Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Fotovoltaikus Áramtermelés magyarországi jövőképe MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13 MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Fotovoltaikus Áramtermelés magyarországi jövőképe MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13 MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13."— Előadás másolata:

1 A Fotovoltaikus Áramtermelés magyarországi jövőképe MANAP helyzetelemzés és javaslatok v MANAP helyzetelemzés és javaslatok v

2 A 2009/28 EK irányelv számokban Cél: Magyarországon a megújuló energia aránya a végső energiafelhasználásban elérje a 13%-ot* * Sokféle eltérő statisztika és prognózis létezik, az anyagban szereplő alapadatok MEH és volt KHEM anyagokon alapulnak, 2020-ig 15% energiahatékonyság növekedést feltételezve …2020 Végső energiafelhasználás (PJ)1100 PJ900 PJ…1023 PJ ebből megújuló65 PJ??…min 135 PJ megújuló arány<6%??…>13%

3 Villamosenergia oldalról A RES-E 2010-re előírt EU átlaga 22.1% volt (2001/77/EK irányelv) Magyarország kapta a legkisebb célt ezen belül: 3.6% 2020-ra legalább a 2010-es EU átlagot illene megcéloznunk …2020 villamos energia felhasználás43 TWh40 TWh…47 TWh ebből zöldáram (RES-E)2.3 TWh??…9.4 TWh zöldáram arány5.3%??…20% zöldáram arány a teljes felhasználásban0.8%??…3%

4 Megújuló áramtermelés ma Magyarországon Magyar PV kapacitás 1 MWp alatti, PV zöldáram termelés <1GWh alatt (ez a zöldáram termelés kevesebb, mint 0.5%-a) Kiegyensúlyozottabb Portfolióra van szükség az összes technológia végső felhasználásbeli részarányának növelése mellett

5 A PV, mint energiaforrás előnyei Megújulókon belül is az egyik legtisztább, ÜHG kibocsátás mentes technológia Hatalmas belső potenciál (MTA), Magyarországon jó adottságok Csúcsidőben termeli a villamos energiát – ekkor a hűtő rendszerek kiugró terhelést jelentenek nyáron Hagyományos energiahordozóktól való függést, ezáltal importot csökkenti Negyedéves és éves viszonylatban jól tervezhető Decentralizált verziója (háztetők) a hatékony energiafelhasználás szempontjából szemléletformáló, energiatudatosságot növelő hatású Decentralizáltan hálózatbiztonságot növeli, rendszerveszteséget csökkenti Árnyékoló hatás – épületenergetikailag hasznos mellékhatás lapos és ferdetetőkön Legalább 25 évig zaj, és CO2 kibocsátás nélkül, szinte karbantartásmentesen termel Installálást követően az áramtermelés költsége nulla, független a primer energiahordozók áraitól, kockázataitól

6 Iparági aspektus 1-2 évtizedes távlatban a PV az energiaszektor meghatározó tényezőjévé válik Ennek köszönhetően a legdinamikusabban fejlődő fiatal iparágak egyike Még van lehetőség a magyar K+F és ipar belépésére, munkahelyteremtésre A magyarországi adottságok felkeltették több beruházni kívánó gyártó érdeklődését, sajnos a nem megfelelő támogatási környezet miatt nem itt valósultak ezek (kivétel Sanyo) Jellemzően azon országok cégei válnak meghatározó szereplővé ahol átgondolt, hosszú távú támogatási stratégia lépett életbe a vertikum mentén

7 Magyar PV ipar Modulgyártás: –SANYO – 2004-től –KORAX – 2006-tól –Dunasolar, Helogrid megszűnt Gépgyártás, Technológia, K+F: –Budasolar Kft. és Kraft Zrt. –Energosolar Kft >> Greensolar (Kína) Méréstechnika: –Semilab

8 Fő alkalmazási irányvonalak Hálózatra visszatápláló rendszerek – a kis- és középfeszültségű hálózatra szinkronizáltan visszatápláló kiserőművek – a technológia fő fejlődési irányvonala Szigetüzemű (autonóm)rendszerek – Létjogosultsága ott van, ahol a villamoshálózat kiépítésének költsége magasabb mint az autonóm rendszeré (jellemzően a tanyavilág) – 1% alatti az összes telepítésen belüli részaránya világviszonylatban

9 Alkalmazási területek beruházó szerint Lakóházak Vállalkozások saját épületei Önkormányzatok, iskolák, állami szervezetek épületei Kiserőművek

10 Alkalmazási területek az elhelyezés módja szerint Tetőre rögzítés (lapostető, ferdetető, parkoló) Földre rögzítésÉpületbe integrált (BIPV)

11 Néhány magyarországi installáció Épület integrált napelemes rendszer (BIPV) VÁVUNION KFT. 16 kWp Gödöllői Egyetem (SZIE) 10 kWp 10 kWp MOL autópálya parkolóban elhelyezett rendszerÚjbudai Önkormányzat – 20 kWp

12 Installált PV kapacítás a világon Forrás: EPIA 2009 végén az installált PV rendszerek névleges teljesítménye világszinten: GWp - (kb. termelés TWh/év)

13 A PV világpiac fejlődése Az elmúlt 5 évben 45%-os piacnövekedés évente 2009-ben 7.2 GWp piac ~€22 Mrd Forrás: EPIA

14 Új EU tagok (NMS) installált kapacitása Teljes installált kapacitás: 485 MWp, (Csehország nélkül 22 MWp) A PV-t nálunk jobban előtérbe helyező országokban 100% feletti növekedés volt tapasztalható az elmúlt években Forrás: PV-NMS-NET

15 ÚJ EU tagok kapacításbővülése 2009-es bővülés: 422 MWp, (Csehország nélkül 13 MWp) (Szlovákia 2010-ben indította FIT támogatási rendszerét) Forrás: PV-NMS-NET

16 Új EU tagok PV statisztikája A balti államokat leszámítva Magyarország, Románia és Lengyelország voltak 2009-ben a legkevésbé fejlődő országok PV szempontjából Csehország nélkül is a teljes NMS PV kapacitás kevesebb, mint 3%-a volt Magyarországon 2009 végén (1MWp alatt) Forrás: PV-NMS-NET

17 Lehetséges támogatási eszközök Keresleti oldal: Beruházási támogatás – nagyon lassú, nehézkes utóellenőrzés, bizonyos szektoroknál jó megoldás Zöld bizonyítvány – drága, bonyolult, nincs rá kialakult, jó nemzetközi gyakorlat Adókedvezmények – pl. UK – kedvezményes áfa 5% Szja kedvezmény (beruházás leírható az Szja-ból) Kedvezményes hitelek FIT (feed-in-tariff) egyértelmű, számottevő és tervezhető fejlődésre csak ezen eszközzel van példa –Jó és rossz tapasztalatok széles tárháza áll rendelkezésre –KÁT-hoz nagyon hasonló, de fix időtartamra garantált a tarifa –Differenciálás lehetősége Iparági oldal: K+F támogatás Beruházási támogatás

18 Jelenleg elérhető magyarországi támogatások PV célra KEOP – és (lezárva) - átalakulófélben Bonyolult pályázat – szükségtelen magyarázatok, tanulmányok megkövetelése Kiszámíthatatlan, hosszadalmas elbírálási és szerződéskötési folyamat – pályázat beadásától hónapos átfutás szerződéskötésig + csatlakozási kérelem 1-2 hónap KÁT (PV tarifa): az érvényben lévő tarifa még beruházási támogatásokkal kombinálva sem eredményezett befejezett projekteket projektenként egyedi elbírálású támogatási időtartam (nincs ilyenre nemzetközi példa) a fix, transzparens, kiszámítható és piackövető verzió helyett NEP/ZBR – éppen lezárva: A projektek méretéhez képest aránytalan előkészítési, adminisztratív teher és költségek A KEOP-hoz hasonló átfutási idő !!! Kedvezményes finanszírozás: Jelenleg PV célra csak lakosság részére elérhető Pályázat nélkül önmagában nem vonzó Nincs egységes feltételrendszer - a közvetítő hitelintézetek saját belátásuk feltételrendszerük szerint nyújtják

19 FIT rendszer fő paraméterei (FIT Design) EU munkaanyag - SEC(2008) 57 – „jól adatptált FIT rendszerek a leghatékonyabb támogatási eszközei a zöldáram terjedésének” Minden ország, ahol mérhető fejlődés történt PV oldalon FIT rendszert vezetett be Két meghatározó eleme: Teljes visszavásárlási kötelezettség a hálózatüzemeltető/állam részéről Előre garantált tarifa előre garantált ideig FIT további finomhangolása a célokhoz: Diferenciált tarifák méret alapján (pl. 2/50/200/1000 MWp) Differenciált tarifák installálási hely alapján (pl: háztető/ipari terület) Új építésű ingatlanok magasabb támogatása

20 Egy jó FIT rendszer kritériumai Figyelembe veszi a technológia élettartamát – jellemzően 20 évig garantált a FIT A beruházó (lakossági, kisvállalati, vagy professzionális befektető) számára fontos megtérülést célozza meg (8-12% IRR), differenciált visszavásárlási árakkal Kiszámítható (a beruházók biztonságát szem előtt tartja): Összege évente követi a piaci tendenciákat (technológia, tőke, csatltakozás költsége) Nincs kvóta, de évközi tendenciák alapján előre bejelentetten változtatható az FIT összege Az adott ideig üzembe helyezett rendszerek jogosultak a tarifára (pl es tarifára a 2009-ben üzembe helyezett rendszerek), és nem a kérelem, vagy engedély időpontja a mérvadó A terveknek megfelelően felkészített villamossági rendszer a zöldáram fogadására (A magyar rendszer képessége ma 500MWp – 1000MWp közötti) Csatlakozás és jogosultság adminisztrációs átfutása akadálymentes, ideje előre meghatározott (néhány hét)

21 Példák FIT rendszer hibákra Túl magas FIT ( nem veszi figyelembe a várható termelést – pl. Spanyolország 2008-ban) – szinte csak erőművek épültek, a nagy érdeklődés és pénzügyi nyomás miatt hirtelen lekellett állítani a rendszert FIT változtatásának elhibázása, rendszerszabályozás felkészületlensége – Csehország 2009-ben nem követte a piaci trendeket, túl magas maradt a FIT – hálózatbiztonsági kérdéseket vetett fel a nagyarányú csatlakozás FIT nem veszi figyelembe a technológia élettartamát – Ausztriában 10 évig garantált a FIT, elenyésző a PV tejedése FIT jogosultság megadása a kérelem dátuma alapján – Franciaországban több GWp kérelem kapott FIT „jogot”, de megvalósulni csak ~200 MWp valósult meg, a spekulatív igények tervezhetetlenné tették a piacot

22 FIT tapasztalatok integrálásának lehetősége adott EPIA (European Photovoltaics Industry Association), melynek a MAFOISZ leendő tagja FIT design szakértői rendelkezésre állnak: –eddigi tapasztalatok felhasználása –kalkulációs módszertanok és eszközök International Feed-In Cooperation: –Német, Spanyol és Szlovén minsztériumok együttműködése FIT témában (www.feed-in- cooperation.org)www.feed-in- cooperation.org

23 NREAP (cselekvési tervek) PV oldala 2020-ig MWp/Country Bulgária Denmark Germany (draft) 15,784 34,279 51,753 Finland GB 50 1,070 2,650 Lithuania 1 10 Malta Netherlands Austria Sweden Slovenia Spain 4,021 5,918 8,367 Magyarországi méretekhez igazítva a kisebb, felerészt új tagállamok eddigi vállalásait, kihagyva az északi országokat MWp közötti méret az átlag minimális szórással

24 Egy magyar szcenárió az eddig leadott cselekvési tervek alapján 2020: 71 MWp telepítés 449 MWp kapacitás Áramfogyasztás 1.1%-a ~ munkahely csak a telepítésekkel kapcsolatban* CO2? éves volumen MWp teljes kiépült kapacitás MWp megtermelt energia (GWh) kWh/kW p részarány 2020-as áramfogyasztás ból % % % % % % % % % % NREAP-ból kalkulált átlaggal ez érhető el – ha az ipart és K+F-et is fejleszteni szeretnénk hosszú távon, akkor ennél erősebb saját piacra volna szükség *EPIA statisztikák alapján évente 1 MWp telepítése 30 fő fölötti munkahelyet igényel

25 Javaslatok Ideje lépni – az utolsók között vagyunk kelet-európai viszonylatban isNem nagyon érdemes várni Vezessünk be egy ösztönzőleg ható, átgondolt, nemzetközi tapasztalatokon alapuló differenciált FIT rendszert, akár a KÁT átalakításával/kiterjesztésével A meglévő beruházási támogatásokat egyszerűsítsük, automatikus elbírálású konstrukciókat vezessünk be EU alapokat amennyire lehet használjuk fel – önmagában messze nem elég A VET és Vhr. módosítása oly módon, hogy a hálózati csatlakozás gyors, standard és egyszerű legyen (csatlakozási feltételek, használható eszközök köre, átfutási idő, költségek viselése, stb.) Jelenlegi VET módosítás tervezet felülvizsgálata Kedvezményes finanszírozási megoldások kidolgozása

26 Javaslat a FIT mértékére Néhány új tagország jellemző tarifája: Cseh Köztársaság 0,47 €/kWh Szlovénia 0,399 €/kWh Ciprus 0,383/0,36 €/kWh Bulgária 0,394/0,366 €/kWh Szlovákia 0,45 €/kWh (2009-től) Egy javaslat a magyar tarifákra: Méret/Jelleg (EUR)StandaloneRooftop 500 kWp<70 Ft 50 kWp – 500 kWp78 Ft81 Ft 10kWp-50kWp83 Ft88 Ft PV < 10 kWp93 Ft PV < 10 kWp új építésű 98 Ft

27 Kellemes Napsütést Kívánunk MANAP


Letölteni ppt "A Fotovoltaikus Áramtermelés magyarországi jövőképe MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13 MANAP helyzetelemzés és javaslatok v1.3 2010.09.13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések