Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános tanok Prof. Dr. Bíró György. Köznapi értelemben a „jog” szónak három jelentése van: 1. jogszabály (norma), tárgyi jog 2. jogosultság, alanyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános tanok Prof. Dr. Bíró György. Köznapi értelemben a „jog” szónak három jelentése van: 1. jogszabály (norma), tárgyi jog 2. jogosultság, alanyi."— Előadás másolata:

1 Általános tanok Prof. Dr. Bíró György

2 Köznapi értelemben a „jog” szónak három jelentése van: 1. jogszabály (norma), tárgyi jog 2. jogosultság, alanyi jog (jogilag releváns magatartási lehetőség) 3. szabadság (választási lehetőség), amely vagy jogilag releváns: törvényes érdek (alanyi jogként nem nevesített jogos magatartás, magánérdek ­ érvényesítési lehetőség), vagy jogilag irreleváns választási lehetőség.

3 JOGREND A jogrend külső egysége A jogrend belső egysége: a jogrendszer Magánjog: Polgári jog Munkajog Közjog: Büntetőjog Közigazgatási jog területei jogágak

4 Magánjog Funkciója a személyeket megillető alanyi jogok biztosítása Mellérendeltségi viszonyok (horizontális) A felek egyenjogúsága. jellemző Kötelezettségek a felek akaratából állnak be (akaratautonómia) Közvetett kényszer Eshetőlegesség Tipikus a jogosító (attributív) szabályozás. Közjog A közhatalom fenntartását szolgálja. Alá-fölérendeltségi viszony (vertikális). A felettes szervet többletjogok illetik meg. A kötelezettségek a kötelezettek akaratára tekintet nélkül beállnak Közvetlen kényszer Szervezettség Kötelező (imperatív) szabályozás Komplex jogterületek

5 Polgári jogMunkajog Nemzetközi magánjog Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Polgári eljárásjog személyi viszonyok joganyaga vagyoni viszonyok joganyaga családi jog személyek joga dologi jogöröklési jog kötelmi jog Kereskedelmi jog Agrárjog

6 Személyek jogaCsaládi jog jogalanyokszellemi alkotások joga házassággyámügyrokonság Gazdasági társaság Jogk. Cselekvők. szerzői jogok iparjogvédelem házasságkötés, megelőző eljárás, házassági kellékek személyi és vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek gyermek jogállása, örökbefogadás, szülői felügyelet, stb. ember Egyéb jogi személyek Pl.: egyesület, alapítvány

7 Dologi jogKötelmi jogÖröklési jog tulajdonjog korlátolt dologi jogok birtokvédelem Általános szabályok Tulajdonjog megszerzése Tulajdonjog tartalma, védelme A közös tulajdon használati jogok értékjogok Földhasználati jog Személyes és telki szolgalmak Közérdekű használati jog végintézkedésen alapuló öröklés kötelesrész öröklés jogi hatásai zálogjogok törvényes öröklés

8 Keletkezés és megszűnés A jognyilatkozat A képviselet Az elévülés A tartozás - elismerés Többalanyú kötelmek Kötelem teljesítése – pénztartozás teljesítése Beszámítás Sajátos kötelemteljesítések 8

9 A szerződés ált, szabályai és az egyes szerződések Felelősségtan Általános szabályok: -A szerződés megkötése -Érvénytelenség -A szerződés teljesítése -A szerződésszegés Általános szabályok Egyes felelősségi alakzatok Felelősség módja; Kártérítés mértéke Egyéb kötelemkeletkeztető tények - Dare : adásvétel, csere, szállítási sz., közüzemi sz., kölcsön - Facere: vállalkozás, megbízás - Non facere: bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön - Praestare: hitelszerződés, biztosítás Jogalap nélküli gazdagodás A megbízás nélküli ügyvitel Az utaló magatartás A díjkitűzés Kötelezettségvállal ás közérdekű célra Egyes szerződések Értékpapírok

10 Róma: ius civile-ből ius gentiummá fejlődött a joganyag Középkor: Irnerius vezette glosszátorok feldolgozzák a Corpus Iuris Civilis anyagát. A kommentátorok rendszerbe foglalják. A XVI. századra a recepció (a római jog befogadása) befejeződött, kialakult a pandektajog. Kánonjog. V/1. Intézmény és tudománytörténet Európában

