Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felsőoktatás szabályozása dr. Rádli Katalin Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felsőoktatás szabályozása dr. Rádli Katalin Oktatási és Kulturális Minisztérium."— Előadás másolata:

1 A felsőoktatás szabályozása dr. Rádli Katalin Oktatási és Kulturális Minisztérium

2 A felsőoktatás környezete Társadalom és felsőoktatás kapcsolata – meghatározza a társadalom kulturális, szociális, gazdasági jövőjét, hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, a fenntartható fejlődéshez – egységes magyar felsőoktatás megteremtése, a hagyományos egyetemi struktúra visszaállítása – autonóm magyar felsőoktatás jogi és szervezeti feltételeinek kialakítása – a társadalmi, gazdasági változások - felsőoktatás és környezete kapcsolatát átalakító, valamint az európai közösségi vállalásokat figyelembe vevő - új szabályozása.

3 Szabályozási környezet Európai Közösségi joganyag – Magna Charta 1983 – Bolognai Nyilatkozat 1889 – Európai Unió -- Maastrichti Szerződés 1992 (alapszerződések, irányelvek) – lisszaboni stratégia 2000 – Berlin, miniszteri találkozó 2003 Felsőoktatáshoz kapcsolódó rendelkezések – közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1992 – Lisszaboni Egyezmény ratifikálása 2001 – külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése 2001 – költségvetési törvény – AB. autonómia értelmezése – államháztartásról szóló tvr.

4 Szabályozási környezet Paradigmaváltás az oktatásban – az emberi erőforrások minőségével szemben támasztott közösségi követelményeknek, elvárásoknak megfelelő minőségi oktatás kérdése nemzetállami ügyből – közösségi szintű feladattá vált. Alapértékek: sokszínűség elve, egyetemes értékek érvényesítése, egyenlő bánásmód elve, migráns munkavállalót megillető jogok, szociális kedvezményekhez való jog, szabad mozgáshoz való jog.

5 A felsőoktatás működése – szektorsemleges szabályozás (intézménylétesítési jog, felsőoktatási intézmények szakmai, igazgatási, gazdasági döntési jogosítványai, állami szerepkörök, állami felsőoktatási intézmény jogállása – oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási autonómia érvényesülése – felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárások szabályozása (intézménylétesítés, intézményátalakítás, szervezeti és működési szabályzat, kutatási-fejlesztési- innovációs stratégia kialakítása, képzési program indítása, foglalkoztatási követelmények) – a felsőoktatás törvényi alapelvei (alaptevékenységek köre, tehetséggondozás, kutatói utánpótlás nevelés, képzés során fejlesztendő készségek, nyilvánosság, alapítási jogosultság, egyenlő bánásmód) – közhiteles nyilvántartás: felsőoktatási információs rendszer.

6 A felsőoktatási intézmény működése – a felsőoktatási intézmény típusai: egyetem, főiskola gazdálkodási rendjük szerint - a fenntartó személyétől függően – költségvetési, egyházi, magán, közhasznú szervezet – működési alapelvek: könyvtári szolgáltatás biztosítása, hallgatók lakhatási feltételeihez való hozzájárulás, anyanyelvi és idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztése, rendszeres testmozgás megszervezése, a képzés egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, balesetmegelőzés, munkavédelem, fogyasztóvédelem, minőségfejlesztési program (tervezés, mérés, értékelés), esélyegyenlőség előmozdítása (életvitel, tájékoztató, tanácsadó rendszer, hallgatói beilleszkedés segítése, tehetséggondozás, lelkiismereti szabadság, hallgatói jogviszony létesítéséről információ) – működési paraméterek (egyetem követelménye: két képzési területen mesterképzés, egy területen doktori képzés; foglalkoztatott oktató, kutató 2/3-a tudományos fokozattal rendelkezik; intézmény létesítése és működési követelménye; székhely, állandó oktatói kar, maximális hallgatói létszám; oktatói terhelés, tanításra fordított idő) – intézmény irányítása: szenátus, gazdasági tanács, rektor.

7 A felsőoktatás támogatása Irányítási, vezetési rendszer változása – gazdálkodó egyetem feltételeinek szabályozása (Áht.-tól való eltérés) Éves költségvetési támogatás – a évi támogatási összegnek – a költségvetés tervezésénél alkalmazott inflációs index mértékével növelt összeg. A támogatás lehet: normatív (képzési, tudományos célú, fenntartói, hallgatói, feladatokhoz nyújtott), pályázati úton elnyerhető és megállapodás alapján kapható támogatás. Három éves fenntartói megállapodás teljesítménykövetelmények alapján: állandó jellegű támogatás (fenntartói normatíva, beruházások szolgáltatásához tárca hozzájárulás, feladattámogatás); változó jellegű támogatás, hallgatói juttatás, képzési támogatás, intézményi működést támogató tudományos normatíva. Közoktatási feladatellátás, speciális feladatok támogatása. Teljesítménykövetelmény – intézményfejlesztési terv: oktatás, kutatás, gazdálkodás, irányítás, szervezeti hatékonyság, regionális, nemzetközi együttműködés paraméterei.

8 Európai kihívás A bolognai folyamat céljai  könnyen érthető és összevethető képzési rendszer, európai alkalmazhatóság  két fő cikluson alapuló képzési rendszer,  egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet,  oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás,  kooperáció az európai minőségbiztosításban,  a felsőoktatás európai dimenzióinak támogatása,  az egész életen át tartó tanulás támogatása,  a hallgatók aktív bevonása,  az európai felsőoktatás vonzerejének növelése,  az európai felsőoktatási szervezetek együttműködése.

9 Képzési szerkezet  felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésbe beszámítható  osztott képzés alapképzés – alapfokozat szerezhető („Bachelor”, „baccalaureus”, BA, BSc,): képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév mesterképzés – mesterfokozat szerezhető („Master”, „magister”, MA, MSc): képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, tanárképzés 5 félév  osztatlan, egységes képzés mesterfokozat szerezhető, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév  doktori képzés: PhD, DLA fokozat, a képzési idő 6 félév  szakirányú továbbképzés: legalább 2, legfeljebb 4 félév

10 A képzés jogszabályi kerete 1.  A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény  képzési szerkezet  végzettségi szintek  képzési idő – tanulmányi idő  jogosultsági rendszer;  289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet az felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről  alap- és mesterképzési szakszerkezet  indítási (létesítési) eljárás elvei  tanári szak, tanári szakképzettségek  fogalmi rendszer;

11 A képzés jogszabályi kerete 2.  15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről  képzési és kimeneti követelmények  szakszerkezet  mesterképzésre való továbblépés feltételei  tanári mesterszak;  79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  felsőfokú szakképzés  kreditrendszerű képzés  értékelési szempontrendszer;  tanulmányok dokumentálása  működési engedély, kapacitásvizsgálat standartjai

12 A képzés tartalmi kérdései Európai Unió versenyképessége szempontjából szakok, szakképzettségek kompatibilitásának megteremtése:  a képzési program fogalma, szakindítás folyamata;  kompetencia alapú követelménytervezés;  tanítás – tanulás folyamatának változása, tervezésének módszertana, a tudás ismérvei, tanulási eredmények, kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások;  gyakorlati orientáció, gyakorlati képzés;  a hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése (választhatóság, beszámíthatóság, párhuzamos képzés, vendéghallgató, részképzés, részismeret, munkatapasztalat);  közös képzés itthon, külföldön;  Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői szerepe.  az alapképzés, mesterképzés- és továbbképzés kapcsolata  a képzők képzése  ismeretellenőrzés átalakult formái, a kreditrendszerű oktatásban a számonkérés, folyamatos és szummatív értékelés formái  információs technológia alkalmazása, audio-vizuális anyagok, oktatási segédeszközök

13 Alap és mesterszakok kapcsolódása  Lineáris (lépcsős) vagy többciklusú képzési rendszer  Kilépési, belépési lehetőségek  Képzési terület/képzési ág/szak/szakirány  Kritérium tárgykörök  Szélesebb alapozási igény  Nagyobb merítési bázis Mesterszakok Alapképzési szakok

14 Foglalkoztatás Foglalkoztatási követelményrendszer Közalkalmazotti jogviszony oktatói, kutatói foglalkoztatás szabályai (minőségi követelmény szerinti előmenetel, illetve határozatlan idejű jogviszony létesítése és annak törvényből eredő megszüntetése, közötti átmenet) vezetői megbízások köre és száma (az oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám 20 %-a) tanári munkakör (gyakornoki idő). A kiemelkedő oktatói és kutatói teljesítmény elismerését szolgáló juttatási rendszer kialakítása.

15 Hallgatói támogatás A hallgatói támogatási rendszer elvei: szociálisan érzékenyebb, kiszámíthatóbb, átláthatóbb rendszer, amely elismeri a minőséget. A hallgatói juttatás  szociális alapú ösztöndíj iskolakezdő alaptámogatás a szociálisan rászoruló hallgatónak rendszeres szociális ösztöndíj halmozottan hátrányos helyzetű (fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorul vagy, halmozottan hátrányos helyzetű vagy, családfenntartó vagy, nagycsaládos vagy, árva) hátrányos helyzetű vagy (félárva vagy, gyámsága nagykorúsága miatt megszűnt.  teljesítmény alapú ösztöndíj. Költségtérítéses és államilag támogatott képzés/átsorolás. Ingyenes szolgáltatások köre. Részképzés támogatása.

16 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet az felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről 53/2006 (III. 28.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről 68/2006 (III. 28.) Korm. rendelet a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsról 69/2006 (III. 28.) Korm. rendelet a Magyar Akkreditációs Bizottságról 79/2006 (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (VIII. 14.) Korm. rendelet A felsőoktatási hallgatók juttatásairól 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről 221/2006. (XI. 15.) Korm. rendelet a Felsőoktatási Minőségi Díjról 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 8/2006. (IX. 7.) OKM rendelet a felsőoktatási hatósági eljárási díjakról 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvoktatásról és a külföldön kiállított, idegennyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról. A felsőoktatási törvényhez megjelent rendeletek


Letölteni ppt "A felsőoktatás szabályozása dr. Rádli Katalin Oktatási és Kulturális Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések