Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2 2 Az előadás tartalma 1.Nemzetközi kontextus 2.Helyzetértékelés 3.Célok és eszközök 4.Támogatási programok

3 3 1. Nemzetközi kontextus

4 4 EU trendek A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) Folyamatban van az EU közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig Horizon 2020: Az EU közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos célojai: Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

5 5 A Horizon 2020 specifikus programjainak várható szerkezete

6 6 A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

7 7 Európa 2020 stratégia Prioritások: innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, fenntartható növekedés, befogadó növekedés EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban

8 8 2. Helyzetértékelés

9 9 Kutatás-fejlesztési ráfordítások alakulása Az elmúlt években trendszerűen nőttek a kutatás-fejlesztési célú ráfordítások Magyarországon – különösen a vállalati ráfordítások ben a K+F ráfordítások elérték a GDP 1,2 százalékát, ami az utóbbi 21 év legjobb eredménye. A K+F ráfordítások alakulása Magyarországon GDP-arányosan, százalékban, szektorok szerint. Forrás: KSH

10 10 A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását. Fő problémák

11 11 A hazai intézményrendszer Befektetői Tanács, MISZ Befektetői Tanács, MISZ Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Kormány Közigazgatási és Igazságügyi Min. Tudománypol. koord., IPR véd. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzetgazdasági Minisztérium K+F, technológiai innováció. Emberi Erőforrás Minisztérium Tudománypolitika, felsőoktatás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Egységes fejlesztéspolitika Országgyűlés Innovációs és fejlesztési eseti bizottság Országgyűlés Innovációs és fejlesztési eseti bizottság

12 12 3. Célok és eszközök

13 13 Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. Jövőkép

14 14 kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) az innovatív beszállító kkv-k az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők Fő célcsoportok

15 15 Számszerű célkitűzések 2020-ig (a stratégia időhorizontjának végére): +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely „lép be” a világelitbe +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg (erősödik meg) +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat +300 KFI- és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) találja meg globális piaci számításait innovatív start-up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz (a teljes időszakban) a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki

16 16 Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

17 17 Célrendszer Átfogó célok Sarkalatos célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony tudásfelhasználás A gazdasági KFI-alapú dinamizálása Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Integrált innovációs Szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be MNC K+F központok integrálása a NIR-be

18 18 Mik a célok?

19 19 Eszközök

20 20 Kiemelt célcsoport I. KÖZVETLEN ESZKÖZÖK II. KÖZVETETT (FISKÁLIS) ESZKÖZÖK III. TŐKEPIACI ESZKÖZÖK IV. RENDSZERSZEMLÉLETŰ BEAVATKOZÁSOK Kínálatoldali beavatkozások Keresletoldali beavatkozáso k szakmai tartalma finanszírozási forrása Adóösztönzés Egyéb szabályozás Kockázati tőke típusú eszköz Garancia- vállalás, hitel Tudásbázisok Kutatóközpontok támogatása; Infrastruktúra- fejlesztés; Nemzeti Tehetség Program; Mobilitási programok; ERC kiegészítő pályázatok; Kutatói hálózatok; ELI; Bio-info- cogno-nano pályázatok ERFA, ESZA, normatív finanszírozás, KTIA NATO- beszerzések; Nagy kihívásokhoz kapcsolódó beszerzések Kutatói járulékkedv.; Vállalati indirekt adóösztönzés minősítés – nemzetközi követelmények kel -- Kutatóegyetemek megerősítése; Technológia-transzfer irodák; Központi és decentralizált innovációs szolgáltatások; Nk-i pályázati segítségnyújtás; Brüsszeli iroda; kutatói és felsőoktatási üzleti ötletek közvetítése tőkebefektetők felé; spin-off szabályok rugalmassá tétele KFI és növekedésorientált kisvállalat Kutatási támogatás; Innovációs voucher; Minősített innovációs szolgáltatások; Informatikai pályázatok; Szellemi tulajdonvédelmi tanácsadás ERFA, KTIA kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés; innovatív közbeszerzés Kutatói járulékkedv.; Adóösztönzés és adóvisszatérítés minősítésJEREMIE exportgaranci a, kedvezményes hitel Külpiacra segítés; K+F minősítés Innovatív kezdő vállalkozások Kisértékű rugalmas pályázatok; Szellemi tulajdonvédelmi költségek átvállalása Inkubátor-program, mentorálás, IP tanácsadás ERFA, KTIA kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés -- Jogszabályi könnyítések Magvető tőkealapok termék piaci bevezetéséhez kapcsolódóan Központi és decentralizált innovációs szolgáltatások Innoválni és növekedni képes középvállalatok („makroregionális multi”) Középvállalati K+F pályázat; Minősített innovációs szolgáltatások; Informatikai pályázatok; Szellemi tulajdonvédelmi tanácsadás ERFA, KTIA innovatív közbeszerzés Kutatói járulékkedv.; Adóösztönzés és adóvisszatérítés ; Részvényopció szabályozása minősítés Kockázati tőkealapok exportgaranci a, kedvezményes hitel Külpiacra segítés Multinacionális nagyvállalatok magyarországi kutatóközpontjai Célzott pályázati konstrukciók; Képzési támogatás ERFA, KTIA, EKD -- Kutatói járulékkedv.; Adóösztönzés és adóvisszatérítés minősítés-- Az intelligens szakosodáshoz illeszkedő támogatás; adókedvezmény-eltérítés a hátrányos helyzetű térségekben Innovatív beszállító KKV-k Fejlesztői munkahely támogatás ERFA, KTIA-- Kutatói járulékkedv.; Adóösztönzés és adóvisszatérítés minősítés-- Klaszteresedés támogatása

21 21 4. Támogatási programok

22 22 A K+F+I támogatáspolitika célrendszere és területei CÉLOK  Horizon 2020 részesedés növelése  Nagyvállalatok és KKV-k kutatói munkahelyteremtése  Gazellák támogatása  Stratégiai ágazatok  Likviditás a gazdasági növekedés beindításához  Stratégiai K+F együttműködések  Területi kiegyensúlyozás TÁMOGATÁSI TERÜLETEK  Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra)  K+F projektek és vállalatok támogatása  Vállalati technológiai fejlesztés  K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutató intézetek) Átfogó célok: Hatékony IPR-védelem és az Adminisztratív terhek csökkentése

23 23 Támogatási területek Pályázati keret (milliárd Ft) 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) 5,5 2. K+F projektek és vállalatok támogatása36,92 3. Vállalati technológiai fejlesztés16,5 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 16,8 ÖSSZESEN75,72 Strukturális Alapok 34,2 Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap 41,52 K+F+I vállalati pályázati források, 2012

24 24 Pályázati program rövid címeForráskeret (mrd. Ft) I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP-1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12) 5,5 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E, ERNYO_12)8,55 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések9,4 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1, KMR_12)26,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A)11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C)3 II.6. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I)0,2 II. 7. Technológiai start-up ökoszisztéma építés2,1 II.8. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D)5,0 II.8. IPARJOG 0,2 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) 4 ÖSSZESEN75,72 K+F+I vállalati pályázati források, 2012

25 évben meghirdetett/futó pályázatok63,32 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) 9,0 II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) 17,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) 11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) 3,0 I.1.a. EUREKA 1,0 I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS 0,4 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) 5,0 II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) 3,55 I.1.b. EIT KIC 1,3 II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) 5,0 I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) 1,0 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) 4,0 I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása(NEMZ_12) 1,3 Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok12,4 II.8. IPARJOG 0,2 I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) 0,5 II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) 0,2 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések 9,4 II. 8. Technológiai start-up ökoszisztéma építés 2,1 ÖSSZESEN75,72 K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012

26 26 K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás.

27 27 Technológiai start-up ökoszisztéma építés Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: 1.alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2.alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3.alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4.alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).

28 28 A széleskörű szakmai egyeztetést követően elkészített, és november 6-án bemutatott „Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020” tervezetéről országos konzultáció indul. A elérhető stratégiatervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, vagy személyesen is elmondhatja véleményét az egyhónapos december 6-áig tartó – konzultációsorozat állomásain: Debrecen november 13. Pécs november 16. Budapest november 20. Szeged november 29. Győr december 4. A stratégia országos konzultációja

29 29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ: Turóczy László versenyképességért felelős helyettes államtitkár


Letölteni ppt "Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia 2020 Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések