Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanévet érintő meghatározó jelentőségű jogszabályi változások Kozák András köznevelési szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanévet érintő meghatározó jelentőségű jogszabályi változások Kozák András köznevelési szakértő."— Előadás másolata:

1 A tanévet érintő meghatározó jelentőségű jogszabályi változások Kozák András köznevelési szakértő

2 Miről lesz szó az előadáson?  EURÓPA 2020: a szabályozás meghatározó uniós környezete  A tanév rendjéről szóló rendelet legfontosabb újdonságai  Nóvumok a foglalkoztatás feltételrendszerében a releváns ágazati és munkajogi szabályozás alapján  A tanfelügyeleti ellenőrzés 2015/2016. tanévben induló első üteméről szóló jogszabályi előírások  A tankönyvellátást érintő fontosabb változások  Felkészülés a Pedagógus Etikai Kódex alkalmazására  A január 1-jei változások áttekintése

3 Jogszabályi háttér  évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)  évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)  évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról (Tnk. tv.)  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Épr.)  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műkr.)  28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről  17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

4 EURÓPA 2020: uniós jogi kötelezettségek az oktatás hazai jogi szabályozása terén  EURÓPA 2020 : az Európai Unió tagállamainak az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésének stratégiai keretrendszere (Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram alapján)  Négy stratégiai célkitűzés: a) az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása b) az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása (lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának redukálása) c) a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása (szociokulturális hátránykompenzáció) d) a kreativitás és az innováció fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén

5 A tanév rendjéről szóló rendelet koncepcionális újdonságai  Az iskola az államilag finanszírozott tanulmányi versenyek jegyzékében nem szereplő versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat és az intézményi tanács véleményének kikérését követően a fenntartó egyetért.  Az iskolaszék és az intézményi tanács egyetértési jogköre megszűnik e kérdéskörben. idegen nyelvi írásbeli kompetenciamérés  Az idegen nyelvi írásbeli kompetenciamérés vonatkozásában értékelhető új rendelkezés a mérés időpontjának noválása, mely szerint arra május 18. napján kerül sor.

6 A szakmai ellenőrzés céltémái a 2015/2016. tanévben a tanulói fegyelmi eljárások lefolytatásának szakszerűsége  Az általános iskolákban és a szakiskolákban a tanulói fegyelmi eljárások lefolytatásának szakszerűsége, különös tekintettel a döntéshozatalra és a lemorzsolódás megelőzésének szempontjaira (2015. november 1. és december 15. között kerül sor az ellenőrzésre).  A középfokú iskolák azon kötelezettségének teljesítése, melynek értelmében a középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el (2016. január 6. és április 30. között kerül sor az ellenőrzésre).

7 A szakmai ellenőrzések indikátorai a 2015/2016. tanévben A szakmai ellenőrzések legfontosabb indikátorai :  SZMSZ fegyelmi eljárásrendről szóló fejezetének jogi korrektsége,  a fegyelmi eljárások jegyzőkönyvei,  a fegyelmi döntések dokumentáltsága,  a középfokú iskolában elért tanulmányi eredményekről küldött jegyzék megléte, szabályos dokumentáltsága (nyomon követési rutinok),  az általános iskola honlapja, ahol az intézmény a középfokú iskola által megküldött volt tanulóinak adatait feldolgozta, és személyazonosításra alkalmatlan módon a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozta.

8 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak átsorolása  Az életpálya-modellt az ágazati kerettörvény a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra is kiterjesztette szeptember 1. napjától [Nkt. 65. § (9) bek. b) pontja].  Azt a pedagógiai szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat, aki szeptember 1-jén a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába; b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kell besorolni.

9 A gyógypedagógiai pótlékot érintő változások  Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot [Épr. 16. § (7) bek.].  Ennek értelmében a gyógypedagógiai pótlék azokat a pedagógusokat illeti meg, akik által foglalkoztatott gyermekek, tanulók közül az SNI- gyermekek, tanulók aránya eléri a 33 %-ot szeptember 1-jei adatállapot szerint.  A pótlék mértéke az Nkt. 8. mellékletének 7. sora értelmében az illetményalap legalább 5 %-a, legfeljebb 10 %-a.

10 A nehéz körülmények között végzett munkáért járó illetménypótlék  A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék ra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben – január 1-jétől konkrétan olyan óvodában, nappali rendszerű általános vagy középfokú oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban – vagy annak olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő kedvezményezett települések jegyzékében írt településen található – a szept. 1. és dec. 31. közötti időszakot tekintve ide nem értve a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket – ugyanakkor január 1-jétől valamennyi felsorolt települést ideértve [Épr. 16. § (8) bek.].  A pótlék mértéke az Nkt. 8. mellékletének 8. sora értelmében az illetményalap legalább 10 %-a, legfeljebb 30 %-a.  A pótlékra való jogosultságot szeptember 30-ig kellett felülvizsgálni [Épr. 39/E. § (2) bek.].

11 A pedagógiai felügyelő, a jelmez- és viselettáros és a nem felsőfokú végzettségű könyvtáros munkakörét érintő változások  A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül kikerül szeptember 9. napjától a szakmacsoportos képzésben vezető, míg új nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörként kerül meghatáro- zásra a pedagógiai felügyelő és a jelmez- és viselettáros [Épr. 2. melléklet].  A szeptember 9. napját megelőzően ‚C’ vagy ‚D’ fizetési fokozatba besorolt (felsőfokú szakképzettséggel nem rendelkező) könyvtáros [Kjt. 61. § (1) bek. c)-d) pontjai] akkor töltheti be továbbra is munkakörét, ha szeptember 9. napját megelőzően megkezdi a munkakör betöltésére jogosító képezettség megszerzésére irányuló képzést [Nkt. 3. mell. 14. sor], kivéve, ha tíz éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya megszűnik. [Épr. 39/E. § (3) bek.].

12 Az Épr. magasabb vezetőkkel kapcsolatos normáinak változásai  Érdemi dereguláció: megszűnik az a lehetőség, melynek értelmében az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt mentesül az adott fizetési fokozathoz meghatározott feladatok, így a szakértői, szaktanácsadói teendők ellátása alól [Épr. korábbi 4. § (6a) bek.].  Technikai dereguláció: a módosító rendelet hatályon kívül helyezte az Épr. 22. § (2) bekezdését – és törölte a jogszabály szövegéből az erre vonatkozó utalásokat is – mert e szabály az Nkt. 68. § (4) bekezdésében kapott helyet (alkotmányossági kritériumnak való megfelelés).

13 Új besorolási szabály a Kjt.-ben  A Kjt. hatálya alá tartozó alkalmazottakat foglalkoztató nevelési-oktatási intézményekben „ E” fizetési osztályba kell szeptember 1-től sorolni azokat a közalkalma- zottakat is, akik felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakört látnak el [Kjt. 61. § (1) bek. ea) alpont].  Felsőoktatási szakképzettségnek minősülnek a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet 1. mellékletében felsorolt azon államilag elismert – OKJ-ban szereplő – szakképesíté- sek, amelyeket felsőoktatási intézmény szervez (pl. pedagógiai asszisztens).

14 A tanfelügyeleti ellenőrzés 2015/2016. tanévben induló első üteme  Az intézmény önértékelését úgy tervezi 2016-ban, hogy az csak a 2016-ban tanfelügyeleti ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás- rendszert és a kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza [Műkr § (22) bek.].  Az Oktatási Hivatal a évi országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe olyan pedagógust vesz fel, aki a évben feltöltötte portfólióját [Műkr § (23) bek.].  A 2015/2016. tanévben az intézményeknek azokra a pedagógusokra, intézményvezetőkre és intézményekre vonatkozóan kell az önértékelést elvégezniük, akik illetve amelyek a évi tanfelügyeleti ellenőrzési tervben szerepelnek [Műkr § (21) bek.].  A teljes körű intézményi önértékelést legkésőbb június 30-ig minden pedagógusra, június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni [Műkr § (21) bek.].

15 A tanfelügyeleti ellenőrzés 2015/2016. tanévben induló első üteme  Azok az intézményvezetők, akiknek tanfelügyeleti ellenőrzésére a 2015/2016. tanévben kerül sor, a vezetői tevékenységet bemutató dokumentumokat az ellenőrzés kijelölt időpontját megelőző tizenötödik napjáig (és nem nov. 30-ig) töltik fel az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe [Műkr § (25) bek.]  Amennyiben az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésre a 2015/2016. tanévben kerül sor, az intézményvezető az intézmény tevékenységét bemutató dokumentumokat az ellenőrzés kijelölt időpontját megelőző tizenötödik napjáig tölti fel az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe [Műkr § (25) bek.]

16 Az egyes intézmények konkrét teendői a 2015/2016. tanévben az intézményi önértékelés terén: „ez a mi munkánk; és nem is kevés” önértékelési szabályzat  Intézményi önértékelési szabályzat elfogadása, mely az önértékelés helyi eljárási szabályait és az intézményi elvárásrendet normalizálja.  Önértékelési csoport  Önértékelési csoport megválasztása önértékelési terv  A 2015/2016. nevelési évi/tanévi önértékelési terv elfogadása (célszerűen az éves munkaterv melléklete) : miután június 30-ig minden pedagógusra vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést a nevelőtestület felét ebben a nevelési évben illetve tanévben önértékelni kell.

17 A tanfelügyeleti ellenőrzés adminisztrációs vetülete  Informatikai felület: -az önértékelés és a tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeinek rögzítése -a pedagógus és az intézményvezető által feltöltött dokumentumok  Intézményi dokumentumok: -Indikátorok (tanmenet, foglalkozási/óraterv, kérdőívek stb.) -Intézményi önértékelési szabályzat -Ötéves önértékelési program -Tanévre szóló önértékelési terv -Kétéves egyéni önfejlesztési terv -Ötéves intézményi intézkedési terv [Műkr § (3) bek.]

18 A tankönyvellátást érintő fontosabb változások  A 2015/2016. tanévben az elsősök és a másodikosok mellett a harmadik évfolyamos tanulók is alanyi jogon, térítésmentesen kapják az iskolai tankönyveket [Nkt. 97. § (22) bek.].  A normatív kedvezményre való jogosultság alanyi köre jogszabály-módosítás révén újabb címzetti csoporttal bővült : a nevelésbe vett és utógondozói ellátásban részesülő tanulókkal: ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket azoknak a tanulóknak is, akik gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vettek vagy utógondozói ellátásban részesülnek, kivéve ha ideiglenes hatállyal helyezték el a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben [Tnk. tv. 4. § (2) bek. f) pontja].

19 Felkészülés a Pedagógus Etikai Kódex alkalmazására  Valamennyi állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus kötelezettsége a Nemzeti Pedagógus Kar Pedagógus Etikai Kódexének (a továbbiakban: Etikai Kódex) betartása.  Az Etikai Kódex a hivatásmorál közvetetten jogi relevanciával bíró normagyűjteménye.  Az Etikai Kódex általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll (etikai eljárás).  A pedagógus különös kötelezettsége a hivatásához méltó magatartás tanúsítása [Nkt. 62. § (1) bek. q) pontja], melynek sorozatos, vétkes megsértése munkajogi következménnyel is járhat.  Az Etikai Kódex rendelkezéseit megszegő pedagógus ellen etikai eljárás folytatható le.

20 További jogszabályi változások január 1-től  Aki szakiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett és a szakközépiskolában érettségi vizsgát kíván tenni, annak a törvény által előírt kötelezően választandó vizsgatárgy tekintetében nem kell számot adnia a tudásáról [Nkt. 6. § (2a) bek.].  Szabadidő-szervező, gyermekvédelmi felelős vagy szociális munkás alkalmazása válik lehetővé, - 0,5 státusban ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt; - 1 státusban amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt [Épr. 4. mell.]

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A tanévet érintő meghatározó jelentőségű jogszabályi változások Kozák András köznevelési szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések