Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErik Lakatos Megváltozta több, mint 7 éve
2
Az arab tavasz
3
Mohamed al-Búazízí 2010. december 17.
5
Félrevezető elnevezés Európai konnotáció, európai analógiák –Téves univerzalizmus (Közel-Kelet – Nyugat) –Népek tavasza, prágai tavasz stb –Fiatalok, szekuláris demokraták –Szupermodern kommunikációs technológiák –(európai) demokrácia –Arab politikaelmélet: faszád (korrupció), fitna (romlás, kísértés)
6
Nyugati narratívák Optimista: forradalmi hullám – 1848, “arab 1989” Pesszimista: szekuláris diktatúrák helyett iszlamista rezsimek Pragmatikus: demonstrációk, tüntetések, katonai hatalomátvétel, polgárháború
7
Öt német békekutató intézet, Dimitrij Medvegyev “Az arab tavasz történelmi fordulópont, amely a berlini fal leomlásához mérhető”
9
Forradalmi hullám Dominó-effektus Új arab világrend Arab felvilágosodás Arab ébredés Arab demokratikus forradalom Demokratizálódási hullám (“demokrácia- dominó”)
10
Dominó-effektus?
11
Belső okok Modernizációs válság Társadalmi: egyenlőtlenségek, munkanélküliség, lakáshiány, áremelkedés, kilátástalanság Politikai: autokratikus rendszerek, korrupció, demokrácia, szabadság iránti igény Fiatalság! Családalapítás eltolódása
12
Permanens modernizációs válság gazdasági, szociális, politikai, identitás fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca reiszlamizáció alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság radikalizálódás, szélsőségesség
13
Deficitek szabadság/demokrácia tudás nők helyzete
14
Demográfia: “időzített bomba” túlnépesedés –arab népesség (280 m) 2020-ra 410-460 m –40% 14 év alatti munkanélküliség (15-20%) szociális háló elégtelensége migráció –belső: vidékről a nagyvárosokba –külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák
15
Közel-Kelet népessége
16
Korfák
17
Gazdasági (alul)fejlettség felemás bekapcsolódás a globalizációs folyamatokba “merev” és központosított gazdasági irányítás/rendszer nem következetes reformok tőkepiacok fejletlensége hazai tőke külföldre áramlása külföldi befektetések elégtelensége –befektetők nem érdeklődnek –ok: instabil politikai környezet alacsony megtérülés –gazdasági környezet nem vonzó
18
Fejlődés, modernizáció reformok és liberalizáció szükségessége tudás ill. tudomány szerepe gazdasági növekedés, szerkezetváltás “emberi tőke” nők helyzete demokratizálódás
19
Akadályok belső és külső tényezők tradicionális társadalmi környezet vallási ortodoxia - nem az iszlám! autokratikus politikai rendszerek megoldatlan válsággócok alárendelt világazdasági pozíciók USA közel-keleti-és iszlám-politikája
20
Külső okok USA Közel-Kelet politikája –Következetlenség – regionális érdekek kiegyensúlyozása –Szavakban demokrácia terjesztése –Autokratikus rendszerek támogatása –Nyílt katonai beavatkozás 9/11: terror elleni háború –Anti-demokratikus erőknek kedvez 2003: Irak elleni invázió Regionális konfliktusok megoldatlansága
21
Ami nem új.. Felkelések, tüntetések –1977-es “kenyérlázadás” Egyiptomban, stb. A vezetés eltávolítása, puccsok, katonai hatalomátvételek Reformok iránti igény Demokratizálás iránti igény
22
Ami új.. Felkelések egyidejűsége Autokratikus vezetések megrettenése és megrendülése Az autokratikus vezetések megdönthetőségének pszichikai érzése Információs technika/technológia szerepe –Internet/facebook/twitter –Mobiltelefonok –Média-nyilvánosság – al-Dzsazíra
23
Facebook-forradalom
24
al-Dzsazíra, “az arab világ vezetője”
25
Kivetítő a Tahrír téren
28
Sajátosságok Fiatalok óriási szerepe –Népesség 60%-a 30 év alatti Nincsenek tekintélyes vezetők Nincs markáns “forradalmi” ideológia Iszlamista jelleg hiánya - 2011 elején Nincs “Amerika- és Izrael-ellenesség” Spontaneitás Elérendő célok tisztázatlansága Vezető/kormányváltás vagy rendszerváltás? Országonkénti eltérések!
