Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkaegészségügy munkabiztonságtól elkülönülő szakfeladata és szerepe a munkavédelemben Dr. Szele Eszter Kardirex Egészségügyi Központ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkaegészségügy munkabiztonságtól elkülönülő szakfeladata és szerepe a munkavédelemben Dr. Szele Eszter Kardirex Egészségügyi Központ."— Előadás másolata:

1 A munkaegészségügy munkabiztonságtól elkülönülő szakfeladata és szerepe a munkavédelemben Dr. Szele Eszter Kardirex Egészségügyi Központ

2 Munkavédelem Magyarország Alaptörvénye: XVII. Cikk (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (1) Az állam — a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve — meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

3 Munkavédelem Mvt. 1. §: munkavédelem munkaegészségügy munkabiztonságmunkahigiéne foglalkozás egészségügy

4 Munkaegészségügy az egészségügyről szóló évi CLIV. Törvény (Eütv.) 53. § A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a)a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint b)a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző személy egészségének megóvása.

5 Munkahigiéne International Occupational Hygiene Association megfogalmazása: A munkahigiéne a munkakörnyezeti egészségi veszélyek/ kockázatok előrelátásának, felismerésének, értékelésének és becslésének tudománya, amelynek célja a dolgozók egészségének, jólétének védelme, általában a közösség megóvása Mvt. 54. § (2) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelménye a kockázatértékelés. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

6 Munkahigiéne Eütv. 54. § A munkahigiéné feladata, hogy a) kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket; b) kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét; c) a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat; d) a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze; e) a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg; f) kidolgozza a megelőzés stratégiáját; g) szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának megvalósítása érdekében.

7 Foglalkozás-egészségügy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM r. 4. § (1) bek. alapján a szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat; b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását; c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben – a helyi körülmények figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül; d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást; e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat; f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást; g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat; h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;

8 Foglalkozás-egészségügy 27/1995. NM r. 4. § (2) bek. a) pontja alapján a szolgálat közreműködik az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;

9 Kockázat Munkáltató kötelessége: munkavállaló egészségének és biztonságának biztosítása Kockázat: munkakörülmények munkavégzésből eredő megterhelés, egészségkárosodás Kockázatelemzés: 1.Kockázatbecslés (veszélyazonosítás, veszélyjellemzés, expozícióbecslés, kockázatjellemzés) 2.Kockázatkezelés (kockázatértékelés, kockázatkezelési stratégia) 3.Kockázat-kommunikáció

10 Kockázat, veszélyforrás Fizikai (zaj, vibráció, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, elekto mágneses tér hőmérséklet (meleg,hideg); légnyomás változás) Kémiai (hatásuk gyakran ismert - daganat, immunológiai betegségek) Biológiai (több ezer; génmanipuláció) Pszichés (hatványokkal emelkedett) Pszichoszociális (betegségek gyakorisága ismeretlen) Ergonómiai (idősödő munkavállalók) Balesetveszély(mechanikai eredet) Életmód, lakókörnyezeti tevékenység

11 a kockázatbecslés számos részletében megegyezik, a kockázatelemzés része mindkét esetben a helyszíni szemle illetve a kötelező dokumentációk áttekintése Munkabiztonság vagy munkahigiéne? Munkabiztonság munkavégzés biztonságos körülmények (elsősorban) tárgyi feltételeinek biztosítása kizárja a veszélyek termelési tényezők érvényesülését, intézkedések, eszközök rendszere, mely megakadályozza az ártalmas tényezők hatását Munkahigiéne munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére orvosi vizsgálatra utalás rendje

12 Munkaegészségügy orvosi vizsgálatra utalás rendje Munkaköri alkalmassági vizsgálatok esedékessége: előzetes munkavégzés megkezdése előtt a munkáltató által megjelölt munkakörre munkakör, munkahely munkakörülmények megváltoztatása előtt kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén kiutazás előtt időszakos soron kívüli záró Vizsgálat: kockázatbecslés során feltárt veszélyek alapján

13 Orvosi vizsgálat gyakorisága fiatalkorúak és a nyugdíj korhatárt betöltött személyeknél: 1 év fizikai, kémiai kóroki tényezők : 33/ NM. r. 3. sz. mell. szerint fokozottan balesetveszéllyel járó munkakörök: 40 év alatt 3 évente, év között 2 évente, 50 év felett 1 évente (33/ NM. r. 4. sz. mell.) pszichés terhelés: 1 év (33/ NM. r. 5. sz mell.) Egyes munkaköröknél fiatalkorú, idősödő, terhes munkavállaló korlátozása, illetve eltiltása!

14 Kötelező vizsgálatok belgyógyászati vizsgálat, általános szűrővizsgálat látásélesség, színlátás, olvasópróba, vizelet vizsgálat, vérnyomásmérés, EKG, szájüreg áttekintés, mozgásszervek, erek állapota, idegrendszer Védőoltás: fertőződési veszély Vérvétel, pl: fokozott baleseti veszéllyel járó mk., kémiai anyagok Szemészeti vizsgálat: képernyő előtti munka (50/1999. (XI. 3.) EüM r.) Hallásvizsgálat: zajexpozíció (81-90 dBA eq 4, dBA eq 2, 100 dBA eq < évente) Fül-orr-gégészeti vizsgálat: rákkeltő anyag Orr-melléküreg röntgen: por, rákkeltő anyag Tüdőszűrés: járványügyi érd. kiemelt munkakörök, rákkeltő anyagok Légzésfunkciós vizsgálat: porártalom, gázok, gőzök, kémiai anyagok Hidegprovokációs teszt, Allen-teszt, TOS: vibráció

15 Munkaegészségügyi szaktevékenység az egészségügyi szolgáltatás gyakorlására feljogosító működési engedély birtokában végezhető szakmák (2/2004. EüM r.): 2501 foglalkozás-egészségügyi alapellátás 2502 foglalkozás-egészségügyi szakellátás 2503 munkahigiénés tevékenység

16 Munkavédelemi tevékenységet végző személyek munkavédelmi szakképesítés munkaegészségügyi szakképesítés [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakképesítés munkavédelem munkaegészségügy munkabiztonságmunkahigiéne Foglalkozás egészségügy

17 Kinek mi az érdeke? A munkáltató érdeke, hogy munkavállalói a munkaidőben egészségesen, jó hatásfokkal dolgozzanak, a betegség miatti munkaidő kiesés mind kevesebb legyen. A munkavállaló érdeke, hogy legyen lehetősége egészségügyi problémáival munkahelyének megtartását nem veszélyeztetve orvosi ellátáshoz jutni. Az egészségügyi szolgáltató érdeke, hogy partnercégeik és munkavállalóik szolgáltatásukkal elégedettek legyenek és szolgáltatásukat továbbra is igénybe vegyék.

18 Kardirex Egészségügyi Központ FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAP ÉS SZAKELLÁTÁS MUNKABIZTONSÁGI MŰSZAKI SZAKÉRTŐ MUNKAPSZICHOLÓGIA HÁZIORVOSI ELLÁTÁS MUNKAHIGIÉNE FÜL-ORR-GÉGÉSZET- AUDIOLÓGIA UROLÓGIA SZEMÉSZET BŐRGYÓGYÁSZAT BELGYÓGYÁSZAT- KARDIOLÓGIA NŐGYÓGYÁSZAT RHEUMATOLÓGIA GASZTRO- ENTEROLÓGIA PULMONOLÓGIA- ALLERGOLÓGIA IDEGGYÓGYÁSZAT PSZICHIÁTRIA FOGÁSZAT SEBÉSZET BALESETI- ÉS KÉZSEBÉSZET EGYÉNI ÉS CSOPORTOS GYÓGYTORNA RADIOLÓGIA-UH- DIAGNOSZTIKA Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A munkaegészségügy munkabiztonságtól elkülönülő szakfeladata és szerepe a munkavédelemben Dr. Szele Eszter Kardirex Egészségügyi Központ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések