Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

H ITELÜGYLETEK. A hitelpiac szereplői  Befektetők  Kisbefektetők (retail investors), vagy magánbefektetők  Nagybefektetők, vagy intézményi befektetők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "H ITELÜGYLETEK. A hitelpiac szereplői  Befektetők  Kisbefektetők (retail investors), vagy magánbefektetők  Nagybefektetők, vagy intézményi befektetők."— Előadás másolata:

1 H ITELÜGYLETEK

2 A hitelpiac szereplői  Befektetők  Kisbefektetők (retail investors), vagy magánbefektetők  Nagybefektetők, vagy intézményi befektetők (institutional investors)  Adósok  Szuverének (államok)  Kvázi-szuverének (állami garanciával rendelkezők)  Szupranacionális szervezetek  Önkormányzatok  Vállalatok  Pénzügyi intézmények

3 Hitelfelvétel instrumentumai (I.)  Nagyvállalati szinten  Bilaterális hitelfelvétel  Adós és hitelező közvetlen megállapodása közvetítő nélkül  Nemzetközi szinten nem jelentős  Főként rövid lejáratú likviditásfinanszírozásra  Szindikált hitelfelvétel  Több bank nyújtja együtt, strukturáltan  Általában nagy összeg (100 millió euró), középlejárat (kb. 5 év)  Vezetőszervező (MLA – Mandated Lead Arranger), szervező bankok (Arrangers) és résztvevő bankok (Participating)  Általában van átárazási opció: ha az adós hitelminősítése romlik, megemelhetik a kockázati felárat  Általában van másodlagos piaca (nem feltétlenül likvid)  Gyakran LBO-ra (Leveraged Buyout)

4 Kiegészítés az LBO-ról (I.)  LBO: hitellel történő kivásárlás: a részvények nagy részét hitelből vásárolják meg  Ezzel a vállalat ki is vonul a tőzsdéről  A kivásárló lehet meglévő részvényes, másik vállalat vagy akár a menedzsment is (management buyout)  Miért lehet jó dolog?  Emlékezzünk: ügynökproblémák – a tulajdonosok és menedzserek között nincs mindig érdekazonosság  Egy példája: „overinvestment problem”: ha a vállalatnak sok pénze van, a menedzserek elherdálhatják azt, pl.:  Visszaforgatni egy már érett alaptevékenységbe, ezáltal negatív NPV-jű projektekbe  Birodalomépítés: vállalati diverzifikáció, ezáltal az alaptevékenység hígítása

5 Kiegészítés az LBO-ról (II.)  Képzeljük el a következő helyzetet:  A menedzsment növekedést akar  Érett, stabil iparág – szerény növekedési kilátások  Nagy pénzállomány a vállalatnál  Néhány fölösleges üzletág, kiadás  Széttagolt tulajdonosi struktúra  Menedzsment tulajdoni hányada alacsony  Hogyan segíthet a nagy hitelállomány?  Nagy adósságszolgálati kötelezettségek a menedzsereket hatékonyságra ösztönzik  Pl. költségmegtakarítás, fölösleges tevékenységek felszámolása  Mivel az iparág stabil és érett, ezért alacsony csődveszély és kevés elszalasztott beruházási lehetőség a törlesztés miatt  (Ez tehát egy hitel mellett szóló újabb érv…)

6 Hitelfelvétel instrumentumai (II.)  Zártkörű kötvénykibocsátás (private placement)  Általában egyetlen befektetési bank szervezi meg  A befektetők körét előre definiálni kell  Általában csak intézményi befektetők jegyezhetnek, de néha gazdag egyéni befektetők is  Nyilvános kibocsátáshoz képest jelentős költségmegtakarítás Nincs tőzsdei regisztráció, kibocsátási tájékoztató, road show, kötelező negyedéves jelentési kötelezettség  Viszont másodpiaca illikvid és kisebb összegű forrásbevonás érhető el

7 Hitelfelvétel instrumentumai (III.)  Nyilvános kötvénykibocsátás  Legnagyobb összegű hitelfelvételek lehetősége  Kibocsátási tájékoztató, regisztrációs kérelem  Road show-k: befektetők tájékoztatása  Standardizált jogi dokumentáció  Általában szindikátusi csoport veszi meg, majd értékesíti tovább a befektetőknek  Nagy előnye a likvid másodlagos piac  (Nem feltétlenül tőzsdei bevezetés, csak annyi, hogy a kibocsátó teljesíti a tőzsde információs kötelezettségeit)

8 Amerikai állampapírok  Treasury bill (T-bill)  Egy évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegy  Zéró-kupon kötvény: futamideje alatt nincs kamatfizetés  Diszkonttal értékesítik, lejáratkor a névértéket fizeti vissza  Hozama: r = (NÉ – P)/P * 360/(T-t) Ahol NÉ: névérték, P: vásárláskori árfolyam, T-t: lejáratig hátralévő idő  Treasury note (T-note)  Kincstárjegy, 1-10 év, féléves kamatfizetés a névérték %-ában  Treasury bond (T-bond)  Államkötvény, 10-30, féléves kamatfizetés a névérték %-ában

9 Jelzáloglevelek (I.)  Jelzáloghitel: valamilyen fedezet mellett nyújtott hitel  Többnyire ingatlan, de lehet ingóság is  Jelzáloglevél – magyar jog szerint:  Jelzálog-hitelintézet (JHI) által kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír  JHI a folyósított jelzáloghiteleket értékpapírosítja, majd továbbértékesíti a befektetőknek  A JHI szedi be továbbra is a kamatokat és tőketörlesztéseket, majd ezek egy részét továbbítja a jelzáloglevél tulajdonosának A másik része az ő díja, hiszen az értékpapírosításnak, beszedésnek, stb. költségei vannak  Angolul általánosságban: MBS (mortgage-backed securities)

10 Jelzáloglevelek (II.)  Magyar jelzáloglevél amerikai megfelelője: egyszerű átpasszolt jelzáloglevél (pass-through MBS)  RMBS (residential MBS): fedezete egy lakóingatlan  CMBS (commercial MBS): fedezete egy kereskedelmi ingatlan  Gyakran az értékpapírosító garantálja, mégis kockázatosabbak az állampapíroknál  USA-ban a jelzáloghitel-felvevőnek joga van növelni a tőketörlesztést, akár teljesen előtörleszteni  Ezért a cash flow-k előre nem ismertek  Hosszabb távra általában fix kamatok, rövidebb távra változó kamatok

11 Jelzáloglevelek (III.)  CMO (Collateralized Mortgage Obligation)  A jelzáloghitelek valamilyen szempontok szerint (pl. előtörlesztés) csoportosítva, majd csoportok szerint értékpapírosítva  Változatos befektetési formák  SMBS (Stripped MBS)  Egyszerű jelzáloglevélnek kétféle cash flow-ja: kamatok és tőketörlesztés  IO (interest only): csak kamatból részesül  PO (principal only): csak tőketörlesztésből részesül  Kockázatos befektetések, hiszen ha pl. nő az előtörlesztés, akkor IO árfolyama esik, PO árfolyama nő

12 Opciós jogokat tartalmazó kötvények  Visszaváltható kötvény (putable bond)  A kötvény tulajdonosa eladási opcióval is rendelkezik: jogosult visszafizettetni a hitelt  Általában ez a jog nem az egész futamidő alatt illeti meg, hanem pl. egy tíz éves futamidejű kötvény esetén az ötödik év végén hívhatja le az opciót  Visszahívható kötvény (callable bond)  A kötvény kibocsátójának vételi opciója van, azaz jogosult az előtörlesztésre  Általában ha van ilyen joga, akkor azt csak úgy gyakorolhatja, hogy egy ún. call prémiumot fizet büntetésként, amiért előtörleszt  Átváltható kötvény (convertible bond)  Legegyszerűbb fajtája: lehetőség a tulajdonosnak, hogy egy előre meghatározott arányon részvényre váltsa át a kötvényét  Átváltáskor két opciót hív le egyszerre: egy eladási opciót a kötvényre és egy vételi opciót a részvényre

