Átláthatóság, közérdekű adatok és a civil szektor Ligeti Miklós Transparency International Magyarország

Az előadások a következő témára: "Átláthatóság, közérdekű adatok és a civil szektor Ligeti Miklós Transparency International Magyarország"— Előadás másolata:

1 Átláthatóság, közérdekű adatok és a civil szektor Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu Miklos.Ligeti@transparency.hu Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

2 o a NER 5 éve – túl a jogállamon? o a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének szétzilálása o a korrupció legalizálása o a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozása o javaslatok áttekintés Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

3 o közhatalmi ‘felsőház’ kiépítése → fékek & ellensúlyok építménye megroppant o kormány hatalmát közhatalmi szereplők nem/alig korlátozzák o testre szabott törvények o preferenciális szabályozás, diszkrecionális végrehajtás o gyakori alkotmánymódosítások (Alkotmány: 12, Alaptörvény: 5) o a törvények nem korlátai, hanem eszközei a hatalomgyakorlásnak → „instrumentalizált” jogalkotás o A közhatalom és az oligarchák egymás kölcsönös foglyai → „inverse state capture” a NER öt éve: Magyarország túl a jogállamon? „ KÖZROSSZ”

4 megkérdőjelezhető kinevezések = „court packing / packing of institutions” o Alkotmánybíróság o Ombudsmanok rendszere o Információszabadság intézményrendszer o Bírósági igazgatás / Legfelsőbb Bíróság / Kúria o Ügyészség o Állami Számvevőszék o Választási igazgatási szervek o Médiahatóság hatáskör szűkítése o Alkotmánybíróság o rendes bíróságok hatáskör szélesítése o ügyészség o bírósági igazgatás fékek és ellensúlyok szétzilálása Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

5 hatáskör szűkítése o Alkotmánybíróság o rendes bíróságok o Magyar Energia Hivatal kormányhivatal → határozatai ellen bírói jogorvoslat → MEH határozatát a bíróság megsemmisíti („rezsicsökkentés”) → 2013. évi XXII. Tv. (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) → MEKH önálló szabályozó szerv → döntései ellen nincsen rendes bírói jogorvoslat hatáskör szélesítése o ügyészség → az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX törvény (Be. módosítás) o (vádemelés más bíróság előtt, kiemelt jelentőségű ügyek, védővel érintkezés korlátozása, 120 órás őrizet) → 166/2011. ABH megsemmisíti o legfőbb ügyész mandátumának automatikus hosszabbodása o legfőbb ügyész irányítási, utasítási jogának szabályozása (3/2004. ABH alapján) o bírósági igazgatás o OBH elnök ügyáthelyezési joga → 36/2013 ABH megsemmisíti hatáskör szűkítése / szélesítése Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

6 „worrying signs of an instrumental attitude towards the constitution” o AB által megsemmisített törvények alaptörvényi szintre emelése / AB hatáskörének szűkítése o végkielégítések visszamenőleges 98%-os adója → a 184/2010. ABH és 37/2011. ABH → AB nem vizsgálhatja a közterhek szabályozásának az alkotmányosságát, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét o alkotmánybírák 70 éves nyugdíjkorhatárának eltörlése (2014-től) o Balsai István (1947) → 76 éves koráig o Dienes-Oehm Egon (1945) →78 éves koráig o Salamon László (1947) → 78 éves koráig o Szívós Mária (1949) → 74 éves koráig o új nyugdíjszabályok kedvezményezettjei kormánypárti különvéleményt fogalmaztak meg o 33/2012. ABH (bírák korai kényszernyugdíjazása) o 45/2012. ABH (az Alaptörvény átmeneti rendelkezései) o 1/2013. ABH (választási regisztráció és politikai kampányreklámok kereskedelmi médiából kitiltása) o 21/2013. ABH (Állami Operaház átvilágításáról készült jelentés kiadása) o 36/2013. ABH (OBH elnök ügyáthelyezési joga) o 38/2012. ABH (hajléktalanság kriminalizálása) o 166/2011. ABH (más bíróságon történő vádemelés, védelem jogainak korlátozása) az Alkotmánybíróság esete Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

7 dohány kiskereskedelemről szóló törvény o korábban szabadpiaci tevékenység államosítása o trafikjog koncesszióba adása → Nemzeti Dohányboltok o 40.000 trafik → 5971 Nemzeti Dohánybolt o cél: „fiatalkorúak” dohányzásának a visszaszorítása a hazai dohányipari cégek helyzetbehozása o koncessziós jogok kiosztása megkérdőjelezhető o koncessziós jogok kiosztása után haszonkulcs megnövelése o Continental Zrt. „aktívan részt vett a törvény kialakításában” o Continental Zrt.–hez kb. 500 Nemzeti Dohánybolt köthető o civil és újságírói érdeklődés → Infoszab törvény módosítása („számlaszintű”) a korrupció legalizálása: dohány kiskereskedelem TÖRVÉNYESÍTETT JÁRADÉKVADÁSZAT

8 takarékszövetkezeti törvény o „Szükséges a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.” o vállalkozási szabadság és szövetkezeti autonómia → kényszerintegráció o Takarékbank: trükkös államosítás után haveri privatizáció o nyílt nemzetközi tender a Takarékbank állami többségére → egyetlen ajánlat… o takarékszövetkezeti kormánybiztos = Takarékbank vezér = ajánlattevő konzorciumi tag vezetője (Vojnits Tamás) o MFB: Takarékbank résztulajdonosa és a Vojnits Tamás vezette konzorciumi tag résztulajdonosa o Takarékbank privatizációja „nemzetstratégiai szempontból kiemelt ügylet” → nincsen GVH eljárás a korrupció legalizálása: takarékszövetkezetek A KORMÁNY KÖZPÉNZEN ÁLLAMOSÍTOTT EGY BANKOT, MAJD MEGKÉRDŐJELEZHETŐ ELJÁRÁSBAN „ HAVERI VÁLLALKOZÁSNAK ” ADTA EL AZ ÁLLAMI TULAJDONT

9 A politika 25 év alatt 3x korlátozta saját magát 1.1992: Avtv. / 1995: információszabadság ombudsman; 2.2002: üvegzseb törvény / üzleti titok korlátozása; 3.2011: Alaptörvény / közpénz adatok nyilvánossága, offshore tilalom Alaptörvény (VI. Cikk (2) bekezdés & 39. Cikk (2) bekezdés): 1.mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez 2.a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni 3.A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. A korrupció legalizálása: információszabadság Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

10 Alkotmánybíróság: -az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája (34/1994. (VI. 24.) ABH) -demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály (12/2004. (IV. 7.) ABH) -A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok nyilvánosságának a célja az átláthatóság és a közélet tisztasága. Ez az elv – a Nemzeti hitvallásban foglaltakat figyelembe véve – nem csak a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó. (21/2013 (VII. 19.) ABH) -A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjog érvényesülése nem válhat annak függvényévé, hogy a megismerés lehetőségét más jogszabály is biztosítja-e, illetve külön jogszabály kifejezetten előírja-e az adatkezelőnek a nyilvánosságra hozatal kötelezettségét (25/2014 ABH) -a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol (3026/2015 (II. 9.) ABH) A korrupció legalizálása: információszabadság Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

11 2012 → adatvédelmi biztos intézményének felszámolása 2013 → Infoszab törvény módosítása („számlaszintű”) → bírói jogorvoslat kétséges → üzleti titok: törvényességi felügyeleti eljárás → számlaszintű adatigénylés: NAIH vizsgálat (2015: enyhítés) 2015 → egyes sporttámogatások megismerhetetlenné tétele → összeférhetetlenségi szabályok lazítása → Paks II. „titkosítása” → fizetési kötelezettség → szerzői jogok elsőbbsége → jövőben meghozandó döntések védelme A korrupció legalizálása: információszabadság A Fidesz-kormány gyengítette a közhatalom elszámoltatását és a közpénzek nyomon követését szolgáló jogi megoldásokat Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

12 1.Kortüneti és kórtüneti feljegyzések a korrupcióról (http://korrupcio.blog.hu/)http://korrupcio.blog.hu/ 2.Ne Írd Alá János: Közérdekű bejelentők védelme (http://transparency.hu/uploads/docs/wb_tv_level1016_2.pdf)http://transparency.hu/uploads/docs/wb_tv_level1016_2.pdf 3.Nyílt levél képviselőknek Alaptörvény 4. módosítása (http://transparency.hu/Nyilt_level_az_alaptorveny- modositasrol?bind_info=index&bind_id=0)http://transparency.hu/Nyilt_level_az_alaptorveny- modositasrol?bind_info=index&bind_id=0 költségvetési saláta (http://transparency.hu/Ez_a_koltsegvetesi_salata_megfekudte_a_gyomrunkat?bind_info=inde x&bind_id=0)http://transparency.hu/Ez_a_koltsegvetesi_salata_megfekudte_a_gyomrunkat?bind_info=inde x&bind_id=0 4.AB eljárásának a kezdeményezésére felhívás: ombudsman (Kúria/LÜ) számlaszintű adatkérés (http://transparency.hu/uploads/docs/nyiltlevel_ajb_kuria_lu_0626.pdf; http://transparency.hu/Tisztelt_Alapveto_Jogok_Biztosa_Ur__Tisztelt_Elnok_Ur__Tisztelt_Legf obb_Ugyesz_Ur_?bind_info=index&bind_id=0)http://transparency.hu/uploads/docs/nyiltlevel_ajb_kuria_lu_0626.pdf http://transparency.hu/Tisztelt_Alapveto_Jogok_Biztosa_Ur__Tisztelt_Elnok_Ur__Tisztelt_Legf obb_Ugyesz_Ur_?bind_info=index&bind_id=0 5.AB eljárásának a kezdeményezésére felhívás: köztársasági elnök visszaélésszerű adatigénylés (http://transparency.hu/uploads/docs/KEH_20130502.pdf)http://transparency.hu/uploads/docs/KEH_20130502.pdf Paks II. (http://transparency.hu/A_civilek_szerint_nem_allja_ki_az_alkotmanyossag_probajat_a_Paksi_ Atomeromu_bovitesevel_osszefuggo_adatokat_30_evre_titkosito_torveny?bind_info=index&bi nd_id=0)http://transparency.hu/A_civilek_szerint_nem_allja_ki_az_alkotmanyossag_probajat_a_Paksi_ Atomeromu_bovitesevel_osszefuggo_adatokat_30_evre_titkosito_torveny?bind_info=index&bi nd_id=0 Civil eszköztelenség a legalizált korrupció ellen

13 o Magyarország nem szereti a közérdekű bejelentőket o A törvény nem hoz létre új felderítési/nyomozási eszközöket nem hoz létre dezignált állami szervet a közérdekű bejelentések kivizsgálására nem írja elő a sajtóhírek kötelező kivizsgálását nem mentesít a titokvédelmi tényállások alól nem védi meg a bejelentőt o TI: a meglévő vizsgálati módszerek nem alkalmasak a közérdekű bejelentők ügyeiben o állami szervek esetében: integritás tanácsadók (nem független!) o üzleti szférában: bejelentő védelmi ügyvéd o ombudsman: kivizsgálja, hogy más állami szerv mulasztott-e a korrupciós jelzések kivizsgálásában o NAV-botrány → zsigeri reakciók, bejelentő üldözése, bejelentés kivizsgálása „folyamatban” o Büntetőjogi rendelkezések → közérdekű bejelentő üldözése, együttműködő vesztegető o TI: a közérdekű bejelentők védelme látszatmegoldás A korrupció legalizálása: közérdekű bejelentők védelme Megvalósítható a teljes önkormányzati átláthatóság - Pázmánd, az Üvegfalu, 2015. november 26.

14 Köszönöm a figyelmet! Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu Miklos.Ligeti@transparency.hu ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

15 A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény –különbségtétel a külföldön szavazó polgárok között (nem volt gyakorlati jelentősége) –magyarországi lakóhely esetén külképviseleti szavazás –magyarországi lakóhely hiányában levélszavazás –elektronikus politikai reklám ingyenes → kereskedelmi média távoltartása → AB/EBESZ: véleménypluralizmus sérül –közterületi óriásplakátok tarifája titokban tartható → leginkább költséges kampányeszköz Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételérő szóló 2013. évi LXXXVII. törvény –nem foglalkozik a párt közeli civil szervezetek pártkampányaival (CÖF) → outsourcing –nem tiltja a kormányzati/önkormányzati korteskedést („önkampány”) –pártoknak ellenőrizetlen állami kampánytámogatás → biznisz-pártok → politikai tér felaprózása –állami ellenőrzés (ÁSZ, MÁK) formális A korrupció legalizálása: kampányfinanszírozás TI/EBESZ: „free but not fair” → 2014-es parlamenti választások szabadok voltak, de nem voltak tisztességesek ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

