Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szakképzési hozzájárulás változásai 2016. január.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szakképzési hozzájárulás változásai 2016. január."— Előadás másolata:

1 A szakképzési hozzájárulás változásai január

2 Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet; Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet (OKJ); A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.); Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.); A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nft.); A felnőttképzésről szóló évi CI. törvény és évi LXXVII. törvény;(Fktv.); A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Kormány rendelet; A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet én hatályos 48.§ (2) bekezdése A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013.(VI.18.) NGM rendelet; A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII.15.) NGM rendelet. (TÁMOGATÁSOK)

3 Szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke Az Szhj. alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Szociális hozzájárulási adóalap (szht. 3. § 2.b) pont): eat § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap (szja köteles jövedelem), valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap (legalább a minimálbér 112,5%-a). a tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját! (mivel az eat.455.§(1) c) és (2) e) pontjaiban szabályozott) Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.

4 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: a) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, b) kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve c) saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (új feltételek!) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél az Szt. hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés keretében kerülnek megszervezésre, illetve a Nft.-ben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint szeptember 1-jétől a duális képzés keretében, hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat megszervezése esetén lehetséges csökkentő tétel figyelembevétele. (a évi alapnormatíva is: Ft/fő/év ** **2015. évi C. törvény 62.§ (4) bekezdés)

5 Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése - Gyakorlati képzéssel A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése:  tanulókkal: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre  a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szt §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy  a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (szt §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,  hallgatókkal: az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. § (3); 230/2012. Korm. rendelet §) alapján kerül sor.

6 duális képzés Nft. 108.§ 1.a. pontja alapján: „duális képzés: A műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a duális képzési tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.”

7 2016. január 1-jén hatályba lépett jogszabályi előírások alapján Az Szht. módosítás: új kötelezetti kör, új fogalom meghatározások, három új csökkentő tétel bevezetése a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytatók részére, a duális felsőoktatási képzés keretében gyakorlati képzésre érvényesíthető alapcsökkentőtétel visszaigényelhetősége január 1-től, új visszaigénylési szabályok.

8 Új hozzájárulásra kötelezett A törvénymódosítás a gyakorlati képzést végző, Szt. 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezetet bevonja a hozzájárulásra kötelezettek körébe oly módon, hogy az „egyéb” szervezet, amennyiben szakképzési hozzájárulás megfizetését választja, hozzájárulási kötelezettsége nem keletkezik (a törvény erejénél fogva bruttó kötelezettsége nulla forint), de a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel, valamint a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összegét visszaigényelés keretében érvényesítheti. kivétel: Azok az „egyéb” szervezetek, amelyek tanulószerződés keretében, az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítésben végzik gyakorlati képzés szervezését és ezzel teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket kizárólag az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük (amely nulla) mértékét, illetve maximum az alapnormatíva összegét vehetik figyelembe a visszaigénylésük érvényesítésénél. Bejelentés nyomtatványa: 16T201TSZ költségvetési szervek; 16T201CSZ bíróságnál nyilvántartott civil szervezetek (alapítvány, egyesület); 16T201 egyház, egyházi jogi személy,

9 Új fogalmak A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma, amely azon hozzájárulásra kötelezettet jelenti, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben – évente - az általa évben folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható éves alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt, A kis- és középvállalkozás fogalma, amely az Szht. tekintetében a következő vállalkozásokat nevesíti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, ◦ b) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, ◦ c) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ◦ d) az egyéni cég. A gyakorlati képzés szervezése esetén a már jelenleg is érvényesíthető csökkentő tétel alapcsökkentő tételként jelenik meg, és ezen túlmenően további hozzájárulási kötelezettséget csökkentő, kiegészítő csökkentő tételek is bevezetésre kerülnek a tanulószerződés alapján folyatatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó költségek szélesebb körének támogatása érdekében.

10 Új kötelezettség csökkentő tételek (kiegészítő csökkentő tételek) A tanulószerződéssel gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek esetében új kiegészítő csökkentő tételek: beruházási kiegészítő csökkentő tétel, amely az aktiválás évében - ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás - érvényesíthető a beruházás értékéig, vagy normatív alapon: tanulószerződéses éves átlaglétszám * (havi tanulószerződéses tanulólétszámok számtani átlaga) ◦ 1-10 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett: alapnormatíva 38 %-a ( Ft/tanuló/év) ◦ főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett : alapnormatíva 18 %-a ( Ft/tanuló/év) ◦ 50 főnél többet foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett : alapnormatíva 9 %-a ( Ft/tanuló/év) az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást, tanulószerződéses tanulólétszám* ◦ alapnormatíva 21 %-a ( Ft/tanuló/év ; Ft/hó) a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató vállalkozás esetében - az Szt-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. tanulószerződéses tanulólétszám* ◦ alapnormatíva 25 %-a ( Ft/9. évf. tanuló/év; Ft/hó)

11 Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely ismérvei Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (Szt. 2.§ 50. pont): kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye az Szt. 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

12 Visszaigénylés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az tanulószerződés, vagy duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, a) kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, b) nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja és c) pont cb) alpontja alapján számított alapcsökkentő tételt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentiek szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben a évben általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.

13 Nonprofit gazdasági társaság A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. A nonprofit gazdasági társaság a civil tv. 32. § (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság - a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően - nyilvántartásba vesz, ha a) közszolgáltatási szerződést kötött és b) magánokiratban vállalja a civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

14 Tanulószerződés kötésére jogosult szervezet Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel. A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet a) a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a szociális, a pedagógia, a képző- és iparművészet, a hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá c) a 4/a. § (2) bekezdése szerinti, (FM) miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben. (a tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/a. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói összlétszámának 15%-t)

15 Nyilvántartásba való felvétel a nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.

16 Gyakorlati oktató A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki A) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és - a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, B) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, C) büntetlen előéletű, és D) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki a) az oktatott, állam által elismert aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy b) a vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott - vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy c) a hatvanadik életévét betöltötte. Új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalta, hogy legkésőbb szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

17 Teljesítési megbízott Az a hozzájárulásra kötelezett, aki  az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és  csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet sem alap, sem kiegészítő csökkentő tételt. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a csökkentő tételt. A megállapodás írásba kell foglalni.

18 Tanulószerződés kötésére jogosult tanuló Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés – az szt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződés a tanulóval – az szt. 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell. Tanulószerződés a meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel módosíthatják. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

19 Tanulószerződés tartalma A) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét), B) a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), az Szt. 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló által kötött tanulószerződés esetén az Szt. 87. § (3) bekezdés c) pontja szerinti adatot, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét, C) a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét), D) az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt, E) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, F) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és - figyelemmel az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik, G) az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá H) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – az Szt. 68. § (2) bekezdése alapján biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit, I) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt, J) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát. k) a tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. l) tanulószerződés tartalmazza a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy ◦ a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, ◦ a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, ◦ a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, ◦ nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné. A tanulószerződésre az Szt-ben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni

20 Tanulószerződés megszűnése A tanulószerződés megszűnik a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján, b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, h) a tanuló halála napján. Ha a tanulószerződés  az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.  a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével egyidejűleg értesíti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

21 Együttműködési megállapodás feltételei Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha  a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,  a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,  a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy  a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor,  a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.

22 Az együttműködési megállapodás tartalma A) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselője nevét, egyéb szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola oktatási azonosítóját, B) a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát, C) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként, D) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, E) a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, F) a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és kötelességeit a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, G) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét, H) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről, I) az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját, J) a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik, K) ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre, a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.

23 Foglalkozási napló Az Szt. 41. § (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló Gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:  a szakmai tevékenységeket tantárgyanként,  az ezekre fordított időt és  a tanuló értékelését,  a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján Betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. + Jelenléti ív gyakorlati képzés napjainak megállapításához: - Együttműködési megállapodás esetében a normatíva ellenőrzéséhez; - Tanulószerződés estén a hiányzások követéséhez.

24 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján. tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri nappali oktatás esti oktatás levelező oktatás (100%) (60%) (20%)a) a) a nyolcvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% Ft) (11,7% Ft) (3,9% Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % Ft) (10,8% Ft) (3,6% Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% Ft) ( 9,9 % Ft) (3,3% Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% Ft) ( 9,0% Ft) (3,0% Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% Ft) ( 8,1% Ft) (2,7% Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% Ft) ( 7,2% Ft) (2,4% Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% Ft) ( 6,3% Ft) (2,1% Ft) a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

25 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást az előző dia alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására az előző dia az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult.

26 Tanulószerződés - Pénzbeli juttatás A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is. A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg, kivéve ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, ilyenkor a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos (naptári nap arányos) része illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell.

27 Együttműködési megállapodás - Pénzbeli juttatás Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet az Szt. 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, 19,5%. ( Ft/hó) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része (5 411 Ft/hét). Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad. Az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni. (Lehet készpénzben is) Szja 1. Melléklet Pontja alapján adómentes juttatás: a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

28 Tanulószerződés - Szociális hozzájárulási adó Eat § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Eat § (2) bekezdés e) pontja szerint adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony. Eat § (1) bekezdés c) pontja szerint a kifizetőt terhelő adó alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

29 Tanulószerződés - Biztosítási jogviszony Tbj. 4. § k) 1. alpontja alapján az Szt. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Tbj. 19.§ (3) bekezdése alapján a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Tbj. 25/A. §-a szerint nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot.

30 Tanulószerződés - Személyi jövedelemadó Szja. 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a szakképző iskolai tanulónak a tanulószerződés alapján kötelezően kifizetett díjazás.

31 Tanulószerződés - Szhj-t csökkentő tétel mértéke Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva ( Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az R. 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) az sztv. alapján indított ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

32 Tanulószerződés - Szhj-t alapcsökkentő tétel mértéke A tárgyévre vonatkozóan  amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni,  amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi alapcsökkentő tételek összege. Ha a tanulószerződés  megkötésére hónap közben kerül sor, a havi alapcsökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi alapcsökkentő tétel)  hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi alapcsökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (naptári napi alapcsökkentő tétel) Az előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét szakképesítésenkénti súlyszorzóval számolva tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

33 Együttműködési megállapodás Szhj-t csökkentő alapcsökkentő tétele  az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: /130 = Ft/tanuló/nap (2016.)  az előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap  a tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

34 Hallgató képzése Együttműködési megállapodás A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására. Az együttműködési megállapodást meg kell kötni, a gyakorlat igényes szak esetében. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről - az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján - az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet, amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek.

35 A hallgatói munkavégzés szabályai A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen; a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatót a gyakorlati képzésre díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér: Ft/hó) tizenöt százaléka (2016. évben: Ft/hét), a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti.

36 Hallgatói munkaszerződés Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során  éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,  a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,  a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,  próbaidő nem köthető ki,  a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak (egyenlőtlen munkaidő beosztás) nem alkalmazhatók.

37 Hallgatói munkaszerződés Gyakorlat megadása órában, ledolgozott órát jelent Napi munkaidő 8 óra. MT szerint: gyakorlatra jár szabadság, betegszabadság, táppénz nincs től., Jelenlétí ív:gyakorlati képzés napjainak megállapításához, normatíva ellenőrzéséhez;

38 Személyi jövedelem adó és a hallgatói munkaszerződés évi CXVII törvény (Szja) 1. számú melléklet: b) pontja alapján adómentes: a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért (2016. évben: Ft) meg nem haladó része.

39 Szociális hozzájárulási adó és a hallgatói munkaszerződés Eat. 455.§ (3) bekezdés d) pontja alapján nem eredményez adófizetési kötelezettséget az Nft. 44.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. Hatályos: I. 1-től.

40 Hallgatók biztosítása A évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. § d) pontja alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Hatályos: I. 1-től.

41 Hallgatói munkaszerződés alapján az Szhj-t csökkentő tétel Az államilag gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:  a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: /100 = Ft/hallgató/nap (2016)  az előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: előleg havonta hallgatónként: gyakorlati napok száma* Ft/hallgató/nap  a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel hallgatónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

42 Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv-ben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – jogszabályban (21/2013.(vi.18.) NGM rendelet) meghatározott költségeivel, kettős korlát és kettős feltétel: a bruttó kötelezettség csökkenthető az szht. 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett:  az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és  az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a NSZFH-hoz az Szht. 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs!

43 Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolásával történő kötelezettségteljesítés feltételeinek változása Jelentős változás a 45 fő tanulószerződéses tanuló létszám számításában: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen kell/lehet majd számítani a havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanulót. Így ha a cégcsoport egyes vállalkozásai külön-külön nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, hogy a saját munkavállalók képzési költségei a bruttó hozzájárulás kötelezettségük teljesítéseként elszámolhassák, a jövő évi módosítással lehetővé válik, hogy egy cégcsoport partner-, valamint kapcsolódó vállalkozásai együttesen is teljesíthessék a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzése kapcsán előírt 45 fős tanulószerződéses létszámkövetelményt. A partner és kapcsolódó vállalkozások ebben az esetben csökkentő tételként külön-külön is figyelembe vehetik a saját munkavállalók képzési költségét a szakképzési hozzájárulásuk teljesítésénél. Azonban továbbra is fenn marad az az elszámolási korlát, amely a saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolásával történő kötelezettségteljesítés esetén a bruttó hozzájárulási kötelezettség mértékét maximum a vállalkozás által a saját tanulója részére a tanulószerződés alapján megszervezett gyakorlati képzéshez kapcsolódóan érvényesíthető alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegével, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig csökkentheti.

44 Előleg fizetés és az éves elszámolás határideje, formája A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé  bevallani (1608-as bevallásban) és  megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozott kérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nulla értékű bevallás is szükséges, megoldás bevallást helyettesítő nyilatkozat.

45 Köszönöm a figyelmüket! Lászlóné Szép Györgyi Bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő, felnőttképzési szakértő Soft-Booking Kft január


Letölteni ppt "A szakképzési hozzájárulás változásai 2016. január."

Hasonló előadás


Google Hirdetések