Foglalkoztatáspolitika II. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK.

Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatáspolitika II. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK."— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatáspolitika II. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK

2 Irodalom  Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs  Borbély Tibor Bors (2008): Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. SZTE, Szeged  Csoba Judit (2006): Foglalkoztatáspolitika HEFOP 3.3.1. Debrecen  Gyulavári Tamás (szerk. 2004): Az Európai Unió szociális dimenziója. OFA Kht. Budapest  Frey Mária (szerk. 2001): EU-konform foglalkoztatáspolitika. OFA Kht. Budapest

3 Tematika  A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései  EURÓPA 2020 program  Foglalkoztatáspolitika Magyarországon  A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010-től  A magyar foglalkoztatáspolitika céljai, szintjei  A foglalkoztatáspolitika jogi keretei (MT. Flt.)  A magyar foglalkoztatáspolitika intézmény- és eszközrendszere napjainkban  Kockázati csoportok (megváltozott munkaké- pességű munkát keresők, pályakezdők stb.) helyzete a munkaerőpiacon

4 A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései A válság hatásai Európában:  2009-ben a GDP 4%-al csökkent  Az aktív lakósság 10%-a 23 millió ember volt munkanélküli  A tagországok államháztartási hiánya átlago- san GDP 7%-nak felel meg  Az államadóság szintje meghaladta a GDP 80%-át  A válság 50%-al csökkentette a növekedési potenciált

5 A foglalkoztatási ráta Európában 2011. (15-64 év)

6 A foglalkoztatási ráta korcsopor- tonként Európában 2011. Eurostat

7 A foglalkoztatási ráta Európában nemek szerint 2011. EUROSTAT

8 Munkanélküliségi ráta 2011. december EUROSTAT

9 Fiatal munkanélküliek aránya Európában EUROSTAT

10 Európa strukturális hiányosságai  Az átlagos gazdasági növekedés alacsonyabb volt, mint a világ többi részén  Erőteljes különbségek alakultak ki az üzleti struktúrákban  Viszonylag merev üzleti struktúra  A K+F+I beruházásainak alacsony szintje  Az információs és kommunikációs technológiák elégtelen mértékű alkalmazása  A piacra jutás korlátai

11  A 20-64 év közötti férfiak 76%-a, a nők 63%-a dolgozik  Az idősebb 55-64 év közötti korosztálynak csak 46% dolgozik (USA, Japán 62%)  A szociális dimenziók fenntartása egyre nehez- zebbé válik  Tovább éleződnek a munkaerő-piaci hátrányok, egyes csoportok kirekesztődnek  Erősödött a munkaerőpiac szegmentáltsága

12 Európa 2020 Intelligens növekedés Uniós szint:  Cél: a tudásra és az innovációra épülő gazda- ság  Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése  A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása  Európai innovációs partnerségi programok indí- tása  A strukturális alapok továbbfejlesztése

13  Kiemelt célcsoport az ifjúság  Az Unió mobilitási, egyetemi, kutatási prog- ramjainak összehangolása  A felsőoktatás modernizációja, a tanulás elősegítése, a 30 – 34 éves korosztály körében 31%-ról 40%-ra növelni a diplomások arányát  A vállalkozó készség növelése a fiatalok körében  A nem formális, informális tanulás elismerése  A gyakornokság elterjesztése

14 Nemzeti szint:  K+F+I rendszerek reformja  A tudással kapcsolatos területekre fordított ki- adások növelése  Oktatási, képzési rendszerek fejlesztése  Az oktatási rendszerek nyitottságának növelése  A tanulás és a munkaerő-piaci igények összehangolása

15 Európa 2020 Fenntartható növekedés  Cél: erőforrás-hatékonyabb, környezet- barátabb és versenyképesebb gazdaság  Éghajlatváltozásból fakadó problémák kezelése  A gazdasági növekedés és a természeti erő- források felhasználásának összehangolása  Transzeurópai energiahálózatok létrehozása  Közlekedési ágazatok modernizálása  A piaci alapú eszközök felülvizsgálata, ösztönző rendszer fejlesztése  Iparpolitika átalakítása

16 Európa 2020 Inkluzív növekedés Uniós szint:  Cél: magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazda- ság  A „rugalmas biztonság” programja  A jogszabályi keretek összehangolása  Strukturális alapokból a mobilitás megkönnyí- tése  A szociális partnerek kapacitásának megerősí- tése

17  Oktatási és képzési együttműködés megerősí- tése  A társadalmi kirekesztés és szociális védelem nyitott koordinációs módszerének átalakítása  A szociális védelem fenntarthatóságának értékelése, az ellátásokhoz való jobb hozzá- férés kidolgozása  Új integrációs menetrendek kialakítása, külö- nösen a kockázati csoportok tekintetében

18 Nemzeti szint:  A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése  Az adó- és szociális juttatási rendszerek haté- konyságának felülvizsgálata  A nemek közötti egyenlőség növelése  Nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása  Megosztott kollektív és egyéni felelősség  Konkrét intézkedések kidolgozása a különösen veszélyes csoportok helyzetének javítására

19 PES (Public Employment Services)2020 stratégia Változó munkaerő-piaci környezet:  Az euróövezet költségvetési stabilitásának a megteremtése  Az elöregedés kihívása a gazdasági növekedés, az egészségügyi szolgáltatások és a szociális rendszerek finanszírozása területén  Új generációk, a fiatalok eltérő munkaszemlé- lete (közösségi hálózatok, virtuális kompetencia szerzés)  Technológiai innovációk

20 Tranzicionális munkaerőpiac:  A munkaerőpiac egyre erőteljesebb változásai miatt meghatározó a rugalmasság és biztonság (flexicurity) kérdése  A TLM (Transitional Labour Market) társadalmi kockázatai: - alacsony jövedelemszerző képesség - esetlegesen a bevétel teljes kiesése  Új foglalkoztatáspolitikai intézkedések alapja a kockázati és a pozitív átmenetek biztosítása

21 A TLM megközelítés szintjei:  Aktív biztosítékok szintje  A pályafutás során történő lehetséges átmene- tekre való felkészülés új funkciója  A szolgáltatásnyújtási szerep eltolódása a segí- tő, coach- és irányító (facilitating, coaching, conducting) szerep felé  Előtérbe kerül a munkaerő keresletre irányuló szolgáltatás rendszer fejlesztése

22 Foglalkoztatáspolitika Magyar- országon napjainkban Meghatározó tényezők:  A válság erőteljes utóhatásai Magyarországon  A társadalom irányítás struktúrájának átala- kulása  A szakpolitikák változásai  A szociális dimenziók változásai  A munkaerő-piaci szegmentáció erősödése  Új Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv

23 Demográfiai változók

24 A közigazgatás változásai

25 A foglalkoztatási program céljai  Cél: a foglalkoztatás bővítése egy új gazdaság- politika megvalósításával  A vállalkozások olyan fejlesztése, hogy az fog- lalkoztatás bővüléssel járjon (2020-ig 400 ezer fővel)*  Eszközei: - a szabályozási környezet változtatása - új adórendszer - a támogatási struktúra átalakítása A 2012-es költségvetéshez csatolt „Kitekintő 2060” elemzés (NGM)

26 Aktivitási ráta

27 Foglalkoztatási ráta

28 A foglalkoztatottak számának át- lagos alakulása 2009 – 2012 (ezer fő) Saját szerkesztés, forrás: KSH Időszak év15 – 64 éves korcsoport Nők száma 20093 781,91 768,6 20103 781,21 737,0 20113 811,91 754,6 20123 877,91 795,5

29 A foglalkoztatottak számának alakulása

30 A versenyszféra

31 Regionális mutatók

32 Iskolai végzettség szerint

33 Közfoglalkoztatás

34 Munkavállalási migráció TÁRKI 2012

35

36 Munkavállalási migráció

37 1. Prioritás: a munkaerő-kínálat bővítése  A munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások rendszerének átalakítása  A hazai és az uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási programok összehangolása  Komplex munkaerő-piaci programok generálása  Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a nonprofit szférában

38 Az álláskeresők számának alakulása

39 Munkanélküliség

40 2. Prioritás: Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez  A munkahelyteremtő beruházások támogatása: - direkt támogatások - eszközbeszerzés, IT fejlesztés - licence/know-how - nagyvállalat – kkv beszállítók  A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással speciális célcsoportok számára. - mikro-vállalkozások fejlesztése - biogazdálkodás stb.

41 3. Prioritás: A család és a munka összeegyeztetése  Rugalmas foglalkoztatási formák, az atipikus foglalkoztatás támogatása  Családbarát kezdeményezések támogatása: - munkahelyi rugalmasság - munkaszervezési rugalmasság - működési feltételek javítása - rugalmas humánerőforrás gazdálkodás  A családbarát foglalkoztatást elősegítő szolgál- tatások biztosítása (pl.: gyermekek napközbeni ellátása)

42 4. Prioritás: A versenyképes tudás megszerzése  Az alacsony iskolai végzettségűek felzárkozta- tása, ösztönzése a szakképzésben való részvé- telre  Munkahelyi képzések kiemelt támogatásának területei: - egészségipar - zöldgazdaság - kreatív iparágak (pl.: környezetvédelem) - digitális kompetenciák  Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

43 5. Prioritás: A szakképzés rendszerének fejlesztése  A szakképzés strukturális átalakítása, duális rendszer kiépítése  A gazdaságot képviselő szervezetek szerepé- nek növelése a szakképzésben  A jogi keretek megteremtése  Az egyéni és társadalmi források hasznosítása  Az ösztönző rendszerek fejlesztése  A munkaerő-piaci igények alaposabb feltárása

44 A foglalkoztatáspolitika forrásai Munkaerő-piaci Alap:  Az alap változásai nyomán négy alaprészből áll - szolidaritási alaprész - foglalkoztatási alaprész - bérgarancia és képzési alaprész  2009: 407,4 milliárd*  2010: 314,3 milliárd  2011: 337,2 milliárd  2012: 307,6 milliárd * Beletartozik 46 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulás

45 Európai Uniós források:  A dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképes- ségének növelése  Az álláslehetőségek javítása, a munkanélküli- ség megelőzése  A munkában eltöltött idő meghosszabbítása és a munkaerő-piaci részvétel növelése,  A társadalmi integráció erősítése a hátrányos helyzetű emberek munkába integrálásának és a diszkrimináció elleni küzdelem támogatásával, illetve a reformpartnerség támogatása

46 CélkitűzésAlapUnióÁllamÖssz. KonvergenciaKohéziós Alap8,61,510,1 Regionális Alap11,22,013,2 Szociális Alap3,20,53,7 Regionális versenyképesség, foglalkoztatás Regionális Alap1,50,31,8 Szociális alap0,50,10,6 Európai együttműködés Regionális Alap0,4- Összesen25,34,429,7 Magyarországnak szánt támoga- tások 2007 – 2013 között (milliárd €) MTI

47 Támogatások felhasználása/Ft

48 A foglalkoztatáspolitika jogi keretei (A Munka Törvénykönyve)  „A törvény a tisztességes foglalkozás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás elve szerint, tekintettel a mun- káltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire”  A törvény hatálya kiterjed a munkáltatókra, a munkavállalókra, a munkáltatói érdekképvise- leti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetekre  A törvény öt részből és 24 fejezetből áll

49 Az MT és a foglalkoztatáspolitika Az MT és a foglalkoztatáspolitika között kölcsönhatás áll fenn:  az esélyegyenlőség biztosításában  a munkaerőpiacot is befolyásoló tiszta foglal- koztatás biztosításában  a munkahelyi stabilitásban  az atipikus foglalkoztatásban  a munkaerő-piaci mobilitásban, rugalmasság- ban  a munkaerő védelmében

50 Az FLT foglalkoztatáspolitikai aspektusai  Általános szabályzórendszer  Fogalmi rendszer megalkotása  A foglalkoztatás elősegítése együttműködéssel  A szabad munkavállalás biztosítása az Európai Unió állampolgárai számára  EU Kék Kártya  Állami foglalkoztatási szolgálat ingyenes bizto- sítása  Döntési mechanizmusok

51 A Foglalkoztatási Törvény (FLT)  A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód köve- telményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg  A törvény 8 fejezetből áll, az általános rendel- kezések mellett tartalmazza az ellátásokat, a szolgáltatásokat, a támogatásokat, az intéz- ményrendszert és az eljárási szabályokat

52 A magyar foglalkoztatáspolitika intézmény- és eszközrendszere napjainkban  Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)  Nemzeti Erőforrás Minisztérium (EMMI)  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)  NGM: Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság  EMMI: Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Társadalmi Felzárkózásért Felelős Át.  KIM: Igazgatási Át.

53 Nemzeti Munkaügyi Hivatal* Alapfeladatai:  A foglalkoztatáspolitika koordinálása  A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkájának szervezése  Munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatás szakmai koordinálása  Szak-és felnőttképzési feladatok ellátása  Irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el * 323/2011.(XII. 28.9 kormányrendelet

54 A hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatai  Meghatározza és koordinálja a munkaügyi köz- pontok szakmai munkáját  Eljárási rendeket, módszertant készít  Fejleszti munkaerő-piaci szolgáltatásokat  Informatikai feladatokat lát el  Irányítja a belső képzést  Ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét  Adatokat gyűjt, elemez

55  Nemzetközi feladatokat koordinál, illetve lát el (ILO, EU, WAPES*)  Működteti az EURES magyarországi rendszerét  Koordinálja a külföldiek magyarországi munka- vállalásának feladatait  Együttműködik az EGT tagállamok foglalkozta- tási szolgálataival *World Association of Public Employment Services Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Világszövetsége

56  Közreműködik a foglalkoztatáspolitika jogi szabályozásában  Koordinálja a munkaügyi központok uniós támogatottságú programjait  Koordinálja a központi munkaerő-piaci programokat  Munkaügyi kutatásokat végez, kezdeményez  Részt vesz a munkaügyi kapcsolatok alakításá- ban  Működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Informá- ciós Rendszerét

57 A hivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatai Munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság  Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feladatok: - kormányzati döntések megalapozása - közösségi jogharmonizáció - munkaegészségügyi feladatok ellátása - orvosi alkalmassági vizsgálatok - munkaköri, szakmai higiénés alkalmasság - munkakörnyezeti monitorozás

58  Munkavédelmi feladatok: - nemzetgazdasági szintű irányítás - jogszabályok előkészítése - munkavédelmi felügyelőségek koordinálása - tájékoztatás, felvilágosítás - adatgyűjtés, adatszolgáltatás - nemzetközi tevékenység - megelőzés, akkreditáció, baleset-elhárítás - hatósági feladatok

59  Munkaügyi feladatok: - hatósági feladatok ellátása - ellenőrzési funkciók - hatósági nyilvántartás vezetése - munkaügyi bírság kiszabása  Egyéb feladatok: - egyes járulékmentességek megállapítása - más szervezet kijelölése (pl.: termék)

60 A hivatal szakképzési és felnőtt- képzési feladatai  Szakmai, módszertani, elemzési és értékelési feladatok lát el  Hátránnyal és fogyatékkal élők képzési doku- mentációjának elkészítése  Kidolgozza az OKJ tervezetét, az európai egyenértékűség feltételrendszerét  Adatokat gyűjt, biztosít, elemez  Szervezi a szak- és felnőttképzési intézmények oktatóinak továbbképzését  Szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását és kiadását

61  Koordinálja a szakmai érettségi tárgyak köve- telményeinek kidolgozását  Kidolgozza az ellenőrzés módszertanát  A gazdasági kamarával együttműködve kiala- kítja és működteti a pályaorientációs rendszert az életpálya-tanácsadói szolgálatot  Kialakítja a vizsgáztatási rendszert  Működteti a szakképzési hozzájárulást

62 Támogatási alrendszer  Képzések elősegítése  Vállalkozóvá válás támogatása  Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek kezelése  Munkahelyteremtés, megőrzés  Bértámogatások, közhasznú munka  Munkaerő-piaci programok  Rehabilitációs támogatások

63 Szolgáltatási alrendszer  Információ feladatok  Munka-, pálya- rehabilitációs tanács-adás  Pszichológiai tanácsadás  Helyi (térségi) tanácsadás  Mentor szolgáltatások Külső szolgáltatók bevonásának lehetőségei:  Akkreditációs rendszer  Minőségirányítási rendszer

64 Az ügyfél útja a szervezetben  Információ, öninformáció  Első interjú, profiling  Az ügyfél személyes profilja  Az ügyfél szakmai profilja  Az ügyfél igényei, elképzelései, tervei  Speciális szükségletek (pl.: megváltozott munkaképességű álláskeresők)  Ellátások megállapítása (hatósági ág)

65 Kategorizálás és profilalkotás Munkaerő-piaci lehetőségek Szakmai és sze- mélyes profil Az ügyfél terve

66 A munkaerő közvetítése  Együttműködési terv, mint a munkaközvetítés egyik alapja  Diagnózis felállítása  Kompetenciák vizsgálata  Szolgáltatások hozzárendelése  Támogatások hozzárendelése (hatósági ág)  Közvetítés a munkáltató és az álláskereső között

67 A munkáltatói kapcsolatok jelentősége  Hatékonyabb és eredményesebb együttmű- ködés kialakítása  Igények, szükségletek alaposabb feltárása, munkáltatók szegmentálása  A munkáltatók számára biztosított szolgáltatási rendszer átalakítása  Komplex foglalkoztatási programok szervezése munkáltatók bevonásával  Szolgáltatási megállapodás a munkaügyi szer- vezet és a munkáltatók között

68 A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010-től  Erőteljes állami beavatkozás a munkaerőpiac alakításában (például: adók, bérek és jövedel- mek)  Az alulszegmentált munkaerőpiac  A bérmunka háttérbeszorulása  A közfoglalkoztatás privilegizálása és a szociális dimenziók összekapcsolása  A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű (kocká- zati) csoportok erőteljes jelenléte

69 Munkaerő-piaci hátrányok kezelése Alapja a szociális biztonság:  Nők helyzete a munkaerőpiacon  Pályakezdők  Tartósan munkanélküliek  Roma álláskeresők  Tartósan akadályozott emberek Egyik legfontosabb eszköze az integrált szolgáltatási hálózat kialakítása

70 Nők helyzete a munkaerőpiacon*  A regisztrált álláskeresők száma 646 686 fő, ebből nő 311 357 (48,1%)  Összetételükben döntően szakképzetlen munkaerő  Foglalkoztatást elősegítő koncepciók: - családbarát munkahelyek - atipikus foglalkoztatás - szemléletváltás erősítése * 2012. februári adatok (NMH)

71 Pályakezdők*  Regisztrált pályakezdők száma: 61 013 fő (9,4 százalék), a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma: 94 629 fő (14,6%)  Koncepciók: - pályaválasztási rendszer fejlesztése - EURÓPA 2020 prioritásai - ESZA prioritások - gyakorlatszerző programok * 2012. februári adatok (NMH)

72

73 Roma álláskeresők – roma stratégia  Felzárkózás elvű foglalkoztatáspolitika  A felzárkózás kormányzati prioritásának elve  Az integráció elve  Komplexitás és koncentráció  Innováció és fenntarthatóság  Fokozatosság elve  Pillérei: - nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés - szociális gazdaság - közfoglalkoztatás

74 Megváltozott munkaképességűek – 2011. (Forrás: KSH) 15-64 éves népesség Megvált. munkaké- pességűek száma Ebből (megvált. munkakép.) gazdaságilag aktívak száma; aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta Változatlan munkak. Megvált. munkak. Változatlan munkak. Megv ált. munk ak. 2011 6.692 ezer fő 767.000 fő 185.000 fő 24,9% 60,8%18,1%10,2% 24,9 %

75 Munkaerő-piaci mutatók régiók szerint (Forrás: KSH, 2011)

76 Megváltozott munkaképességűek száma régiók és nemek szerint (KSH, 2011.)

77 Foglalkozási rehabilitáció A minősítési rendszer változásai:  A: 60% feletti egészségi állapot  B1: 50-60% közötti egészségi állapot (foglal- koztatása rehabilitációval helyreállítható)  B2: 50-60% közötti (rehabilitációval nem állít- ható helyre)  C1: 30-50% közötti (tartós foglalkozási reha- bilitációt igényel)  C2: 30-50% közötti nem javasolt  D: tartósan támogatással (30% alatti)  E: Egyáltalán nem javasolt

78 Köszönöm a figyelmet! szelloj@vipmail.hu