Iszlám civilizáció, Közel-Kelet. Az iszlám jelentései Az iszlám mint vallás Az iszlám mint civilizáció (Az iszlám mint politikai rendszer - politikai/politizáló.

Az előadások a következő témára: "Iszlám civilizáció, Közel-Kelet. Az iszlám jelentései Az iszlám mint vallás Az iszlám mint civilizáció (Az iszlám mint politikai rendszer - politikai/politizáló."— Előadás másolata:

1 Iszlám civilizáció, Közel-Kelet

2 Az iszlám jelentései Az iszlám mint vallás Az iszlám mint civilizáció (Az iszlám mint politikai rendszer - politikai/politizáló iszlám - iszlamizmus)

3 A civilizáció-fogalom előtérbe kerülése hidegháború utáni nemzetközi rendszer civilizáció - civilizációk legtágabb kulturális entitás, önálló világképpel, életfelfogással, közös tradíciókban gyökerező közös történelmi múlttal rendelkező rokon kultúrák csoportosulása nincs hierarchikus viszony, “értéksorrend” “fejlettebb” helyett “sikeresebb” civilizációk

4 Iszlám vs. Nyugat: civilizációk összecsapása? Samuel P. Huntington 1992 f ő törésvonalak civilizációk mentén világpolitika multicivilizációs civilizáció központi eleme a vallás Iszlám vs. Nyugat

5 Bernard Lewis az orientalisták doyenje The Roots of Muslim Rage, in: The Atlantic Monthly, September 1990 “Clash of Civilizations” muszlimok “dühe”: 14 évszázados szembenállás

6 Iszlám mint fő veszélyforrás Kilencvenes évek elejétől: új ellenségkép (“új hidegháború”) 1400 éves konfrontáció (dzsihád) Korán – erőszak 2001. 09/11, London, Madrid, merényletek Al-Káida, Dáis Terror elleni háború = iszlám elleni háború? Stigmatizáció, iszlamofóbia, atrocitások “mi” – “ők”

7 Willy Claes a NATO főtitkára “A hidegháború befejeződése óta az iszlám harciasság jelenti talán a legsúlyosabb fenyegetést a NATO-szövetség és a Nyugat biztonsága számára” (1995)

8 Iszlám mint ellenség? Islamic threat Islamic militancy Islamic extremism New Cold War Islam’s bloody borders … és akkor …

9

10 2001.09.11. után Bush: “keresztes háború”, “végtelen igazság” Támadás a civilizáció ellen Terrorizmus elleni háború Huntington: “muszlim háborúk kora” Thatcher: iszlamizmus = új bolsevizmus Fukuyama: iszlamo-fasizmus Oriana Fallaci

11 Fő civilizációk (Huntington) kínai (konfuciánus +Délkelet-Ázsia, Korea, Vietnam) japán hindu/indiai iszlám szláv/ortodox nyugati (európai, észak-amerikai [latin- amerikai]) latin-amerikai afrikai (?)

12 Arab vagy iszlám civilizáció? Arábia, Korán nyelve, először arabok Első évszázadokban muszlimok kisebbségben - tudósok zsidók, keresztények, zoroasztriánusok, nemrég iszlámra áttértek Kiterjedt birodalomban arabok kisebbségben - egyéb etnikumok Vezető etnikumok: –Arabok –Perzsák –Törökök

13 A világ civilizációi

14 Az iszlám világ

15 Adatok az iszlámról a muszlimok száma mintegy másfél milliárd –33 országban többség –több mint 10 o: lakosság egyharmada –sok o: sok milliós kisebbség –EU: 15-25 millió számuk és arányuk dinamikusan nő a második legnagyobb világvallás a legnépesebb civilizáció a világ területéből a második legnagyobb részesedés

16 A muszlimok arányának növekedése

17

18 A 10 legnagyobb muszlim népességű ország OrszágNépességMuszlimok % Muszlimok Indonézia240.27286,1206.874 Pakisztán174.57995,0165.850 India1.156.89813,4155.024 Banglades156.05183,0129.522 Törökország76.80699,876.652 Nigéria149.22950,074.614 Egyiptom78.86790,070.980 Irán66.42998,065.100 Algéria34.17899.033.836 Marokkó31.28598,730.878

19 Létezik-e egységes iszlám civilizáció? egység és differenciáltság “iszlám” értelmezése és hatóköre (totális --- szekularizált) iszlám mint életmód, érzület, világlátás, tudás közössége - “szövet” lelki együvé tartozás “iszlám diskurzus” - “nyugati diskurzus”

20 A régió egysége és differenciáltsága Közös történelmi múlt, összetartozó civilizációs egység (?) Sokszínűség, differenciáltság –Iszlám civilizáció (arab, perzsa, török alcivilizációk - atatürki Törökország) - zsidó civilizáció –Vallások, etnikumok, politikai rendszerek

21 Civilizáció “kötőelemei” Iszlám mint életmód, “szövet” Saría - sohasem kizárólagos, helyi hagyományok, szokásjog megőrzése Miszticizmus, népi vallásosság Tanár-tanítvány kapcsolatok Érzület és tudás közössége, lelki együvé tartozás Társadalmi gyakorlat állandósága (politikai hatalom változásai nem érintik) Politikai vezetés - ulamá - szúfik közötti egyensúly

22 Differenciáltság kulturális “alrendszerek” etnikumok (törzsek) szektariánus leágazások államformák, politikai rendszerek modernhez és tradicionálishoz való viszony nyugathoz való viszony nincs autentikus vallási központ: állandó reinterpretáció

23 Alrendszerek közel- és közép-keleti észak-afrikai közép-ázsiai elő-ázsiai indonéz-maláj

24 Etnikumok az iszlám világban

25 Iraki törzsek

26 Líbiai törzsek

27 Szunniták és síiták

28 Síita félhold

29 Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al- Azhar és volt vezetője a 2010. március 10-én elhunyt Tantáví sejk és utóda, al-Tajjib sejk

30 Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

31

32 Fejlődési szakaszok Kialakulás, felfelé ívelés (7-től 9-10. sz.ig) Fénykor (10-12.sz.) Stagnálás (13-18.sz.) Nyugatnak való alávetettség (19. sz. és 20. sz. első fele) Nyugatosító modernizációs kísérletek (függetlenség után) Retradicionalizáció, reiszlamizáció (“modernizációs válság” nyomán)

33 Iszlám vs. Nyugat Eltérő civilizációs diskurzusok Jelentések és értelmezések különbsége (“interpretációk összecsapása”) –A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság –Benedek pápa kijelentései Civilizációs és strukturális törésvonalak egybeesése

34 Közel-Kelet

35 Szűk és tág értelmezés –A Nílus-völgy, Arábia, Palesztina és Mezopotámia arab országai + Irán és Izrael + Ciprus és Törökország –+ Líbia és Szudán –+ észak-afrikai Maghreb-államok (Algéria, Tunézia, Marokkó) - KK és Észak-Afrika, vagy “tágan értelmezett” KK - esetleg még Afganisztán is –Iszlám országok (kiv. Izrael) –Arab országok (kiv. Izrael, Irán – Törökország?)

36 Geostratégiai jelentőség Keleti kérdés 19. sz. vége - 20. sz. eleje - nagyhatalmi érdekek ütközőpontja Földrajzi fekvés –stratégiai útvonalak metszéspontja –három kontinens találkozása –EU-val közvetlenül határos - biztonság Mediterráneum - emberi civilizáció bölcsője Három monoteista világvallás szülőhelye Világ legnagyobb ismert kőolajkészletei –Szaúd-Arábia (260 md hordó), Irak (200-400 md hordó) –Legalacsonyabb kitermelési költség (1-1.5 $/hordó, mexikói és orosz 6-8$, északi-tengeri 12- 16$, texasi 20$ fölötti)

37

38

39 Izrael Állam - palesztin-izraeli konfliktus –Izrael nyugati enklávé - USA támogatás Háborús konfliktusok (és békefolyamatok) centruma Az “iszlám vs. Nyugat” szembenállás, a huntingtoni “civilizációk összecsapása” paradigma egyik fő színtere Bush adminisztráció: az amerikai “civilizációs misszió” fő célpontja, kísérleti terepe, “demokrácia-dominó”: a régió demokratizálása + modernizálása, ki nem mondva, de nyugatosítása, amerikanizálása “arab tavasz”-ból “iszlamista tél”-be

40 Válsággócok Palesztin-Izrael Afganisztán (Pakisztán) Libanon Irán Egyiptom Szudán “arab tavasz” “bukott államok” (Irak, Szíria, Líbia, Jemen) permanens modernizációs válság a (nemzet)állam (?) válsága migrációs krízis iszlamizmus, dzsihádizmus – Dáis

41 Közel-Kelet Válságban született – állandó válsághelyzet Angol Middle East: Ázsia felosztása Közel-, Közép- és Távol-Keletre Keleti Mediterráneum –Mediterráneum civilizációs sokszínűsége Először klasszikus görög, latin és iszlám (zsidó?) 7. sz-tól nyugati (keleti ortodox és latin keresztény) és iszlám –Mégis egységesség Oszmán Birodalom korábbi területei - kivétel Irán Maghreb - Masrek - Termékeny Félhold - Nagy-Szíria

42 Közel-Kelet = Middle East Naher Osten, Blízsnyij Vosztok, de Moyen-Orient Angol: 20.sz. elejéig –Near-East (Egyiptom, Levante, Balkán) –Far-East: Kína, Japán, Délkelet-Ázsia Mahan: Perzsa-öböl, Áden, India I.Vh: súlypont nyugatabbra II.Vh: Kairó

43 Közel-Kelet “névadója” Alfred Thayer Mahan admirális 1902: National Review: The Persian Gulf and International Relations Middle East: Arab félszigettől Indiáig

44 Fogalomhasználat problémái Európa-centrikus Nincs konszenzus Nincs egységes csoportképző ismérv ENSZ nem alkalmazza (Nyugat-Ázsia) Nem földrajzi kategória –Civilizációs-kulturális –Politikai-geopolitikai

45 Fogalmak

46 Tágabb Közel-Kelet Greater Middle East 2004-től, G8-ak csúcstalálkozója, George W. Bush Politikai töltet Szinte teljes iszlám-arab világ

47 Tágabb Közel-Kelet

48 Közel-Kelet és Észak-Afrika

49 MENA

50 Arab Liga 22 tagja (+ Irán) Népesség: 320 millió 8 ország (Algéria, Egyiptom, Irak, Irán, Jemen, Marokkó, Szaúd-Arábia, Szíria) teljes népesség 90%-a

51 MENA: GDP/fő (US$)

52 Arab világ

53

54 Egyesült Arab Emirátusok

55

56 Maghreb

57 Masrek

58 Termékeny Félhold

59

60 Fordulópontok

61 Prekoloniális Közel-Kelet 622: iszlám Dinasztikus birodalmiság – 20.sz-ig Dinasztiák ciklikus hullámzása Nyugatitól eltérő fejlődési út Tradicionális és modern struktúrák együttélése

62 1798 Napóleon: ütközés a Nyugattal

63 Kolonizáció Ellentétes hatások 1916: Sykes-Picot egyezmény Brit-francia (olasz, spanyol) érdekszférák Aszimmetrikus függés Mesterséges (nemzet)államok és határok

64 Függetlenség, nacionalizmus Ötvenes, hatvanas évek Radikális nacionalizmus – szocializmus Vezető: Egyiptom és a nasszerizmus –1952: egyiptomi forradalom Forradalmak, államcsínyek “arab hidegháború” Etatista modernizációs törekvések

65 Az 1967-es háború Szimbolikus vereség a Nyugattól Nacionalista ideológiák és modellek kudarca Reiszlamizáció kezdete Iszlamizmus

66 1979: iráni iszlám forradalom Afganisztán

67 2003 Irak: amerikai invázió

68 2011: “arab tavasz”

69 2013- Iszlám Állam

70

71 A vallás szerepe a konfliktusokban önmagában nincs iszlám vs. nyugati civilizáció szembenállás –radikálisok, fundamentalisták szerint van –sztereotípiák, egymás negatív megítélése vallási tényez ő közvetett szerepe terrorizmus, öngyilkos merényletek –vallás nevében, vallási legitimáció –okok összetettsége (politikai, gazdasági, szociális stb.) civilizációs-kulturális (vallási) és strukturális tényez ő k összefonódása civilizációs törésvonalak - nemzetközi rendszer strukturális egyenl ő tlenségei egybeesnek

72 Vallási-civilizációs jelleg hangsúlyozása Vallási szervezetek (iszlamisták: Hamász, Hezbollah stb., zsidó fundamentalisták) Az egész civilizáció/vallás képviselete - minél szélesebb támogatás nyerése (Szaddám) Saját civilizáció/vallás felértékelése, a másik degradálása (Izrael) Reiszlamizáció: korábbi szekuláris mozgalmak és szervezetek iszlamizálódása - palesztin mozgalom

73 Permanens modernizációs válság gazdasági, szociális, politikai, identitás fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca reiszlamizáció alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság radikalizálódás, szélsőségesség

74 Deficitek szabadság/demokrácia tudás nők helyzete

75 Demográfia: “időzített bomba” túlnépesedés –arab népesség (280 m) 2020-ra 410-460 m –40% 14 év alatti munkanélküliség (15-20%) szociális háló elégtelensége migráció –belső: vidékről a nagyvárosokba –külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák

76 Politikai rendszerek monarchiák autokratikus (katonai) vezetések instabilitás - erőszakos vallási radikalizmus (terrorizmus) iszlamizmus mint fő ellenzéki erő politikai reformok akadályozása illiberális (látszat)demokrácia

77 Társadalmi pólusok autokrata rendszerek, “szekuláris diktatúrák” iszlamisták –radikálisok –mérsékeltek liberális, “nyugatias”, szekuláris(abb) “felvilágosult muszlimok” “iszlám-demokraták”: iszlám felé orientálódó középrétegek

78 Fejlődés, modernizáció reformok és liberalizáció szükségessége tudás ill. tudomány szerepe gazdasági növekedés, szerkezetváltás “emberi tőke” nők helyzete demokratizálódás

79 Akadályok belső és külső tényezők tradicionális társadalmi környezet vallási ortodoxia - nem az iszlám! autokratikus politikai rendszerek megoldatlan válsággócok alárendelt világazdasági pozíciók USA közel-keleti-és iszlám-politikája

80 Arab tavasz, 2011

81 Arab tavasz, 2013

82 Arab tavasz, 2015

83 “Új (poszt-amerikai) Közel-Kelet”? Változó KK (Uzi Rabi) Geopolitikai átrendeződés: Irán vezette “új rend” Súlyponteltolódás: “arab centrum” felől “nem arab periféria” felé (1967, 1979, 2001, 2003) Irán biztonsági környezete változott Poszt-kemalista Törökország iszlám identitása erősödött Oszmán, szafavida “újjáéledés” 2011 második fele: újbóli átrendeződés Szaúdi felértékelődés –Irán ellensúlya –“ellenforradalom” élére állt

84 Poszt arab tavasz: négy országcsoport Kevés vagy semmi változás (monarchiák) Polgárháború, instabilitás, bukott államiság határán (Líbia, Szíria – Irak (?) – Jemen) Politikai átmenet (Tunézia, Egyiptom) Óvatos reformok (Marokkó, Jordánia)