbert, az FSZB elnöke Moderátor: Pádár Tivadar."— Előadás másolata:

1 Szakmai nap Fókuszban: a képzési program Válaszadó: Csányi Róbert, az FSZB elnöke Moderátor: Pádár Tivadar

2 1. Az FSZB levél (minek tekinthető?) jogszabály értelmezésének az engedélyezési/ellenőrzési szakértői munkára vonatkozó útmutatónak? előminősítést végző szakértőknek szóló ajánlásnak, javaslatnak annak érdekében, hogy a képzési programok magasabb színvonalú kidolgozottságot érjenek el? Az FSZB levél figyelemfelhívás és ajánlás, hogy az előminősítő szakértő magasabb színvonalon végezze a munkáját. Előminősítőként a törvényességi feltételekkel összhangban és azokon túl a szakmai szempontokat is figyelembe kell venni. 2

3 2. Az FSZB levél (ellenőrzés vs. előminősítés) Az FSZB levél utolsó bekezdése szerint az abban foglaltak követelményekként értelmezendőek, amelyeknek érvényesülniük kell? A levélben leírt követelmények teljesülésének vizsgálata a helyszíni szemlék (engedélyezés, ellenőrzés) során is elvárás ? Szolgálhat-e az FSZB levele hivatkozási alapként? Nem megfelelőség felvétele lehetséges-e ez alapján? A helyszíni szemle és az ellenőrzés jogszabályi megfelelőséget vizsgál. Ha például csak jogszabályi hivatkozás van egy képzési programban, akkor az még nem „jogellenes” nem megfelelőséget az (ellenőr) szakértő törvényességi feltétel nem teljesülése esetén vehet fel. A két szakértői szerepkör elkülönül: – Hivatal által kirendelt szakértőként, nem elsődlegesen szakmai szemmel nézzük a dolgokat, hanem alapvetően jogszabályi megfelelőségeket vizsgálunk. – Előminősítő szakértőként (lásd előző kérdés) a jogszabályi feltételeken túl (és azzal összhangban) egyéb szakmai szempontrendszert is lehet érvényesíteni. Leegyszerűsítve a helyszíni szemle/ellenőrzés a forma, az előminősítés a forma és a tartalom. 3

4 3. Az FSZB levél (életbe lépés) A főoldalon megjelent FSZB levélen nincs dátum. Mikortól lépnek életbe a levélben foglalt ajánlások? Mivel a szövegben utalás van arra, hogy a „jövőben” a szakértő kollegák fokozottabb figyelmet fordítsanak a felvetett kérdésekre, ajánlatos lenne a levelet a megjelenés dátumával ellátni, mert így követhető, hogy az ajánlások mikortól veendők figyelembe. Az FSZB által megfogalmazott levél egy ajánlás, ezért kötelező „hatályba” lépése sincs, a benne foglalt ajánlások amit azért fogalmaztak meg, hogy emeljék a szakmai színvonalat, dátumtól függetlenül érvényesek, de ha érvényességi dátumot kellene keresnünk, akkor onnantól érvényesek, amióta a szakértők megkapták en a levelet. 4

5 4. Az FSZB levél (személyi feltételek – hivatkozás) Az FSZB-től kapott levél kifogásolja, hogy a képzési programok csak a jogszabályi hivatkozást tartalmazzák. Az FSZB levelében foglaltak szerint a hivatkozás alapján nem lehet tudni, hogy „valójában” milyen végzettségű oktató lesz alkalmazva. A jogszabályi követelmény betartásának követelménye miért nem tekinthető a személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó követelménynek? A képzés személyi feltételének megléte alapvető kritérium az engedély megszerzéséhez, a szakértői bizottság (pl. a helyszíni szemle alkalmával személyesen) ellenőrzi azt, és megállapítja, hogy a képző intézmény helyesen értelmezi-e a jogszabályt, megfelelő – a korm. rendeletben előírt – végzettségű oktatókkal kívánja- e a képzést lebonyolítani. Miért nem elegendő ez az eljárási mód? A képzési program a képzés terve, mely nyilvános a résztvevők számára is, akiktől nem elvárható a pontos jogszabályi ismeret. Az oktatói kör sem feltétlenül csak andragógus másoddiplomásokból áll, így elvárható, hogy azok az információk amelyek más joghelyen szerepelnek, jelenjenek meg kibontva (nem pedig hivatkozva) a képzési programban. A helyszíni szemle csak egy aspektusa a képző intézmény működésének, ami csak a szakértőknek ad információt az adott képzési programról, így nem lehet elég csak a helyszíni szemle megállapításaira támaszkodni egy résztvevők számára is nyilvános képzési program esetén. 5

6 6. Az FSZB levél (személyi feltételek – hivatkozás) Az FSZB levélben írt indok alapján és feltételezve, hogy egy adott tananyagegységet nem csak egyetlen egy fajta végzettséggel lehet tanítani (pl.: nyelvi képzések kristálytisztán megfogalmazott személyi követelményei) valószínűleg akkor se lehet majd megállapítani, hogy ki fog tanítani, ha pl. egy képzés esetében az összes lehetséges végzettséget felsorolja a képző a képzési programban, mert azokból - vélhetően - egy konkrét képzés esetében egy konkrét végzettségű oktató lesz kiválasztva. Szükséges-e alábontani? (ellenőrzési és minősítő oldalról is) A végzettségi szintek megfelelő kidolgozásánál és lebontásánál arra kell törekedni, hogy az adott képzési program tartalmához (és módszertanához) illeszkedjenek a személyi feltételek, figyelembe véve természetesen a jogszabályi minimum feltételeket. Például „A” képzési körben egy „Hulladékgyűjtő és -szállító” képzési programnál a jogszabályban meghatározott „a képzési tartalomnak megfelelő szakképzettséggel…” helyett javasoljuk „környezetvédelmi szakképzettséggel…”, a környezetmérnöki végzettség előírása pedig túlságosan konkrét. Nyelvi képzések esetében a rendeletben megfogalmazott személyi feltételek szintje elegendő lebontás. 6

7 7. Az FSZB levél (tárgyi feltételek – stabilitás) Az FSZB levelében foglaltak szerint a képzés tárgyi feltételeinek felsorolásánál is szükséges lenne felsorolni, hogy a termek pl. saját tulajdont vagy bérleményt képeznek-e, mert ebből megítélhető az intézmény gazdasági stabilitása. Miért szükséges ezt az előminősítőnek elvárnia? Az előminősítés szempontrendszere tekintetében mely szempontból vezethető le a gazdasági stabilitás kérdése (bérelt vagy saját tulajdonnal ugyanúgy megvalósítható a képzés)? A megvalósításában az oktató (személyi feltétel) a fontosabb tényező, az már kevésbé fontos (résztvevői oldalról), hogy a termek vagy az eszközök béreltek-e, amennyiben ez nem befolyásolja a képzés minőségét. Abban az esetben, ha egyértelműen tudjuk, hogy képzés saját intézményben, saját helyszínen valósul meg, vagy biztosan tudjuk, hogy bérleményben, érdemes a képzési programban feltüntetni. 7

8 8. Az FSZB levél (célcsoport) Az FSZB levél kifogásolja, hogy egyes esetekben a célcsoport meghatározása túl általános: pl. minden felnőtt. Számos esetben igaz lehet és életszerű. Milyen objektív szempont alapján lehet eldönteni azt, hogy valami túl általános vagy sem? Az előminősítőnek – ha a célcsoport meghatározása nem ütközik a megvalósíthatóság feltételeivel – van joga felülbírálni, hogy a képző intézmény kit tekint célcsoportnak? Van-e relevanciája a célnak általános nyelvi képzés esetében? A cél és célcsoport kérdésköre minden képzési körre vonatkoztatva kell értelmezni, de elsősorban a D képzési körben van hangsúlyos szerepe. A koherencia a fontos, kinek szól a képzés, hány órában, milyen feltételekkel, ahhoz kell igazítani a tartalmat, nem mindegy például, hogy az adott kompetenciafejlesztő tréning ki(k)nek szól. Nyelvi képzéseknél is lehetnek olyan kivételek, ahol speciális célcsoportnak készít programot a képző, még ha az általános nyelvi képzéseknél ennek kisebb is a jelentősége. 8

9 9. Előzetes tudásszint felmérés A résztvevő rendelkezhet olyan perifériás tudással,amit előhoz a megelőző tananyag egység feldolgozása, de aminek nincs a tudatában a képzés megkezdése előtt. Jogszabály lehetőséget biztosít-e arra, hogy egy adott modulra/tananyagegységre vonatkozó előzetes tudásmérést a képzés megkezdését követően, de még a tananyagegység megkezdését megelőzően végezze a képző intézmény és ez alapján számítson be képzési időt?(fsz. módosítással) Hogyan és hová illessze be a képzési programba ezt a képző és mit vizsgáljon a szakértő? (megvalósítás > képzési program) A Felnőttképzési törvény a résztvevő „dokumentummal nem igazolt tudásának felméréséhez” nem rendel megvalósítási időtartamot, vagy időpontot, így (bár ritka az ilyen eset) akár a képzés közben is biztosítani lehet a résztvevőnek a (jövőre vonatkozó) előzetes tudásfelmérést, beépíteni a képzési programba pedig nem kell, mert ez a képzés megvalósításának folyamatában bekövetkező „esemény”. 9

10 10. Előzetes tudásszint felmérés Amennyiben a képzésben résztvevő előzetes tudásszint felmérésen nem vett részt, de a gyakorlati tananyagegység közben már teljesíti a tananyagegység követelményeit, és erről a képző egy „menet közbeni próbavizsga / felmérés / szintvizsga” stb. keretében meg is bizonyosodik, úgy adható-e felmentés a tananyagegység további óraszáma alól? Hogyan és hová illessze be a képzési programba ezt a képző, és mit vizsgáljon a szakértő? Nincs rá jogszabályi lehetőség, a magyar jogrendszer erre nem ad lehetőséget. Az eset hasonló a jogosítvány megszerzésére irányuló képzésekhez, a gyakorlati résznél van egy minimum óraszám, aminél több lehet, de kevesebb nem, mert erre jogszabályi keretek között nincs lehetőség. 10

11 11. Képzési program – modularitás Elfogadható-e olyan képzési program (és melyik képzési körben), amely a moduláris rendszer elvének megfelelően építkezik és több kimenettel rendelkezik, de mindez megfelelően és korrekten van szabályozva (pl. milyen kimenetekhez milyen tananyagegységeket kell elvégezni, milyen értékelési rendszer stb.)? Egy képzési program egy kimenettel zárul, ez az általános, külön kimenetnek külön képzési programban kell megjelennie, kivéve a nyelvi és ECDL képzéseket. 11

12 12. Képzési program – „A” képzési kör A vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott képzési program esetében a „követelmények alapján való kidolgozottság” mit jelent? (A 393/2013 (XI.12) rendelet idevonatkozó részei nem tartalmaznak kellő információt sem a készítőnek sem a képzési programot elfogadó szakértőnek.) Pl.: a kerettantervben megjelenő tananyagegységeknek meg kell-e jelenniük a programban vagy az, hogy a kerettanterv tartalmi követelményeit milyen rendszerben bontja szét a képző (milyen tananyagegységeket alkot)? A kerettanterv követelményei alapján kidolgozott képzési programban a tartalmi elemek kifejtésének mértéke és hogyanja nem általánosítható, előminősítő szakértői kompetencia, hogy hogyan ítéli meg a program megvalósíthatóságát és koherenciáját az adott program kidolgozottsága alapján. 12

13 13. Képzési program – „C” képzési kör Adott nyelvi programkövetelmény alapján készített nyelvi képzési program esetében lehetőség van arra, hogy ne a teljes programkövetelmény modulszámot vegye át a képzési program, hanem annak csak egy részét? Van-e lehetőség arra, hogy a opcionális modulokat ne tartalmazza a képzési program, azaz azokat „kihagyja”, de az előtte és az utána lévő modulok a program részét képezzék? A rendeleti feltételek teljesítése mellett (pl. az adott óraszámkeretek betartásával) az opcionális modulokat ki lehet hagyni a képzési programból. 13

14 14. Képzési program – „C” képzési kör A képzési programok módosításának egyfajta „módszereként” elhangzott egy informális szakmai fórumon, hogy elegendő az adott képzési programhoz egy egyoldalas kiegészítést hozzáfűzni (szakértő által minősítve) a változásról. Használható-e ez a „lehetőség”, vagy minden egyes módosításnál új, teljes kinyomtatott képzési programot kell felmutatni? Tervez-e a Hivatal/FSZB egyszerűsítést a jövőre nézve, hogy ne kelljen a program érdemi tartalmát nem befolyásoló változtatásoknál újabb és újabb programokat kinyomtatni és minősíteni? Jelenleg az FSZB előtt napirenden van ennek a kérdéskörnek a kezelése. 14

15 15. Képzési program – „D” képzési kör A „D” képzési körben elfogadható-e olyan képzési program, amely valamely jogszabályi változásról ad általános tájékoztatást, bárkinek, akit a téma érint, vagy érdekel? Pl.: társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó aktuális jogszabályok változása., vagy a gyesre, gyedre vonatkozó aktuális jogszabályi változások., stb. Lehetséges, de a képzési program egész koherenciáját kell nézni. Amennyiben egy általános célcsoportnak szól a program a változásokról akkor lehet „D” képzési körben elfogadott (terhes anyukák, stb)., de ha arról van szó, hogy szakmai továbbképzés azoknak, akik ezzel foglalkoznak, akkor már nem. 15


Letölteni ppt "Szakmai nap Fókuszban: a képzési program Válaszadó: Csányi Róbert, az FSZB elnöke Moderátor: Pádár Tivadar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések