A kamarák szerepe és feladatai a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás.

Az előadások a következő témára: "A kamarák szerepe és feladatai a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás."— Előadás másolata:

1 A kamarák szerepe és feladatai a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás

2 Szakképzési problémafa  Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken paradigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatában egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást  Következmény: NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya  Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

3 Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

4

5 Szakképzési problémafa  Elérendő stratégiai célok: 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön  Megoldandó feladatok: Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás, feladatok „kiszervezése” a köztestületeknek Az NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudat Új felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

6 Minisztérium – kamara együttműködése Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése: Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. január 1-től Újabb szakmák átadása (13 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program) Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolítása Stabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozás Gazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

7 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható  Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység  FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

8 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten  Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése  Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri- mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknél ennek felemelése  Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

9 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés  Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”  1 300 milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása,  KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat  Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet  Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számára államilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

10 Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modell Országos szint Állami irányítás és felügyelet Akkreditált vizsgahelyek Állami feladatok átvállalása NGO szakmai koordináció Vizsgabizottságok működtetése Vizsgahelyek akkreditációja Regionális szint Vizsgaszervezés regionális állami feladatai Kistérségi szint SZMM, szakképzést felügyelő minisztériumok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács NSZI Országos Vizsgaközpont Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács Országos ernyőszervezet Regionális szintű ernyőszervezet Regionális Vizsgaközpontok Regionális fejlesztési és Képzési Bizottság Regionális Vizsgahelyszínek Országos Vizsgahelyszínek Kistérségi vizsgahelyszínek

11 A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 2. 4. Munkafegyelmi problémák 3.3-4.7. Munkakultúra hiányosságai általában 4.3-4.5-6.6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5.5-6.9. Rossz együttműködési készség 6.7.8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. 5-6.5. Számítógépes ismeretek hiánya 12.5-6.3.2. Idegennyelv-tudás hiánya 13.8.1.

12 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés  Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban, külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva  35-40 új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás: TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázása párhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció  Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalása formális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag  TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudat, iskolatársulási forma, TISZK-en kivüliek a TISZK „mindent visz”, zöld – vagy barnamezős beruházás csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

13

14 Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Kamarák HR kapacitásának térképe 20 megyei és 3 városi kamara: 93 kirendeltség 85 főállású tanácsadó 50 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: 10. 000 képzőhely 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál 32. 000 tanulószerződés 1000 szakértő 10.000 vizsgadelegálás 4000 fő vizsgabizottsági tag 14 000 fő szintvizsga 800 szintvizsga elnök 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés: 10. 000 fő képzése 212 tanfolyam 42 oktatóterem 12 számítógépterem 1000 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben 20. 691 óraszámban Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 11 420 tanuló vizsgaeredményei 2005/2006-os tanévben 16 OKJ szakmában

27 Köszönöm a figyelmet „A józan ész a legfőbb törvény” VÍZIÓ

28