Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IVÓVÍZBÁZISOK - VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IVÓVÍZBÁZISOK - VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."— Előadás másolata:

1 IVÓVÍZBÁZISOK - VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi fejlesztésére és a fogyasztói tudatosság növelésére a teljes ellátási láncban KÉSZÍTŐK: Fórián Tünde Juhász Csaba Kovács Elza Mézes Lili

2 TARTALOM A víz jelenléte a Földön Hidrológiai körfolyamat, vízháztartás Felszíni víztípusok és eredetük Óceánok, tengerek Vízfolyások Tavak Magyarország felszíni vizei Felszínalatti vizek és eredetük Felszínalatti vizek kémiai összetétel alapján Felszínalatti víz elhelyezkedése A Föld és Európa felszínalatti vízkészlete Magyarország felszínalatti vízkészlete Ivóvízellátás és az általa okozott problémák, Vízszennyezés TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

3 A VÍZ JELENLÉTE A FÖLDÖN A hidroszféra a Föld kérgének megszilárdulását (4600 millió év) követően és a Föld őslégkörének kialakulásával egy időben (3600 millió év) keletkezett. földkéreg megszilárdulása után a vulkanizmus a jelenleginél hevesebb volt, és a vulkáni anyagokból felszabaduló víz (illóanyagainak 80%-a) cseppfolyós állapotban halmozódott fel a felszínen. fotodisszociáció útján elbomlott létrejött az ózonpajzs, mely már mérsékelte a további vízveszteséget és egyre nagyobb területet boríthatott a víz és kialakultak az óceánok A Hold "befogását" követően a tengerjárás is megindult, melyre egyértelmű bizonyíték a Dél-Afrikában talált 3200 millió éves árapály üledék, valamint a 2700 millió éves széles ár- apályzónát jelölő kékalga - sztromatolit telepek A víz a Földön három fő rezervoárban található, a levegő (atmoszféra), szilárd kéreg (litoszféra) és a víz (hidroszféra). TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 A Földfelszín felülete 510 millió km 2 : 149 millió km 2 (29%) a szárazulatok óceánok és tengerek 361 millió km 2 (71%)

4 A VÍZ JELENLÉTE A FÖLDÖN vízkészlet túlnyomó része (97%) a tengerekben és óceánokban van az édesvízkészlet a teljes víztömegnek mindössze 2,5 %-a, melynek nagy része a sarki jégsapkákban és gleccserekben kötött víztömeg (a teljes vízkészlet 1,74%-a) A felszín alatti vizekből csak a földkéreg felső 5 km-es zónájában előforduló mintegy 60 millió km 3 -re becsült készletet tekinthetjük emberi fogyasztásra hozzáférhetőnek. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

5 VIZEK SZÁRMAZÁSA Származásuk szerint csoportokra oszthatjuk: vadózus vizeknek nevezzük azokat a vizeket, amelyek a víz földi körforgásában jelenleg is részt vesznek, fosszilis vizek a geológiai múltban valamikor részt vettek a víz földi körforgásában, de többnyire földtani rétegmozgások következtében e körforgásból kikapcsolódtak, juvenilis vizek azok, amelyek eddig nem vettek részt a hidrológiai ciklusban, de most kémia-, vagy nukleáris folyamatok termékeként e körfolyamatba bekapcsolódnak. 0,1 km 3 -re tehető a tűzhányókból a víz körforgásába évente újonnan bekerülő víz mennyisége Meteorikusnak tekintjük a vízkörforgalomban már legalább egyszer megfordult vízformákat. A litoszférában kb. 1 km mélységig húzódik egy aktív vízcseréjű zóna, ahol az utánpótlódás, átszivárgás és kiáramlás egyaránt intenzív. Ez alatt egy késleltetett vízcseréjű övezet található, több tízezer éves átáramlási időkkel. Természetesen ezek utánpótlódása és megcsapolódása is a felszínhez kötődik. Meglepő, de 10-12 km mélységben is találtak meteorikus vizeket, pl. a Kola-félszigeti mélyfúrásban TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

6 HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT A víz valamely megjelenési formájából kiinduló és ezen formájába visszatérő, a víz halmazállapotának változásával együtt járó mozgássorozatot a víz körforgásának, hidrológiai körfolyamatnak nevezik. hajtóereje a Napból érkező hő és sugárzási energia a körforgásban résztvevő vízmennyiség évi mennyisége 481 000 km 3 -re (-30+10 %) becsülhető légkörben egyidejűleg 12 300km 3 víz található, mely 9-11 naponként, évente 40-szer megújul A folyamatok mindig a csökkenő energia irányában történnek, az energia gradienssel ellentétes irányban. A folyamat konzervatív, azaz a körforgalomban mozgó víztömeg emberi léptékkel mérve konstans - emberi léptékben a Föld vízkészletét állandónak tekinthetjük, a ciklus során csak halmazállapot változás és a tározás formájának megváltozása történik TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

7 HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT Párolgás (fizikai párolgás és transzpiráció): Az evaporáció az a folyamat, amely a Napból nyert hőenergia révén a felszíni vizet (folyók, tavak, óceánok vize, jég, hó) és a talajfelszín nedvességét párolgás útján vízgőzzé alakítja, amely aztán belép az atmoszférába. A transzpiráció révén a növények párologtatnak el Együttes hatásukat evapotranszpirációnak nevezik. Az elpárolgó víz nem tartalmaz oldott anyagokat, az visszamarad a felszínen. Kondenzáció és csapadékképződés: kondenzáció és a csapadékképződés folyamatain keresztül. köd, eső, dara, hó – fordulhat elő. A csapadék a légköri gázok egy részét (pl.: oxigén, szén-dioxod, kén-dioxid) képes oldani, valamint apró vízben nem oldódó szemcséket (por, korom) pedig kimos a légkörből. Az oldott anyagok savassá tehetik a csapadékot. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

8 HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT Interszepció vagy felszíni visszatartás: a növényzeten (leveleiken, száraikon) és a mesterséges objektumokon csapadék egy része a felszín egyenetlenségeit tölti fel, és ott tárózódik A szárazföldön mozgó víz tartózkodási ideje változó Beszivárgás: a felszín alá jutva a telített felszín alatti víztartó rendszert táplálja. Lefolyás: (1) szárazföldi lefolyás (2) folyóvízi lefolyás (3) köztes lefolyás (4) felszín alatti vízáramlás vagy felszín alatti lefolyás A lefolyás azonban nem jellemzi a teljes szárazföldi területet, közel 1/5-ét (29,1km 2 ) úgynevezett belső lefolyású vagy lefolyástalan területeknek nevezzük, ahonnan a víz párolgás útján tér vissza a légkörbe. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

9 FELSZÍNI VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK Óceánok, tengerek Az Atlanti-óceán viszont a kontinensek területének több mint egyharmadáról (34,4%) gyűjti össze a vízfolyásokat, melyből kiemelkedik Dél-Amerika, mivel a kontinens 90%-ról a vízfolyások ide ömlenek Eurázsia belsejében 14,3 millió km 2, Afrikában 8,9 km 2, Ausztrália területén 4,1 km 2 lefolyástalan terület van. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 AtlantiIndiaiCsendesJeges-tengerLefolyás- talan Össz mi km 2 % % % % % Európa6,565----1,6161,9107,4 Ázsia0,51,111,726,68,218,611,225,512,444,032,7 Afrika14,949,96,120,4----8,929,922,2 É-Amerika8,334,6--4,518,710,242,51,024,017,8 D-Amerika16,390,0--1,05,6--0,818,113,4 Ausztrália--2,933,01,820,5--4,18,86,5 Összesen46,534,420,715,415,511,523,017,129,1134,8100

10 FELSZÍNI VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK Vízfolyások meghatározott pályán, lineárisan (mederben) mozgó vizet vízfolyásnak nevezzük, két altípusa az állandó vízfolyás és az időszakos vízfolyás (fiumara, vádi, creek) a vízbevétel haladja meg a párolgásból és az elszivárgásból adódó vízveszteséget A folyórendszerek vizei egy körülhatárolható területről a vízgyűjtő területről gyülekeznek össze, melyeket a vízválasztók határolnak el egymástól. A vízfolyások vízszállítása időben változik, melyben bizonyos szabályszerűség figyelhető meg a vízgyűjtőterülettől függően TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

11 FELSZÍNI VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK Tavak Olyan vízzel kitöltött, minden irányból zárt mélyedést tekintünk tónak, melynek víztömege nincs közvetlen kapcsolatban a tengerrel. Átfolyás esetén akkor beszélhetünk tóról, ha az átfolyás sebessége nem okozza a tó vizének az átkeveredését. Ugyanebbe a fogalomkörbe tartoznak a fertő, mocsár és a láp állapotában lévő állóvizek is. A Föld legnagyobb tósűrűségű övezete a pleisztocén eljegesedések vidéke (Finnország 9,4%-a, Svédország 8,6%-a, USA, Kanada). a fél-sivatagi szemiarid környezetben is, ahol a csapadékmennyiség kicsi, érzékenyek a vízkészlet változásra, így helyüket méretüket gyakran változtatják Az antropogén tározók az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb méretűek, már 10-nél több az 5000 km 2 -t meghaladó tározók száma A globális klímaváltozás hatására a tavak hőháztartása megváltozik leginkább Európában és Észak-Amerikában, ez 2070-re átlagosan 2 C° fok emelkedést jelent a tó típusától és az évszaktól függően, de a sekély tavak vannak a legnagyobb veszélyben. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

12 MAGYARORSZÁG FELSZÍNI VIZEI Néhány kivételtől eltekintve (Zala, Zagyva-Tarna, Sió, Kapos) folyóvizeink 95%-a külföldről származik 24 vízfolyás érkezik, míg a vizek három folyó (Duna, Tisza, Dráva) útján távoznak A hasznosítható felszíni vízkészlet 114 km 3 /év. Folyóvízkészleteink 75%-át a Duna, Tisza, Dráva, Száva vízfolyások teszik ki, a fennmaradó 25% kisvízfolyásokból származik. Az ország területéről elpárolgó éves vízmennyiség 52 km 3, így a felszíni lefolyással évi 120 km 3 távozik. A Duna 2850 km hosszú folyó a Fekete-erdőben ered (1125 tfm) és a Fekete-tengerbe ömlik. A vízgyűjtő területe 817 ezer km2, A Tisza a Máramarosi-havasokban eredő Fehér- és Fekete-Tisza egyesüléséből jön létre, a teljes hossza 966 m158 186 km2-nyi vízgyűjtő. Az aszályos időjárás miatt az öntözési célokat szolgálják a csatornáink (Keleti-, Nyugati-, Jászsági-, Nagykunsági-, Tiszafüredi-főcsatorna) TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

13 MAGYARORSZÁG FELSZÍNI VIZEI Balaton (596 km 2 ), fő táplálója főként a Zala, kisebb vízfolyások és a csapadékvíz, vizét a Sió vezeti le. Mélysége 3,3 m, legmélyebb mélysége ( a Tihanyi kútnál) 12,2 m A Tisza-tó az ország második legnagyobb tava (127 km 2 ). A Fertő-tó (280 km 2 -ből) 82 km 2 -es területe tartozik Magyarországhoz, melynek 88%-át nádas borít, táplálói a Vulka és a Rákos-patak, valamint a csapadék. legnagyobb vízmélysége 1,5 m A Velencei-tó (22,5 km 2 ) szintén erőteljesen feltöltődő állapotban van, 40%-át növényzet borítja, vízállása erősen ingadozó. 2,2 m legnagyobb vízmélységgel Magyarországi tavaink sekély mélységűk miatt a nemzetközi osztályozás szerint nem sorolhatók tó kategóriába. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

14 FELSZÍNALATTI VIZEK A felszín alatti vizek a szilárd földkéreg különböző méretű pórusaiban, hézagai­ ban, repedéseiben jelen lévő vizek. A víznyerés szempontjából a leglényegesebb kőzetfajta a porózus, vízáteresztő kőzet (d > 0,1mm), mint például a kavics és a homok. megújuló készlet 12 666 km 3 /év, mely a földi megújuló édesvízkészlet 32%-át teszi ki. mennyisége országonként változik 8 m 3 /év- től (Egyiptom) egészen 1 millió m 3 /évig (Falkland-szigetek), így a globális átlag 2000-2091 m 3 /év között mozog TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

15 FELSZÍNALATTI VIZEK kémiai összetétel alapján Egyszerű vizek: alkalikus vizek, kalcium-hidrogénkarbonátos, magnézium-hidrogénkarbonátos, konyhasós, szulfátos, kevert vizek Ásványvizek:ásványi anyag tartalma alapján táplálkozás-fiziológiai hatásokkal rendelkezik, összetétele és hőmérséklete közel állandó, kémiai és mikrobiológiai szempontból megfelel a rendeletben előírt határértékeknek; termális, egyszerű szénsavas, alkálihidrogénkarbonátos, kalcium-magnézium-hidrogén karbonátos, kloridos, szulfátos, vasas, kénes jódos- brómos és radioaktív vizeket, valamint ezek kombinációi Gyógyvizek:74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek, valamint azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klíma- gyógyintézetekben gyógyító célra használnak TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

16 FELSZÍNALATTI VIZEK Elhelyezkedése Talajvíz: A felszíntől számított első vízzáró réteg felett összegyűlt, a nehézségi erő hatása alatt álló víztömeget talajvíznek nevezzük. Hidrológiai kapcsolatban vannak a felszíni vízfolyásokkal, állóvizekkel, és közöttük állandó vízcsere áll fenn. Rétegvíz: A vízvezető rétegek vizeit rétegvizeknek nevezzük, amennyiben teljesen kitöltik a két vízzáró réteg közti tért, gyakran nyomás alatt állnak. Azokat a kutakat, amelyekben a mélységi víz a terepszintje fölé kerül pozitív artézi kutaknak, amelyekben a víz a víztartó réteg felső szintje fölé emelkedik ugyan, de a terepszintet nem éri el, negatív artézi kútnak nevezzük. Résvíz-Karsztvíz: A résvíz kifejezés minden olyan vízre vonatkozik, amely a közetek repedéseit töltik ki, mivel természet körülmények között általában a kőzet oldásával áll kapcsolatban ezek többnyire karsztvizeket jelölnek. A levegőből hulló esővíz gazdag oldott gázokban és így az útjába kerülő mészkövet, dolomitot oldja, de előfordulnak gipsz és kősóösszletekben is. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

17 FELSZÍNALATTI VIZEK A világ számos országában az egyetlen fontos ivóvízforrás származik felszín alatti vizekből, főleg ott ahol a felszíni víztestek szennyezettek. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 Ausztria99%Bulgária60% Dánia98%Finnország57% Magyarország95%Franciaország56% Svájc83%Görögország50% Portugália80%Svédország49% Szlovákia80%Csehország43% Olaszország80%UK28% Németország72% Spanyolorszá g 21% Hollandia68%Norvégia13% A felszín alatti vizek minősége még általában kedvező (a talajvizeket, azaz az első vízadó réteg vizeit kivéve), ami sokoldalú hasznosíthatóságukat is lehetővé teszi és az ország ivóvízigényét kb. 94-95%-ban kielégíti. (ebből kb. 40% parti szűrésű, 30% mélységi rétegvíz és 25%, karszt-, illetve talajvíz).

18 FELSZÍNALATTI VIZEK Az Alföld mélységi vizeiben leggazdagabb területe a Duna-völgye, Bereg- Szatmári-síkság, Bodrogköz, Sajó-völgy, a vastag kavicsöszletben 1000-2000 l/p/m hozamot is biztosítanak. A jelenlegi rétegvíz-kitermelés napi 4 millió m 3, ami évente 1,5 km 3 -t jelent A geotermikus gradiens azt mutatja meg, hogy a földkéregben lefelé haladva hány méterenként emelkedik 1 o C-ot a hőmérséklet, a hőmérsékleti lépcső pedig azt, hogy 1 kilométerenként hány o C-ot emelkedik a hőmérséklet ugyancsak a földkéregben lefelé haladva. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 Magyarországon a 30°C-nál melegebb kifolyó vizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, ill. hévízforrásoknak. Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének 70%-án feltárható az ismert képződményekből.

19 A VÍZLÁBNYOM A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 Magyarországon átlagban naponta közvetlenül 110 liter vizet fogyasztunk fejenként (pl. táplálkozáshoz, tisztálkodáshoz, tisztításhoz, öntözéshez). Ugyanakkor a teljes vízlábnyomunk átlagosan több mint 2000 liter naponta, mivel közvetve az élelmiszereinkkel, tárgyainkkal, de még az energiafogyasztással is vizet használunk fel. Minden területnek van belső és külső vízlábnyoma is. A belső lábnyom azt a vízmennyiséget jelenti, amit a hazai forrásokból nyernek (folyó- és állóvizekből, rétegvizekből, csapadékból stb.). Ezen kívül a külső lábnyom azt mutatja meg, mennyi az a vízmennyiség, amelyet az országba máshonnan behozott termékek gyártása során használtak fel más területeken. A külföldről érkező termék gyártásához az ottani vízkészleteket csapoljuk közvetett módon. Az Egyesül Államoknak van az egyik legnagyobb vízlábnyoma a Földön, közel 8000 liter/fő/nap. A többi fejlett ország átlagosan vízlábnyoma 5000 liter/fő/nap érték körül mozog, míg a globális átlag csak 4000 liter/fő/nap. Míg Kína csak 1071 m 3 /év/fő értékkel volt jellemezhető

20 IVÓVÍZ ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK A VILÁGON Világ Bank adatai szerint jelenleg több mint 663 millió ember szenved valamilyen hiányt az ivóvíz ellátás terén. Az afrikai országok 87%-ának nincs elegendő anyagi fedezete az ivóvízhálózat kiépítésére WHO és az UNICEF felmérései alapján ez a szám jóval nagyobb - legalább 780 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez és közel 2,5 milliárd ember szenved hiányt a biztonságos, és higiénikus ellátórendszer tekintetében. Minden évben 2-5 millió ember, főként gyerek hal meg az olyan vízzel kapcsolatos betegségekben Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) 1,2 milliárd emberre (a világ lakosságának közel 20%-a) becsüli azoknak a számát, akik vízhiányos területen élnek, további 1,6 milliárd ember szenved gazdasági vízhiányban TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

21 IVÓVÍZ ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK A VILÁGON Az Egyesült Nemzetek 1998-as népesedési kutatásaira alapozva, több mint 2,8 milliárd ember, 48 országban fog szembenézni víz-stresszel vagy vízhiánnyal 2025-re. Ezek közül 40 ország Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Szaharai- Afrikában van. 2050-re a víz-stresszel vagy vízhiánnyal szembenéző országok száma - várhatóan 4 milliárdnyi lakosukkal - 54 lesz, mely a 40%-át fogja adni az előre jelzett 9,4 milliárdnyi világ népességének. 200 milliós népességével számos afrikai ország küzd komoly vízgondokkal jelenleg is, azonban 2025-re 230 afrikai néz majd szembe vízhiánnyal és további 460 millió pedig él majd víz-stresszes területen. Jelenleg 31 ország (a világ népességének 8%-a) néz szembe krónikus vízgondokkal, köztük Etiópia, India, Kenya, Nigéria, illetve néhány nagy ország egyes területei (Kína) TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

22 TENGERVÍZ, MINT IVÓVÍZFORRÁS átlagosan 35,0‰ sókoncentráció Meleg tengerek Vörös-tenger 40-41‰ hidegvizű tengerek, brakk vizek 1‰ körüli sókoncentráció Finn-öböl A tengervíz só-összetétele kloridokból, szulfátokból és karbonátokból áll 2002-ben 12 500 sótalanító üzem működött a világ 120 országában, melyek 14 millió köbméter/nap édesvizet állítottak elő, mely kevesebb mint 1%-a a világ édesvíz fogyasztásának. A legfontosabb felhasználók: Közel Kelet a világ kapacitás 70%-ával rendelkezik (Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Quatar, Bahrein); Észak Afrika 6%-os részarányt képvisel (Líbia, Algéria); Amerikában Kalifornia és Florida a fő felhasználó TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

23 IVÓVÍZ ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK A VILÁGON A globális klímaváltozás hatására már az 1900-as évek eleje óta megfigyelhető a világ vízfolyásaiban bekövetkezett változás, mely nem egységes sem területi kiterjedésben sem pedig a mértékét tekintve. Európa déli része, beleértve Magyarország területét is jelentős vízhiánnyal néz szembe. a vízfolyások általában politikai határokat jelölnek, több ország osztozik rajta. A nemzetközi folyóvölgyek a földfelület közel felét fedik le és a világ lakosságának 40%-a él a környezetében ingadozó vízhozamok esetén jelentősen romolhat a víz minősége, valamint radikálisan lecsökkenhet a vízmennyiség is, mely bizonytalanná teszi az ivóvízellátást TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

24 IVÓVÍZ ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK A VILÁGON Becslések szerint több mint 350 nagy teljesítményű vízszállító rendszert hoztak létre az elmúlt 60 évben, olyan nagy városok vízellátására, amelyek messze fekszenek a nagy vízkészletektől (Los Angeles, Denver, New York, Mumbai, Karachi, Tel Aviv, and Cape Town), míg a kisvárosoknak nincs lehetőségük csatornákat és csőrendszereket építeni a víz odaszállításához egy másik vízgyűjtő területről. Ilyen túlhasználat következménye lett a Colorado folyó elapadása a torkolatvidékén TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

25 IVÓVÍZ ELLÁTÁSI PROBLÉMÁK A VILÁGON A VILÁG VÍZKÉSZLETEINEK TÚLHASZNÁLATA VONATKOZIK A TAVAKRA IS, MELY MINIMUM 50 ÉVE KEZDŐDÖTT EL, ÉS MINDEN ÉVBEN EGYRE FOKOZÓDIK (BAJKÁL-TÓ, CSÁD-TÓ, MONO-TÓ, CHAPALA-TÓ, URMIA-TÓ). AZ ARAL-TÓ A VILÁG 4. LEGNAGYOBB TAVA VOLT. 1960-AS ÉVEKIG DÉLRŐL AZ AMU-DARJA, ÉSZAKKELETRŐL A SZIR-DARJA TÁPLÁLTA (56 KM³/ÉV), AMI A CSAPADÉKMENNYISÉGGEL (9 KM³/ÉV) KIEGÉSZÜLVE PÓTOLTA A TÓ HATALMAS PÁROLGÁSI VESZTESÉGÉT (65 KM³/ÉV). TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

26 VÍZSZENNYEZÉS A felszíni vizeket közvetlenül kezelés nélkül nem ajánlott fogyasztani, felhasználás előtt a benne található baktériumoktól, vírusoktól és egyéb szennyező anyagoktól (növényvédő szerek, gázolaj, nehézfém) meg kell tisztítani. Tisztítás hiányában enyhébb esetben hányás, hasmenés, súlyosabb esetben pedig akár szepszis is felléphet. Az ázsiai vízfolyások a legszennyezettebbek a világon, az emberi eredetű hulladékokból származó baktérium mennyisége a vízben háromszor magasabb a világátlagnál. Sőt az ólomkoncentráció ezekben a vizekben húszszor magasabb, mint az iparosodott országokban. 2000. évi tiszai cianid szennyeződés A vízfolyások - oxigénháztartásuk, tápanyagháztartás, mikrobiológia, mikroszennyezők és toxicitás alapján 5 fokozató minőségi osztályokba sorolhatók TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

27 MAGYARORSZÁGI VIZEK MINŐSÉGE Budapest szennyező hatása még a város alatt 60 km-re is kimutatható a vizsgált vízfolyások 50 %-a eléri a jó állapotot (7 %-ban a kiváló állapotot is) magas szervesanyag tartalom (a vizsgált vízfolyások 20 %-ánál) elsősorban a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásoknál jelent problémát 100 esetben szennyvízterhelés, 350 víztesten pedig diffúz szennyezés okoz tápanyag (elsősorban foszfor) és szervesanyag problémát 70%-a esetében tekinthető a mezőgazdasági eredetű diffúz terhelés A felszín alatti víztestek kémiai jellemzői alapján a vízbázisokat veszélyeztető túllépések miatt 14 víztest lett gyenge állapotú. A jelentős károsodás összesen 17 vízbázist érint, ezek közül 9 esetében már a termelőkút is szennyeződött. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

28 ÖSSZEFOGLALÁS A TAVAKBAN, TÁROZÓKBAN, VAGY FOLYÓKBAN TALÁLHATÓ ÉDESVÍZKÉSZLETET SEM LEHET TELJES MÉRTÉKBEN EMBERI FOGYASZTÁSRA HASZNÁLNI, A FELHASZNÁLHATÓ ÉDESVÍZKÉSZLETET CSAK A TELJES FÖLDI VÍZMENNYISÉG 0,6%-RA BECSÜLIK. JELENLEG AZ IVÓVÍZKÉNT VALÓ HASZNOSÍTÁS SZEMPONTJÁBÓL MOBILIZÁLHATÓ ÉDESVÍZKÉSZLET 98%-A A FELSZÍN ALATTI VÍZEKBŐL SZÁRMAZIK. A FELSZÍN ALATTI VIZEKBŐL CSAK A FÖLDKÉREG FELSŐ 5 KM-ES ZÓNÁJÁBAN ELŐFORDULÓ MINTEGY 60 MILLIÓ KM3-RE BECSÜLT KÉSZLETET TEKINTHETJÜK EMBERI FOGYASZTÁSRA HOZZÁFÉRHETŐNEK IVÓVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE- A POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HELYZET, A KLÍMAVÁLTOZÁS TOVÁBB NEHEZÍ. TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

29 FORRÁSOK Borsy Z. (1998) Általános természetföldrajz Vermes L. (1997) Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök- hallgatók részére Peter H. G. (2014) The World’s Water Volume 8. The Biennial Report on Freshwater Resources Mekonnen, M. M., and A. Y. Hoekstra. (2010) National Water Footprint Accounts Zsemle F., Nyúl K., Varga R. (2003) Bevezetés a hidrogeológiába Brian, R. (2014) A Guide for Moving from Scarcity to Sustainability CHASING Water United Nations Educational, Scientific, and Cultural Organization (UNESCO). 2005. Sound of Our Water: Water Problems Martonné Erdős K. (2000) Magyarország természetföldrajza I A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyőjtő-gazdálkodási terv http://water.usgs.gov/edu/wugw.html TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

30 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 1.Mennyi a földi vízkészlet? 2.Mennyi az édesvízkészlet a Földön? 3.Az édesvízkészlet teljes mértékben alkalmas emberi fogyasztásra? 4.Mi számít juvenilis víznek? 5.Állítsa fel a helyes sorrendet a hidrológiai körforgás alapfolyamatai között. 6.Mennyi a tengervíz átlagos sókoncentrációja? 7.A felsoroltak közül melyik időszakos vízfolyás? 8.Mi befolyásolja a vízfolyások vízjárását? 9.Melyik a legnagyobb tósűrűségű területe a Földön? 10.Hány százaléka származik az ország folyóvízkészletének hazai vízfolyásokból? TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

31 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 11.Milyen veszélyeztető tényezői vannak a felszíni ivóvízbázisoknak? 12.Mi veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket? 13.Mi a karsztvíz? 14.Magyarország hány százalékban támaszkodik a felszínalatti vizekre az ivóvízellátás során? 15.Milyen hiányosságok merülnek fel az ivóvízellátás területén? 16.Mi vízlábnyom? 17.Hány ország küzd krónikus vízkészlet problémákkal? 18.Milyen problémák merülnek fel a vízfolyások kezelése és használata során? 19.Mi okoz problémát a szemi-arid és arid területek állóvizei esetében? 20.Melyik terület küzd a legnagyobb ivóvízkészlet hiánnyal? TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "IVÓVÍZBÁZISOK - VÍZTÍPUSOK ÉS EREDETÜK TÁMOP-6.1.2.B-14/1-2015-0001 „Egészséges alapanyagok – egészséges táplálkozás” mintaprojekt a közétkeztetés minőségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések