Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Küszöbérték alatti üzemek azonosításának eljárása és módszertana Horváth Gergely tű. fhdgy. 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Küszöbérték alatti üzemek azonosításának eljárása és módszertana Horváth Gergely tű. fhdgy. 2012."— Előadás másolata:

1 Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Küszöbérték alatti üzemek azonosításának eljárása és módszertana Horváth Gergely tű. fhdgy február 9.

2 Előadás tartalma: 1. 1.Jogszabályi háttér 2. 2.Eljárás menete 3. 3.Üzemazonosítás a gyakorlatban

3 1. 1.Jogszabályi háttér 2. 2.Eljárás menete 3. 3.Üzemazonosítás a gyakorlatban

4 A Törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed: 1. Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, 2. veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, 3. küszöbérték alatti üzemekre.

5 Küszöbérték alatti üzemek (Tv.) egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények

6 Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt; az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe

7 Súlyos káresemény elhárítási terv (Tv.) küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit

8 Üzem azonosítása (tv) § (1) Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti § (2) A hatóság a bejelentést megvizsgálja. Ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy a veszélyeztetés azt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezi § (4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.

9 Üzem azonosítása (R. 33§) 1. A 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez kell benyújtani 2. egyidejűleg igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni 3. hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a benyújtott dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetve az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet

10 4. a területi szerv az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően javaslatot tesz a katasztrófavédelmi engedély megadására 5. a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján a hatóság súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti az üzemet 6. az adatlapok, illetve a súlyos káresemény elhárítási terv alapján a hatóság dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról

11 1.Jogszabályi háttér 2.Eljárás menete 3.Üzemazonosítás a gyakorlatban

12 A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelembenyújtása A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője az üzemazonosítási adatlapokat a katasztrófavédelmi engedély kérelem mellékleteként az üzem telephelye szerint területileg illetékes MKI/FKI-hoz nyújtja be. Az üzemeltető veszélyes tevékenységéről tudomást szerez a hatóság A VIÜHF az MKI/FKI-tól, társhatóságoktól, más üzemeltetőktől, vagy bármely más forrásból értesül egy üzem veszélyes tevékenységéről. A VIÜHF felszólítja az üzemet, hogy az R1. szerinti kötelezettségének eleget téve nyújtsa be az R1. 2. mellékletében található üzemazonosítási adatlapokat az üzem telephelye szerint területileg illetékes katasztrófavédelmi szervhez. Az üzemeltető a BM OKF részére nyújtja be a bejelentést Amennyiben a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a központi szervnek nyújtja be a kérelmét, a VIÜHF a benyújtott iratok vizsgálatát követően felfüggeszti az eljárást és az iratok megküldésével egyidejűleg utasítja a területi szervet a dokumentációk valóságtartalmának helyszíni ellenőrzésére.

13 Az üzemeltető alsó, vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként azonosítja magát a bejelentésben Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a területi szervnek nyújtja be a kérelmét, a területi szerv a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a központi szervnek. A kérelem (eljárás) adatainak rögzítése és a VIÜHF tájékoztatása az eljárás megindításáról A kérelem beérkezéséről az MKI/FKI tájékoztatja a VIÜHF vezetőjét, illetve az IBIR adatbázisban (annak beüzemelését követően) rögzíti az eljárás megindításának adatait. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az üzem és az üzemeltető nevét, címét és tevékenységi körét. A kérelem iratainak vizsgálata - üzemazonosítási adatlapok, - az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazás, - a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas irat és - az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító irat

14 Kiegészítő tájékoztatás kérése az üzemeltetőtől Hiányos kérelem esetében az MKI/FKI kiegészítő tájékoztatást kér az üzemeltetőtől. A hiánypótlási határidő az üzemazonosítási adatlap hiánya esetében 30 nap, más irat hiánya esetében 8 nap. Hiányos iratok hatósághoz történő felterjesztése hiánypótlás céljából Amennyiben az üzemeltető a kiegészítő tájékoztatást az MKI/FKI által kitőzött határidőig nem vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesíti, az MKI/FKI az ügyben keletkezett iratokat a határidő lejártát követő 8 napon belül felterjeszti a VIÜHF részére. Az üzemeltető hiánypótlásra való felhívása A VIÜHF hiánypótlási eljárás keretében felszólítja az üzemeltetőt a hiányzó iratok határidőre történő benyújtására Szankció alkalmazása Amennyiben az üzemeltető a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy nem az előírtaknak megfelelően tesz eleget, az üzemeltetőt a VIÜHF bírsággal sújtja.

15 Az üzemeltető által pótolt iratok (hiánypótlás) megküldése az MKI/FKI-nak Az üzemeltető által benyújtott iratokat a VIÜHF haladéktalanul továbbküldi az MKI/FKI részére. Amennyiben az eljárás során az ügyféllel szemben szankcionálásra került sor, az üzem azonosítását a továbbiakban a VIÜHF hajtja végre. Az üzemazonosítás valóságtartalmának ellenőrzése és helyszíni szemle tartása Az üzemazonosítási adatlapok valóságtartalmának vizsgálatát az MKI/FKI a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzi el, amelynek keretében az üzemeltetővel egyeztetett időpontban helyszíni vizsgálatot is kell tartania. Az MKI/FKI a helyszíni vizsgálatról az üzemeltetőt előzetesen kiértesíti. Az üzemazonosítási adatlapok valóságtartalmának és az üzem besorolásának vizsgálatát az „Útmutató a veszélyes tevékenység azonosítására” című dokumentumban leírtak alapján kell elvégezni. Közös helyszíni szemle tartása A helyszíni szemlét az ügy bonyolultságára, kiemelten kezelendőségére tekintettel – az MKI/FKI jelzése vagy a VIÜHF utasítása alapján – a VIÜHF vezetésével a területi és a központi szerv együttesen is végrehajthatja.

16 Jogszabálysértés megállapítása Az MKI/FKI a helyszíni szemle során tapasztalt jogszabálysértések esetén köteles eljárni és a VIÜHF-et tájékoztatni. A társhatóságok hatáskörébe tartozó jogszabálysértések esetén a jegyzőkönyv megküldésével fel kell hívni a társhatóság figyelmét és kérni, hogy a jogszabálysértés megszüntetése érdekében intézkedjen és az intézkedés eredményéről tájékoztatást küldjön, melyet szintén fel kell terjesztenie az MKI/FKI-nak a VIÜHF felé. Az eljárási iratok és a hatósági döntés iránti javaslat központi szervhez való felterjesztése Az MKI/FKI az eljárás során keletkezett összes iratot és a hatósági döntéshozatalt megalapozó MKI/FKI által készített üzemazonosítási javaslatot az eljárás megindításától 30 napon belül felterjeszti a VIÜHF vezetője részére. Hatósági döntéshozatal

17 1.Jogszabályi háttér 2.Eljárás menete 3.Üzemazonosítás a gyakorlatban

18 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem azonosítását az üzemeltető által benyújtott, az R. 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapok adatai, az esetlegesen kért kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni szemle alapján kell az eljárási rend és számú útmutatóiban bemutatottak alapján végrehajtani. Az üzemazonosítás részletes szabályait az R. 1. sz. melléklete tartalmazza.

19 A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása ∑ qn/QAn é rt é kek (1. mell é klet alapj á n) M é rgező anyagokTűzvesz é lyes anyagok Ö kotoxikus anyagok Veszélyesség, felső küszöbérték számítása ∑ qn/QFn é rt é kek (1. mell é klet alapj á n) M é rgező anyagokTűzvesz é lyes anyagok Ö kotoxikus anyagok

20 A/1 adatlap: ÜZEMADATOK − VESZÉLYES ANYAGOK A nevesített veszélyes anyag megnevezése (az 1. melléklet 1. táblázat alapján) Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula) R mondatok, ADR szerinti osztályozá s Jelen lévő maxim ális menny isége (tonna ) A besorolásná l figyelembe vett küszöbmen nyiség (tonna) CAS szám IUPA C név keresked elmi megneve zés empi rikus form ula

21 A/2 adatlap: ÜZEMADATOK − VESZÉLYES ANYAGOK A nem nevesített veszélyes anyag megnevez ése (az 1. melléklet 2. táblázat alapján) Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula) A veszélyes anyag 1. melléklet 2. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása az R mondatok, és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével Jelen lévő maxim ális menny isége (tonna ) A besorolásná l figyelembe vett küszöbmen nyiség (tonna) CAS szám IUPA C név keresked elmi megneve zés empirik us formul a R mon datok AD R osztá ly Az 1. mellék let 2. tábláz at 1. oszlop a szerint i osztál yba sorolá s

22 Kockázatot jelölő mondatok:

23 Összegzési szabály: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű, ha az összeg: q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1 qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QFx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség; b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű, ha az összeg:q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+... >=1 qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség; c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg: q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+... >=0,25 qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

24 Ha a vizsgált veszélyes anyag egyidejűleg több veszélyes (toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus) tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell. Amennyiben a telephelyen az 1. táblázatban szereplő nevesített anyag is található, az összegzés során minden esetben az 1. táblázatban szereplő, az anyaghoz tartozó alsó, illetve felső küszöbértékkel kell számolni. Az olyan anyagokat, amelyek egynél több, a 2. táblázatban szereplő veszélyességi osztályba sorolhatók, egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni

25 Egyes anyagfajták vizsgálatánál az alábbiakat kell figyelembe venni: Ammónium-nitrát: A komplex műtrágyákra és más ammónium-nitrát tartalmú műtrágyára vonatkozóan (pl.: pétisó) az azonosítást és besorolást az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom alapján kell elvégezni (nevesített anyag szerinti besorolás). Ha így nem lehet a veszélyes anyagot besorolni, akkor a veszélyes anyag biztonsági adatlapján feltüntetett R kockázati mondat(ok) szerint kell elvégezni a veszélyes anyag azonosítását. A lejárt szavatosságú ammónium-nitrát tartalmú műtrágyát minden esetben az AN4 (10/50) osztályba kell sorolni és az összegzést ennek ismeretében szükséges elvégezni.

26 Kálium-nitrát: Nevesített veszélyes anyag, azonban a Kálium-nitrát R8 kockázatot jelző mondattal rendelkezik, vagyis a 3. oxidáló anyagok és készítmények veszélyességi osztályba kell besorolni, amennyiben „tiszta” állapotban található a telephelyen. Klór: A nevesített anyag alsó küszöbértéke: 10 tonna, felső küszöbértéke: 25 tonna, azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. Ammónia: R10, 23, 50 kockázatot jelző mondattal rendelkezik, vagyis a 2. mérgező, 6. kevésbé tűzveszélyes, valamint 9.(I) környezetre veszélyes anyagok és készítmények veszélyességi osztályba kell besorolni. Azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.

27 Formaldehid (töménység ≥ 90%): Nevesített anyag, de csak legalább 90% töménység esetén; amennyiben higított formában van jelen az üzem területén, például 37% töménységű oldatként, az anyag R23/24/25 kockázatot jelző mondattal rendelkezik, vagyis a 2. mérgező veszélyességi osztályba kell besorolni. Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz: A propán, bután és egyéb szénhidrogén gázok ebbe a nevesített anyagcsoportba sorolandók, nem pedig a tűzveszélyessége vizsgálata során valamelyik a 2. táblázatban feltüntetett veszélyességi osztályba. Sok esetben az üzemeltetők nem számolnak a fűtés céljából a területükre telepített PB tartályokkal. Cseppfolyós oxigén: Nevesített anyag, de csak cseppfolyós formában; amennyiben gáz halmazállapotban van tárolva az üzem területén, az anyag R8 kockázatot jelző mondattal rendelkezik, vagyis a 3. oxidáló anyagok és készítmények veszélyességi osztályba kell besorolni.

28 Robbanóanyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó anyagok: R2 vagy R3 kockázatot jelző mondattal rendelkező, vagy az ADR 1. osztályába tartozó anyagok. Amennyiben valamely anyagra vagy készítményre mind az ADR, mind pedig az R2 vagy az R3 kockázatot jelző mondat szerinti besorolás alkalmazható, abban az esetben az ADR szerinti osztályozás elsőbbséget élvez az R-mondat szerinti besorolással szemben. Robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, vagy készítményeket tartalmazó tárgyak esetében, amennyiben a tárgyba töltött anyag vagy készítmény mennyisége ismert, akkor azt a mennyiséget kell a küszöbérték számítása során figyelembe venni. Amennyiben a mennyiség nem ismert, akkor a küszöbérték számítása során az egész tárgyat robbanóanyagnak kell tekinteni.

29 Tűzveszélyes hajtógázokkal töltött aeroszolos termékek: Az osztályba sorolásakor a termék veszélyességét kell alkalmazni a termék teljes anyagmennyiségére. Hulladékok: A nem ismert veszélyességű, hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik. Hulladékok esetében előfordul, hogy az üzemeltető nem tudja R mondatokkal jellemezni az adott hulladékot, ekkor segítséget nyújt a hulladékok H veszélyességi jellemzője, mely alapján konzervatív megközelítést használva besorolható a kérdéses hulladék.

30 A szemle során különös figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a benyújtott üzemazonosítási adatlapokban feltüntetettek valóságtartalmának vizsgálata, várhatóan küszöbérték alatti üzem esetében a B/2 adatlap valóságtartalma vizsgálata során: -cseppfolyós gáz jelenléte, beleértve a fűtés céljából telepített PB tartályok jelenléte, -az 1. melléklet, 2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező, valamint a robbanó anyagok és készítmények veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte, -nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, -a szemle során fel kell mérni, hogy az üzem határától milyen messze található lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények, munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak, veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem

31 -a telephely teljes területének vizsgálata (az eltitkolni próbált veszélyes anyagok felderítése), -a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók számát, -tároló edények vizsgálata (üresnek vélt hordók, kannák mozgatása), -technológiai egységek közötti csővezetékekben lévő anyagok felmérése (megbecsülni az üzemeltető segítségével a lehetséges mennyiséget), -az üzem területén a töltő-lefejtő állásokon, várakozó helyeken, iparvágányokon tartózkodó tartálykocsik, vagonok, uszályok egyidejű maximum kapacitásának felmérése, -jogszabálysértések felismerése és a jegyzőkönyvben való rögzítése (más hatóságok hatáskörébe tartozóakat is),

32 A helyszíni szemle jegyzőkönyv mellékleteként csatolni szükséges: a veszélyes anyagok kimutatását a szemle napjára vonatkozóan, valamint 3-4 szúrópróba szerűen kiválasztott időpontra visszamenőlegesen, melyekre az üzemazonosítást a későbbiekben szintén el kell végezni. Szezonális anyagoknál, termékeknél az anyaglistákat a szezon csúcsát keresve kell elkérni. (Műtrágyáknál, növényvédő szereknél a téli-tavaszi időszak, pirotechnikai termékeknél augusztus 20., valamint december 31. előtti időszakok.) amennyiben kiegészítő információt előzetesen nem kért a vizsgáló szerv, a szemle alkalmával a tárolási engedélyeket, veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények esetében azok engedélyeit, a telephelyen fellelhető veszélyes anyagok biztonságtechnikai adatlapjait, amennyiben az eljárás során a szemle időpontjáig nem lett az üzemeltetőtől bekérve, feltéve, ha az segíti az üzem azonosítását (pl.: benzin, gázolaj, cseppfolyós oxigén, stb. adatlapját nem szükséges csatolni), veszélyes hulladékok esetében a hulladékok veszélyességének eldöntése céljából Sz. jegyet, vagy a környezetvédelmi hatóságnak benyújtott adatszolgáltatást, negyedéves jelentést (a hulladékok H mondatainak meghatározása céljából, amennyiben R mondattal nem rendelkezik), a telephelyről méretarányos, tájolással ellátott térképet (különösen ha nem egyértelmű az üzem határa), a melléklet lehet elektronikus formátumú is a mérettől függően.

33 Javaslat a hatóság felé: A megyei igazgatóságnak a helyszíni szemlét követően az ott tapasztaltakat, valamint az üzemeltető által benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata során megállapítottakat összegezve a hatóság részére javaslatot kell tennie: - az üzem besorolását illetően, - valamint küszöbérték alatti üzem esetén annak súlyos káresemény elhárítási terv készítési kötelezettségét illetően. A javaslathoz csatolni kell: - az üzemazonosítási adatlapokat, - az MKI/FKI által elvégzett számítások eredményeit, - a helyszíni szemle jegyzőkönyvét (mellékletekkel együtt), - az üzemeltetőtől bekért egyéb kiegészítő információkat, Amennyiben a szemle során jogszabálysértés ténye megállapításra került, abban az esetben a szemlét követő intézkedésekről tájékoztatni szükséges a hatóságot is.

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Győr-Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Küszöbérték alatti üzemek azonosításának eljárása és módszertana Horváth Gergely tű. fhdgy. 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések