TÉS ÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE.

Az előadások a következő témára: "TÉS ÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE."— Előadás másolata:

1 TÉS ÉS AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

2 A mi kis falucskánk… … a Bakony legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti magassága 465 méter. A Tési-fennsík az Északi- Bakony legjobban elkarsztosodott területe, ezért számos barlang, karsztforrás található itt.

3 Ezt az erdőktől övezett fennsíkot már az ókor embere is megszerette. A rómaiak jó megélhetést láttak a vadban, gyümölcsökben gazdag erdőkben és a jó termőföldekben. Bár régészeti kutatásokat nem szerveztek, a talált leletek mégis azt mutatják, hogy vidékünket már az őskorban is lakták. Kőbaltákat, kőcsákányt találtak a mai kistési forrás környékén. A tési és a kistési római leletek pedig azt bizonyítják, hogy itt nagyobb római település létezett.

4 Ez annál inkább hihető, mivel a Dunántúl közepén Pécsről ( Sophiane) Győrbe (Arrabona) vezető római út Kistést, Nánát, Szentkirályt érintve vezetett át a Bakony rengetegén.

5 Nem szabad megfeledkeznünk a Gaja kis vízeséséről sem, amelyet „Római fürdő” néven ismerünk

6 A környéken feltárt leletek alapján arra következtethetünk, hogy a kezdeti település szétszórt, egymástól távoli épületekből és tanyagazdaságokból állt, amelyek egyik központja a kistési forrás környékén, a másik a Suttonyi forrásnál alakult ki. Ez utóbbi hely megfelel a mai faluközpontnak.

7 Honfoglaló őseink sem kerülték el ezt a helyet, az Árpád – házi királyaink a bakonyi erdőt mint erdőispánságot kormányozták. Szeghalmy Gyula ezt írja: ”Várpalotától Pápáig, Sümegtől Bodajkig egyetlen rengetegből állt a Bakony, ennek a rengetegnek a közepén I. István király 1037-ben apátságot alapított.” Ez az apátság a bakonybéli apátság volt s ezzel összefüggésben kerül először szóba Tés neve 1086-ban mint az apátság egyik birtoka:

8 A régi bakonybéli apátság területén létrehozott emlékhely

9 Az apátság birtokait 1086-ban írták össze, s az összeírt ingatlanok között Tés (Tehes) is szerepelt: „ A bakonybéli apátság Tehes jószágaiból birtokol egy ekényi földet.” Valószínű, hogy először a bakonybéli szerzetesek képviselték a tési emberek között a keresztyén vallást.

10 Közvetlenül az ezredforduló utáni időkből semmi biztos adat nincs arra vonatkozólag, hogy Tésnek már ekkor lett volna temploma. Az első írásos feljegyzés ez ügyben 1276-ból származik:

11 1276. július 23-án V. Ince pápa megbízásából Árpádházi Margit, IV. Béla lányának szentté avatása ügyében új tanúvallomás következik. A tési templom Gergely nevű papja ugyanis esküvel bizonyította, hogy a mellette szolgáló Gede testvér Margit segítségével gyógyult fel súlyos betegségéből. Ugyanitt szerepel a tési Eusin fia János vallomása is.

12 Tés és Kistés a középkorban és azt megelőzően is teljesen különálló falvak voltak más-más bíróval. A hivatalos oklevelek sehol nem említik, hogy Kistésen valaha templom lett volna. Viszont a fellelhető írások egyértelműen állítják, hogy Tésnek 1276-ban temploma, Gergely nevű papja, Gede és Máté nevű klerikásai voltak.

13 Tés tehát templomos falu, papja és egyháza volt. Ezért hívták még az 1500-as években is Egyházastés-nek.

14 A török hódoltság alatt a falu lakossága lecsökkent, Kistés mint falu 1559-ben megszűnt: a török lerombolta, lakói elmenekültek. Kistést 1559-es elpusztulása után említik együtt Téssel. A környező falvak így: Dudar, Csatár, Csesznek és Tés. E falvak lakóiból is csak kevesen maradtak meg eredeti lakóhelyükön.

15 1566-ban Szigetvár elestével a töröké az egész Dunántúl. Sokan elmenekülnek az idegen iga elől. Így kerülnek a palotai várba Somogyból jobbágyok, majd a hegyek felé vándorolva Tésre. 1687-ben Palota végleg felszabadult a török uralom alól, a faluba is lassan visszatér az élet. Az 1696-ban végzett összeírásnál új nevek tűnnek fel.

16 Míg a somogyiak bevándorlása előtt BARANYAI, BOKODI, CSESZNEKI, FÜLÖP, MAZÁK, MOLNÁR családnevekkel találkozunk, az új nevek között KISS, NÁNAI, SIMON, VARGA, BARABÁS, ZUGOR nevek találhatók.

17 Az összeírás előtti nevek mind katolikus családnevek, míg az összeírás után megjelent új családnevek tisztán evangélikus nevek. A sok vegyes házasság ellenére a mai napig ugyanígy meg tudjuk különböztetni név alapján a családok vallási hovatartozását.

18 Néha áttekinthetetlen a hovatartozás és az adózás rendszere. Tés neve évenként más formában tűnik fel az adólajstromokban. A mai Tés községet Egyházastés – Nagytés néven ismerték. Így Tés neve 1536-ban Nagthes,1552-ben Eghazasthews, 1626-ban Tees, 1636-ban Thes, 1639-ben Theos.

19 Külön faluként szerepel Kistés neve: 1536-ban Kysthes, 1553-ban Kyws-Thews, 1559-ben Kysthy. Ezután Kistés mint puszta szerepel.

20 Evangélikus egyházközségünk krónikája Veszprém várának 1552-es török megszállásakor a püspök és a káptalan elmenekültek, egészen 1629-ig vissza sem jöttek. Az őrség protestáns lelkészt kapott, így csodálatos módon terjedhetett a megye településein a protestanizmus.

21 Tés az 1629. évi református zsinat jegyzőkönyve szerint „az ellenkezők által elfoglaltatott”, - vagyis biztos, hogy már 1629 előtt volt itt evangélikus gyülekezet. Létrejöttéről pontos adatunk nincs. A gyülekezet birtokában van egy ostyasütővas, amelyről ha az óramutató járásával megegyező irányban olvassuk le a számokat, az 1587-es számot kapjuk!

22 Első ismert lelkésze Somogyi István volt, aki részt vett a protestánsok köveskuti zsinatán. Tési lelkészsége idejéről semmi konkrét feljegyzés nem maradt ránk, tény azonban, hogy a CONCORDIÁT már 1622-ben aláírta. Az 1646-os bükki zsinati gyűlésen a tési lelkész a hiányzók névsorában kerül felsorolásra.

23 A következő lelkész, akiről tudunk, 1649- ben mint Nagy Thés lelkésze írja alá magát. Hédervári Fejér Miklósnak hívták. 1655-ben már új pásztora van a gyülekezetnek: Üveges (Vitziazius) Miklós.

24 A reformáció tési megjelenésétől (1600- as évek eleje) kezdve egészen 1658-ig a tési evangélikusoknak nem volt templomuk. Összejöveteleiket, istentiszteleteiket az erre a célra kijelölt imaházban tartották. Istentiszteletük középpontjában az anyanyelven hangzó igehirdetés és az Úrvacsora állt.

25 A korábban említett 1696-os adóösszeírásnál új nevek tűntek fel a lakosok sorában. Ezek a nevek már protestáns jobbágyok nevei voltak. Az összeírásban szereplő 13 jobbágy közül 10 protestáns. Ez megdöbbentő adat, hiszen Tésen ekkor még elsősorban a római katolikus egyháznak volt hatalmas földtulajdonai révén befolyása.

26 1647-ben a fehérvári őrkanonokságnak, majd a fehérvári prépostnak voltak itt birtokai.

27 Az 1658. esztendőben végre jó reménységük lehetett a tési evangélikusoknak, hogy hamarosan templom falai között dicsérhetik az Urat. A püspök és a seniorok ajánlólevelet adtak templomra való gyűjtés céljából. A gyűjtés valószínűleg nem járt sikerrel, viszont 1661-ben Tés már az anyagyülekezetek névsorában szerepel.

28 Mivel az 1696-os összeírásban Tésen 13 jobbágyból 10 protestáns volt, megalapozottnak látszik az a feltevés, hogy az evangélikusok az akkori katolikus templomot használták istentiszteleti célokra.

29 A római katolikus templom napjainkban. Régi iratok szerint a község belterülete már a középkorban a falu mai helyén feküdt. Árpád-kori leletek utalnak erre. A templom környékén emberi csontvázakat találtak, a korabeli templomkert temető volt.

30 1711-ben találkozunk Károlyi István esperes eskümintájaként a következő tési lelkésszel Vázsonyi Mihállyal, majd 1725- ben a győri esperességi jegyzőkönyvben Szilvágyi Mihály nevével. A gyülekezeti irattár egyik okmánya ezt írja: „… valamely haragbul Teési Uraimék Szilvágyi Uramat ki tudták, Göndört hozták helyette. … Göndör Uram bé nem eresztetett, hanem az határon kölletett lerakni.

31 Utóbb hathatós Instantiájokra ugyan béeresztetett, de nem soká az Uraság Parantsolattjábul kénszeríttetett kimennyi. Lett hogy akkori Méltóságos Gróff Uraság, Pétsi Pöspek egyszersmind Fejér Vári Prépost is, mostani Gróff Urunknak Neszelrode Ferentz Prépost Urunknak Testvér Báttya, megszánván őket, hogy számosan voltak Prédikátor Mester nélkül, hogy maguk és gyermekeik tudatlanul ne neveltessenek

32 Mestert engedett nékik, hogy hozhatnak. És így hozták a nemrégiben megholt Bongya Ferentzet.” A gyülekezet tehát templom nélkül maradt, de Bongya Frenc tanító „egy darabig egy Templomban szolgált a Pápistákkal,…de aztán hogy attól is a Magos Uraságtul elállíttattunk,…, Oratórium Ház adatott nekünk.”

33 Bongya Ferenc tanító 1730. körül jöhetett Tésre, a községi irattárból tudjuk, hogy 1750-ben még biztosan tanítói státuszban volt Tésen. Őt követte Nyírő János, aki három éven keresztül látta el a mesteri tisztséggel járó feladatokat. Az 1760-as években a gyülekezetnek még mindig nélkülöznie kellett a lelkészt.

34 A gyermekek Dogáts Pál tanító úrtól tanulták ekkor az írást, olvasást, számolást és a lutheránus hit alapjait. A tési evangélikus gyülekezet 58 esztendeig volt helyi pásztor nélkül. Minden hét vasárnap reggelén kocsizörgéstől volt hangos a Palotai út. Már kora hajnalban fel kellett kelniük a híveknek, hogy a 10 órakor kezdődő istentiszteletre odaérjenek.

35 Ebben az időszakban 401 tési evangélikus affiliálta magát a palotai gyülekezethez. A képen a várpalotai evangélikus templom napjainkban

36 1784-ben kezd felpezsdülni a gyülekezeti élet, mikor megérkezik a faluba a már rég várt lelkész. Az ő megérkezése után egy évvel, 1785-ben a vármegye már templomépítést is engedélyezett, azzal a kikötéssel, hogy a templomépítő hívek „magukat adósságba ne keverjék, hogy azáltal mind a N. Vármegye, mind pedig a földes uraságuk szolgálatának megtételére alkalmatlanokká ne tétessenek…”

37 Nagy volt az öröm s a boldog cél érdekében, hogy saját templomukban gyűlhetnek össze, semmiféle áldozat sem volt drága. Nagy lendülettel kezdték meg a munkát, illetve csak kezdték volna, ha „Nagy Ignác Exellentiája” követ és fát bocsátott volna rendelkezésükre. Ő viszont ezeket a szolgálatokat olyannyira megtagadta, hogy fát és követ még pénzért sem volt hajlandó a gyülekezet számára adni.

38 Így a templomépítés lassan ment, csak 1786-ban vehették fedél alá. Eddig a tési gyülekezet tartozott a palotaihoz, 1786-tól viszont - egy napjainkra már tisztán protestáns falu - Csetény csatlakozott gyülekezetünkhöz.

39 Rögös utat kellet bejárniuk a tési híveknek, mire felépíthették a templomot. Ezután sem fordult könnyebbre a sorsuk. Még abban az évben, melyben új templomukat felszentelték, a földesúr megfosztotta őket kicsiny egyházi birtokaiktól. Az uraság olyannyira nem szimpatizált az evangélikusokkal, hogy ettől a lépéstől azt várta, nem lesz lelkész, aki elvállalja a tési szolgálatot.

40 A hívek ebben az időben közadakozásból tartották fenn gyülekezetüket. Így 1787- ben már egy kis harang is megszólalhatott a templom mellett felállított haranglábban, templomtorony ekkor még nem volt. 1789-ben új iskolaépületet sikerült szerezni, melyet egy gazdag evangélikus agglegény adományozott az épülethez tartozó kerttel és melléképületekkel együtt. Az épület azonban felújításra szorult s 1792- ben sem készült el egészen.

41 1806-tól orgona került a templomba, 1808. esztendőben pedig megérkezett az új harang. A kántori teendők ellátása a mindenkori tanító feladata volt. Az 1835. és 1836. esztendőkben súlyos pestis járvány pusztított a faluban, sok halálos áldozatot követelve a lakosság soraiból. Az evangélikusok létszáma csaknem a felére csökkent, száznyolcvanöten estek a halálos kór áldozatául.

42 Ekkor újabb segítséget kapott egyházunk. Barkóczy László székesfehérvári római katolikus püspök 1837-ben a lelkész és tanító részére földeket adományozott. Ez az adomány biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező 28 évben a felére csökkent gyülekezet annyira megerősödjön, hogy 1864-ben templomát karzattal és toronnyal bővíthesse.

43 1884-ben egyházfenntartási alap létesült. A 72 alapítványtevő összesen 329 forint 5 koronát adományozott a gyülekezetnek. Ezt az első alapítványt még sok másik követte. A tési evangélikus irattárban összesen 30 alapítványi levelet találtunk. A hívek csak közmunkák vállalásával tarthatták fönn gyülekezetüket, így mentek el fát vágni, szántani, krumplit szállítani. A munkadíj az egyház pénztárába került.

44 A szegényes anyagi keretek miatt a gyülekezet úgy határozott, hogy a lelkészi állás betöltésére nyugdíjas lelkészt hívnak meg. Az új lelkészt 1898. október 2-án iktatták be. A lelkész meghívása után 1901. március 1- jétől állt hivatalba Rátz Károly kántor- tanító.

45 Az új vezetők hatására mintegy maga a gyülekezet is megújult. 1902-ben rendbehozták a templom megrongálódott külső vakolatát. Fedezetül az 1888-ban létrehozott „Építkezési és rendelkezési” alap szolgált. Ugyanebben az évben adomány érkezett Amerikában élő „ hitsorsosoktól ”, hogy a templomban két új csillárt helyezhessenek fel.

46 1905 telére esedékessé vált a tanítói lakás két szobájának lepadlózása, valamint a cserép-, illetve vaskályhákkal való ellátása. Az iskolák megélhetése, folyamatos korszerűsítése abban az időben sem volt egyszerű feladat. E célból Rátz Károly tanító 1905 őszén két alkalommal táncmulatságot rendezett, melynek tiszta bevétele 26 korona 20 fillér volt.

47 Ezzel a bevétellel nyitották meg 1906 februárjában az „Iskola” alapot, mely később még több adománnyal gazdagodott. Ebből a pénzből vásároltak az iskola részére többek között térképet, köpőcsészét, tintatartókat, vagy ha szükséges volt, a padlóztatásra is az alap nyújtott fedezetet.

48 1906-ban pedig az iskolaépület és a tanítói lakás tetőszerkezetének javítására használták fel a bent lévő összeg egy részét. 1909. május 20-án a gyülekezet lelkésze Szalay János elhunyt. A tési szolgálatot Horváth Sándor palotai lelkész látta el pár hónapig, amíg az új lelkész megérkezett.

49 Görög Ernő bemutatkozó szolgálata 1908. július 25-én, a délelőtti istentisztelet keretében történt meg. A legelső teendő beiktatása után az volt, hogy a toronyban a veszélyes állapotban lévő haranglábakat kicseréljék. 1910 nyarán kicserélték a haranglábakat és az egész toronycsúcsot, sőt a korhadt toronylépcső helyébe is új deszkalépcső is jutott.

50 1911. március 7-én újabb személyi változás történt. Rátz Károly kántor-tanító lemondott tési állásáról. Ekkor került Tésre az a család, amelynek tagjai 37 éven keresztül látták el az evangélikus gyerekek oktatását. Az édesapát, Ormosi Alfrédot március 20-án hívta meg a gyülekezet.

51 1914. Kitör az I. világháború. Áprilisban még megjavítják kívülről a tornyot és az egész templomot, augusztusban pedig már sorban érkeznek a katonai behívók. Köztük Ormosi Alfréd és a gyülekezet akkori dékánja, Zugor Jenő részére. A tanítást és az istentiszteleti kántori szolgálatot a lelkész vállalja el.

52 1915. Augusztus 29-én érkezik meg az a hatósági levél, amelyben felszólítják a gyülekezetet, hogy a legkisebb harangot önként ajánlják fel hadicélokra. Ugyanez év decemberében megérkezett az újabb hasonló tárgyú levél is, amely a második harangot kérte. A testvérek a második harangról is „önként” lemondtak.

53 Miután 1916. február 2-án a gyülekezet felügyelőjét, Véssey Józsefet is besorozták, megérkezett a harmadik hatósági levél az utolsó harangra igényt tartva. A presbiterek azonban most már hajthatatlanok voltak.

54 Az 1919. február 2-i presbiteri gyűlésen örömmel fogadták a harcmezőről hazatérőket, 14 evangélikus halt hősi halált valamelyik harcmezőn. Ugyanezen a gyűlésen döntött a vezetőség arról is, hogy Székesfehérvárról harmóniumot rendelnek.

55 A béke feletti öröm hamar lelohadt. A Tanácsköztársaság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szegénység annyira elhatalmasodott, hogy május 11-én a lelkész azzal a komoly kérdéssel állt gyülekezete elé, óhajtják-e a tési evangélikus egyház fennmaradását és hajlandók-e az egyházi adót továbbra is fizetni.

56 A hívek természetesen sokkal jobban ragaszkodtak gyülekezetükhöz, mintsem, hogy ilyen könnyen lemondjanak róla. Sokat jelentett, hogy ebben a válságos helyzetben a gyülekezetbe látogatott - 1920. október 12-én – Kapi Béla püspök.

57 Az ez alkalommal készített püspöki jelentésből tudjuk, hogy a gyülekezetben rendszeresen „ gyeremek-istentisztelet tartatik”, nőegylet, ifjúsági kör, énekkar működik, melynek szolgálatában az ünnepi istentiszteleten mindenki gyönyörködhetett.

58 Lassanként megszűnnek a súlyos gondok a gyülekezetben. Az Amerikába kivándorolt tési evangélikusok is gyakran küldenek adományokat. Egy nagy összegű adományból sikerül 1921 szeptemberében új sípokkal megszólaltatni az orgonát, ugyanezen adomány fedezi az 1922 februárjában megrendelt kis 66 kg-os harang költségeit is.

59 Görög Ernő 1926 szeptember 5-én lemondott és új szolgálati helyére, Nagyvelegre távozott. Az 1926. szeptember 5-i esperesi közgyűlésen bejelentik, hogy Pohánka Ödönt kívánják meghívni tési parókus lelkésznek. Beiktatása 1926. november 21-én történt meg.

60 Az új lelkész azonnal kézbe vette az építési ügyeket. 1927. január 2-i presbiteri ülésen határozat születik új iskola építéséről. Jelentős anyagi segítséggel, új adók bevezetésével, állami segéllyel 1929 nyarára együtt volt az építés fedezete.

61 Ekkor határozta el a gyülekezet, hogy az I. világháborúban elrekvirált nagyharang helyére Sopronból rendel egy 400 kg-os nagyharangot és a használatban lévő 66 kg-os helyébe egy 100 kg-osat. Amire az iskola teljesen felépült, a két új harang is megérkezett.

62 Megérkeztek az új harangok. Háttérben az új iskola épülete

63 Pohánka Ödön, Ormosi Alfréd és az iskolások (1929). Háttérben a templom

64 1932-ben végleg halaszthatatlanná vált a parókia épületének megépítése. Pohánka Ödön felajánlotta, hogy az építés költségeit ő és rokonsága kamatmentesen kölcsönzik a gyülekezet részére, amelyet később a tagok igás vagy kézi munkával fognak törleszteni. A hívek hálás szívvel fogadták a felajánlott segítséget. A kőműves 500 pengőt kért munkájáért.

65 1934-ben felépült az új paplak.

66 A következő év nagy feladata a toronycsúcs újrabádogozása volt, amelyet Brückner Károly zirci mester végzett el. Ormosi Alfréd betegségére hivatkozva egy év betegszabadságot kért, ez idő alatt az oktatást fia, Ormosi Zoltán végezte el anélkül, hogy édesapja fizetésén kívül egyéb jövedelemre igényt tartott volna.

67 1936-ban a fiatalok közreműködésével a parókia udvarán, a templom felé vezető út két oldalán 8-8 rózsafát ültettek el az első világháború hősi halottainak emlékére. A „Hősök kertjét” az elemisták feladata volt gondozni. 1937. október 5-én Ormosi Zoltánt katonai szolgálatra hívták, az új tanító testvére, Ormosi Iván lett.

68 Ő 1938-ban húgának, Ormosi Emíliának adta át a stafétabotot. Ormosi Emília csak a tanítást tudta vállalni, ezért a kántori teendőket a nyugdíjas édesapa, Ormosi Alfréd vette át. Milka kisasszony sem maradt sokáig a katerdrán, december 1-jétől ismét Iván állt a gyerekek elé. Februárban Zoltán katonai szolgálati ideje lejárt, így visszatért állásába.

69 Nem maradhatott sokáig, 1939. augusztus 27-én ismét be kellett vonulnia, a gyülekezet Ormosi Alfrédot kérte fel a tanító helyettesítésére. Október 15-én azonban végleg visszavonulta tanításból, hamarosan kórházba szállították és 1940. március 8- án elhunyt. Szülővárosában, Szarvason temették el.

70 A tanítói munka Ivánra és Emíliára maradt, akik felváltva végezték az oktatást. A tanulók száma azonban egyre csökkent és ezt figyelembe véve az 1941/42-es tanévtől bevezették mindenki számára a hetedik osztályt.

71 1939. szeptemberében kitört a II. világháború. 1941. április 11-én bekapcsolódott Magyarország a Jugoszlávia elleni támadásba. 1942. április 11-én megkezdődött a 2. Magyar Hadtest kiszállítása a keleti frontra. Erre az időre esett Ormosi Zoltán újabb behívása is.

72 Kivonulás a keleti frontra. A katonák között egy tési evangélikus: Nagy Ferenc

73 A II. világháborúban templomunk és épületeink alig rongálódtak. A templom tetőzetét gépfegyverrel verették le, az ablakok pedig légnyomás következtében törtek ki. Bár az orosz katonák sokat pusztítottak a faluban, az egyházi irattárhoz nem nyúltak. A háború ideje alatt csupán egy hónapig szüneteltették a vasárnapi Istentiszteleteket.

74 A harcok nemcsak anyagi veszteséget jelentettek a gyülekezet számára. A két háborúban összesen 19 emberünk vesztette életét. Az utolsó négy évtized alatt 50 evangélikus Amerikába, 91 pedig országon belül vándorolt ki a gyülekezetből. 1946-ban 268 lelket számlált az evangélikus egyház.

75 1947. szeptemberétől az összes felsőtagozatos vallásra való tekintet nélkül összevonva tanult. Megkezdődött a tanítók kinevezése, melyhez az állam 90%-kal, a gyülekezet 10%-kal járult hozzá. 1949. július 18-án az állam Ormosi Zoltánt állami tanítónak nevezte ki, az egyházközség iskolai vagyonát pedig átvette. Két templomi padot is lefoglalt iskolai célokra.

76 Pohánka Ödön 28 évi tési szolgálat után, április 28-án lemondott, hogy szülőfalujában folytassa lelkészi szolgálatát. Németh Zoltánt 1949. július 29-én iktatták be. Első kérése az volt, hogy a család is vegyen részt a gyermekek hitoktatásában. Határozottan lépett fel azokkal szemben, akiknek egyházfenntartói befizetési hátralékuk volt.

77 A gyülekezet férfitagjai Németh tiszteletessel Görög Ernő látogatása alkalmából

78 A gyülekezet nőtagjai Németh tiszteletessel Görög Ernő látogatásakor

79 Az esztendő végére a gyülekezet anyagi helyzete stabilizálódott, így fejlesztéseket hajthatott végre: a parókiára és a templomba bevezették az áramot. Az amerikai adományból vásárolt csillárok viaszgyertyáit elektromos gyertyák váltották fel. A következő nagy munka a templom renoválása volt. 1950-ben Ormosi Zoltán lemondott kántori tisztségéről.

80 Ugyanebben az évben megtörtént az iskola államosítása is. Így az iskola, a tanítói lakás és a hozzátartozó kert egészében, a külső kántor-tanítói birtok pedig részben állami tulajdonba került. Az állami iskolában szörnyű lelki terror alá helyeztek minden hitéhez ragaszkodó szülőt és gyermeket vallási hovatartozástól függetlenül.

81 Az 1953/54-es tanévben „helyi nehézségek miatt” az iskolai hitoktatás szünetelt. A gyermekek gondozása a gyermek- istentiszteleteken és a gyermek- bibliakörön folyhatott. A hitükben megingott szülők már a családban sem képviselték a keresztyénséget. Németh Zoltán Tésről való távozásáról annyit tudunk, hogy a püspök 1956- ban lemondatta.

82 A hívek érthető módon zaklatott lelkiállapotba kerültek. Az esperes úr is látta a helyzet komolyságát és december 30-án már itt volt a gyülekezetben Asbóth László pápai segédlelkész. 1957. január 27-én volt beiktatása, amelyen mint helyettes lelkészt jelentették be. Jövedelme ¾ részét tette ki a parókus lelkész jövedelmének.

83 Az április 14-i gyűlésen a presbitérium úgy döntött, kihasználva a lehetőséget, az országos egyházhoz folyamodnak segélyért és renoválják a templomot. A templom-avató hálaadó Istentisztelet 1957. november 17-én volt. Ebben az időben hetente ifjúsági órát tartottak, vasárnap délutánonként gyermek-bibliakör, este pedig felnőtt bibliaóra volt. A hétköznapi bibliaórákat családoknál tartották meg.

84 1959 tavaszán ruhacsomag érkezett Amerikából a gyülekezet szegényei számára. Ugyanebben az évben Pohánka Ödön is ellátogatott a gyülekezetbe. A gyülekezet anyagi gondjai egyre súlyosbodtak. A pénztárban 4.000 forintnyi adóhátralék volt és a lelkésznek is 2.500 forinttal tartoztak. (Havonta 272 Ft készpénz illette meg a lelkészt.)

85 A szülőkre gyakorolt politikai nyomás semmit sem változott az eltelt tíz év alatt. Elenyésző volt a hittanórákra járó gyermekek száma. 1962. év végére a lelkész egész évi bérével tartozott a gyülekezet. Az iskolások nem járhattak hittanórára. A néhány konfirmandust is alig lehetett rábírni arra, hogy elsajátítsa a konfirmációs káté anyagát.

86 Ilyen körülmények között a legerősebb hitű ember is megfárad. Asbóth László egy szerdai napon váratlanul elkötözött a faluból. Új szolgálati helyéről küldte el felmondását 1963. június 15-én. Az új lelkészt Barcza Bélát június 21-én mutatták be a gyülekezetnek. Beiktatásáig mint helyettes lelkész szolgált Tésen.

87 Az 1964. esztendő fontos évforduló volt a gyülekezet életében. A templom toronnyal és karzattal történt bővítésének centenáriuma érkezett el. Nagy készülődés kezdődött. Az oltáron lecserélték a viaszgyertyákat és elektromos gyertyák kerültek a helyükbe, lefestették az ablakkereteket és gyűjtés indult az Istentiszteletet követő szeretetvendégségre.

88 Az ünnepi Istentiszteletre a presbitérium egy „Jubileumi Nyilatkozatot” fogalmazott meg, amely hálás szívvel gondol vissza a gyülekezet régen élt, tagjaira, kik szívükön viselték az egyházuk ügyét.

89 „Mi, a Tési Evangélikus Egyházközség elnöksége, presbitériuma és a gyülekezet tagjai, Isten iránti hálával és kegyelettel emlékezünk templomépítő elődeinkre, akik előttünk a templom és a gyülekezet továbbépítését imádsággal és munkával végezték. Isten igéjéből Isten – és emberszeretet tanulva gyülekezetünk, egyházunk, hazánk és az emberiség minden jó ügyéért, békéjéért és előrehaladásáért hittel imádkozunk és hűségesen dolgozunk.”

90 A presbiterek Barcza Bélával 1964. szeptember 6-án

91 A vezetőség, a vendégek és az asszonyok Barcza Bélával az 1964-es ünnepen

92 Barcza Béla lelkészsége alatt a gyülekezet pénztára annak ellenére, hogy Asbóth László felé folyamatosan törlesztették a hátralékot, meglepően gyarapodott. 1968 nyarán renoválási munkákat végeztek a templomon belül. 1969-ben az orgona fújtatóját villanymotorral látták el. Az orgona villamosításának költségéből a nagyobb részt a Lutheránus Világszövetség segélyezte.

93 1972-ben villamosították a harangokat is. A következő évben kijavították a toronysüveg megrongálódott részét, az átfestése is ekkor történt meg. Az egyház vagyona gyarapodásnak indult, így lehetőség nyílt arra, hogy 1979 tavaszán bevezették a vizet a parókiára. Így töltötte be igazi funkcióját az 1960-ban kialakított fürdőszoba.

94 Barcza Bélával nagyon jó kapcsolata volt a gyülekezetnek, az evangélikus családok szinte családtagként szerették őt. Mégsem maradhatott 18 évnél tovább, 1981 tavaszán búcsúzott el a tésiektől. Helyébe egy idős lelkész lépett, Riesz György, egy nyugdíjas lelkész. Betegsége miatt 1984-ben kórházba szállították, ahol rövid időn belül meghalt.

95 Az 1984-1986-ig terjedő időszakban Zászkaliczky Péter bakonycsernyei lelkész végezte Tésen a lelkészi teendőket. Minden vasárnap ellátta az Istentiszteleti szolgálatot, majd foglalkozott a 12-13 évesekkel, hogy folytassa velük azt a munkát, melyet Riesz György a halála miatt már nem tudott befejezni.

96 A gyülekezeti élet szükséges alkalmai egyszer sem maradtak el, mégis hiányzott egy helyben lakó lelkész, aki közöttünk él s osztozik mindennapjainkban. Kívánságunk 1986-ban teljesülhetett. Ekkor került ide Ózdról Cserági István. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok egyház számára való megnyerésére. A lelki oktatások után közös kirándulásokat, nyaralásokat és sportversenyeket szervezett, amelyekben maga is aktívan részt vett.

97 A bibliaórák szerdánként este kezdődtek és több éven keresztül családoknál hívták össze. A központi alkalmak a vasárnapi és ünnepi Istentiszteletek voltak, amelyek délután 2 órakor kezdődtek a templomunkban a Húsvéttól Reformáció Ünnepéig tartó időszakban. Reformáció Ünnepétől Húsvétig a fűtött gyülekezeti teremben gyűltek össze a hívek.

98 Templomunk fennállásának 200. évfordulójára a templomkülső teljesen megújult. Leverték a régi külső vakolatot és új fehér vakolattal vonták be az egész épületet. 1990-ben új toronycsúcsot kapott a templom. Ebben az évben Cserági István elfogadta a nagyvelegi gyülekezet meghívását, ettől kezdve Tésen mint helyettes lekész szolgált.

99 Templomunk az új toronycsúccsal napjainkban

100 A helyben lakó lelkész hiánya megmutatkozott a gyülekezeti életben. Csökkent a hittanra járó gyerekek és az Istentiszteleteken résztvevő felnőttek száma. 1996-ban pedig Cserági István Nagyvelegen is benyújtotta lemondását és a vas megyei Kissomlyóra költözött. 1996 szeptemberétől 1997 áprilisáig Pintér Mihály járt fel Várpalotáról.

101 1997 januárjában látogatott először Tésre Szilas Attila feleségével. Rögtön kialakult a kölcsönös szimpátia a gyülekezet és a lelkészházaspár között, így örömmel fogadtuk a hírt, hogy Szebik Imre püspök úr 1997. április 1- jétől Szilas Attilát bízta meg a tési gyülekezet gondozásával. De erről már ő maga mesél.