Kötelmi jog – Általános rész I. összeállította: Jójárt Eszter.

Az előadások a következő témára: "Kötelmi jog – Általános rész I. összeállította: Jójárt Eszter."— Előadás másolata:

1 Kötelmi jog – Általános rész I. összeállította: Jójárt Eszter

2 Áttekintés A jogrendszer: közjog-magánjog Kötelmi jog, kötelem Szerződési jog –a szerződés fogalma –a szerződési jog alapelvei –a szerződéskötés folyamata (a szerződés létrejötte)‏ –a szerződés érvénytelensége és hatálytalansága

3 A jogrendszer Fogalma: egy adott állam térben és időben meghatározott jogszabályainak az összessége. A jogrendszert alapvetően két nagy, egymástól csak viszonylagosan elkülöníthető jogterületre bonthatjuk, ezek a közjog és a magánjog. A közjog több jogágból áll: alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetőjog, eljárásjogok, pénzügyi jog stb. A magánjoghoz sorolhatók a következő jogágak: polgári jog, társasági jog, kereskedelmi jog, családi jog stb.

4 Közjog és magánjog alapvető elhatárolása Az elhatárolás csak viszonylagos, sok átfedés van a két jogterület között. A közjog főként kötelező szabályok útján (durva megközelítésben) alapvetően: –az állam és az állam szervei (mint közhatalmat gyakorló alanyok) belső viszonyait, valamint –az állam és a társadalom közhatalommal nem rendelkező tagjai (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek) alá-fölérendeltségi viszonyát, továbbá –államok, nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ, NATO stb.) egymás közötti viszonyát szabályozza.

5 Elhatárolás folyt. A magánjog: –a jogalanyok /jogi személyek (ide értve az államot is, de itt az nem közhatalmat gyakorló szervként jelenik meg!), a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és a természetes személyek (azaz az ember)/ vagyoni és személyi (magán)viszonyait akként szabályozza, hogy –a szabályozott viszonyokban a jogalanyok egymással egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak, –A magánjogban a jogosító normák nagyobb számban fordulnak elő, mint a kötelező/korlátozó normák.

6 A kötelmi jog helye, funkciója A kötelmi jog a magánjogon belül, a polgári jog részeként helyezhető el. A polgári jog a jogalanyok vagyoni és egyes személyi viszonyaival foglalkozik. A jogalanyok vagyoni viszonyait (ún. vagyonjog) a polgári jogon belül a kötelmi jogi, a dologi jogi és az öröklési jogi szabályok, más-más módszer alapján, rendezik.

7 Dologi jog A dologi jog a vagyoni viszonyokat statikusan (állapotszerűen), kimerevítetten vizsgálja. Alapvetően azt mutatja meg, hogy a dolgok kinek a tulajdonát képezik, s hogy a tulajdonoshoz képest ki(k)nek lehet/van még részjogosítványa/uk (pl. használati, haszonélvezeti jog, zálogjog stb.) az adott dolgon, s hogy e jogok, jogosítványok egymáshoz és kívülálló személyekhez hogyan viszonyulnak. A dologi jog által szabályozott (jog)viszonyok jellemzője az abszolút szerkezet: azaz az, hogy a tulajdonoshoz, a részjogosítvány gyakorlójához képest mindenki más tűrésre, a dologtól való tartózkodásra kötelezett.

8 Öröklési jog A polgári jog azon területe, amely a vagyonjogi kérdéseket halál esetére, azaz a tulajdonos halála utáni időre rendezi. Az öröklési jog az örökhagyó (elhalt tulajdonos) vagyonának helyzetét rendezi azáltal, hogy a vagyonhoz a végintézkedési, illetve a törvényes öröklési szabályok alapján új tulajdonost rendel. Az öröklési jog tehát sajátosan, halál esetére „ötvözi” a dologi jogi statikus és a kötelmi jogi dinamikus szabályokat (utóbbiról lsd. köv. oldal).

9 Kötelmi jog A polgári jog azon területe, amely a vagyoni viszonyokat folyamatukban ragadja meg. A kötelmi jog a vagyonmozgás joga, dinamikus terület. A kötelmi jog központi fogalma a kötelem. A kötelem két vagy több meghatározott személy (de mindenképpen két póluson megjelenő személy(ek)) közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, és a másik oldalon jogosultság a szolgáltatás követelésére.

10 A kötelem relatív szerkezete A kötelem meghatározott személyek közötti vagyoni kapcsolat, jogviszony. A meghatározott személyek egymással szemben tartoznak szolgáltatással, illetve egymással szemben van joguk a másik szolgáltatását követelni. A szolgáltatások általában kölcsönösek és kiegyenlítettek. A kötelem attól relatív, hogy az a kötelem alanyain kívül kívülálló személyeket nem jogosít és nem is kötelez semmire, ellentétben a dologi jogi jogviszony abszolút szerkezetével (utóbbinál ugyanis egy jogosulttal szemben mindenki más kötelezett).

11 Diszpozivitás 1. A kötelmi jogot szabályozó normák egyaránt tartalmaznak eltérést nem engedő (kógens) és a felek akaratát előtérbe helyező, a jogi szabályozástól eltérést engedő (diszpozitív) elemeket. A diszpozitivitás azonban nem az egész kötelmi jog sajátja, hanem csak a kötelmi jog legtipikusabb részéé a szerződési jogé. A szerződési jog kb. 90%-ban diszpozitív szabályokat tartalmaz.

12 Diszpozitivitás 2. A diszpozitivitás azt jelenti, hogy a jogalkotó a szerződések megalkotásánál alapvetően a felek akaratát, döntését helyezi előtérbe (magánautonómia elve) akként, hogy a felek a szerződés tartalmát saját érdekeiknek megfelelően, a lehető legszabadabban, állami beavatkozástól mentesen állapíthassák meg, s csak a tartalom felek által meg nem határozott elemeinél játszik kiegészítő szerepet a törvény vonatkozó rendelkezése, kivéve, ha annak alkalmazását a felek szerződésükben kifejezetten kizárták.

13 A kötelem elemei 1. Minden jogviszonynak, így a kötelemnek is van alanya, tárgya (közvetlen és közvetett) és tartalma. Például Orsi és Béla adásvételi szerződést kötnek egymással, amelynek értelmében Orsi eladja fekete színű „xy” típusú 1 éves mobiltelefonját 5000 ft-ért Bélának. A példában egy adásvételi szerződés fakasztotta kötelem szerepel, amelynek alanyai Orsi mint eladó és Béla mint vevő. A kötelem közvetlen tárgya a mobiltelefon tulajdonjogának átruházása Bélára, illetve az 5000 Ft mint ellenszolgáltatás feletti tulajdonjog átruházása.

14 A kötelem elemei 2. A példában a kötelem közvetett tárgya az, amire a közvetlen tárgy irányul, azaz a dolog, itt az „xy” típusú 1 éves, fekete mobiltelefon. A kötelem tartalma Orsi és Béla azon jogainak és kötelezettségeinek az összessége, ami ahhoz kell, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás (tehát a közvetlen tárgy) szerződésszerűen teljesüljön: a dolog, illetve a vételár átadása, a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége stb. Összefoglalva: a kötelem elemei: a kötelem meghatározott alanyai, a tárgy, amely mindig „kettős”: a közvetlen tárgy: az a magatartás, vagy szolgáltatás, amit a szerződés céloz, amire létrejött, a közvetett tárgy pedig az a dolog (jog vagy követelés), amire a közvetlen tárgy irányul. A tartalom pedig tulajdonképpen a közvetlen tárgy részletes kibontása alanyi jogok és kötelezettségek formájában.

15 Kötelemfakasztó tények 1. A kötelmek aszerint, hogy mi hozza őket létre többfélék lehetnek, s némileg eltérő szabályozás is vonatkozik rájuk. Kiemelt szerepe és helye a szabályozásban a legtipikusabb kötelmeknek a szerződéses kötelmeknek van. A kötelmeket a következő tények fakaszthatják (hozhatják létre): –szerződés (vö. fenti példa)‏ –egyoldalú jognyilatkozat (pl. díjkitűzés: „aki megtalálja fekete pulimat méltányos találói díjra jogosult....”, s én, a gazda a jognyilatkozatom miatt köteles is vagyok ezt kifizetni, tőlem ez bírói úton kikényszeríthető)‏ –jogszabály (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás)‏

16 Kötelemfakasztó tények 2. –bírósági határozat vagy más, hatósági határozat (építésügyi határozat értelmében az építési engedélyt sértő ingatlant le kell bontanom)‏ –károkozás (jogszerű /jogszabály felhatalmazása alapján megengedett/károkozás: pl. állam kisajátít egy ingatlant közérdekből – autópálya nyomvonalon fekszik az ingatlan – kártalanítás fizetése mellett; jogellenes károkozás: egy autós elüt egy biciklist, kártérítést köteles fizetni a károsultnak a bicikliben és a testi épségben bekövetkezett károkért)‏ –jogalap nélküli gazdagodás (tévedésből kétszer fizetem be a közös költséget, s ezért a társasház jogalap nélkül gazdagodott a másodszor utalt összeggel)‏

17 Kötelemfakasztó tények 3. –megbízás nélküli ügyvitel (a vállalkozó a megrendelővel kötött építési szerződést mintegy „túlteljesítve” plusz egy emeletet épít a két szintes lakóingatlan helyett, e 3. szintre nem volt jogalap (mivel erre nem terjedt ki a szerződés), de ha egyébként a megrendelő érdekét szolgálja a 3. emelet, akkor a vállalkozó követelhet díjat a 3. szint felhúzása után is)‏ –utaló magatartás (házassághitegetés esete: Béla azzal hitegeti Orsit, hogy elveszi őt feleségül, Orsi fizeti a teljes lakodalmi költséget, s Béla az oltárnál mégis nemet mond, ezzel a jóhiszemű Orsinak Béla magatartása szándékosan kárt okozott (ún. bíztatási kár), s mivel Orsi Bélában bízva alapos okkal költekezett, így önhibáján kívül érte őt a kár, a bíróság megítélheti Orsinak a teljes lakodalmi költséget, vagy annál valamivel kevesebbet).

18 A kötelmi jog általános és különös része A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre. Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják. Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli. A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.)

19 Szerződési jog 1. A kötelmi jog általános szabályai a legtipikusabb kötelemfakasztó tényre, a szerződésre modellezettek. A szerződések általános szabályait és az egyes, nevesített szerződéstípusok szabályait a kötelmi jogon belül a szerződési jog szabályozza. A szerződési jog nagyrészt diszpozitív szabályokkal dolgozik. A szerződési jogra jellemző a szerződési szabadság alapelve. (lásd később)‏

20 Szerződési jog 2. Ha egy jogvitában a bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy egy konkrét szerződésre milyen konkrét szabályok vonatkoznak, akkor a bíróság a diszpozitivitás elve és az alább részletezett szerződési szabadság elve alapján a következőket vizsgálja meg: –miről rendelkeztek a szerződésben a felek, –amiről nem rendelkeztek, ott mit mond a diszpozitivitás elve alapján a szerződési jog különös szabálya (pl. ha a konkrét szerződés adásvételi szerződés, akkor az adásvételre vonatkozó törvényi szabályok), –és a diszpoztivitás következő lépcsőjeként, ha a szerződés különös szabályai sem mondanak semmit, akkor mit mondanak a szerződési általános szabályok, –és végül, ha a vitatott kérdésre még mindig nincs megfelelő szabály a fentiek alapján, akkor mit mondanak a polgári jog alapelvei.

21 A szerződési jog alapelvei Főszabályként – azaz lehetnek kivételek – az összes szerződésnél érvényesülniük kell a következő elveknek: –pacta sunt servanda: a szerződéseket teljesíteni kell, azaz a szerződés ugyanúgy teljesítésre kötelez, mint a jogszabály, –szerződési szabadság elve: 4 részeleme van, amelyek értelmében a felek viszonylag szabadon dönthetnek arról, hogy: 1) kötnek-e szerződést? 2) kivel kötik a szerződést?, 3) milyen típusú szerződést kötnek?, 4) milyen tartalommal kötik a konkrét szerződést?, –visszterhesség vélelme: a szerződésben vállalt szolgáltatást a kötelezett általában nem ingyen, hanem ellenszolgáltatásért cserébe /ez a leggyakrabban pénz/ szolgáltatja, –szerződéses értékegyensúly elve: a szerződésben vállalt szolgáltatásért arányos ellenszolgáltatás jár.

22 A szerződés fogalma A szerződés két vagy több fél (mindenképpen legalább két pólus) joghatás kiváltását célzó kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. –A szerződésben bárki lehet fél, aki jogképes (tehát aki jogok és kötelezettségek hordozója lehet, ilyen az élve született ember (természetes személy) és a jog által kreált személy, a jogi személy (pl. bt., kkt., kft., rt., állam, és egyes állami szervek, a szövetkezet, stb.)). /Jogképesség- cselekvőképesség: vö. Jegyzet 32-33. oldal!)‏ –Akaratnyilatkozat: valamilyen jog által szabályozott cél / joghatás elérését célzó szándék kijelentése (történhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással). –Joghatás: itt valamilyen szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítésére kötelezés. –Az akaratnyilatkozatnak kölcsönösnek és egybehangzónak kell lennie, különben nincs szerződés: a két szerződő fél saját, egyoldalú nyilatkozatának ugyanarra a célra kell irányulnia legalább a lényeges elemek tekintetében (lsd. később).

23 Egy szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén, a sorrendet tartva, vizsgálandó kérdések 1.Létrejött-e a szerződés? 2.Érvényes-e a szerződés? 3.Hatályos-e a szerződés? 4.Fennáll-e még a szerződés vagy módosult? 5.Mi a szerződésszerű teljesítés? 6.Milyen igény érvényesíthető, ha a teljesítés nem szerződésszerű (szerződésszegés); mik a szerződést biztosító mellékkötelezettségekből fakadó igények? 7.Az igényérvényesítés akadályai (elévülés, beszámítás, egyéb)‏

24 Létrejött-e a szerződés? Ahhoz, hogy egy jogügyletről el tudjuk dönteni, hogy az szerződés-e, meg kell vizsgálnunk, hogy az megfelel-e a szerződés fogalmának. Első lépcsőben tehát azt vizsgáljuk, hogy a peres felek között létrejött- e egyáltalán szerződés. A szerződés létrejöttének kérdése két kérdést takar: –egy tartalmi kérdést: van-e a felek között konszenzus (egyetértés) a lényeges elemek tekintetében?, és –egy formai kérdést: a konszenzus kialakulása megfelel-e az ajánlat és elfogadás szabályainak?

25 A konszenzus A szerződés fogalmából kiindulva a két fél tulajdonképpen két, egyoldalú akaratnyilatkozatot tesz, amelyeknek végső soron „tartalmilag találkozniuk” kell, meg kell felelniük a kölcsönösség és az egybehangzás kritériumának. A tartalmi találkozás a konszenzus (egyetértés). Ennek hiányában nincs szerződés. Mondhatjuk úgy is, a felek nem tudtak egymással megállapodásra jutni, nem tudták egyeztetni az érdekeiket. A jog azonban a konszenzust csak a lényeges elemek tekintetében kívánja meg.

26 Mik a szerződés lényeges elemei? Erre a Polgári Törvénykönyv nem ad egyértelmű választ, viszont a bírói gyakorlat az életszerűséget alapul véve a következőket tekinti olyan lényeges elemeknek, amelyekben való egyetértés nélkül nincs is szerződés: –a felek személye és ügyleti pozíciója (a mobiltelefonos példa alapján: Orsi és Béla, ahol Orsi az eladó, Béla a vevő), –a felek joghatást célzó akarata, szándéka (Orsi el akarja adni a telefont, Béla pedig tulajdonjogot akar szerezni rajta), –a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás konkretizálása („xy” típusú 1 éves fekete mobil tulajdonjogának átruházása 5000 Ft fejében)‏ –és nem mindig, de az esetek döntő többségében a teljesítés helye és ideje (ha ezt a felek nem határozzák meg, arra a törvény tartalmaz diszpozitív szabályt, ahogyan a visszteherre is: pl. ha nem szerepelne a szerződésben az 5000 ft, akkor a bíróság az árat a diszpozitív törvényi szabály értelmében a használt mobilok magyar piacának középárát alapul véve határozná meg), –továbbá, amit a felek kifejezetten lényegesnek minősítenek a szerződésben (ami nélkül nem kötnének szerződést pl. a mobil csak fekete lehet).

27 Problémák a konszenzussal 1. Rejtett disszenzus (egyet nem értés): úgy tűnik, hogy a felek megegyeztek a lényeges elemekben, de a látszat csal (nem ugyanazt akarták a felek), ám a látszat alapján a teljesítés megtörtént, amit a bíróságnak valahogy értékelnie kell. –Példák: A barkácsáruház katalógusából a 106-os terméket rendeltem meg. Az áruház szállítja is nekem az árut, de kiderült, hogy amit én akartam, az a tavalyi katalógusban szerepelt 106-os szám alatt, az ideiben az már a 206-os szerint szerepel. A bíróságnak el kell döntenie létrejött-e a szerződés, és mi legyen az általam megvenni nem akart dologgal. Feri belép egy galériába, ahol éppen árverés zajlik. Feri üdvözlésképpen int barátjának, Viktornak, mire a kikiáltó leüti a kalapácsot és Viktornak ítéli meg a képet. Vajon Viktor köteles megvenni a képet, azaz létrejött a szerződés? A Hotel Kényelemmel kötött szerződésem értelmében légkondi is tartozik a szolgáltatáshoz a szerződés alapján. A hotelben aztán kiderül, hogy légkondi csak akkor van, ha azért külön fizetek, noha a szerződésből ez egyébként nem derült ki. Létrejött-e a szerződés és a légkondi tekintetében milyen tartalommal?

28 A rejtett disszenzus problémájának elvi feloldása A bíróságnak ahhoz, hogy a fenti példákban dönteni tudjon, azaz a rejtett disszenzust fel tudja oldani, a szerződési jog mankóként az ún. „akaratnyilatkozati elvet” adja a kezébe. Az akaratnyilatkozati elv értelmében a szerződéses nyilatkozatokat úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozatot fogadó fél a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a nyilatkozó feltehető akarata szerint érthette. Ez tehát egy objektív kritérium, amely a feltehető akaratot a köznyelv szabályai szerint rendeli értelmezni. Ha a nyilatkozó mégsem azt akarta, ami a nyilatkozatából a nyelv szabályai alapján következett, akkor azt nem itt, a szerződés létrejötte kapcsán, hanem a szerződés érvénytelensége körében – tévedés címén – kifogásolhatja. (vö. II. vázlat)‏

29 A rejtett disszenzus gyakorlati feloldása Tehát a bíróság a fenti példákban azt fogja mondani, hogy: –Ki kell fizetnem az idei 106-os terméket, mert a szerződés létrejött az idei 106-os termék vonatkozásában, a szavak általánosan értelmezhető jelentése alapján a megrendelő ezt akarta. (Legfeljebb tévedés címén megtámadhatja a szerződést, s majd a bíróság az érvénytelenség körében eldönti, hogy jogosnak találja-e ezt az igényt.) –Feri és a galéria között létrejött a szerződés, mert az adott szituációban az árverést vezető személy joggal gondolhatta azt, hogy Feri az intő kézmozdulattal megteszi az utolsó, legmagasabb árú ajánlatot a képre, amit ő a kalapács leütésével elfogadott. –Van szerződés, de a légkondiért nem kell külön fizetnem, mert a bíróság szerint a légkondi benne van az alapárban, hiszen ez egy négycsillagos légkondis szálloda.

30 Problémák a konszenzussal 2. A másik fél akaratnyilatkozatának kiegészítése / bizonytalan válasz: vajon az egyik fél ajánlatára érkező válasz a jog nyelvén mit jelent, hogyan érinti a másik fél ajánlatát? Az ajánlat válaszkénti kiegészítése, kijavítása, ha az lényegtelen, pontosító jellegű (pl. megjelöli, hogy a teljesítés helye a Bp. V. ker., Váci u. 3. sz. alatti épület 1. em. 13. számú lakásának étkezője (s az étkező a másik fél ajánlatában eddig nem szerepelt, csak a Bp., V. ker., Váci u. 3. I/13.), nem bontja meg a konszenzust, tehát a szerződés létrejön. Ha a kijavítás valamilyen lényeges elemmel egészíti ki az ajánlatot, akkor nincs konszenzus, mert a másik fél nem fogadta el az ajánlatot, hanem új ajánlatot tett, amit most az “egyik” félnek kell elfogadnia. Az ajánlatra érkező bizonytalan válasz: „nem tudom, szeretnék még gondolkodni...”, nem jelenti az ajánlat elfogadását, a konszenzus, s így a szerződés létrejöttét.

31 A szerződés létrejöttének formai kérdései 1. A formai kérdések a szerződés létrejöttének folyamatát válaszolják meg, azt bontják, kissé mesterségesen, a jog által (felhívás ajánlattételre nevű nyilatkozatként) – ajánlatként – és elfogadásként nevezett elemekre. Felhívás ajánlattételre nem mindig van, de ajánlatnak és elfogadásnak mindig lennie kell ahhoz, hogy szerződésről beszélhessünk, hiszen a szerződés kétoldalú akaratnyilatkozat, ahol az első akaratnyilatkozat az ajánlat, s az erre reagáló, azzal a lényeges elemek tekintetében konszenzusra jutó akaratnyilatkozat az elfogadás. Ha az ajánlatra érkező nyilatkozat az ajánlattól annak lényeges elemei tekintetében eltér, akkor nincs elfogadás, nincs konszenzus, hanem egy új ajánlatról van szó, amit most az eredeti ajánlatot tevő félnek kell elfogadnia. A „tingli-tangli játék” az akaratnyilatkozatok között addig tart, amíg a lényeges elemek tekintetében nincs konszenzus az akaratnyilatkozati elv alapján.

32 Felhívás ajánlattételre és az ajánlat elhatárolása Mind a kettő egyoldalú akaratnyilatkozat. Ennyiben azonosak. A különbségek számosabbak: –A felhívás ajánlattételre nem szükségszerű eleme a szerződéskötési folyamatnak, míg ajánlatról mindig beszélhetünk. –A felhívás ajánlattételre, ha van, akkor mindig megelőzi az ajánlatot. –Az ajánlat mindig konkrétabb, mint a felhívás ajánlattételre, mert az utóbbi még nem tartalmazza a megkötendő szerződés minden lényeges elemét, míg az ajánlat igen. –A felhívás ajánlattételrét ha elfogadom, akkor még csak ajánlatot teszek, s utána a felhívást tevő félnek még el kell fogadnia az én ajánlatomat. –Az ajánlatra elég azt válaszolnia a másik félnek, hogy „rendben”, s azzal a szerződés már létrejött. –A felhívás ajánlattételre azonban még kívül van a konszenzus körén, és nem jelenti azt, hogy, aki felhív engem ajánlattételre, az velem szerződni is fog (tehát a felhívás még nem jár ajánlati kötöttséggel, így szerződéskötési kötelezettséggel sem, szemben az ajánlattétellel, ami főszabály szerint azzal jár). –A felhívás lehet címzett nélküli is, ez az ajánlatra nem jellemző, annak már szokott konkrét alanya lenni.

33 Példák felhívás ajánlattételre és ajánlatra Az Erste Bank 10-féle hitelreklámja csak felhívás ajánlattételre. A hitelt felvenni akaró teszi meg az ajánlatot (pontosan milyen hitelt akar felvenni, s erre milyen fedezete van, amit a bank elfogad, ha hitelképesnek találja az ügyfelet. A reklámok nagy része felhívás ajánlattételre és nem ajánlat, kivéve, ha a reklám már mindent magában foglal: pl. bookline.hu pontosan megmondja, hogy a vevő milyen feltételek mellett rendelheti meg a kiválasztott könyvet, ott a vevőnek gyakorlatilag elég egy okét nyomnia ahhoz, hogy a bookline ajánlatát elfogadva a szerződés létrejöjjön.

34 Az ajánlati kötöttség Az ajánlati kötöttség egy függő helyzetet teremtő időtartam, azt mutatja meg, hogy az ajánlatot tevő fél meddig van kötve az ajánlatához (meddig nem változtathatja azt meg, meddig köteles elfogadni a másik fél nyilatkozatát), illetve a másik fél oldaláról meddig van lehetősége a másik félnek nyilatkozni az ajánlatra (elfogadni azt, vagy arra új ajánlatot tenni). Az ajánlati kötöttséget a felek ajánlatukban ki is zárhatják a szerződési szabadság értelmében. Ha a felek nyilatkozatukban mást nem mondanak, van ajánlati kötöttség, amely pontos időtartam meghatározása hiányában jelenlevő felek között a jelenlét idejéig tart, távollevők esetén addig, amíg rendes körülmények között az ajánlatot tevő fél a másik fél válaszát várhatta (kb. postafordulta).

35 Érvényes-e a szerződés? Csak létrejött és érvényes (és hatályos) szerződés válthatja ki a felek által célzott, szándékolt joghatást. Érvénytelenség = olyan, a szerződésben már annak megkötésekor meglévő hiba, amely megakadályozza, hogy a szerződéshez a célzott joghatás (teljesítés, ill. a teljesítés követelése) fűződjön. Hogy mely okok vezetnek a szerződés érvénytelenségéhez az egy jogpolitikai döntés függvénye.

36 Érvénytelenségi okok csoportosítása: aszerint, hogy a hiba miben rejlik, beszélhetünk: - a szerződéses akarat hibáiról, ezek az ún. akarathibák; - a szerződéses nyilatkozat (tkp. a forma) hibáiról, ezek a nyilatkozati hibák; - és a szerződéses tartalom hibáiról, ún. tartalmi vagy célzott joghatásbeli hibákról. aszerint, hogy az érintett fél, vagy más személy a bíróság előtt hogyan hivatkozhat az érvénytelenségre, beszélhetünk: - semmisségről vagy - megtámadhatóságról.

37 Semmisség („feltétlen érvénytelenség”)‏ -bárki, -határidő nélkül hivatkozhat rá; -megállapítása hivatalból. -Mindhárom feltételt szűkíti a bírói gyakorlat!

38 Megtámadhatóság Feltétele a sikeres megtámadás (nem hivatalbóli). Az gyakorolhatja, aki sérelmet szenvedett (fél) + akinek érdeke fűződik az érvénytelenség kimondásához. (Apeh pl. nem!)‏ A megtámadási jog gyakorlása határidőhöz kötött (elévülési jellegű határidő, tartama: 1 év). De megtámadási kifogás útján az igény a megtámadási határidő letelte után is érvényesíthető! (lsd. később)‏

39 Érvénytelenségi okok  feltűnően nagy értékkülönbség  tisztességtelen általános szerződési feltétel (nem fogyasztói szerződésben!)‏  tilos (jsz.-ba ütköző, vagy jsz. megkerülésével. kötött) szerz.  jóerkölcsbe ütköző szerz.  uzsora  lehetetlen szerz.  tisztességtelen ászf, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogyasztói szerződésben (rel. semmisség!)‏ a célzott joghatás hibája (tartalmi hiba)‏ -------------------------------------  alaki hiba  álképviselet nyilatkozati hibák  tévedés  megtévesztés  jogellenes fenyegetés  cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség (relatív sem.!)‏  kényszer  színlelt szerződés akarati hibák megtámadhatóságsemmisség

40 Az érvénytelenség jogkövetkezményei 1.Nem váltja ki az érvénytelen szerződés a célzott joghatást. (szankció)‏ 2.Eredeti állapot helyreállítása. (csak reverzibilis szolgáltatásnál lehetséges)‏ 3.Ideiglenes hatályossá nyilvánítás a határozathozatalig. (fikció az elszámolás lehetőségének megteremtésére)‏ 4.Érvénytelenség orvoslása a szerződés érvényessé nyilvánításával. (kizárt akarathibánál)‏ Főszabály: részleges érvénytelenség! + Kivétel: érvénytelenség a szerződés lényeges elemét érinti

41 Hatályos-e a szerződés? Nehéz elhatárolni az érvénytelenségtől, mert funkciójuk/joghatásuk azonos: akadályozzák a célzott joghatás kiváltását. Különbség: a hatálytalanság relatív fogalom, amely vagy személyi szempontból, vagy időbeli síkon jelenik meg. Személyi vonatkozásban: valakivel szemben a hatálytalan szerződés mégsem váltja ki a célzott joghatást (pl. elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés). Valamilyen feltétel bekövetkezéséig nem váltja ki (felfüggesztő feltétel és időtűzés) a szerződés a célzott joghatást, vagy valamilyen feltétel bekövetkezésétől már nem váltja ki azt (bontó feltétel/időtűzés).