29
Következmények Arab öntudat, pán-arabizmus erősödése Iszlamizmusnak van alternatívája Hatalmon lévő vezetések részéről engedmények –Jóléti kiadások (Szaúd-Arábia 35 md$) –Lemondás választásokon indulásról (Jemen) –Szükségállapot eltörlése (Algéria) –Kormány leváltása (Jordánia) –Miniszterelnök lemondása (Tunézia) –Gyors reformok ígérete
30
Nyugat (USA/Izrael) dilemmája Stabilitás vs. demokratizálódás Baráti diktátorok vs. kiszámíthatatlan (ellenséges) demokraták(?)/rezsimek Központi hatalom gyengesége (demokratizálódás) veszélyei: –Destabilizálódás – anarchia –(radikális) iszlamizmus előretörése Demokrácia ellen USA ellen Izrael ellen
31
Veszélyek USA (Nyugat) számára Nem baráti (ellenséges) rendszerek hatalomra kerülése Közel-Kelet destabilizálódása Irán további pozícióerősödése Menekültáradat Európába Kőolaj világpiaci árának növekedése – világgazdasági visszaesés Izrael-ellenesség felerősödése
32
Négy év múltán …
33
Az arab tavasz halott? Bizonytalanság, instabilitás Nem ment végbe a demokratizálás Fegyveres összecsapások, polgárháború Állam megrendülése – gyenge, bukott állam Törzsi, etnikai, vallási/szektariánus törésvonalak Radikális, szélsőséges iszlamista csoportok
36
Értékelés Koherensnek tűnő változási irány és változásokat indukáló erők fragmentálódása Változások – visszarendeződések Stabilitás biztonsága – demokratizálás bizonytalansága Ideológiák leértékelődése Szektariánus törésvonal Egy megdöntött rossz rendszer helyébe nem biztos hogy jobb lép
37
Értékelés Állam gyengesége Monarchiák érintetlensége USA pozícióinak gyengülése Közel-keleti hidegháború Szunnita-síita törés, de szunniták megosztottsága – –Szaúd-Arábia – Muszlim Testvérek, IS, Hamász Irán felértékelődése Kurdok felértékelődése
38
Poszt arab tavasz: négy országcsoport Kevés vagy semmi változás (monarchiák) Polgárháború, instabilitás, bukott államiság határán (Líbia, Szíria – Irak (?) – Jemen) Politikai átmenet (Tunézia, Egyiptom) Óvatos reformok (Marokkó, Jordánia)
40
Arab tavasz előtti Közel-Kelet “Poszt-arab” jelleg “Az arab világ halott” (Agha-Malley) –Passzivitás –Nincs markáns vízió “közös ügyek” kezelésére –Arab politikai vezetések “gyengesége” –Identitás-válság Arab centrum – nem arab periféria Izrael, Irán, Törökország Egyiptom, Szaúd-Arábia szerepe csökken Síita ébredés
41
“Arab ébredés” (Harmadik; első: 19.sz. közepe; második: negyvenes-ötvenes évek nacionalista forradalmai) “Láthatatlan” arabok “láthatóvá” válása “új arabizmus”, Mcarabizmus, transznacionális média, “elképzelt arab közösség”, szupranacionális arab identitás, de Identitások fragmentálódása, kisebb közösségi identitások
42
Új arab/közel-keleti hidegháború Arab hidegháború újjáéledése új formában – síita újjáéledés Szaúd-Arábia – Irán: vetélkedés a befolyásért Nem katonai konfliktus Nem állami szereplők támogatása Szektariánus elem – határok átlépése Szunniták megosztottsága Arab államhatalom gyengülése
43
“Arab hidegháború” Ötvenes-hatvanas évek: (Malcolm Kerr) “forradalmi”, “haladó” – “konzervatív”, “reakciós” Ideológiai töltet (arab nacionalizmus) “arab nemzethez”, “közös arab ügyhöz” való viszony Identitás(ok) Vége: 1967-es vereség
44
Szaúdi-iráni rivalizálás Nyolcvanas-kilencvenes évek Forradalmi vs. “olajiszlám” Iszlám “jelentésteli tere” (Kepel) fölötti uralom Iszlám értelmezése fölötti hegemónia Politikai-ideológiai vezető szerep
45
Síita újjáéledés Irak: síita többségű vezetés Irán: jelentős pozíció-erősödés Síiták erősödő öntudata és aktivitása Libanonban és az Öböl-menti államokban USA –Bush közel-keleti politika kudarca (Irak, Irán) –Obama: reálpolitika –Demokrácia támogatása
46
Síita közösségek a Közel-Keleten
47
Síita félhold
49
Iraq, Jordan See Threat To Election From Iran “If pro-Iran parties or politicians dominate the new Iraqi government, … a new »crescent« of dominant Shiite movements or governments stretching from Iran into Iraq, Syria and Lebanon could emerge, alter the traditional balance of power between the two main Islamic sects and pose new challenges to U.S. interests and allies.” Jordanian King Abdullah December 8, 2004
53
Vallási és geopolitikai törésvonal egybeesése? Irán vezette síita geopolitikai régió vs. Szunnita geopolitikai régió Új Közel-Kelet?
55
Irán 2000-es évek: regionális felértékelődés Ellenfelek kiiktatása (2001: tálibok, 2003: baaszisták) – iráni befolyás Romló biztonsági környezet, de regionális nagyhatalom Síita blokk vezetője (Irán, Szíria, Hezbolláh, Hamász + Irak) – alap: közös ellenség Arab tavasz = iszlám ébredés (kezdete 1979) Síita-ellenesség: pozícióinak gyengülése, majd erősödése (Rohani) Aszad-rendszer támogatása Nukleáris program, szankciók
56
Szaúd-Arábia Olajiszlám Színfalak mögött Növekvő iráni befolyás aggasztja Arab tavasz: szaúdi defenzíva Mubárak Szaúd-Arábia szövetségese Szíria felértékelődése –Lassú szaúdi reakció –Először Szíriai Szabad Hadsereg, majd iszlamisták támogatása – Nuszra Front és IS nem!
57
Szaúd-Arábia – szunnita megosztottság Testvérek: Szaúd riválisa Testvérek ellen, katonák támogatása (2013 július: Murszi megdöntése) Nincs török-szaúdi összefogás 2014 március: Testvérek, al-Káida és ISIS terrorista szervezetek de: 2015 nyár: szövetség diverzifikálása –Fejszál (küm): nem a Testvérekkel, egyes tagokkal van baj
58
Identitás-válság Többes identitás – Lewis –Lokális, nem-állami (törzsi, etnikai, szektariánus) –(Nemzet?)állami –Transznacionális/állami (pán-arab, pán-iszlám stb.) Versengő kollektív identitások – hangsúly- eltolódások Nő a magukat elsősorban muszlimnak tartók aránya Bizalomvesztés az állammal szemben - csökkenő azonosulás
59
A (nemzet)állam válsága Nemzetállam “transzplantátum” (Tibi) Oszmán Birodalom romjain: Török o., Irak, Szíria, Libanon, Transzjordánia, Palesztina + Szaúd-Arábia, Jemen, Egyiptom, Perzsia Mesterséges határok “Oszd meg és uralkodj”
60
Sykes-Picot egyezmény (1916)
61
Önálló “kvázi-államok” a szíriai francia mandátumterületen
62
Gyenge állam Központi államhatalom gyengülése Fragmentálódás, nem állami szereplők erősödése Hazai politikai vákuum Külső erők – hazai kliensek (Izrael kimarad!) Állammal szembeni lojalitás helyett törzsi, etnikai, szektariánus - transznacionális
63
Szíria etnikai összetétele
64
Vallások
65
Etnikai csoportok Líbiában
66
Irak
68
Politikai iszlám szerepe Kulcskérdés 2011 első fele: iszlamista defenzíva (május: Bin Láden likvidálása) 2011 ősz: iszlamizmus előretörése –2011 október: Tunézia: El-Nahda 41% –2012 január Egyiptom: Szabadság és Igazság Párt + szalafista El-Núr csaknem 70% –2012 június Egyiptom: Mohamed Murszi 51,7% 2013-tól összetett helyzet
69
Tunézia
70
Egyiptom: parlament
71
Egyiptomi elnökválasztás Muhammad Murszi: 51,7% Ahmed Safík: 48% 23 jelölt, 10-et kizárnak
72
Iszlamista előretörés? Szíria, Irak, Líbia - Jemen Egyiptom, Tunézia – iszlamisták visszaszorulása Megosztottság: politikai iszlám – hagyományos autokraták –Törökország, Katar: Testvérek támogatása –Egyiptom, Emirátusok: iszlamisták ellen (beavatkozás Líbiában)
73
Tunézia Iszlamista El-Nahda 41% Kritikák, nyomás Iszlám állam feladása 2014 január: átadja a kormányt Új alkotmány
74
Egyiptom
75
Murszi elnöksége Választási ígéret: minden egyiptomi elnöke lesz – nem lett Klientúra beemelése a hatalomba A sajtószabadság kikezdése Gazdasági helyzet romlik Égető problémákra nem képes választ adni
76
Hatalomátvétel Tamarod mozgalom Murszi el – július 3 2 tábor: Murszival, vagy ellene. Murszi ellen felvonulók megosztottsága SCAF – al-Sziszi tábornok kerül ki győztesen Adli Manszúr elnök (legfelsőbb bíróság addigi elnöke)
77
És az iszlamisták? Testvérek betiltása Mohammed Badie letartóztatása Szalafisták – merre tovább? Nem tudtak megfelelő választ adni a kihívásokra
78
Isszám el-Arian "We want a civil state, based on Islamic principles. A democratic state, with a parliamentary system, with freedom to form parties, press freedom, and an independent and fair judiciary"
79
Poszt-amerikai Közel-Kelet Bush-projektum kudarca Amerikai korszak vége – helyi szereplők Katonai jelenlét visszahúzódóban – de IS Megkésettség, kivárás, defenzív KK-politika –Stabilitás biztonsága vs. demokratizálás bizonytalansága –Következetlenség vagy regionális érdekek kiegyensúlyozása Kettős mérce – Bahrein Elnök beszédei
80
USA: háború Iszlám Állam ellen Kivonulás Irakból (2011) Szíriai lázadók korábbi támogatása – közvetve IS Kongresszus: “mérsékelt” szíriai ellenzék felfegyverzése Irán megkerülhetetlensége – amerikai-iráni közeledés (szövetség?)
81
ENSZ BT 2014. szept. 24. Iszlám Állam elleni harc támogatása Kötelező határozat terrorizmus ellen Tagországok kötelessége, hogy fellépjenek az Iszlám Állam soraiba toborzók ellen. BT felléphet a rendelkezést be nem tartók ellen
82
Koalíció USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Dánia, Ausztrália, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirségek, Bahrein, Katar, Jordánia Irán: már harcban áll Nincs nemzetközi jogi legitimáció Orosz-o ellenzi (Aszad bevonása), de Iszlám Állam fenyegetés (Csecsenföld, Kaukázus) Orosz-amerikai egyeztetések
83
Obama’s Cairo Speech
84
I have come here to seek a new beginning between the United States and Muslims around the world; one based upon mutual interest and mutual respect; and one based upon the truth that America and Islam are not exclusive, and need not be in competition. Instead, they overlap, and share common principles - principles of justice and progress; tolerance and the dignity of all human beings.
85
Obama’s Middle East Speech May 19, 2011
86
So we face an historic opportunity. We have embraced the chance to show that America values the dignity of the street vendor in Tunisia more than the raw power of the dictator. There must be no doubt that the United States of America welcomes change that advances self- determination and opportunity... But after decades of accepting the world as it is in the region, we have a chance to pursue the world as it should be.
87
Nyugat (USA/Izrael) dilemmája Stabilitás vs. demokratizálódás Baráti diktátorok vs. kiszámíthatatlan (ellenséges) demokraták(?)/rezsimek Központi hatalom gyengesége (demokratizálódás) veszélyei: –Destabilizálódás – anarchia –(radikális) iszlamizmus előretörése Demokrácia ellen USA ellen Izrael ellen
88
Oroszország Kétezres évek: “láthatóvá válás” Külpolitikai célok: –Nagyhatalmi státusz visszaszerzése, USA dominanciájának csökkentése –Orosz nemzeti érdekek érvényesítése –Erőteljesebb bekapcsolódás olaj- és gázszektorba –Határokhoz közeli szeparatista mozgalmak támogatásának csökkentése Líbia, Szíria, Irán – gazdasági érdekek –Szíriának fegyverszállítás, befektetések, Tartusz
89
Gazdasági következmények Gazdasági kérdések háttérbe szorulása Kockázat, bizonytalanság – befektetők GDP növekedés visszaesése Munkanélküliség növekedése Külső bevételek csökkenése (turizmus, hazautalások, export) Koherens gazdaságpolitika hiánya Tárgyalások IMF-fel (Jordánia, Marokkó, Jemen, Tunézia, Egyiptom)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.