16 A korrupció elleni fellépés a gyakorlatban ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

17 Korrupt jelenségek a társadalomban Jogilag tilalmazott korrupt magatartások Kriminális korrupció regisztrált korrupciós bűncselekmények ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

18 REGISZTRÁLT KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

19 A BÜNTETŐELJÁRÁSOK EREDMÉNYESSÉGE - VESZTEGETÉS ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

20 A BÜNTETŐELJÁRÁSOK EREDMÉNYESSÉGE - BEFOLYÁSSAL ÜZÉRKEDÉS

21 A BÜNTETŐELJÁRÁSOK EREDMÉNYESSÉGE - HIVATALI VISSZAÉLÉS ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

22 A BÜNTETŐELJÁRÁSOK EREDMÉNYESSÉGE – LOPÁS ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

23 A BÜNTETŐELJÁRÁSOK EREDMÉNYESSÉGE – TESTI SÉRTÉS ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

24 Feljelentett korrupció vs. bizonyított korrupció ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

25 A nyelvvizsga botránnyal kapcsolatos adatok ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17. Eljárások száma Nyomozás megszüntetésVádemelésElterelés Nincs adatÖsszesen Nem állapítható meg az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el MegrovásVádirat Vádemelés elhalasztása Befolyással üzérkedés 136651 1372 Közokirat-hamisítás 9 602 71 Vesztegetés 31251051359 1520 Vesztegetés elfogadása 12 Összesen 4025154313661 2975

26 Javaslatok ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

27 1.„Mindent vissza!” 1.Demokratikus fékek és ellensúlyok helyreállítása 2.Politikafinanszírozás újraszabályozása 3.Közérdekű adatok megismerhetőségének újraszabályozása 2.A korrupció elleni hatékonyabb szabályok 1.Közérdekű bejelentőkre vonatkozó szabályok újragondolása 2.Btk./Be. szabályok újragondolása 1.közérdekű bejelentő üldözése 2.vádalku szabályok 3.hanyag kezelés (törvényen alapuló vagyonkezelés?) 4.pótmagánvád 5.negatív ügyészi döntés elleni panasz (független fórum) 6.TIGY feletti ügyészi kontroll 3.Ügyészségre/ügyészre vonatkozó szabályok újragondolása 1.hierarchia oldása 2.eljáró ügyész szakmai autonómiájának erősítése Lehetséges jogalkotási lépések ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

28 Sértettnek nincsen joga ahhoz, hogy az ügyészség ugyanazt gondolja, amit a sértett Pótmagánvádra csak a sértett jogosult → korrupciós bcs.-ek miatt pótmagánvádra nincsen lehetőség Állam vagyonát károsító bcs-ek → sértett az állam → állam nem lehet pótmagánvádló (42/2005. ABH) Önkormányzati vagyont károsító bcs-ek → sértett a település → emelhet-e pótmagánvádat az önkormányzat? Ügyészség: igen (több nyom. megszüntető határozat) Törvényszékek: nem → állami közhatalom nem lehet pótmagánvádló Önkormányzatok állami szervek? pótmagánvád indokai a Bp.-ben: „a vádhatóság működésének kiegészítése végett szükséges [ha az ügyész] a politikai elvárásoknak való megfelelési kényszer, szakmai hozzá nem értés, képzetlenség, leterheltség, [vagy] ügyészi tévedés” miatt tétlen maradna. A pótmagánvád szerepe, lehetőségei ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

29 Alaptörvény: Alapvető jog 1.más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, 2.a feltétlenül szükséges mértékben, 3.az elérni kívánt céllal arányosan, 4.az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. 24/2014 ABH: 1.Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek […]. 2.A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. 3.Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. 7/2009. ABH – 3145/2013. ABH „[a]z alapjog sérelme megállapítható akkor is, ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan.” Az alapjog korlátozás alkotmánybírósági mércéje ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

30 3194/2014 ABH (dohány kiskereskedelem) Az „Alkotmánybíróság álláspontja szerint „a fiatalkorúak egészségének a megóvása” és „az általános népegészségügyi szempontok” „kiemelten fontos közérdek[ek] [amire figyelemmel] nem tekinthető […] önkényes eljárásnak” a dohánytermék-kiskereskedelmi piac monopolizálása” Bragyova alkotmánybíró: 1.a fiatalok egészségének a védelme a korábbi trafiküzemeltetők alapjogait kevésbé korlátozó megoldással – például hatékonyabb ellenőrzéssel – is elérhető lett volna Kiss alkotmánybíró: 1.a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatása nem csökken attól, hogy állami monopóliummá vált a dohánytermékek kiskereskedelme 2.a törvényalkotót terheli a közérdekből fakadó jogkorlátozás szükségességének bizonyítása 3.a vállalkozás szabadságához fűződő alapvető jog korlátozásához […] nem elfogadható a közérdekűségi megfontolásokra való hivatkozás. Az alkotmánybírósági mérce változása? ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

31 20/2014 ABH (takarékszövetkezet) Az „Alkotmánybíróság megítélése szerint mindezek alapján összességében és széles összefüggés-rendszerben a [tulajdonjog korlátozását] illetően a közérdekre hivatkozás megalapozott.” Bragyova alkotmánybíró: 1.az elmúlt évtizedek magyar jog- és gazdaságtörténetében volt példa a takarékszövetkezetekénél sokkal súlyosabb banki nehézségek törvényi kényszer nélküli – a bankok önkéntes cselekvésén, szerződésen alapuló – állami beavatkozással való rendezésére 2.ami a takarékszövetkezetekkel történt, az annyira [tulajdon]korlátozás, hogy már kisajátítás 3.a Takarékbank korábbi meghatározó tulajdonosai a Takarékbank ellenőrzése alatt álló, utasításához kötött, gazdasági önállóság nélküli szervezetek lettek Kiss alkotmánybíró: 1.A jogalkotó csupán általános jellegű, gazdaságpolitikainak tekinthető érvekkel próbálja legitimálni [a valós célját, ami feltehetően] új, állami irányítás alatt működő szervezet létrehozása, majd a privatizálás megteremtésének lehetősége volt. Az alkotmánybírósági mérce változása? ELTE Büntetőjogi Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

32 AZ ÜGYÉSZSÉG ALKOTMÁNYOS HELYZETE 1871/1896 – 1949/1953: koronaügyészi szervezet 1949/1953 óta az ügyészség független a végrehajtó hatalomtól 3/2004 ABH: az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet Vádhatósági feladatok mellett általános felügyeleti („jogvédelmi”) feladatokat is ellát 2010: -legfőbb ügyész mandátuma 9 évre emelkedik -legfőbb ügyész megválasztása 2/3-os döntés -legfőbb ügyész mandátuma automatikusan meghosszabbodik -ügyészség szervezete és ügyészek jogállása 2/3-os szabályozási tárgykör Alaptörvény: ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője Büntető igazságszolgáltatási feladatok primátusa (Alaptörvény eredeti szöveg: az ügyészség az állam büntetőigényét érvényesíti → Alaptörvény 4. módosítása: az ügyészség az állami büntetőigény kizárólagos érvényesítője) Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

33 AZ ÜGYÉSZSÉG FÜGGETLENSÉGE A GYAKORLATBAN 4.800 dolgozó → 1.869 ügyész (60% nő, 40% ffi), → LegFü: 126 ügyész 2.910 hivatásos bíró (kb. 70% nő) Az ügyészség hierarchikus (szervezeti) kapcsolatai: -az ügyészség nincs más állami szerv alá rendelve -irányítja a nyomozó hatóságok szakmai munkáját Ügyészség függetlensége = legfőbb ügyész függetlensége -Ütv. – 3/2004. ABH -A legfőbb ügyész […] sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására Ausztria/Németország: ügyészség kormányszerv → igazságügy-miniszter egyedi ügyben utasítást adhat a főállamügyésznek (írásban, indokolással ) A legfőbb ügyészt a politika választja, megválasztásában a politikai szempontok dominálhatnak A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés határozatával kimondja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész -neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak (szubjektív) -más módon tisztségére méltatlanná vált (szubjektív) -jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el (objektív) → mentelmi joga van A legfőbb ügyész nem vonható felelősségre, döntéseinek a számon kérésére nincsen gyakorlati lehetőség Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

34 HIERARCHIA, UTASÍTÁS, ALÁVETETTSÉG Ütv.: „Az ügyészség a […] feladatait a döntésért felelős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-fölérendeltségen alapuló szervezeti rendben végzi” a felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja -kötelező és fakultatív megtagadási okok (bcs./szabs. – veszély) -írásba foglalás kérése -átszignálás kérése -utasítható-e a szakmai meggyőződés és a lelkiismeret? a felettes ügyész az alárendelt ügyésztől bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más – alárendelt – ügyészt jelölhet ki -minden ügyész köteles teljesíteni az utasítást → átszignálásnak nincs jelentősége -Velencei Bizottság: önkényesség elkerülésére az átszignálás szakmai indokai legyenek nyilvánosak Alaptörvény+Ütv.: a legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészséget a legfőbb ügyész -felettes ügyész bármely ügyész vonatkozásában -a szolgálati út érvényesítésével bármely ügyésznek utasítást adhat, egyedi ügyben -meghatározó befolyást gyakorol az ügyészség szervezetére és szakmai működésére „ Az ügyész függetlenségéről nem beszélhetünk ” (Király Tibor) Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

35 KINEVEZÉS, ELŐMENETEL Üsztv.: a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül … Alaptörvény: a legfőbb ügyészt az ügyészek közül … Üsztv./Üjt.: a legfőbb ügyész helyettest a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül … ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki ügyészi és vezetői pályázatokat az ügyészi tanács véleményezi (kivéve határozatlan időre történő kinevezés) legfőbb ügyész a vezetői megbízatást bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja (nincs ügyészi tanácsi vélemény) legfőbb ügyész a helyettesei felmentését bármikor, indokolás nélkül kezdeményezheti Velencei Bizottság: legfőbb ügyész diszkrecionális személyzetpolitikai döntései kockázatosak → nem ügyészségi aktorok kapjanak beleszólást TI: -ügyészi kinevezés maradjon ügyészi felelősség -ügyészi tanács véleménye kösse a kinevezőt → eltérést kelljen indokolni -ügyészi tanács véleménye, sorrend, eltérés indokai legyenek nyilvánosak -vezetői felmentések esetén kelljen nyilvánosan indokolni Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

36 KINEVEZÉS, ELŐMENETEL (folyt. Köv.), A SZERVEZET VEZETÉSE minősítés: -legfőbb ügyészt és a legfőbb ügyész helyettest nem kell soha -ügyészek esetében gyakori minősítés -csak alkalmatlan minősítés jár következménnyel -minősítés meghatározott szintje nem feltétele az állás megtartásának/vezetői megbízatásnak ügyészek áthelyezése/kirendelés -ügyészt háromévente egy évi időre beleegyezése nélkül áthelyezhető, ügyészségi érdekből -cél: kiegyenlített ügyterhelés, ügyészek szakmai fejlődése -ügyész méltányolható érdekét figyelembe kell venni -ügyészségi érdek vs. ügyész méltányolható érdeke ügyészségi szerv létrehozása -legfőbb ügyész, utasítás kiadásával (2006-ig: köztársasági elnök jogköre volt) -ügyészi szervezet kialakításába külső szereplő nem szól bele -átszervezési kockázat (eddig elméleti) Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

37 AZ ÜGYÉSZ NEGATÍV ÉRDEMI DÖNTÉSEI vádemelésig az ügyész az ügy ura → vádemelést követően az egyik fél vádemelésig a döntések + vádelejtés a legfőbb ügyész befolyása alatt állnak nincsen vádemelési kötelezettség, vádemelés (nyomozás) az ügyész szakmai döntése ügyész utasítható (utasítható-e a szakmai meggyőződés és a lelkiismeret?) Alaptörvény: mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti a bíróság eljárásának a megindítását/továbbfolytatását megakadályozó ügyészi döntés ellen nincsen érdemi, külső jogorvoslat -feljelentés elutasítása, nyomozásmegszüntetés → ügyészségen belüli jogorvoslat -vád elejtése → nincsen jogorvoslat -felettes ügyész (legfőbb ügyész) utasítására hozott döntés → ügyészségen belüli jogorvoslat formális az ügyészség a feljelentés elutasításáról/nyomozásmegszüntetésről/vádelejtésről nem nyilvános eljárásban dönt az ügyészség külső szereplő (bíróság) előtt nem számon kérhető döntései megakadályozhatják adott bűncselekmény bíró által történő elbírálását az ügyészség függetlenségének jelenlegi értelmezése egyes ügyészségi döntések vonatkozásában megszüntette az érdemi, külső jogorvoslat lehetőségét Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

38 KÜLFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI PÉLDÁK Európa Tanács ajánlása az ügyészségek büntető igazságszolgáltatási szerepéről: az ügyész tétlenségét eredményező döntést kizárólag az ügyész és nem a végrehajtó hatalom hozhat Hollandia: az ügyész/ügyészség tétlenségét eredményező döntését a bűncselekmény sértettje és más érdekelt személy a bíróság előtt megtámadhatja ENSZ irányelv az ügyészek feladatairól: megfelelő szabályozással biztosítani kell az ügyészi tétlenséget eredményező („az ügyész eljárását befejező/megszüntető”) döntések tisztességes voltát EPPO modellszabályok: az európai ügyész által az eljárás lezárásáról hozott döntés ellen bármely sértett, illetve az Európai Unió szervei az Európai Unió bíróságához fellebbezhetnek (65. cikk 3.) Németország: vádemelés kikényszerítésére irányuló eljárás Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

39 JAVASLATOK ki kell építeni az ügyészségen belül a fékek és ellensúlyok rendszerét korlátozni kell a legfőbb ügyész már-már diszkrecionális jogköreit meg kell teremteni az ún. negatív ügyészi döntések bírói felülvizsgálatának a lehetőségét meg kell teremteni az egyes ügyészek szervezeten belüli szakmai autonómiáját a vádhatóság igazságügyi kormányzat alá rendelése esetén ki kell alakítani az egyedi ügy eldöntésébe való illetéktelen beavatkozás tilalmát érvényre juttató megoldásokat (holland, német minta) Alügyészek tanfolyama, 2015. október 5-8.

40 Kriminális korrupció a bűnügyi statisztikában Kis elemszámú halmaz → szélsőséges mozgások, ingadozások jellemezhetik A legfőbb ügyész országgyűlési beszámolója az ügyészség 2014. évi tevékenységéről: „E bűncselekmény-csoportnak feltehetőleg változatlanul csak a töredéke jelenik meg a statisztikában, a korrupciós bűnözés mértékét a számok nem tükrözik.” Ibolya Tibor: „míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet … Egyes korrupcióellenes szervezetek híresztelésével szemben tehát a különbség számottevő, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nem elsősorban a számok a döntőek.” Következtetés: kriminális korrupció a korrupció jelenségének alsó limes értéke ELTE Büntetőjog Tudományos Diákkör, 2015. november 17.

41 Alaptörvény Mindenkinek joga van … a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi Infotv. Az Infotv. célja, hogy … a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon A közérdekű adatok megismerhetősége I.

42 Infotv. közfeladatot ellátó szerv: állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy Közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - bárki megismerhesse közérdekű adat: közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli közérdekből nyilvános adat: a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekű adatok megismerhetősége II.

43 közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha minősített adat közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot törvény korlátozhatja 1.honvédelmi érdekből 2.nemzetbiztonsági érdekből 3.bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében 4.környezet- vagy természetvédelmi érdekből 5.központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből 6.külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel 7.bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel 8.a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel A közérdekű adatok megismerésének akadályai I.

44 Szerzői jogok A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt … az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv … a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti Döntés előkészítő adat 1.A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. 2.A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – 10 éven át - a döntés meghozatalát követően is elutasítható, ha i.további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy ii.megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, feladatai befolyástól mentes ellátását Költségtérítés kiterjesztése Ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár … az adatigénylést a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, illetve a … költségtérítés mértékéről... az igénylőt … tájékoztatni kell. A közérdekű adatok megismerése akadályai II.

45 A politika 25 év alatt 3x korlátozta saját magát → 1992: Avtv. / 1995: információszabadság ombudsman → 2002: üvegzseb törvény / üzleti titok korlátozása → 2011: Alaptörvény / közpénz adatok nyilvánossága, offshore tilalom Üzleti titok korlátozása 1.nem üzleti titok a központi és a helyi önkormányzati költségvetéssel … kapcsolatos adat … → közérdekből nyilvános 2.a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy 3.ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Alkotmánybíróság: → az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája (34/1994. (VI. 24.) ABH) → demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály (12/2004. (IV. 7.) ABH) A közérdekű adatok megismerhetőségének mérlege

46 Állami vállalatok BH 2013:11.467: „A 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság állami vagyonnal gazdálkodó, jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, ezért köteles a kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kiadására.” 25/2014. ABH: „közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő anyavállalat 98%-os mértékű tulajdonában álló, s ennélfogva az anyavállalat meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül” Közpénzből alapított alapítványok Meddig közpénz a közpénz?

47 Példatár 1 – hűtlen kezelés polgármester 2009-ben 58 millió forintért vásárol a településnek fűtéskorszerűsítést közbeszerzési eljárásra nem került sor 2010: új polgármester lép hivatalba új polgármester: beruházás csak 9 millió forintot ér (fűtéstechnikai szakvélemény) → feljel. hűtlen kezelés miatt rendőrség: nincsen kirívó aránytalanság → nem bcs. → megszüntetés (3x) → panasz (3x) → ügyészség helyt ad (2x) → tov. nyom. ügyészség elutasít (1x): rossz szerződés ≠ bűnös károkozás → nincs hűtlen kezelés TI LÜ intézkedését kéri (2013. 02. 20.) → nyomozás folytatása (2013. 04. 02.) → vádemelés (2015. 09. 02.) TI / panaszos: vagyonkezelői kötelezettség megszegése → feltűnő értékaránytalanság → vagyoni hátrány rendőrség/ügyész: közbeszerzési jogorvoslat kezdeményezése elmarad Főügyész-helyettesek tanácskozása, 2015. november 5.

48 Példatár 2 – hűtlen kezelés Polgármester 19 dolgozónak jogosulatlanul fizet jubileumi jutalmat → hűtlen kezelés → feljel. → nyomozás 2012. 02. 17.-től. Rendőrség munkajogi szakértőnek ügyvédet rendel ki a jutalomfizetések jogszerűségének megállapítására (megállapításai tartalmilag helyesek) Polgármester magának is akar szabálytalan jutalmat → hivatali visszaélés Sértett az önkormányzat → polgármester a sértetti képviselő → TI: rkap és polgármester között szoros munkakapcsolat → helyi rendőrség eljárása elég hatékony? Rendőrség: szabálytalan volt, de bonyolult a jogszabály → polgármesternek nem kellett tudnia → nem bcs. → nyomozás megszüntetés (2013. 12. 16.) Polgármesternek adótartozása van → hivatalvesztés → korelnök jár el TI/korelnök: panasz LÜ-höz → tov. nyom. → bizhiány → nyomozás megszüntetés (2014. 09. 29.) Rendőrség: 1) polgármester saját magának nem kísérelt meg jutalmat fizettetni, miután felhívták a figyelmét a jogsértésre; 2) többi jutalomfizetésre „még a korábban alkalmazott gyakorlat szerint, a képviselőtestületnek a jutalmak jogszerűtlenségével kapcsolatos felvetése előtt került sor” + Polgármester 6 millió Ft-ért vásárol 2 millió Ft-t sem érő eszközöket a településnek → hűtlen kezelés → költségvetési csalás → NAV nyomozás Főügyész-helyettesek tanácskozása, 2015. november 5.

49 Példatár 3 – sikkasztás (1. rész) Sértett sikkasztás miatt tesz feljel-t Ügyészség: csak szerződésszegés történt → nyom. megszünt. (bcs. hiány) → pótmagánvád → feljelentettet jogerősen marasztalják sikkasztás miatt (elítélt felülvizsgálata elbukik a Kúrián) Alapeljárásban rendőrség/ügyész egyáltalán nem tárta fel a sértett és a feljelentett vallomásai közötti ellentmondást → elítélés a pótmagánvádló által beszerzett bizonyítékokon alapul Feljelentett mellett valló tanúról a bíróságon derül ki, hogy hamisan tanúzott → bíróság nem tesz feljel-t → pótmagánvádló feljel-t tesz → hamis tanúzás miatt nyomozás Főügyész-helyettesek tanácskozása, 2015. november 5.

50 Példatár 3 – sikkasztás (2. rész) TI: 1.alapügy nyomozása nagyon hiányos 2.mintha a nyomozó hatóság a feljelentettnek akarna hinni 3.feljelentett ügyvédje korábban a nyomozó hatóság nyomozója 4.hamis tanúzást a feljelentett és a védője találhatták ki 5.hivatali visszaélés (nyomozó hatóság) és hamis tanúzás (védő) gyanúja merül fel Ügyészség: 1.hivatali visszaélés miatt nincsen nyomozás 2.hamis tanúzás miatt volt nyomozás (TI kérte, hogy a védő ellen is) → eredménye nem ismert Főügyész-helyettesek tanácskozása, 2015. november 5.