11 a) Allgemeines Landrecht (ALR), 1791 b) Code Civil, c) Osztrák Polgári Törvénykönyv (Optk.), 1811 Az Optk reformkódex, Martini és Zeiller neve fémjelzi. d) Bürgerliches Gesetzbuch (BGB), 1896 e) Zivilgesetzbuch (ZGB), 1907 A svájci törvénykönyv Huber keze nyomán jött létre. f) angol magánjog fejlődése Részei: common law (szokásjog) precedensek (példaadó ítéletek) law statute (törvényi jog) equity g) az Európai Unió mintaszabályai (ajánlások) - nemzeti jogok harmonizációja (minta: a holland Ptk., 1993.) A magánjog egységesítése (kodifikáció):

12  Elsőként 1791-ben, (majd 1825, 1836, 1844)  1848:XV tc. megszünteti az ősiséget, az adományrendszert.  A kor kiváló képviselője: Frank Ignác: „A közigazság törvénye Magyarhonban „ (1845)  : az Optk. hatályba lépése Magyarországon  októberi diploma (Ideiglenes Törvénykezési Szabályok)  évi. XXXVII. tc. Kereskedelmi Törvény (Apáthy István)  Ptk. Kódex-tervezetek I-V-ig. A legjelentősebb: ban a "Magánjogi Törvényjavaslat" Szászi Béla szerkesztésében. (Mtj.) V/2. Intézmény- és tudománytörténet a XIX-­XX. századi magyar magánjogban Előzmények Árpád-házi királyok törvényei Werbőczy István: Tripartitum (1514), nem lett alaki jogi jogforrás A kodifikációs szándék törvénybe foglalása

13 Wenzel Gusztáv "A magyar és erdélyi magánjog rendszere" (1863) Herczeg Mihály Zlinszky Imre Dell' Adami Rezső Grosschmid Béni "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" I-II.(1898,1900) "Magánjogi tanulmányok” I-II. (1901) "Jogszabálytan" (1905) Szászy Schwarz Gusztáv - a Brinz féle célvagyonelmélet követője "Magánjogi, fejtegetések" (1890) "A jogi személy magyarázata" (1906) "Új irányok a magánjogban" (1911) "Parerga" (1912) Tudománytörténet a szabadságharc után Legnevezetesebb magánjogászaink:

14  a kodifikációs folyamat megakadt;  megindult a magánjog "elközjogiasítása";  1952 önálló családi jogi törvény;  1959 Magyarország első Polgári Törvénykönyve Marton Géza Nizsalovszky Endre, Eörsi GyulaVilághy Miklós Pólay ElemérSárándi Imre Kemenes Béla A magánjog (polgári jog) mai legjelesebb képviselői (professzorai) más egyetemeken: Kolosváry Bálint Tóth Lajos Szladits Károly "Magyar Magánjog" I-VI. (1942) A A II. világháború után: Vékás Lajos, Harmathy Attila, Lenkovics Barnabás, Besenyei Lajos, Kecskés László, Lábady Tamás, Sólyom László, Sárközy Tamás Jobbágyi Gábor, Csécsy György és még sokan mások, esetleg jómagam

15  1998-tól Kodifikációs főbizottság  Könyves szerkezetű  Szakfórumai: Polgári jogi kodifikáció folyóirat Munkaértekezletek Nyilvános viták, konferenciák  Vitaanyaga: Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és tematikája (1003/2003. (I. 25.) Korm. határozattal elfogadott szöveg; MK 2003/8. különszám)  Előzménye: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója (MK 2002./15. (I. 31.) számában megjelent  új Polgári törvénykönyv tervezete  évi CXX. tv. új Polgári Törvénykönyv (nem lépett hatályba) V/3. Az új Polgári törvénykönyv kodifikációs folyamata

16 Az új Ptk. nyolc könyvből áll: (2013. évi V. tv.) 1. Bevezető rendelkezések (1:1.§-1:6.§) 2. Az ember, mint jogalany(2:1.§-2:55.§) 3. A jogi személyek (3:1.§-3:406.§) 4. Családjog(4:1.§-4:244.§) 5. Dologi jog(5:1.§-5:187.§) 6. Kötelmi jog(6:1.§-6:592.§) 7. Öröklési jog(7:1.§-7:100.§) 8. Záró rendelkezések(8:1.§-8:6.§) ∑: 1596 § A. A törvényi rendszer:

17 B. A tudományos rendszer Bővebb, mint a törvényi rendszer:  általános rész;  személyek joga, amely a szellemi alkotások, a társaságok és a családi jog anyagával kapcsolódik össze;  dologi jog;  kötelmi jog;  öröklési jog C. A tantárgyi rendszer I. Általános tanok, Személyek joga (a gazdasági társaságok kivételével), Szellemi alkotások joga; II. Dologi jog, Öröklési jog III. A kötelmi jog közös szabályai és a szerződéstan általános része IV. Felelősségtan és a szerződési alaptípusok, V. Családjog VI-VIII. Kereskedelmi jogi tárgyak(Társasági jog, Csődjog, Kereskedelmi szerződések, Versenyjog, Értékpapírjog, Fogyvéd)

18 Funkciói: 1. Általános iránymutatás - a jogalkotás számára (Célja a rendszerbe foglalás az alkotmány - magánjog - polgári jog relevanciájában) 2. Normatív funkció - a jogalkalmazás nézőpontjából értelmezési funkció hézagpótló funkció Csoportosítása: deklaratív, operatív (A megkülönböztetés viszonylagos) Nevesítve az általános alapelvek: 1.Az autonóm mozgástér védelmének elve 2. Az ésszerűség, igazságosság, jogbiztonság együttesének elve 3. A jogfejlesztő értelmezés elve 4. A jóhiszeműség és tisztesség elve 5. A joggal való visszaélés tilalmának elve 6. Az együttműködési kötelezettség elve 7. Az elvárható magatartás elve

19 I. Az autonóm mozgástér védelme (PTK.1:1. §) - Alanyi jogok biztosítása (a közvetlenül a törvényből folyó és más által nem korlátozható jogok) - Bírói út (PTK. 1:6.§)

20 II/1. Az ésszerűség elve Példák:  Túlépítés PTK. 4:36. § (2) bek.  közös tulajdon PTK. 4:82. §  haszonélvezet PTK. 4:175. §  vállalkozás PTK. 5:231. § (2) bek. II/2. Az igazságosság elve Példák:  közös tulajdon PTK. 4:81. §  házastársi vagyonközösség megszűntetése PTK 4:53-4:54.§ § Keretjogszabályok alkalmazását teszi lehetővé. II/3. A jogbiztonság elve Kiszámítható, áttekinthető és megismerhető jogszabályokra van szükség. (2010. évi. CXXX. törvény a jogalkotásról) (Negatív példák: csődtörvény) 20

21 III. A jogfejlesztő értelmezés elve (PTK 1:2.§) - Társadalmi viszonyok változása rugalmasságot követel meg a jogi normáktól - Célja: a jogbiztonságot is szolgáló egységesség, hogy a jog lépést tartson a gazdasági – társadalmi fejlődéssel

22 A.) Jóhiszeműség (PTK. 1:3. §) Fogalma: jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes jogi helyzetről. Példák: 1. jóhiszemű vevő tulajdonszerzése nemtulajdonostól (PTK. 4:46. §) 2. tulajdonszerzés feldolgozással és egyesítéssel (PTK. 4:71. § és 4:72. §) 3. vélt házasság vagyonjogi következményei (PTK. 3:37. §) 4. túlépítés (PTK. 4: §§) 5. jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás jogkövetkezménye (PTK. 4:8-10. § és 5:561. § (2) bek.) 6. fedezetelvonó szerződés (PTK. 5:94. §) 22

23 B.) Tisztesség = tartalmi jogszerűség Példák.: 1. PTK. 5:77. §: jó erkölcsbe ütköző szerződés semmissége 2. LB V. számú PED házastársi tartásra való érdemtelenség 3. PTK. 6:77. §: kitagadási ok A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. ( PTK. 1:3.§ (2) bek) 23

24 V. Joggal való visszaélés tilalma (PTK. 1:5. §) Látszat szerint jogszerű, de tartalmában, a célzat miatt jogellenes. Nyilatkozat megtagadása ás jogkövetkezményei Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad használni A törvény tiltja a joggal való visszaélést (1:5.§ (1) bek) Bírói gyakorlat szerint például: - egyoldalú – alakító – jogok (pl. szerződéstől elállás, felmondási jog) rendeltetésellenes gyakorlása vagy nem gyakorlása illetéktelen előny fejében - bizalmi viszonyokban az azonnali felmondás jogával való visszaélés - kötelezettségteljesítés (pl. szerződés határidő előtti teljesítése) alapos ok nélkül való akadályozása - a másik fél indokolatlan bizonytalanságban tartása - nyilvánvalóan érvényesíthetetlen jog érvényesítésének megkísérlése (alaptalan perlekedés)

25 - „Nevesített” formái elsősorban kötelmi jogi kapcsolatokban található meg, de abszolút szerkezetű jogviszonyban s szem előtt tartandó. Pl.: szerződés megkötése, fennállása, megszüntetése körében VI. Az együttműködési kötelezettség elve

26 Tipikus magatartás. (szubjektív és objektív közötti) Felróhatóság fogalma. Példák: PTK. 6:519. §, (általános alakzat) PTK. 6:35. §, (speciális alakzat) Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. (PTK. 1:5. §) 26

27 Jogi norma: magatartásszabály. Jogforrás: a jogi norma megismerési forrása, amely lehet: - anyagi (ki); - alaki (hol) Tárgyi jog: a szokásjog és az írott jog együttese. Alanyi jog az Alaptörvény I. cikk (1), (2) bekezdése által biztosított jogosultság. I. A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

28 A polgári jog alaki jogforrásai (hierarchia szerint) 1. Magyarország Alaptörvénye és módosításai polgári jogi vonatkozású rendelkezései Alkotmányos szintre emelt alapjogok: - tulajdonhoz való jog - öröklés joga - vállalkozás joga 2. Polgári Törvénykönyv – évi V. tv. - a magánjog egész területének „anyajoga”, a polgári jog legfontosabb normáinak rendszerbe foglalt gyűjteménye (kódexe) - iránymutató törvény – a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat a PTK-val összhangban kell értelmezni (PTK. 1:2§ (2) bek) II. A POLGÁRI JOGI JOGSZABÁLY FAJTÁI

29 3. Egyéb törvények: pl.: Szerzői jog: évi LXXVI. tv. Találmányok szabadalmi oltalma: évi XXXIII. tv. Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalma: évi XI. tv. 4. Kormányrendeletek A PTK. egyes rendelkezéseinek végrehajtási szabályait tartalmazzák. Pl.: · 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásáról; 281/2008. (XI. 28.) Korm. Rendelet az utazási szerződésekről 5. Miniszteri rendeletek Ezek is magasabb szintű normák végrehajtási szabályai Pl.: 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a szavatossági és jótállási igények intézéséről

30 6. Helyi önkormányzati rendeletek Törvény felhatalmazása alapján, ha magasabb szintű jogszabály nem rendezi a társadalmi viszonyokat az önkormányzatok saját illetékességi területükön rendeletet alkothatnak (Atv. 32. cikk (1) bek) Pl.: a szemétszállítási díjat, kerítéslétesítési kötelezettséget megállapító önkormányzati rendeletek 7. Törvényerejű rendeletek (csökkenő szerep, mert okt. 23. óta nem bocsáthatóak ki) Pl.: évi 11. tvr. (Ptké. I); évi 2. tvr. (Ptké. II); évi 24. tvr. a kisajátításról; évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról

31 - quasi jogforrások 1. A Kúria elvi jelentőségű határozatai - „preator ius facere non potest”, de! a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlata jogforrási jellegű normának tekinthető - Pl.: 17. sz. irányelv – a gyermekelhelyezésről és kapcsolattartásról - XXV. sz. Polgári Elvi Döntés (PED) az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban - Kollégiumi állásfoglalások, bírósági határozatok, eseti döntések 2. Az Alkotmánybíróság határozatai: - Konkrét jogvitákat nem dönt el, szerepe „negatív jogalkotás” - Ún. normakontroll – az Alaptörvénybe ütköző normák hatályon kívül helyezése

32 1. SZERKEZETI ELEMEI 1) A tényállás (hipotézis) Fajtái: szimultán (egyidejűleg) és szukcesszív(egymást váltóan megvalósuló tényállási elemek). A rendelkező rész csak a teljes tényállás megvalósulása esetén alkalmazható. Minősítés: norma szerinti-e a tényállás? Vélelem (megdönthető – megdönthetetlen) Fikció A vélelem és fikció jogalkotást könnyítő eszközök

33 2 ) A rendelkezés (diszpozíció) A követendő magatartást tartalmazza (pozitív, negatív) Fajtái:  Diszpozitív, ha a norma az előírt magatartástól eltérést enged. (PTK. 6:1.§ (3) bek) A felek megállapodása szükséges a diszpozitív szabálytól való eltéréshez.  Kógens, azaz kötelező normák eltérést nem engedélyeznek.  Klaudikálóan kógens, az eltérést csak egy bizonyos irányban lehetséges. (pl.: jótállásra vonatkozó rendelkezéseknél tilos a fogyasztó hátrányára eltérni PTK. 6:157.§ (2) bek)

34 3) A jogkövetkezmény, amely lehet: a) joghatás (szándékolt jogkövetkezmény); b) joghátrány vagy szankció. A szankció lehet:  objektív alapú: érvénytelenség in integrum restitutio; a fennálló követelés tovább nehezedik; a jogosultság elvész  szubjektív alapú kártérítés (reparatív); büntető jellegű következmények (represszív, pl.: közérdekű bírság) Kivételesen (egyébként is mellőzendően) előfordulnak szankció nélküli polgári jogi normák.

35 2. AZ EGYES JOGSZABÁLYHELYEK KAPCSOLATA a) Az önálló norma b) A nem önálló norma: megszorító normák (PTK. 5:25. §); kiterjesztő normák (PTK. 6:287 §); fogalom-meghatározó normák (PTK. 8:1.§); keretjogszabályok ( Tpvt. 2.§); hivatkozó jogszabályok (PTK. 6:287.§). c) Főszabály, kivétel, alkivétel (PTK. 6: :582.§§)

36 a) Időbeli hatály (pl.: PTK 6:60. § (2)); a) Területi hatály Tv - ország egész területére; Önk.Rend. - az illetékességi területén c) Személyi hatály ÉRVÉNYESSÉG -- HATÁLYOSSÁG -- ÉRVÉNYESÜLÉS

37 Tág (mindenki) és szűk (jogalkalmazó szervek) értelemben beszélhetünk jogalkalmazásról. Lényege: a jogi normának a konkrét életviszonyokra való rávetítése, azzal való azonosítása. Folyamata: - minősítés; - értelmezés; - joghatás megállapítása ;

38 a) A jogértelmezés alanyai:  jogalkotói (autentikus) értelmezés;  jogalkalmazói értelmezés;  tudományos értelmezés. b) Az értelmezés módszerei: nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti c) Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban:  bizonyítási teher (Pp. 164.§(1)bek.)  vélelem (megdönthető, megdönthetetlen)  analógia  legis (vö.: kiterjesztő norma)  iuris

39 A jogviszonyok a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. Jellemzői:  mindig emberek ill. emberi szervezetek között viszony;  döntően vagyoni jellegű, de jelentős számban személyi természetű viszonyok;  egyenjogú, mellérendelt pozícióban lévő felék;  az autonóm felek többnyire szabad akaratukból kapcsolódnak össze;  a feleket kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik. I. A polgári jogi jogviszony fogalma, jellemzői

40 A) Személyi jogon belül:  személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok,  személyhez fűződő jogok  Házassági és családi viszonyok B) Vagyoni jogon belül:  dologi viszonyok (a vagyonjog statikáját biztosítják),  kötelmi viszonyok (a vagyonjog dinamikáját biztosítják),  öröklési viszonyok (a kettő között). Belső komplexitás! C) Komplex jogviszonyok (pl.: társasági jogviszony) II/a. A polgári jogviszonyok osztályozása (részterületek szerint)

41 A) Abszolút szerkezetű jogviszonyok Csak a jogosult személye ismert, vele szemben mindenki, kötelezett (általában negatív tartalmú kötelezettség) Főként a személyiségi jog és a dologi jog körében jellemző. B) Relatív szerkezetű jogviszonyok Mindkét fél név szerint meghatározott és ők egymással szemben kölcsönösen jogosultak és kötelezettek (általában pozitív tartalmú kötelezettség) Főként a kötelmi jogban. Abszolút jogviszonyok relativizálódása! II/b. A polgári jogviszonyok osztályozása (szerkezete szerint)

42 1. A jogalanyok csoportosítása :  természetes személyek (PTK 2:1 § (1) bekezdés),  jogi személyek (PTK 3:405§; 3:1 § (1) (2) bekezdés),  jogi személyiség nélküli jogalanyok ( pl.: társasház ). 2. A jogalanyok érdekállása:  Kétpólusú (dualisztikus),  Többpólusú (pluralisztikus),  Egy érdekállású (monisztikus). III. A polgári jogviszony elemei I. A jogviszony alanyai

43 A) Egyidejű többalanyúság:  osztott  együttes  egyetemleges B) Egymást követő többalanyúság (jogelőd - jogutód):  egyetemes (öröklés), — különös (tulajdonjog átruházása).  törvény erejénél fogva beáll (öröklés, törvényi engedmény) — ügyleti úton jön létre  engedményezés (alanyváltozás a jogosult személyében);  tartozásátvállalás (alanyváltozás a kötelezett személyében jogosulti hozzájárulással). 3. Többalanyúság

44 4. A polgári jogviszony tárgya A) Közvetlen tárgy: az emberi magatartás, amely a kötelezetti oldalról lehet: a) tevőleges - dare - facere - praestare b) nemleges - non facere B) Közvetett tárgy: a dolog, amelyre az emberi magatartás irányul. Dolog : jogi értelemben dolognak minősül minden birtokba vehető testi tárgy (PTK 5:14. §). Ún. rendhagyó dolgok: pénz, értékpapír, természeti erők. Csoportosítása: - forgalomképességük szerint, - természeti tulajdonságuk szerint, - egymáshoz való kapcsolódásuk szerint.

45 5. A jogviszony tartalma A jogalanyokat megillető ill. terhelő jogok és kötelezettségek. A) Az alanyi jogok Az alanyi jog jogi eszközökkel biztosított mozgástér. Igény - kikényszeríthetőség (sértett állapot). B) Igény nélküli helyzetek:  naturalis obligatio  elévülés (PTK 6:21 – 6:25. §§): - megdönthetetlen vélelem az érdekmúlásra, ha az idő eltelt - az elévülési idő tartama(kezdete, megszakadása, nyugvása), - hatályosulás: (expressis verbis) elévülési kifogásként. C) A váromány, mint függő jogi helyzet (csonka tényállás) D) A kötelezettségek A tárgyi jog által előírt, meg nem kerülhető magatartások Elmulasztása szankciót von maga után.

46 Alakító jogok (hatalmasság) Hatalmasság: a jogviszony tartalmát az egyik alany egyoldalú nyilatkozatával megállapítja, módosítja (alakító jog), megszünteti (kifogás) úgy, hogy a másik félre nézve keletkeztet kötelezettséget vagy szüntet meg jogosultságot. Egyoldalú jogosultság alapján megjelenő törvényi hatalmasságok :  az elállás (PTK. 6:140. §),  a felmondás (PTK 6:140. §),  az elvitel  a visszatartás (PTK 6:139.§)  a választás joga vagylagos szolgáltatásból (6:134.§)  a visszautasítás joga (PTK 7:89.§).

47 B) Kifogások:  a jogszüntető kifogás (az alanyi jogot zárja ki!): jogügylet megtámadása (PTK 6:89. § (4)) szavatossági kifogás (PTK 6:162.§) beszámítás (PTK 6:49. – 6:52. §§)  igényérvényesítést kizáró kifogások: véglegesen (elévülés), időlegesen (sortartás kifogása az egyszerű kezességnél).

48 Jogi tények: azok az emberi, társadalmi és természeti jelenségek, tények, körülmények, amik jogi értékelést nyernek egy jogviszonyban  jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak, vagy megszüntetnek. Jogi tények 4 fő csoportja: Emberi magatartások Emberi és társadalmi körülmények Közhatalmi aktusok Külső körülmények

49 I/1. Jogos magatartások 1 ) A jogügyletek, azaz joghatásra irányuló akaratnyilatkozatok. A) Hatályosulása szerint: címzett — nem címzett B) Alakja: Főszabálya: alakszerűtlenség, a kivételeket a jogbiztonság indokolja. Az akaratnyilatkozat lehet:  szóbeli;  ráutaló magatartással kifejezett ( de: hallgatás csak kivételesen beleegyezés) ;  írásbeli: egyszerű okirat, minősített okirat (Pp. 196.§ (1) bekezdés), közokirat (Pp. 195.§ (1) bekezdés).

50 C) A jognyilatkozat közvetlenül és közvetve is megtehető. Képviselet: helyettesítés jognyilatkozat tételében ill. elfogadásában. A képviselet lehet:ügyleti, törvényi vagy szervezeti. D) A joghatás célbavétele: egy vagy többoldalú joghatás  szerződés (Ptk. 178.§ (1)bek.,  egyoldalú jogügyletek (pl.: díjkitűzés). E) Élők közötti vagy halál esetére szóló rendelkezés (ajándék, végrendelet) 2 )A nem jogügyleti megengedett cselekmények a) A másodlagos jognyilatkozatok (akarat-kijelentések, tudatkijelentések, érzésnyilatkozatok) b) Magatartáseredmények (reálaktusok)

51 3) Kisintenzitású (jogi védelmet igénylő) magatartások Olyan emberi magatartások, amik nem tekinthetőek jogügyletnek, de a másik személyt cselekvésre sarkallják 4) Utaló magatartás ( PTK. 6:587 §) : jogilag nem tiltott, szándékos magatartás, amely egy másik jóhiszemű személyt, alapos okkal olyan magatartásra indít, amiből azt önhibáján kívül (!!!!!) károsodás éri. Tényállási elemei:  szándékos magatartás,  az utalás bármilyen alakban történhet,  tudomásul vétel,  utalás határozottsága,  jóhiszeműség az utaló magatartásban bízó oldalán,  az utaló magatartásban bízva, de elvileg a "szabad" akaratából cselekszik,  károsodás,  okozati összefüggés,  a kár megtérítésének lehetősége, (bírói alakító jog)  önhiba hiánya (!!!)

52 Ún. naturalis obligatio (pl. játékból, fogadásból eredő követelések ) – 6:121.§ Tűrt magatartás – a jog az adós önkéntes teljesítését tudomásul veszi, de a teljesítés kikényszerítéséhez nem ad segítséget. I/3. Jogellenes magatartások Abszolút (mindenkivel szemben ható), vagy relatív (a jogviszony másik alanyával szemben ható) jogellenesség. Objektív (ha a jogsértés megállapításához nincs szükség felróhatóságra), vagy szubjektív (ha a megállapításhoz szükséges a jogsértő magatartásának felróhatósága) 52

53 Objektív: az emberi adottságok körében az ember születése és halála, neme, életkora stb. említhető meg. Az embertől független objektív körülmények határozzák meg az ember - jogképességét, - belátási képességét, - cselekvőképességét, - vétőképességét.

54 Szubjektív:  a tudatállapot körében: a jó vagy rosszhiszeműség a tévedés  akarati állapot körében a felróhatóság a kártérítés szabályainál  érzelmi állapot  Egyéb: függőségi vagy összeférhetetlenségi pozíciók

55 A) A jogalkotók által kibocsátott jogszabályok. B) A jogalkalmazók határozatai, döntései. Bíróság vagy más hatóság Megkülönböztetünk konstitutív és deklaratív hatályú közhatalmi aktusokat.

56 a) Az idő folyása A jogviszonyok mindegy létszakában fontos lehet: ajánlati kötöttség, szerződés hatálybalépésének meghatározása, teljesítési határidő, jogszerzés. Számítás módjai (PTK. 8:3 §). Jogvesztő és az elévülési határidő különbsége b) Természeti jelenségek: vis maior Elemi csapások, társadalmi-gazdasági katasztrófák, válságok.


Letölteni ppt "Általános tanok Prof. Dr. Bíró György. Köznapi értelemben a „jog” szónak három jelentése van: 1. jogszabály (norma), tárgyi jog 2. jogosultság, alanyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések