Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság Janák Emil második meghatalmazott Sopron 2007. 02. 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság Janák Emil második meghatalmazott Sopron 2007. 02. 13."— Előadás másolata:

1 Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság Janák Emil második meghatalmazott Sopron

2 Egyezmény Az Osztrák Köztársaság Elnöke és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elhatározták, hogy a határvidék mindkét országot érintő vízgazdálkodási kérdéseit-különösképen a határvidék vizein a vizimunkák tervezését, kivitelezését, ideértve azok fenntartását- szabályozzák, és evégből Egyezményt kötnek április 9 Bécs A semlegessé váló Ausztria első nemzetközi szerződése!

3 A KÁRPÁT-MEDENCE AZ ÁRMENTESÍTŐ ÉS LECSAPOLÁSI MUNKÁLATOK MEGKEZDÉSE ELŐTT

4 Rába szabályozó társaság megalakulásához vezető út ben IV. Béla Csáki István nádort bízta meg a Rába okozta árvízi bajok helyszíni vizsgálatával, és a nádor feladatává tették a kiöntések okaként megjelölt malmok lebontását ben már a győri káptalan levele említést tett a Rába gátjairól I.Lipót király küldötte megállapítja, hogy a malmokra szükség van, és az általuk okozott árvízi problémát a keszői malom feletti árokkal, amely a Rába felesleges vizeit átvezetheti a Marcalba, lehet megoldani 1746-ban Veszprém megye panaszt emelt amiatt, hogy Vas megye határában a Rába partján Sopron megye töltést emeltetett, mely megzavarja a Rába folyását, és a Marcal körüli mezőket mocsarasakká posványosítják ben Szombathelyen Győr, Moson, Sopron, Vas vármegyék és Győr szabad királyi város küldöttei kimondták, hogy szükségesnek és hasznosnak tartják a Rába szabályozását.

5 Vármegyék

6

7 Vízgazdálkodási igazgatási egységi 1886

8 Vízgazdálkodás igazgatási egységei 1901

9 Rába szabályozó társulat A Rába érdekeltsége november 16-án úgy döntött, ártéri holdnyi szavazattal ellenében, hogy megalakítják a „Rábaszabályozó Társulatot”. „Célja: Győr, Sopron, Veszprém és Vas vármegyék, s szabad királyi Győr városa területén a Rábának mint főfolyamnak, valamint az említett törvényhatóságok, úgy Moson vármegye, Szab. Kir. Sopron és Ruszt városok területein a Rába által táplált, ezzel okozati egybeköttetésben levő Kis-Rába, Rábcza, Répcze stb. mellékfolyóknak, nemkülönben a Fertőnek, s egyéb belvizeknek tényleg összefüggő ártereit a mai kor műveltségének, az ipar-, kereskedelem-, és magasabb gazdászat kívánalmainak megfelelő együttes és összhangzatos, mégis az egyes vizek vagy vidékek ártereinek külön sajátságait tekintetbe vevő szabályozási rendszer megállapítása, s a létrehozott ármentesítés folyamatosan fenntartása.”

10

11

12

13

14 TRIANON HATÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSRA

15 Rába egyezmény! Az un. „Rába-Egyezményt” az osztrák nemzetgyűlés 1928-ban (február hó) elfogadta, s az 1928-ban életbe lépett. Az elszámoláshoz szükséges adatok gyűjtése ez évben megkezdődött és év elején befejeződött. A magyar és osztrák megbízottak az egyeztetett és egyhangú határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet Budapesten november 30-án írták alá és terjesztették a kormányok elé jóváhagyásra. Az eredeti árterület közös vagyonát magyar részre 84,9 %, osztrák részre 15,1 % arányban osztották meg és megállapították, hogy az osztrák érdekeltség különböző címeken a múltra nézve, mekkora hozzájárulást tartozik fizetni, és a jövőre nézve is meghatározták a fizetendő összeget.

16 Miért lehetett egyszerű a Rába egyezmény megkötése! Köztársaság szövetségi vízjogi törvényének évi megjelenéséig (ugyan az évi birodalmi vízügyi törvény figyelembevételével) a vízjog tartományi jogalkotás hatáskörében volt. Burgenland a magyar évi XXIII. Magyar Vízjogi törvényt tartotta hatályban. Az azonos jogszabályi háttér nem csak az érdekeltek „egy nyelven történő beszélését”, hanem a medrek folyamatos fenntartását is biztosította.

17 Vízgazdálkodás igazgatási egységei 1953

18 MOVI KVT GyVT KVT GPVT

19 Egyezmény létrejötte! A második világháborút követően 10 évnek kellett eltelnie, hogy a magyar és osztrák vízügyi szakemberek ez ügyben ismét tárgyaló asztalhoz üljenek. Az ben felvett kapcsolatok eredményeképpen 1956-ban április 9-én a két Fél aláírta a „Vízgazdálkodási kérdések szabályozása a határtérségben” elnevezésű Egyezményt, de azt csak július 31-én ratifikálták. Az Egyezményben széles látókörű szemlélettel gondoskodtak a határtérség vízgazdálkodási kérdéseinek megoldásáról. Az Egyezmény alapja az évi Rábaegyezmény volt, de azt kibővítették időszerű vízgazdálkodási feladatokkal.

20

21 Egyezmény fontosabb elemei 2. § Az általános kötelezettségek. - Tilt minden olyan egyoldalú intézkedést, mely a másik szerződő Fél területén hátrányosan befolyásolná a vízviszonyokat. Ugyanakkor a hozzájárulás megtagadásának feltételéül szabja a szakmailag alátámasztott indokolást.!

22 - A 6 km-es határtérségen kívül tervezett olyan vízimunkák estére, amelyek másik fél államterületére hatással lehetnek, előírja, hogy azokat az országon belüli hatósági eljárás megindítása kell előtt a Bizottság elé kell vinni, és abban egyetértésre jutni. VÍZGYŰJTŐ ELV alkalmazása!

23 7., 8. és 9. § A munkák érdekeltségi aránynak megfelelő költségfelosztását, a költségek elszámolását és az ellenőrzés lehetőségének biztosítását tárgyalja. A pénzbeni elszámolás helyett a természetbeni, sőt anyagszállítással történő kiegyenlítést is lehetővé teszi.

24 11. § Jelentő szolgálat címszó alatt minden a határvizeket érintő veszély előfordulásának jelentési kötelezettségét írja elő. Mivel a példaképpeni felsorolás a teljes országos vízrajzi szolgálatot is említi, távlati kiépítés lehetőségét adja ez az általános megfogalmazás.

25 Vízkészlet-gazdálkodási, vízvédelmi kérdések! - A határvizek természetes vízhozamának fele részével a szerződő felek – a szerzett jogok sérelme nélkül - szabadon rendelkezhetnek, ugyanakkor a határt keresztező vizek természetes kisvízhozamának csak egy harmadát vonhatja el a feljebb fekvő szerződő fél. A Bizottság hatáskörébe tartozik a mértékadó kisvízhozam meghatározása. - A vizek védelme érdekében szerződő felek törekszenek a meglevő szennyezések csökkentésére, új létesítményeket csak megfelelő tisztítás után engedélyeznek

26 Sopron és Kőszeg városa biztonságos vízellátásához az indokolt intézkedéseket megtesz. (Sopron esetében a vízbázis védőterületének fenntartását biztosítja!)

27 A volt magyar Rábaszabályozó Társulat alkalmazottainak nyugdíjjárullékai a szerződő feleket 84.9% ill 15.9% arányban terhelik

28 14. és 15. § A Bizottság ülésszakainak időpontjait, helyszíneit, napirendjét, összehívását, vezetését, tárgyalási nyelvét úgy szabályozza, hogy e kérdésekben lényeges döntési jogokat telepít a Bizottsághoz. A Bizottság határozatait egyhangúan kell meghozni, azaz tagjai között nincs alá- fölérendeltségi viszony. Az első meghatalmazottak elsősorban formai előjogokkal rendelkeznek, és egymással közvetlenül kapcsolatba léphetnek. 16. § Biztosítja a kormányok jóváhagyási jogát. Esetleges kormányvétót azonban 4 hónapos határidőhöz köti. E határidőn túl a Bizottság határozatát jóváhagyottnak kell tekinteni formális jóváhagyás hiányában is.

29 Egyéb fontosabb feladatok Répce locsmándi duzzasztó, Lajta nickelsdorfi osztómű Fertő tó vízháztartásának vizsgálata Árvízi riasztás, előrejelzés fejlesztése Hansági csatorna zsilipkezelési szabályzatának elfogadása(50cm emelés) ez csak a leeresztési lehetőséget tartalmazza) Fertő tó vízpótlásának lehetőségének vízsgálata Dunából, Lajtából, Ikvából, Rábából 1965-ben. A Fertő tó geodéziai bemérése Hanság csatorna kotrása töltés erősítése Osztrák kezdeményezésre Vízminőségi vizsgálatok 1970-től, majd kibővül biológiai, bakteriokógiai vizsgálatokkal közösen elfogadott módszertan alapján Rába parti töltések erősítése Határ megállapítási ügyek Természetes kisvízhozamok meghatározása Rögzítik, hogy a Fertő nemzeti Parkot a két ország megnyitotta Áramlástani vizsgálatok Felszín alatti vízkészletmegosztási ügyek

30

31

32 Víz-Keret Irányelv! Az EU 2000-ben fogadta el a VKI-t amely előírja az országainak, hogy a vízgazdálkodási kérdéseket vízgyűjtő szemlélettel kell kezelni, és a határokkal osztott vízgyűjtők esetében egyeztetési kötelezettséget ír elő! Az 50 éves egyezmény keretében a VKI előírásai teljesíthetőek!

33

34 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság Janák Emil második meghatalmazott Sopron 2007. 02. 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések