Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMárta Takácsné Megváltozta több, mint 7 éve
1
2011-2012 őszi félév III. évfolyam
2
Elérhetőségeim Pestné Háber Hajnalka A/67 iroda 113 mellék 70/ 373-57-49
3
Tematika 1. Felnőttképzés rendszerbe helyezése, felnőttnevelés-oktatás funkciói 2. Iskolai végzettség társadalmi mobilitás 3. Munkanélküliség – oktatás. Életpályaesélyek 4. Időfelhasználás – oktatás. Felnőttképzési részvétel. 5. Szükségletek- igények. 6. Munkanélküliek célcsoportja és fejlesztésük 7. Megváltozott munkaképességűek fejlesztése 8. Területi hátrányok – hátrányos térségek 9. Funkcionális, fél illetve teljes analfabetizmus kezelése, fejlesztése 10. Gyermeknevelésből visszatérő nők helyzete a felnőttképzésben 11. Időskorúak és képzésük, fejlesztésük 12. Fogvatartottak célcsoportja 13. Bevándorlók, etnikai meghatározók 14. Fokozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése 15. Összefoglalás
4
1. A felnőttképzés rendszerbe helyezése Munkaerőpiac szereplői Emberi erőforrás Emberi erőforrás fejlesztés Oktatás Felnőttképzés – felnőttoktatás – nevelés Formális tanulás Non-formális tanulás Informális tanulás
5
A felnőttnevelés – oktatás funkciói Pótló Speciális Foglalkoztatást segítő Kiegészítő Stabilizációs Szocializációs Személyiség fejlesztő Kompetencia fejlesztő Állampolgárképző
6
A felnőttképzés szakágazatai Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli felnőttnevelés Általános irányú Szakirányú Közösségi-közéleti Szociális Kriminálandragógia.
7
Felmerülő kérdések Kik vesznek részt benne? Kik tanítanak? A képzésben résztvevő tapasztalata Tananyag elsajátítás módja Számon-kérések módja Funkciója Jogviszony Jogi háttér Intézményei Költség vonzata
8
Felnőttnevelés: a nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése. Felnőttoktatás: A felnőttnevelés része, ismeretnyújtáson keresztül valósul meg. A felnőttképzés: céltudatos és tervszerű fejlesztés, melynek célja a kompetenciák komplex módon történő fejlesztése.
9
Megkülönböztetés 2001. évi CI Felnőttképzési törvény alapján Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli Felnőttképzés Felnőttoktatás
10
Pedagógia kontra Andragógia
16
2. Iskolai végzettség társadalmi mobilitás Róbert Péter: társadalmi rétegződés KILÉPÉSI MOBILITÁSI ARÁNYSZÁMOK, FOGLALKOZÁSI MOBILITÁS (1989) TÁRKI (www.tarki.hu)www.tarki.hu MEGKÉRDEZETT APAvezetőadmin.önállószakmunk. betanított.segédm.Mg.-i. Összesen vezető, értelmiségi 42,2 25,5 3,5 16,1 5,1 2,6 5,1 100,0 adminisztratív szellemi 29,7 31,1 1,4 20,1 6,7 7,2 3,8 100,0 önálló kisip. 19,9 16,4 6,6 17,0 17,0 11,7 11,4 100,0 szakmunkás 18,9 23,1 3,9 32,5 10,3 4,2 7,2 100,0 betanított munkás 14,2 18,0 4,0 25,8 19,7 8,9 9,3 100,0 segédmunkás 10,5 9,4 2,7 27,6 17,1 15,7 17,1 100,0 mg.-i fizikai 9,2 8,6 2,7 17,8 18,6 13,1 30,0 100,0 Összesen 16,9 16,1 3,4 22,9 14,8 9,6 16,4 100,0
17
Andorka Rudolf-Bukodi Erzsébet-Harcsa István: Társadalmi mobilitás, 1992 „ Az összes mobilitást, a mobil személyek arányát a táblázatban szereplő összes népességből, a táblázat főátlóján kívül elhelyezkedők aránya adja. A strukturális, pontosabban a minimálisan szükséges strukturális mobilitás azoknak a személyeknek az aránya, akik a megkérdezettek és az apák százalékos társadalmi összetételének eltérése miatt szükségképpen mobilak kellett hogy legyenek (más szóval a két széleloszlás alapján számolt pozitív vagy negatív előjelű különbségek összege). A cirkuláris mobilitás az összes mobilitás és a minimálisan szükséges strukturális mobilitás különbsége. „
18
Foglakozási mobilitás esélyegyenlőségeinek csökkenése Értelmiségi apák szakmunkás fiai Közeledés, irányváltás Történeti, életkori mobilitás a nők javára növekedés Foglakozási stabilitás – strukturális mobilitás csökken „… míg, középen jól érzékelhető az a törekvés, hogy a gyerek „egy lépcsővel” többre jusson, mint a szülő…. „ Cirkuláris mobilitás csökkent Társadalmi foglalkoztatás struktúraváltása
19
KILÉPÉSI MOBILITÁSI ARÁNYSZÁMOK, ISKOLAI MOBILITÁS Apa Megkérdezett iskolá-zatlan 6. oszt. 8. oszt. szakm.-képző érett-ségi főis-kola egye-tem Összesen iskolázatlan 15,0 36,1 27,5 15,0 5,0 1,0 0,4 100,0 6 osztály 1,3 25,2 30,1 24,1 13,7 3,6 2,0 100,0 8 osztály 0,3 2,0 21,7 34,1 30,6 7,4 3,9 100,0 szakmun- kásképző 0,5 3,9 16,2 36,4 33,0 6,3 3,7 100,0 érettségi − 1,3 11,9 17,6 44,8 14,7 9,7 100,0 főiskola − 1,1 10,2 10,6 44,7 21,6 11,7 100,0 egyetem − − 6,2 3,4 41,8 19,7 28,8 100,0 Összesen 1,6 15,1 23,6 25,8 23,2 6,3 4,3 100,0
22
3. Munkanélküliség – oktatás. Életpályaesélyek
25
4. Időfelhasználás-oktatás. Felnőttképzési részvétel Idődimenziók a felnőttkori tanulásban Felnőttkori tanulás színtere – szabadidő Szabadidő – teljes időszerkezet – életmód Életmód – szociális & kulturális háttér Időszerkezet statikus sémája: MunkaidőMunkán kívüli időSzabadidő munkatevékenységmunkán kívüli tevékenységek szabadidő- tevékenységek
26
Időmérleg 1. Társadalmilag kötött tevékenység 1.1.összes munka 1.2. tanulás, önképzés 1.3. közlekedés 1.1. összes munka 1.1.1. kereső-termelő tevékenység 1.1.2. háztartás, család ellátása 1.1.1. kereső, termelő tevékenység főfoglalkozás jövedelem-kiegészítés segítő munka 1.1.2. háztartás, család ellátása háztartási és karbantartási munka vásárlás, szolgáltatások igénybevétele gyermekek ellátása
27
2. Fiziológiai szükségletek alvás egyéb 3. Szabadon végzett tevékenységek tévénézés, videózás tévémentes szabadidő extenzív, kifelé irányuló szabadidő (társas szabadidő, kulturális rendezvények látogatása, séta, sport) intenzív, befelé irányuló szabadidő (olvasás, hobbi, rádió- és zenehallgatás)
28
Tanulási folyamat időleges, kötetlen és részleges tanulási folyamat tartós, kötött és teljes tanulási folyamat – munka helyett leggyakoribb, tömeges időszerkezeti helye a munkán kívüli idő és a szabadidő munka melletti tanulás
29
Csoma Gyula: A felnőttkori tanulás idődimenziói http://www.ofi.hu/tudastar/tanulo-felnott-felnott/felnottkori-tanulas
30
„Ezért a felnőttoktatási programok (a tanítási alkalmak) időszerkezeti elhelyezésének alkalmazkodnia kell (kellene!) a felnőtt tanulók életének különféle (tipikus) időszerkezeteihez, együtt módosulva ezek tanulás közbeni módosulásával. Valójában legalább annyiféle időbeli elhelyezés lenne szükséges, és annyi menet közbeni módosulás, ahányféle tipikusan rétegződő időszerkezet, és ezekben ahányféle menet közbeni módosulás jelenik meg a felnőttoktatási programok résztvevői között. Más szóval a tanuló felnőttek differenciált időbeosztásához jól alkalmazkodó, differenciált és rugalmas tanulásszervezési rendszert kell (kellene!) létrehozni, amelyben a tartós, kötött és teljes tanulási folyamatok szervezete megfelel a különböző időszerkezetek kívánalmainak”
31
5. Szükségletek- igények.
32
6. Munkanélküliek célcsoportja és fejlesztésük
33
7. Megváltozott munkaképességűek fejlesztése
38
8. Területi hátrányok – hátrányos térségek
42
9. Funkcionális, fél illetve teljes analfabetizmus kezelése, fejlesztése Analfabétizmus: Az írás, olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya tanköteles koron túl Analfabéta az a személy, nem tanult meg írni, olvasni és alapszinten számolni; Félanalfabéta az a személy, … az írás, olvasás és az alapszintű számolás készségeit, mert ezek nem fejlődtek ki kellően, gyakorlás hiányában elsorvadtak. csak a neve leírására képes csak a nagybetűket ismeri fel … A tanköteles koron túli népesség azon része, akik csak 1.–3. iskolai osztályt végeztek el.
43
Másodlagos analfabéta az a felnőtt személy, aki megtanult ugyan írni-olvasni, de nem tud értelmesen elbeszélni valamit, önálló gondolkodásra képtelen, csak a használati utasításokat olvasó tömegfogyasztóvá vált. A jelenség összefügg az írás-olvasáskultúra világszerte tapasztalható hanyatlásával, a tömegkultúra nyomasztó előretörésével. Funkcionális analfabéta az a személy, … akinek az alapműveltséghez nélkülözhetetlen készségszintje nem fejlődött ki. … UNESCO : „funkcionálisan írástudatlan az a személy, aki nem tud vállalkozni mindazokra a tevékenységekre, amelyek írni-olvasni tudást igényelnek csoportja, illetve közössége hatékony működése érdekében, s amelyek révén az írni, olvasni, számolni tudást folyamatosan hasznosíthatná saját maga és közössége fejlődése javára”
44
10. Gyermeknevelésből visszatérő nők helyzete a felnőttképzésben
47
2001
48
11. Időskorúak és képzésük, fejlesztésük
49
Dr. Boga Bálint: Az időskorúak tanulási lehetőségei „age of ageing” Élethossziglan tartó tanulás Célszemélyek: 60. életév gerontológia Ageizmus
50
Ki az idős? WHO 60-70 70-90 Agg Biológiai kor- funkció szerint „harmadik kor” – önellátási képesség „negyedik kor”
51
Az idős oktatás elkülönülése a felnőttoktatásban…? Gerogógia, gerontagógia, geroedukáció, edukácionális gerontológia Elkülönítés Tanulók kora Tanulás célja Mentális adottságok Előző ismeretek, szakmai ismeretek lezártsága Élettapasztalat mennyisége
52
…elkülönítés Megszerzendő ismeretek köre Elsajátítás módja, módszerei, üteme Oktató számára szükséges speciális ismeretek Megtanulás kötelezettsége, számonkérés Kereslet és kínálat viszonya
53
Tanulási lehetőség Tanulói oldal Mentális képesség Folyékony intelligencia csökken Rövidtávú memória Krisztallizált intelligencia erősödik Kapcsolat a régi és új ismeretek között „gyakorlat teszi a mestert” Analitikus- szintetikus gondolkodás Etraverzió Verbalizáció csökkenése Reakciós idő hosszabbodása
54
Tanulói oldal egészségi állapot Szellemi Fizikai Megközelítés Befogadás
55
Tanulói oldal szabadidő – „kései szabadság” Rosenmair- osztrák geontoszociológus Negatív tényezők a tanulási folyamatban: Alacsony iskolázottsági szint Korábbi kulturális passzivitás Kudarcok További kereső foglalkozás Családi feladatok, baráti kör, hobby Pszichológiai változás
56
Oktatói oldal Információ Távolság, hálózatkiépítés Művelődési intézmények (TIT) Népfőiskola Oktatási intézményhez kapcsoltan Szociális intézményhez kapcsoltan Gerontológiai, pedagógiai szervezet Idősek érdekvédelmi szervezetek Tudásátadás
57
Oktatói oldal módszerek Előző tudás- asszimilatív tanulás Tanulói elvárások Interakció, konstruktivista oktatás Oktatási anyag Múltorientált jövőorientált
58
Oktatási formák Távoktatás Integrációs oktatás Németország, Franciaország Tanulás „negyedik korban” Nyugat-Európa Etnikai kisebbséghez tartozók tanulása
59
Mekkora az igény? Idősek oldaláról Motivációk Társadalmi oldal Feladatellátás Saját ügyek Önellátás
60
2001. Legmagasabb iskolai végzettség
61
Büntetés –végrehajtás feladata Alapfokú oktatás Szakoktatás Betanított képzés Munkaerőpiacon hasznosítható tudás Hasznos munkavégzés – közösségi érdek Személyiségfejlesztés 12. Fogvatartottak célcsoportja
62
Fogvatartottak megoszlásai (forrás: emberi erőforrások fejlesztése operatív program (2007-2013.) 2006. június 23. munkaanyag, fogvatartotti alrendszer)
63
Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon, 2001-2016 (ezer fő )
64
Forrás: JELENTÉS a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2005. évi végrehajtásáról http://bunmegelozes.easyhosting.hu/szakmai/jelentes_05.dochttp://bunmegelozes.easyhosting.hu/szakmai/jelentes_05.doc
65
Bűnelkövetők 2002. 100 000 lakosra
66
13. Bevándorlók, etnikai meghatározók „Tiszteljük tehát akármi kis körben létezőnek is nyelvét és életmódját, mert a legkisebb elkülönbözött emberi sajátos ság is egy karika azon láncolatban, melynek fokain a tökéletesség felé emelkedik az emberi nem.” (Széchenyi István)
67
…sajátos elvek… Megfogalmazott követelmények érvényesek Kisebbségi önazonosság megőrzése, erősítése Másodnyelv, tanítási nyelv Kisebbségi népismeret oktatás Integráltan Felzárkóztató, vagy interkulturális programok (együtt)keretében Önálló tárgyként Anyanyelvű oktatás – magyar, mint másodnyelv Kétnyelvű kisebbségi oktatás Nyelvoktató kisebbségi oktatás Felzárkóztat, interkultirális és nyelvoktató oktatás kombinálható
68
„ A közoktatási törvény szerint minden gyermek, tanuló joga, hogy nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.” (1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 10§(3)bekezdés b)pont)
69
Az iskolai kudarcok lehetséges okai Kedvezőtlen pozíció: Kisebbségi csoport státusa Demográfiai jellemzők Formális és informális támogatottság Kisebbségi jogok érvényesülésének hiánya gyermekek hátrányos megkülönböztetése oktatás méltányosságának mértéke
70
Mit mutat a gyakorlat…? Németh Szilvia A tanulási motivációt serkentő tényezők a roma tanulók oktatásának tükrében „…csak a barátságos és cigány embert tisztelő iskola oktathat eredményesen roma gyerekeket.” (Németh Szilvia) (http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=eselyt-Nemeth- tanulasi)http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=eselyt-Nemeth- tanulasi
71
Motivációt serkentő tényezők CERI Vizsgálat Egyéni szükségletek fontossága Tanulási eljárások igazítása a szükségletekhez Számítógépes tanulás Tanulási infrastruktúra fejlesztése Tanulók önbecsülésének helyreállítása Kiemelkedő szociális kompetenciával rendelkező pedagógusok
72
Megoldások: Roma tanulókra vonatkozó ismeretek, készségek elsajátítása Roma kultúra megismerése „nyitottabb iskola” Szakemberek együttműködése Tantestület szakmai önfejlesztése Kiemelkedő szociális kompetenciával rendelkező pedagógusok megléte
73
14. Fokozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése
74
15. Összefoglalás
75
Igények: valós munkaerő-piaci igényeket kielégítése A képzési cél, tartalom és követelmények összhangban legyenek az adott célcsoport lehetőségeivel. Biztosítsák a képzési idő rugalmas meghatározását a felnőttek korábbi tanulási eredményeinek és tapasztalati tanulásának érvényesítésével. A felnőttoktatók a célcsoportok jellemzőinek megfelelő módszertani kompetenciákkal rendelkezzenek, a felkészülést megfelelő továbbképző rendszer biztosítsa.
76
A képzési modellek alkalmazzák az aktív, cselekedtető tanulást, építsenek a konstruktivista tanulásfelfogásra. A csoportos oktatásnál támaszkodjanak a csoportdinamikai hatásokra, egyéni tanulásnál kövessék az önirányított tanulás jellemzőit. A tanulási eredmények értékelésében a szummatív értékelések mellett kapjon megfelelő hangsúlyt a formatív és diagnosztikus értékelés.
77
Sikeres vizsgaidőszakot!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.