Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felkészítő!!! Maiyalehné Gregóczki Etelka

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felkészítő!!! Maiyalehné Gregóczki Etelka"— Előadás másolata:

1 Felkészítő!!! Maiyalehné Gregóczki Etelka

2

3 3

4 "Minél nagyobb az összeg, annál felelőtlenebbül döntenek róla. " Parkinson 4

5 NEMZETGAZDASÁG ÁLLamháztartás VÁLLALKOZÁSOK BANKOK BIZTOSÍTÓK PÉNZINTÉZETEK KÜLSŐ: MAGÁNSZEMÉLYEK NON-PROFIT 5

6 A monetáris politika célja a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzése, a pénzügyi rendszer működőképességének, stabilitásának biztosítása, az infláció mérséklése és a gazdasági növekedés elősegítése.

7 A központi banknak (jegybanknak) a monetáris politika alakítása során figyelemmel kell lenni a gazdaság pénzszükségletére, ahhoz kell igazítani a pénzkínálatot.

8 központi bank többféle eszközzel is befolyásolhatja a gazdaságban lévő pénzmennyiséget A jegybanki tartalékráta módosításával A központi bank refinanszírozás keretében hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. A jegybanki alapkamat változtatásával Nyílt piaci műveletekkel, azaz deviza vagy értékpapír megvételével, illetve eladásával

9 A jegybanki tartalékráta módosítása révén. Ha a ráta növekszik, a bankok kevesebb kereskedelmi banki pénzt képesek teremteni adott jegybankpénz-mennyiség mellett, így a pénzkínálat csökken.

10 A központi bank refinanszírozás keretében hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. Ha a hitel drágább, vagy elérhető mennyisége csökken, a kereskedelmi bankoknak jellemzően vissza kell fogniuk kihelyezéseiket, így a pénzkínálat csökken.

11 A jegybanki alapkamat változtatásával ugyancsak befolyásolható a pénzkínálat. Ha az alapkamat növekszik, a kereskedelmi bankok emelik a hitelek és a betétek kamatát, így a megtakarítási hajlandóság nő, miközben a hiteligény csökken, vagyis a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkeni fog.

12 Nyílt piaci műveletekkel, Nyílt piaci műveletekkel, azaz deviza vagy értékpapír megvételével, illetve eladásával a központi bank ugyancsak növelheti vagy csökkentheti a pénzmennyiséget.

13 13

14 Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent. az árak általában növekvő tendenciát mutatnak, !!!!

15 ÁRSOKK ársokkal, amely az árak egyszeri hirtelen megugrását és egy magasabb szinten történő stabilizálódását jelenti

16 árszínvonal-emelkedés egyben azt is jelenti, hogy a pénz vásárlóértéke folyamatosan csökken. (Ugyanannyi pénzmennyiségért kevesebb árut lehet vásárolni a boltban.)

17 Árfolyam Idővel nemcsak a termékek, szolgáltatások, hanem a külföldi fizetőeszköz ára is változik. A hazai és a külföldi fizetőeszköz egymáshoz viszonyított aránya az árfolyam.

18 A jegybank mozgásterét az árfolyamváltozás hatásai is behatárolják. A hazai fizetőeszköz gyengülésének és erősödésének hatását

19 Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizető eszköz erősödése egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken Export, idegenforgalom kedvez, mivel a külföldi pénznemben számolt eladások magasabb hazai fizetőeszközben kifejezett bevételt eredményeznek. romlik, mivel az egységnyi külföldi pénznemben számolt eladások kevesebb hazai fizetőeszközben kifejezett bevételt eredményeznek.

20 Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizető eszköz erősödése egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken Import drágul, a kizárólag belföldi piacra termelőkre nehezedő versenynyomás enyhül. olcsóbbá válik, a behozatal növekszik, ami a belföldi piacra termelő hazai cégek számára kedvezőtlen.

21 Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizető eszköz erősödése egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken Beruházások A belföldi gazdaságot élénkíti, A belföldi termelést és a beruházásokat visszafogja.

22 Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizető eszköz erősödése egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken Munkanélküliség A belföldi gazdaság élénkülése csökkentheti a munkanélküliséget A belföldi gazdaság visszaesése miatt növekedhet a munkanélküliség.

23 Hatása Hazai fizetőeszköz gyengülése Hazai fizető eszköz erősödése egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke növekszik egységnyi külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben számolt értéke csökken Infláció Az import drágulása miatt növekedhet az infláció, különösen ha a behozatal belföldi forrásból nem pótolható. Az infláció mérséklődhet, ha az importőrök a hasznot (a behozatal olcsóbbá válásából adódó költségcsökkenést) továbbadják..

24 A pénzügyi közvetítőrendszer elsődleges feladata, hogy a megtakarítók és a hitelfelvevők között kapcsolatot teremtsen.

25 összekapcsolódás színtere piac az egy évnél rövidebb idejű pénzcserék a pénzpiacon, az egy évnél hosszabb idejű pénzcserék a tőkepiacon zajlanak.

26 magyar pénzügyi rendszer működését Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, de egyes hatósági jogosítványok a Magyar Nemzeti Bank hatásköre

27 MNB MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől (az Európai Központi Bank kivételével), tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

28 Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

29 Az MNB szervei a monetáris tanács és a felügyelőbizottság. Az élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki 6 évre. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. 2 alelnöke….

30 Az MNB alapvető feladatai: Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme  ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is  a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. Hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. A devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. Kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír- elszámolási rendszereket, és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.

31 PSZÁF a Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó és szabályozó, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve.

32 PSZÁF tevékenységének célja: a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása; a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens (megbízható) működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete; az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek megbízható működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása; együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében; a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.

33 PSZÁF elnöke tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. A Felügyelet a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít.

34 hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak.

35 pénzügyi szolgáltatások betétek gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz …elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése.

36 Kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak pénzváltási tevékenység, fizetési rendszer működtetése

37 Ha a törvény másképp nem rendelkezik, kizárólag a PSZÁF engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás, pénzváltási tevékenység és pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz,készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása engedélyezési eljárásában az MNB szakhatóságként részt vesz

38 Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt bocsát ki.

39 Hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet)

40 A bank az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést, a hitel és pénzkölcsön nyújtását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokat üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.

41 A szakosított hitelintézet (például: jelzálog-hitelintézetek, Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére azzal, hogy nem kaphat engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére.

42 A szövetkezeti hitelintézet (például a takarékszövetkezetek) a hitelreferencia- szolgáltatás kivételével valamennyi pénzügyi szolgáltatást végezhet, emellett kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként pénzváltási tevékenységet, valamint bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet is folytathat

43 A hitelszövetkezet a szövetkezeti hitelintézet tevékenységeit csak saját tagjai (tulajdonosai) körében végezheti.

44 kereskedelmi bankoknak tevékenységük során sokféle kockázattal kell számolniuk. hitelkockázat (az adósoktól nem minden esetben sikerül a teljes kamatot és a tőkét megkapni), a likviditási kockázat (a betétek egy részét készpénzben kell tartani az előre be nem jelentett betétfelvételi igények teljesítése érdekében, de akészpénznek nincs hozama), a működési kockázat (előfordulhat, hogy a működési költségek meghaladják a működési bevételeket).

45 korlátozó előírásnak kell megfelelniük. A korlátozó szabályok célja, hogy biztosítsák a bankok prudens (óvatos, körültekintő, megbízható) működését, elősegítsék a bankok likviditásának, vagyis rövid távú fizetőképességük, valamint szolvenciájuk, azaz hosszú távú fizetőképességük megőrzését

46 Az alapításhoz szükséges tőke minimuma bank esetében 2 milliárd forint, szakosított hitelintézetnél a külön törvényi szabályozás szerint meghatározott szövetkezeti hitelintézet esetében 250 millió forint. A hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá ! Előírja a törvény, hogy a hitelintézeteknek a velük szemben fennálló követelések kielégítésének fedezeteként mekkora tőkét kell folyamatosan biztosítaniuk. Ezt a tőkét szavatoló tőkének nevezzük. A jogszabályi előírások a kockázatos kihelyezésekhez mérten tőkemegfelelési követelményeket is előírnak. A törvény korlátozza, hogy egy ügyfélnek, vagy az egy érdekkörbe tartozó ügyfeleknek tőkéjük mekkora részét adhatják kölcsön a hitelintézetek (kockázatvállalási korlát).

47 pénzügyi vállalkozások (például a lízingcégek) Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végeznek, azonban nem folytathatnak betétgyűjtést, Nem nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, és nem végezhetnek pénzváltási tevékenységet. Pénzügyi vállalkozás alapításához legalább 20 millió forint jegyzett tőke rendelkezésre bocsátása szükséges.

48 Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) személyenként és hitelintézetenként összevontan 100 ezer euróig megtéríti a kárt, ha egy bank nem tudna maradéktalanul helytállni a betétesekkel szemben fennálló kötelezettségeiért. Az ezt meghaladó kötelezettségekre az állam vállal 100%-os garanciát

49 Az OBA tagjai a kereskedelmi bankok, amelyek védett betétállományukhoz igazodóan díjat fizetnek az alapba. Ha az alap a károkra nem nyújtana teljes mértékben fedezetet, a tagokat az OBA pótbefizetésre is kötelezheti.

50 Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetési szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását hivatott biztosítani. A Befektetővédelmi Alap tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató önként határoz arról, hogy a BEVA tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a BEVA biztosítása nélkül végzi. A Befektetővédelmi Alapnak jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, valamint portfóliókezelést végző befektetésialapkezelő a tagja, árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz.

51 NEMZETGAZDASÁG A nemzetgazdaság egy adott ország gazdasága, amelynek része minden rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrás, valamint az ezeket mozgásba hozó tevékenységek és kölcsönhatásaik.

52 A közgazdasági modellekben a gazdaság szereplőit szektorokba sorolják: háztartások, vállalkozások, Nonprofit szektor, kormányzati szektor (államháztartás), külföld.

53 Gazdasági szektorok Jellemzők Hártartások Együtt élő természetes személyek kisebb-nagyobb csoportja, akik közös jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek.  A munkaerőt szolgáltatják a többi gazdasági szereplő számára.  Rendelkezésre álló jövedelmük részben az elsődleges jövedelemelosztás során (pl. munkabér), részben a másodlagos jövedelemelosztás révén (pl. segélyek, szociális juttatások, támogatások) keletkezik.  Nettó megtakarítók: a fogyasztásra el nem költött jövedelmüket megtakarítják.

54 Gazdasági szektorok Jellemzők Vállalkozás ok Profit szerzése és vagyonuk gyarapítása céljából termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek.  Termelő felhasználók: termelési tényezőket (erőforrásokat) használnak fel, amelyekből új érték hozzáadásával termékeket állítanak elő, szolgáltatásokat nyújtanak. .Nettó hitelfelvevők: saját forrásaikat hitelekkel egészítik ki.

55 Gazdasági szektorok Jellemzők Non- Profit szektor Létrehozásuk, működésük önkéntes.  Tevékenységük jellemzően a háztartásokat szolgálja.  Jövedelmük az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól származhat, gyakran a másodlagos jövedelemelosztás során adomány, támogatás formájában.

56 Gazdasági szektorok Jellemzők Államházta rtás (kormányz ati szektor) Társadalmi közös szükségletek kielégítését célzó közfeladatokat lát el, részben saját intézményrendszer fenntartásával, részben vásárolt szolgáltatásként.  Jövedelmének döntő hányada a többi gazdasági szereplő által fizetett adókból és más közterhekből származik.  Nemzetgazdasági súlyából adódóan és közhatalmi jogosítványai (pl. jogalkotás) gyakorlásával nagymértékben képes befolyásolni az egész nemzetgazdaság fejlődését.

57 Gazdasági szektorok Jellemzők Külföld Hazai terméket, szolgáltatást vásárol, és saját terméket, szolgáltatást nyújt.  A hazai beruházások, pénzügyi befektetések egy részét külföldi megtakarítások finanszírozzák.  A külföld a munkaerőpiacon egyaránt megjelenhet a hazai munkaerő egy részének igénybe vevőjeként és a munkaerő egy részének szolgáltatójaként.

58 A gazdasági tevékenységeket a statisztikai rendszer ágazatok szerint csoportosítja, közös tulajdonságaik alapján. A legáltalánosabb besorolásban a gazdasági tevékenységeket három ágazatba sorolhatjuk: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások (tercier szektor)

59 A nemzetgazdasági teljesítmény mérésére számos mutatószámot alkalmaznak

60 60

61 A bruttó hazai termék (GDP – Gross Domestic Product) reálkibocsátásként értelmezve, egy adott ország területén adott időszakban létrehozott, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összessége. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI – Gross National Income) a GDP- ből származtatott mutató. Nem más, mint a külföldről beáramló elsődleges jövedelmek és a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmek egyenlegével korrigált GDP.

62 A gazdasági növekedést számos tényező befolyásolja a) munkatermelékenység: (az egy foglalkoztatottra jutó GDP) javulása a hatékonyabb szervezés, jobb gépek, korszerűbb technológia stb. alkalmazásával. b) gazdasági aktivitás: a gazdasági teljesítmény szempontjából az is lényeges, hogy a munkaképes korúak mekkora hányada vesz részt aktívan a gazdasági életben. c) beruházások: termelőeszközök bővítése, korszerűsítése, technológiai fejlesztések. d) emberi (humán) tőke: a szakmai tudás, szakismeret átadása, az oktatási rendszer színvonala ugyancsak komoly tényező a gazdasági növekedésben. e) innováció: új termékek, eljárások, szervezeti megoldások bevezetése

63 Állam gazdasági funkciói - önfenntartás - jogi keretek kialakítása - allokáció (piaci alapon nem biztosítható feladatokhoz forrásokat ad) - redisztribúció (az elsődleges jövedelemelosztás „igazságtalanságának” mérséklése újraelosztással…) - stabilizáció ( válság csillapítása ortodox eszk. kereslet visszafogásával fékezni inflációt…

64 Azokat az eszközöket, amelyekkel az állam a gazdaság „öntörvényű” mozgását befolyásolni igyekszik, állami intervenciónak nevezzük.

65 65 Állami beavatkozások (intervenciók Állami beavatkozások (intervenciók) Általános beavatkozások (elvben minden nemzetgazdasági szereplőt érintenek ) Speciális beavatkozások (csak a nemzetgazdasági szereplők bizonyos csoportjait érintik) Nemzetközi és EU kötele- zettségek teljesítése Biztonság, közbiztonság védelme Jogi és intézményi keretrend- szer működtetése Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége Egyes lakossági csoportok támogatása Pl. befizeté- sek az EU költség- vetésbe Pl. háború- vagy válság- megelőzés, rendvédelem Pl. alkotmá- nyozás, jogi szabályozás, közigazgatás igazságszol- gáltatás Pl. monetáris politika, az államháztartá s rendszerének működtetése Pl. ágazatok (mezőgazdaság, idegenforgalom) kis és közép- vállalkozások, regionális támogatások Pl. család- támogatások rendszere, egyetemi hallgatók, nyugdíjasok kedvezményei Egyes vállalkozói csoportok támogatása

66 Új ÁHT évi CXCV. tv Az államháztartási jogról mint sajátos jogágról től kezdve beszélhetünk, amikor az Országgyűlés megalkotta az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényt.

67 Az államháztartás az a tevékenység, amely során az állam beszedi a bevételeit, és összegyűjti az állami költségvetésbe, hogy azt felhasználja kiadásai teljesítésére. Az államháztartás magában foglalja azokat a közfeladatokat, amelyeket az állam a közhatalom birtokosaként, helyzetéből, kötelezettségeiből adódóan, a köz érdekében, közfunkcióként lát el.

68 Közfeladat alatt olyan tevékenységet, szolgáltatást értünk, amelyet teljes egészében, vagy többségében közpénz (pl. állami vagy önkormányzati költségvetés, pénzügyi alapok, uniósforrások) felhasználásával valósítanak meg.

69 közpénzügyek olyan pénzmozgást előidéző viszonyok értendők, amelyeket közhatalmat gyakorló szervezetek irányítanak,közfeladatok elvégzése érdekében.

70 Az állami feladatok az államháztartás alrendszerei, azaz -a központi kormányzat és -a helyi önkormányzatok együttesében jelennek meg.

71 71

72 2.3. Az államháztartás alrendszerei Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer a Magyar Állam mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok alanya(alapszerűen finanszírozott állami feladatok is!) a Magyar Állam mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok alanya(alapszerűen finanszírozott állami feladatok is!) Az alábbi jogi személyek Az alábbi jogi személyek a Magyar Állam, a Magyar Állam, központi költségvetési szervek, központi költségvetési szervek, jogi személyek, amelyeket törvény a központi alrend- szerbe sorol, jogi személyek, amelyeket törvény a központi alrend- szerbe sorol, Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati költségvetési szervek, jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik. költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik. 72

73 Az államháztartás rendszerének belső arányai 73

74 Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai Éves költségvetés szerinti gazdálkodás Éves költségvetés szerinti gazdálkodás Költségvetés: pénzügyi terv, szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel Költségvetés: pénzügyi terv, szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel Költségvetés egyenlege (hiány/többlet), elsődleges bevétel, elsődleges kiadás, elsődleges egyenleg, külső tétel, belső tétel fogalmai! Költségvetés egyenlege (hiány/többlet), elsődleges bevétel, elsődleges kiadás, elsődleges egyenleg, külső tétel, belső tétel fogalmai! Előirányzatokkal való gazdálkodás Előirányzatokkal való gazdálkodás Költségvetési gazdálkodás: a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága Költségvetési gazdálkodás: a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága Kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó fogalmak: tárgyévi kötelezettségvállalás és utalványozás, tárgyéven túli kötelezettségvállalás, hosszú távú állami kötelezettségvállalás Kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó fogalmak: tárgyévi kötelezettségvállalás és utalványozás, tárgyéven túli kötelezettségvállalás, hosszú távú állami kötelezettségvállalás Bevételi előirányzatok: többletbevétel felhasználásának szabályai, bevételek elmaradása (kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők) Bevételi előirányzatok: többletbevétel felhasználásának szabályai, bevételek elmaradása (kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők) Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás 74

75 A Magyar Állam mint közjogi kötelezettségek és jogosítványok alanya…adókat, illetékeke….fizetési kötelezettségeket állapít meg.

76 Elkülönített állami pénzalap létrehozásának feltételei: -csak törvénnyel lehet létrehozni:

77 Az elkülönített állami pénzalapok működése Az elkülönített állami pénzalapok működése Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Jelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Jelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. 77

78 TB Közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer Járulékos jogviszony, amely az alapjogviszony létrejöttével automatikusan jön létre.

79 A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. Alapszerű gazdálkodás; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap Alapszerű gazdálkodás; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások) Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások) Mögöttes állami felelősség. Mögöttes állami felelősség. TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár 79

80 Alapelvek az Áht területén Teljesség elve Valódiság elve Egységesség elve Áttekinthetőség elve Nyilvánosság elve Számviteli megalapozottság elve

81 XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

82 Áht bevételei -közjogi jogviszonyból Közhatalmi jellegű bevételek -Magánjogi jogviszonyból Tulajdon értékesítés, használatából…

83 A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény szerint fizetési kötelezettség csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben írható elő.

84 Eltérő szabályok vonatkoznak a díjakra, bírságokra, pótlékokra: igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg; az MNB elnöke, a PSZÁF elnöke és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg a bírságok, pótlékok esetében pedig a bírságfizetési kötelezettséget, a Kormány rendeletben állapítja meg.

85 Kiadások: Működési Jóléti gazdasági

86 Az államháztartás kiadásai (funkcionális csoportosítás) Az államháztartás kiadásai (funkcionális csoportosítás) 1. ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK A jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása. 2. JÓLÉTI FUNKCIÓ A szociális, az egészségügyi ellátó-, a nyugdíj, az egészségbiztosítási, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése, finanszírozása (ide sorolható lakástámogatási rendszer, és a kultúra, sport támogatása). 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ A versenyképesség növelése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, közüzemek üzemeltetése, vállalkozások támogatása, regionális támogatások (Az állam gazdaságpolitikai tevékenységének egy része közvetlenül nem követhető nyomon a kiadások szerkezetében pl. kereslet befolyásolása, monetáris politika). 4. ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 86

87 Központi alrendszer bevételei Adók…. Kpi költségvetési szervek saját bevételei EU-ból származó bevételek

88 A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásaiBEVÉTELEKKIADÁSOK I. GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI (társasági adó, EVA) I. TÁMOGATÁSOK (egyedi és normatív támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családi támogatások, szociális juttatások, civil szervezetek támogatása) II. FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK (áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó) III. LAKOSSÁGI BEFIZETÉSEK (pl. személyi jövedelemadó, illetékek) II. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KIADÁSAI IV. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK BEVÉTELEI III. ÁLLAMHÁZTATÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA V. BEFIZETÉSEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐL IV. ADÓSSÁGSZOLGÁLAT VI. EGYÉB BEVÉTELEK (állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, uniós bevételek, adósságszolgálat bevételei) V. EGYÉB KIADÁSOK (befizetés az EU költségvetésébe, kormányzati rendkívüli kiadások, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások) VI. TARTALÉKOK (általános tartalék, céltartalékok) 88

89 Az államháztartás bevételei Az államháztartás bevételei Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Adó jellegű bevételek Díjjellegű bevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: 1.Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) 2.Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság Közbevételek Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. 89

90 Központi alrendszer kiadásai: Működési kiadások Szakmai kiadások Transzferek Támogatások Adósságszolgálat tartalékok

91 Központi költségvetés Naptári évre… Adott év 3 évet érint….

92 Költségvetési irányelvek Ki? Áht-ért felelős miniszter/ nemzetgazdasági Részletes költségvetési tervezet Fejezet irányítója Költségvetési törvényjavaslat Áht-ért felelős min. /Kormány

93 Alaptörvény A közpénzek 36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

94 Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt

95 Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit

96 A fejezetet irányító szervek (például a minisztériumok) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a részükre megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – május 31-ig megtervezik a fejezet bevételeit és kiadásait. A tervezetet július 31-ig egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel,

97 Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet a megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt.

98 A Kormány, döntését követően, szeptember 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti a következő év törvényjavaslatát. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot külön törvény (a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

99 Költségvetési Tanács I. Az első Tanácsot a 2008 végén az Országgyűlés által elfogadott LXXV. törvény alapján hozták létre, amely a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás része volt. Elnökét a köztársasági elnök, egy-egy tagját pedig a (MNB) elnöke és az (ÁSZ) elnöke jelölte ki.

100 2011-től Az új szabályozás szerint a Tanácsot ezentúl az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkotja.Állami Számvevőszék Domokos László, az ÁSZ elnöke Domokos László Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, Schmitt Pál köztársasági elnök delegáltja Járai ZsigmondMNBSchmitt Pál Simor András, az MNB elnöke Simor András

101 A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, / 10 nap/ „egyszeri vétójog” ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak. /5 nap/ Kormány megküldi az OGY-nek a KT véleményét is

102 OGY határozatot hoz a bevételi és kiadási főösszegről Hiány vagy többletről VITA- mehet, de nem módosíthatja a bevételi és kiadási főösszeget! OGY december 31-ig elfogadja költségvetési törvényt

103 Kormány a végrehajtó! Kiadási előirányzatokat-jogosult felhasználni Bevételi előirányzatokat- kötelező beszedni

104 Az államháztartás önkormányzati alrendszere a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, a térségi fejlesztési tanács, és a fentiek által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

105 Önkormányzati alrendszer Bevételei Saját Normatív Átengedett adók Támogatások…

106 A helyi önkormányzatok bevételei A helyi önkormányzatok bevételei SAJÁT BEvételek Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók, iparűzési adó); díjak (pl. parkolási díj, közterület-használati díj); bírságok; vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek; önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszközök; vadászati jog haszonbérbe adása; a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök (hitel, kötvénykibocsátás bevételei) II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK SZJA, gépjárműadó, illeték (jellegét tekintve), termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK Normatív költségvetési hozzájárulások; normatív, kötött felhasználású támogatások; központosított előirányzatok; működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; fejlesztési és vis major támogatás; előadó- művészeti szervezeteket fenntartó/támogató önkormányzatoknak nyújtott támogatás; cél- és címzett támogatások („kifutóban” lévő támogatási fajta); a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása. 106

107 saját bevételek, átengedett központi adók, más gazdálkodóktól átvett bevételek, központi költségvetési normatív hozzájárulások, támogatások.

108 A saját bevételek közé sorolhatók még a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; illetékek; átvett pénzeszközök; az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;

109 támogatás A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható.

110 ÖNHIKI Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben dönt.

111 2011. évi CLXXXIX. Törvény ÖTV A január 1-jétől hatályba lépő szabályok az eddigi normatív finanszírozás helyett feladatalapú támogatási szisztémát vezetnek be. A feladatfinanszírozási rendszer lényege, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít.

112 Helyi önkormányzatok kiadásai Ötv 2012 ELŐTT: Ivóvíz Óvodai nevelés Általános iskolai Eü és szociális alapellátás Közvilágítás Helyi közutak és köztemető, parkolás Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érv. Bizt.

113 önkormányzat költségvetése Koncepciót elkészíti a jegyző Koncepciót előterjeszti a polgármester Bizottság vélemény…. Képviselő testület…megtárgyalja… Rendelet tervezet elkészítése------jegyző Rendelet tervezetet előterjeszti----polgármester 45 nap/Február 15-ig a képviselő testület elé kell terjeszteni!

114 költségvetési koncepcióját A helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a jegyző (főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző) készíti el, és a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke) november 30-áig (választások évében december 15-éig) terjeszti a képviselő-testület elé.

115 rendelet tervezetének A költségvetési rendelet tervezetének elkészítése szintén a jegyző feladata, az elkészült rendelettervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek.

116 NEMZETI VAGYON Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény rögzíti az állam és a helyi önkormányzati vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit.

117 Állami vagyon évi CVI. törvény állami vagyonról külön törvény (a évi CVI. törvény) rendelkezik, amely az állami vagyont két nagy csoportra osztja, mégpedig kincstári és üzleti vagyonra. Kincstári 153.o Üzleti 153.o

118 Önkormányzati vagyon A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

119 Az önkormányzatok vagyona Az önkormányzatok vagyona VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon Körét az Ötv.,Nemzeti vagyon/törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, Körét az Ötv.,Nemzeti vagyon/törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, – forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) – korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II. Forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján vállalkozásban való részvétel korlátai (!) vállalkozásban való részvétel korlátai (!) 119

120 Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (ilyenek például helyi közutak és műtárgyaik, helyi önkormányzatok tulajdonában álló terek, parkok), vagy törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

121 A törzsvagyon másik csoportját a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemként megállapított önkormányzati vagyon képezi.

122 Vagyon feletti gazdálkodás szervezeti Felelős miniszter MNV Zrt MFB Zrt Nemzeti Földalap

123 Költségvetési szerv Jogszabállyal vagy alapító okirattal A költségvetési szerv a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

124 A költségvetési szerv fogalmi ismérvei A költségvetési szerv fogalmi ismérvei Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, közérdekből, alaptevékenységként, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. a költségvetéséből gazdálkodva végez. 124

125 Az alapító okiratnak tartalmaznia kell : nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit, az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, közfeladatát és alaptevékenységét az államháztartás szakfeladatrendje szerinti bontásban, államháztartási szakágazati besorolását, illetékességét, működési körét, irányító szervének nevét, székhelyét, gazdálkodási besorolását, vezetőjének megbízási rendjét, és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését.

126 Költségvetési szerv alapító okirata Név, székhely, létrehozó jogszabály, Alaptevékenység Illetékesség Működési körét Irányító szervének nevét, székhelyét Gazdálkodási besorolását Vezetőinek kinevezési rendjét Foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó szab.

127 Költségvetési szervek típusai: Központi alrendszerhez sorolható Helyi önkormányzathoz sorolható GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÜK SZERINT Önállóan működő és gazdálkodó Önállóan működő

128 Költségvetési szervek irányítása Irányítási joga magába foglalja: Alapítás, átalakítás, megszüntetés… Vezető kinevezése, felmentése… Gazdasági vezető kinevezése, felmentése Tevékenységének ellenőrzése…. Beszámolás tételi kötelezettség…döntések előzetes v utólagos jóváhagyása Feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására vonatkozó egyedi utasítás…

129 A költségvetési törvény elfogadását követően az irányító szerv 156.o

130 „A KÖLTSÉGVETÉS CSAK ARRA JÓ, HOGY AGGÓDJ MIELŐTT ELKÖLTÖD A PÉNZEDET, UGYANÚGY MINT MIUTÁN ELKÖLTÖTTED!”

131 A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNYOZÁS Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés volt!!! Újszabályok szerint nem kötelező. Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában! 131

132 Az államháztartási kontroll célja Az államháztartási kontroll célja „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.” [Áht.] Az államháztartási kontroll kiterjed a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre. a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre. 132

133 Az államháztartási kontroll rendszere Az államháztartási kontroll rendszere ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL RENDSZERE KÜLSŐ ELLENŐRZÉS BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZÁMVEVŐSZÉ KI ELLENŐRZÉS Bizonyos értelemben a FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁL AT FEUVEVált’ BELSŐ ELLENŐRZÉ S KÖZPONTI HARMONI- ZÁCIÓ SZERVEZETEN BELÜLI IRÁNYÍTÓ SZERV ÁLTAL ELLÁTOTT KORMÁNYZATI 133

134 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése 1. Állami Számvevőszék 2. Könyvvizsgálat – állandó: megyei, megyei jogú városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok, – eseti: hitelállomány és előző évi teljesített kiadás 300 millió felett. 3. Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége) 4. Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések) 5. Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata) – FEUVE – Belső ellenőrzés 134

135 Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzési hatásköre: - a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére - a központi költségvetés bevételei és kiadásai (kivéve a nem kormányzati fejezetek), az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. - költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) - európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok - egyéb feladatok (informatikai rendszer ell. áll-i kezességváll. jogossága ) minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt. 135


Letölteni ppt "Felkészítő!!! Maiyalehné Gregóczki Etelka"

Hasonló előadás


Google Hirdetések