Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Michael Oakeshott 1901-1990 A politikai diskurzus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Michael Oakeshott 1901-1990 A politikai diskurzus."— Előadás másolata:

1 Michael Oakeshott A politikai diskurzus

2 Oakeshott -Jelentős brit konzervatív folozófus -A politikai racionalizmus ellenzője -Politikai racionalizmus („ideológia”): kontextusmentes, karteziánus tudás révén az emberi viszonyok, a politika és erkölcs világa vég nélkül tökéletesíthető

3 Politika: Gyakorlati tevékenység, amely válaszolni igyexik politikai helyzetekre Politikai helyzet: Emberi választásokból eredő állapot, amelyre többféleképpen lehet reagálni Nem privát, hanem publikus: Egy uralkodó vagy egy kormányzat fog rá reagálni

4 Különböző jelentőségű, de mindenképp komplex helyzetek – Szuezi csat., magyar forr., cionizmus, női választójog igénye, stagnáló gazdaság Értelmezni kell – nem magyarázó, hanem diagnosztikus és prognosztikus értelmezés

5 A politikai tevékenység elemei tehát: -Valamilyen helyzet, állapot -Valakinek a reakciója, akinek felhatalmazása van rá -Mérlegelés, reflexió – mert a helyzetekre nincs szükségszerű válasz A politikai döntés mindenképpen összetett: - Azonnali hatás és szerteágazó, hosszú távú hatás

6 Politikai diskurzus: A politikai tevékenységgel kapcsolatos szavak, amelyekkel XY -bátorít, igazol, rávesz, jóváhagy, közöl, döntést hoz stb. Speciális szókészlet, amelyet speciális jelentéssel ruház fel a beszélő (ideológia): - cél, tekintély, igazságos, polgári, törvényes, felelős, szabadság, demokratikus, jólét – sat sat sat sat

7 Politikai ideológia: Felszólítás egyfajta értelmezésre és arra, hogy politikai cselekedetek egyes következményeit fontosabbnak tekintsünk másoknál A modern Európában (16. sz. óta) – komplexitás, zűrzavar (II. Jakab szökése Fro-ba – akkor most király vagy nem király? – ellentmondásos meggyőződések a király hivataláról)

8 A politikai diskurzust meghatározza a szókészlet (adott alkalmazása, az ideológia) a következtetések logikai státusa a diskurzus logikai szerkezetében

9 A politikai diskurzus tartozékai: -Diagnózis -Javaslat -Következmények figyelembe vétele -Javaslat összevetése más javaslatokkal -Feltételezi az egyetértés a kívánatos cél felől -Érvelés áll: eshetőségek, jelek, példák említéséből

10 A fentiek: meggyőzésre irányuló érvelés, amely nem képes bizonyítani. A következtetések logikai státusa maximákra (általában fontosnak, igaznak tartott dolgokra) épül. Ámde: Ez bizonytalan, kontingens, tökéletlen!

11 Van-e bizonyító politikai diskurzus? Ez itt a kérdés. Olyan tehát, ahol bizonyítva van megítéléseink „korrektsége” (pontossága, helyessége) Vélekedés – ez kétféleképpen lehetséges: 1. Az axiómák logikai státusával felruházott ideológia alapján 2. Az abszolút logikai státusú információk alapján

12 1.Platón és Rousseau: egyetlen átfogó axióma -általános eszmei igazságosság -ami kívánatos, az egyszerű, egyetemes, változatlan -ez jó, csak semmilyen konkrét politikai helyzetre nem alkalmazható -Rousseau: volonté général – szintén elég homályos, konkrét helyzetre nem alkalmazható (pl. a „természetes” jogokat elismerni könnyű, de sosem bizonyítható, hogy a „nélkülözéstől való megszabadulásért” érdemes ideiglenes feláldozni a „költözködési szabadságot”)

13 Van még egy lehetőség a bizonyító politikai diskurzusra: 2. Abszolút bizonyos információk az emberekről, emberi körülményekről, a dolgok menetéről - az igazságukhoz nem fér kétség Pl. Merlin próféciái vagy a Jeanne d’Arc által hallott hangok Még tipikusabb példa: Marx

14 Marx: Az abszolút bizonyító információk: az emberi cselekvés tudományosan megismerhető „törvényei” – ezek alapján az emberi viszonyok tökéletesen irányíthatóvá válnak, vagyis csakis a szándékolt következményei lesznek Marx saját állításait ideológiamentesnek tartotta, mert kutatás eredményei és verifikálhatók (nem isteni sugallatok stb.)

15 Marx: 1.Az emberek fizikai lények: eszközhasználat révén történő szükségletkielégítés (elsődleges tevékenység) 2.Az eszközhasználat szervezetei: társadalmak 3.Minden másfajta tevékenység és társadalom ezeknek van alárendelve, ezekben benne foglaltatik 4.Az anyag elsődleges, a tudat ebből következik

16 Csakhogy: a politikai mérlegelés magában foglal egy meggyőződést arról, mi a jó és mi a rossz. Marx magyarázó „törvényei” semmiféle ilyen meggyőződést, előírást nem kínál(hat)nak.

17 Akkor tehát nincs bizonyító politikai diskurzus? Hát, nem nagyon. De ne csüggedjünk, az erre való törekvés a fontos.

18 Nincs remény, hogy megszabadítsuk a politikai mérlegelést a puszta vélekedésektől és találgatásoktól? 1.Sokféle eszközünk van – összehasonlító vizsgálatok, statisztikai eszközök 2.Specifikus (tehát nem általánosan magyarázó), helyközeli információk kellenek 3.Érvek és ellenérvek figyelembe vétele

19 Tipikus, veszélyes jelenség: Nem hiszünk annak, aki „bizonyít” (mert hogy végső érvényű bizonyítás nincs), de hiszünk annak, aki csak sejteti, hogy ő tudja a megoldást (ajjaj, ez ismerős). Így nincs felelősségünk, nem kell választanunk (hiszen axiómákat fogadunk el).

20 Adjuk fel? Nihilizmus? Úgyse jó semmi? Mondjunk le a reflexióról és az érvelésről? Nem: az érvek-ellenérvek latolgatása, a megértésre irányuló erőfeszítés igenis értelmes, fontos, sőt az egyetlen élhető opció.


Letölteni ppt "Michael Oakeshott 1901-1990 A politikai diskurzus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések