Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011-2012 őszi félév III. évfolyam. Elérhetőségeim Pestné Háber Hajnalka A/67 iroda 113 mellék 70/ 373-57-49.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011-2012 őszi félév III. évfolyam. Elérhetőségeim Pestné Háber Hajnalka A/67 iroda 113 mellék 70/ 373-57-49."— Előadás másolata:

1 őszi félév III. évfolyam

2 Elérhetőségeim Pestné Háber Hajnalka A/67 iroda 113 mellék 70/

3 Tematika 1. Felnőttképzés rendszerbe helyezése, felnőttnevelés-oktatás funkciói 2. Iskolai végzettség társadalmi mobilitás 3. Munkanélküliség – oktatás. Életpályaesélyek 4. Időfelhasználás – oktatás. Felnőttképzési részvétel. 5. Szükségletek- igények. 6. Munkanélküliek célcsoportja és fejlesztésük 7. Megváltozott munkaképességűek fejlesztése 8. Területi hátrányok – hátrányos térségek 9. Funkcionális, fél illetve teljes analfabetizmus kezelése, fejlesztése 10. Gyermeknevelésből visszatérő nők helyzete a felnőttképzésben 11. Időskorúak és képzésük, fejlesztésük 12. Fogvatartottak célcsoportja 13. Bevándorlók, etnikai meghatározók 14. Fokozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése 15. Összefoglalás

4 1. A felnőttképzés rendszerbe helyezése Munkaerőpiac szereplői Emberi erőforrás Emberi erőforrás fejlesztés Oktatás Felnőttképzés – felnőttoktatás – nevelés Formális tanulás Non-formális tanulás Informális tanulás

5 A felnőttnevelés – oktatás funkciói Pótló Speciális Foglalkoztatást segítő Kiegészítő Stabilizációs Szocializációs Személyiség fejlesztő Kompetencia fejlesztő Állampolgárképző

6 A felnőttképzés szakágazatai Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli felnőttnevelés Általános irányú Szakirányú Közösségi-közéleti Szociális Kriminálandragógia.

7 Felmerülő kérdések Kik vesznek részt benne? Kik tanítanak? A képzésben résztvevő tapasztalata Tananyag elsajátítás módja Számon-kérések módja Funkciója Jogviszony Jogi háttér Intézményei Költség vonzata

8 Felnőttnevelés: a nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése. Felnőttoktatás: A felnőttnevelés része, ismeretnyújtáson keresztül valósul meg. A felnőttképzés: céltudatos és tervszerű fejlesztés, melynek célja a kompetenciák komplex módon történő fejlesztése.

9 Megkülönböztetés évi CI Felnőttképzési törvény alapján Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli Felnőttképzés Felnőttoktatás

10 Pedagógia kontra Andragógia

11

12

13

14

15

16 2. Iskolai végzettség társadalmi mobilitás Róbert Péter: társadalmi rétegződés KILÉPÉSI MOBILITÁSI ARÁNYSZÁMOK, FOGLALKOZÁSI MOBILITÁS (1989) TÁRKI (www.tarki.hu)www.tarki.hu MEGKÉRDEZETT APAvezetőadmin.önállószakmunk. betanított.segédm.Mg.-i. Összesen vezető, értelmiségi 42,2 25,5 3,5 16,1 5,1 2,6 5,1 100,0 adminisztratív szellemi 29,7 31,1 1,4 20,1 6,7 7,2 3,8 100,0 önálló kisip. 19,9 16,4 6,6 17,0 17,0 11,7 11,4 100,0 szakmunkás 18,9 23,1 3,9 32,5 10,3 4,2 7,2 100,0 betanított munkás 14,2 18,0 4,0 25,8 19,7 8,9 9,3 100,0 segédmunkás 10,5 9,4 2,7 27,6 17,1 15,7 17,1 100,0 mg.-i fizikai 9,2 8,6 2,7 17,8 18,6 13,1 30,0 100,0 Összesen 16,9 16,1 3,4 22,9 14,8 9,6 16,4 100,0

17 Andorka Rudolf-Bukodi Erzsébet-Harcsa István: Társadalmi mobilitás, 1992 „ Az összes mobilitást, a mobil személyek arányát a táblázatban szereplő összes népességből, a táblázat főátlóján kívül elhelyezkedők aránya adja. A strukturális, pontosabban a minimálisan szükséges strukturális mobilitás azoknak a személyeknek az aránya, akik a megkérdezettek és az apák százalékos társadalmi összetételének eltérése miatt szükségképpen mobilak kellett hogy legyenek (más szóval a két széleloszlás alapján számolt pozitív vagy negatív előjelű különbségek összege). A cirkuláris mobilitás az összes mobilitás és a minimálisan szükséges strukturális mobilitás különbsége. „

18 Foglakozási mobilitás esélyegyenlőségeinek csökkenése Értelmiségi apák szakmunkás fiai Közeledés, irányváltás Történeti, életkori mobilitás a nők javára növekedés Foglakozási stabilitás – strukturális mobilitás csökken „… míg, középen jól érzékelhető az a törekvés, hogy a gyerek „egy lépcsővel” többre jusson, mint a szülő…. „ Cirkuláris mobilitás csökkent Társadalmi foglalkoztatás struktúraváltása

19 KILÉPÉSI MOBILITÁSI ARÁNYSZÁMOK, ISKOLAI MOBILITÁS Apa Megkérdezett iskolá-zatlan 6. oszt. 8. oszt. szakm.-képző érett-ségi főis-kola egye-tem Összesen iskolázatlan 15,0 36,1 27,5 15,0 5,0 1,0 0,4 100,0 6 osztály 1,3 25,2 30,1 24,1 13,7 3,6 2,0 100,0 8 osztály 0,3 2,0 21,7 34,1 30,6 7,4 3,9 100,0 szakmun- kásképző 0,5 3,9 16,2 36,4 33,0 6,3 3,7 100,0 érettségi − 1,3 11,9 17,6 44,8 14,7 9,7 100,0 főiskola − 1,1 10,2 10,6 44,7 21,6 11,7 100,0 egyetem − − 6,2 3,4 41,8 19,7 28,8 100,0 Összesen 1,6 15,1 23,6 25,8 23,2 6,3 4,3 100,0

20

21

22 3. Munkanélküliség – oktatás. Életpályaesélyek

23

24

25 4. Időfelhasználás-oktatás. Felnőttképzési részvétel Idődimenziók a felnőttkori tanulásban Felnőttkori tanulás színtere – szabadidő Szabadidő – teljes időszerkezet – életmód Életmód – szociális & kulturális háttér Időszerkezet statikus sémája: MunkaidőMunkán kívüli időSzabadidő munkatevékenységmunkán kívüli tevékenységek szabadidő- tevékenységek

26 Időmérleg 1. Társadalmilag kötött tevékenység 1.1.összes munka 1.2. tanulás, önképzés 1.3. közlekedés 1.1. összes munka kereső-termelő tevékenység háztartás, család ellátása kereső, termelő tevékenység főfoglalkozás jövedelem-kiegészítés segítő munka háztartás, család ellátása háztartási és karbantartási munka vásárlás, szolgáltatások igénybevétele gyermekek ellátása

27 2. Fiziológiai szükségletek alvás egyéb 3. Szabadon végzett tevékenységek tévénézés, videózás tévémentes szabadidő extenzív, kifelé irányuló szabadidő (társas szabadidő, kulturális rendezvények látogatása, séta, sport) intenzív, befelé irányuló szabadidő (olvasás, hobbi, rádió- és zenehallgatás)

28 Tanulási folyamat időleges, kötetlen és részleges tanulási folyamat tartós, kötött és teljes tanulási folyamat – munka helyett leggyakoribb, tömeges időszerkezeti helye a munkán kívüli idő és a szabadidő munka melletti tanulás

29 Csoma Gyula: A felnőttkori tanulás idődimenziói

30 „Ezért a felnőttoktatási programok (a tanítási alkalmak) időszerkezeti elhelyezésének alkalmazkodnia kell (kellene!) a felnőtt tanulók életének különféle (tipikus) időszerkezeteihez, együtt módosulva ezek tanulás közbeni módosulásával. Valójában legalább annyiféle időbeli elhelyezés lenne szükséges, és annyi menet közbeni módosulás, ahányféle tipikusan rétegződő időszerkezet, és ezekben ahányféle menet közbeni módosulás jelenik meg a felnőttoktatási programok résztvevői között. Más szóval a tanuló felnőttek differenciált időbeosztásához jól alkalmazkodó, differenciált és rugalmas tanulásszervezési rendszert kell (kellene!) létrehozni, amelyben a tartós, kötött és teljes tanulási folyamatok szervezete megfelel a különböző időszerkezetek kívánalmainak”

31 5. Szükségletek- igények.

32 6. Munkanélküliek célcsoportja és fejlesztésük

33 7. Megváltozott munkaképességűek fejlesztése

34

35

36

37

38 8. Területi hátrányok – hátrányos térségek

39

40

41

42 9. Funkcionális, fél illetve teljes analfabetizmus kezelése, fejlesztése Analfabétizmus: Az írás, olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya tanköteles koron túl Analfabéta az a személy, nem tanult meg írni, olvasni és alapszinten számolni; Félanalfabéta az a személy, … az írás, olvasás és az alapszintű számolás készségeit, mert ezek nem fejlődtek ki kellően, gyakorlás hiányában elsorvadtak. csak a neve leírására képes csak a nagybetűket ismeri fel … A tanköteles koron túli népesség azon része, akik csak 1.–3. iskolai osztályt végeztek el.

43 Másodlagos analfabéta az a felnőtt személy, aki megtanult ugyan írni-olvasni, de nem tud értelmesen elbeszélni valamit, önálló gondolkodásra képtelen, csak a használati utasításokat olvasó tömegfogyasztóvá vált. A jelenség összefügg az írás-olvasáskultúra világszerte tapasztalható hanyatlásával, a tömegkultúra nyomasztó előretörésével. Funkcionális analfabéta az a személy, … akinek az alapműveltséghez nélkülözhetetlen készségszintje nem fejlődött ki. … UNESCO : „funkcionálisan írástudatlan az a személy, aki nem tud vállalkozni mindazokra a tevékenységekre, amelyek írni-olvasni tudást igényelnek csoportja, illetve közössége hatékony működése érdekében, s amelyek révén az írni, olvasni, számolni tudást folyamatosan hasznosíthatná saját maga és közössége fejlődése javára”

44 10. Gyermeknevelésből visszatérő nők helyzete a felnőttképzésben

45

46

47 2001

48 11. Időskorúak és képzésük, fejlesztésük

49 Dr. Boga Bálint: Az időskorúak tanulási lehetőségei „age of ageing” Élethossziglan tartó tanulás Célszemélyek: 60. életév gerontológia Ageizmus

50 Ki az idős? WHO    Agg Biológiai kor- funkció szerint „harmadik kor” – önellátási képesség „negyedik kor”

51 Az idős oktatás elkülönülése a felnőttoktatásban…? Gerogógia, gerontagógia, geroedukáció, edukácionális gerontológia Elkülönítés  Tanulók kora  Tanulás célja  Mentális adottságok  Előző ismeretek, szakmai ismeretek lezártsága  Élettapasztalat mennyisége

52 …elkülönítés  Megszerzendő ismeretek köre  Elsajátítás módja, módszerei, üteme  Oktató számára szükséges speciális ismeretek  Megtanulás kötelezettsége, számonkérés  Kereslet és kínálat viszonya

53 Tanulási lehetőség Tanulói oldal  Mentális képesség  Folyékony intelligencia csökken  Rövidtávú memória  Krisztallizált intelligencia erősödik  Kapcsolat a régi és új ismeretek között  „gyakorlat teszi a mestert”  Analitikus- szintetikus gondolkodás  Etraverzió  Verbalizáció csökkenése  Reakciós idő hosszabbodása

54 Tanulói oldal egészségi állapot Szellemi Fizikai Megközelítés Befogadás

55 Tanulói oldal szabadidő – „kései szabadság” Rosenmair- osztrák geontoszociológus Negatív tényezők a tanulási folyamatban:  Alacsony iskolázottsági szint  Korábbi kulturális passzivitás  Kudarcok  További kereső foglalkozás  Családi feladatok, baráti kör, hobby  Pszichológiai változás

56 Oktatói oldal Információ Távolság, hálózatkiépítés Művelődési intézmények (TIT) Népfőiskola Oktatási intézményhez kapcsoltan Szociális intézményhez kapcsoltan Gerontológiai, pedagógiai szervezet Idősek érdekvédelmi szervezetek Tudásátadás

57 Oktatói oldal módszerek Előző tudás- asszimilatív tanulás Tanulói elvárások Interakció, konstruktivista oktatás Oktatási anyag  Múltorientált  jövőorientált

58 Oktatási formák Távoktatás Integrációs oktatás Németország, Franciaország Tanulás „negyedik korban” Nyugat-Európa Etnikai kisebbséghez tartozók tanulása

59 Mekkora az igény? Idősek oldaláról Motivációk Társadalmi oldal Feladatellátás Saját ügyek Önellátás

60 2001. Legmagasabb iskolai végzettség

61 Büntetés –végrehajtás feladata Alapfokú oktatás Szakoktatás Betanított képzés Munkaerőpiacon hasznosítható tudás Hasznos munkavégzés – közösségi érdek Személyiségfejlesztés 12. Fogvatartottak célcsoportja

62 Fogvatartottak megoszlásai (forrás: emberi erőforrások fejlesztése operatív program ( ) június 23. munkaanyag, fogvatartotti alrendszer)

63 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon, (ezer fő )

64 Forrás: JELENTÉS a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja évi végrehajtásáról

65 Bűnelkövetők lakosra

66 13. Bevándorlók, etnikai meghatározók „Tiszteljük tehát akármi kis körben létezőnek is nyelvét és életmódját, mert a legkisebb elkülönbözött emberi sajátos ság is egy karika azon láncolatban, melynek fokain a tökéletesség felé emelkedik az emberi nem.” (Széchenyi István)

67 …sajátos elvek… Megfogalmazott követelmények érvényesek Kisebbségi önazonosság megőrzése, erősítése Másodnyelv, tanítási nyelv Kisebbségi népismeret oktatás Integráltan Felzárkóztató, vagy interkulturális programok (együtt)keretében Önálló tárgyként Anyanyelvű oktatás – magyar, mint másodnyelv Kétnyelvű kisebbségi oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Felzárkóztat, interkultirális és nyelvoktató oktatás kombinálható

68 „ A közoktatási törvény szerint minden gyermek, tanuló joga, hogy nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.” (1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 10§(3)bekezdés b)pont)

69 Az iskolai kudarcok lehetséges okai Kedvezőtlen pozíció: Kisebbségi csoport státusa Demográfiai jellemzők Formális és informális támogatottság Kisebbségi jogok érvényesülésének hiánya gyermekek hátrányos megkülönböztetése oktatás méltányosságának mértéke

70 Mit mutat a gyakorlat…? Németh Szilvia A tanulási motivációt serkentő tényezők a roma tanulók oktatásának tükrében „…csak a barátságos és cigány embert tisztelő iskola oktathat eredményesen roma gyerekeket.” (Németh Szilvia) (http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=eselyt-Nemeth- tanulasi)http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=eselyt-Nemeth- tanulasi

71 Motivációt serkentő tényezők CERI Vizsgálat Egyéni szükségletek fontossága Tanulási eljárások igazítása a szükségletekhez Számítógépes tanulás Tanulási infrastruktúra fejlesztése Tanulók önbecsülésének helyreállítása Kiemelkedő szociális kompetenciával rendelkező pedagógusok

72 Megoldások: Roma tanulókra vonatkozó ismeretek, készségek elsajátítása Roma kultúra megismerése „nyitottabb iskola” Szakemberek együttműködése Tantestület szakmai önfejlesztése Kiemelkedő szociális kompetenciával rendelkező pedagógusok megléte

73 14. Fokozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése

74 15. Összefoglalás

75 Igények: valós munkaerő-piaci igényeket kielégítése A képzési cél, tartalom és követelmények összhangban legyenek az adott célcsoport lehetőségeivel. Biztosítsák a képzési idő rugalmas meghatározását a felnőttek korábbi tanulási eredményeinek és tapasztalati tanulásának érvényesítésével. A felnőttoktatók a célcsoportok jellemzőinek megfelelő módszertani kompetenciákkal rendelkezzenek, a felkészülést megfelelő továbbképző rendszer biztosítsa.

76 A képzési modellek alkalmazzák az aktív, cselekedtető tanulást, építsenek a konstruktivista tanulásfelfogásra. A csoportos oktatásnál támaszkodjanak a csoportdinamikai hatásokra, egyéni tanulásnál kövessék az önirányított tanulás jellemzőit. A tanulási eredmények értékelésében a szummatív értékelések mellett kapjon megfelelő hangsúlyt a formatív és diagnosztikus értékelés.

77 Sikeres vizsgaidőszakot!


Letölteni ppt "2011-2012 őszi félév III. évfolyam. Elérhetőségeim Pestné Háber Hajnalka A/67 iroda 113 mellék 70/ 373-57-49."

Hasonló előadás


Google Hirdetések