13 Egyéb konstrukciók  Certificate of Deposit (CD)  A betétekről (többnyire dollár felett) a bank az ügyfele kérésére betéti igazolást állíthat ki  Lényege, hogy úgy értékesíthető a betét, hogy a felgyűlt kamat nem veszik el (másodpiaci forgalom)  Általában 3 hónapnál rövidebb lejáratú konstrukció  ~lekötött betét  Commercial paper (CP)  Ismert nagyvállalatok rövidlejáratú fedezetlen hitelpapírja, amelyet gyakran bankgarancia biztosít  Leggyakrabban 1-2 hónapos futamidejű (270 napnál hosszabbakhoz felügyeleti engedély kell)  ~rövid futamidejű kötvény  Repo (repurchase agreement)  Állampapír eladása nagyon rövid időre, majd visszavásárlása valamivel magasabb áron  Tipikusan másnap történik a visszavásárlás, az állampapír a fedezet

14 É LET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

15 Kockázatok a biztosításokban  Tiszta kockázat (pure risk) – 2 lehetséges kimenetel:  Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz)  Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)  Tiszta kockázatot hordoz pl. a vihar, földrengés, földcsuszamlás, villámlás, havazás, de balesetek és gépekben bekövetkezett meghibásodás is → ez a típus releváns a biztosításokban  Üzleti kockázat (speculative risk) – 3 lehetséges kimenetel:  Veszteség  Változatlan állapot (nem jellemző, lásd pl. részvénybefektetések, ritka az, hogy a piacon nem történik semmi)  Nyereség  Az összetett (üzleti) kockázatok nem jellemzők a biztosításelméletben (az ilyen jellegű kockázatot más típusú eszközökkel lehet kezelni – pl. opciók, határidős ügyletek, swapok, stb.)

16 Tiszta kockázatok kezelése (I.)  A biztosítható kockázatok jellemzése  a bekövetkezés valószínűségével (gyakoriságával)  a bekövetkezés súlyosságával (nagyságával)  1) Ha a bekövetkezés gyakorisága jól becsülhető és a súlyosság viszonylag alacsony, akkor egy vállalkozás a kockázatait egyszerűen fedezheti a bevételeiből  Pl. bolti lopások: bolt tulajdonosa bekalkulálja az áraiba  2) Ha a kárvalószínűség alacsony és a súlyosság nem veszélyezteti a vállalkozás továbbműködtetését, akkor lehet tartalékolás is  Pl. nagyobb értékű termelési eszközök meghibásodása: tartalékolás erre az esetre

17 Tiszta kockázatok kezelése (II.)  3) A kockázat fedezése biztosítással  Feltétele, hogy az adott kockázatra legyen megfelelő biztosítás a piacon  4) A biztosítás alkuszon keresztül  Az alkusz megkeresi a biztosított számára a legmegfelelőbb biztosítót/biztosítást  Az alkusz a jutalékát nem a szerződőtől kapja, hanem a biztosítótól, akinek a szerződést közvetítette Általában 1-2 havi díj, de akár egy évi is lehet (életbizt.)  Nagyvállalati méretekben megérheti saját alkuszcég alapítása  5) Biztosító (captive) alapítása  Nagyvállalati méretnél egy bizonyos szint felett akár biztosító alapítása is gazdaságos lehet

18 Biztosítható kockázatok (I.)  Biztosítás definíciója:  „Virtuális (veszély)közösség révén megvalósuló kockázattranszfer”  A veszélyközösség egy konkrét kockázat (veszély) kivédésére, csökkentésére szervezett közösség  A tagok befizetéseiből működik  Célja, hogy a közösség egyes tagjait ért kárt kompenzálja  Aki biztosítást köt az a közösség tagja lesz  A kár bármelyik tagot érheti, de előre nem lehet tudni, hogy kit és mikor  Akit viszont sújt, önmagában nehezen tud megbirkózni vele, ezért a veszélyközösség azt vállalja, hogy közösen fedezik a kárát

19 Biztosítható kockázatok (II.)  A biztosíthatóság kritériumai  1) Legyen nagyszámú megfigyelési egység, hogy a kockázat valószínűségi alapon elemezhető legyen  2) Homogének legyenek a kockázatok Az árazás során lényeges; a díjszabás megállapítása előtt homogén csoportokat képeznek Pl. életbiztosítások esetén pl. nem és kor szerint Pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál pl. életkor, nem, lakhely, stb. szerint  3) A károk véletlenszerűen következzenek be Szándékosság kizárása az általános szerződési feltételekben A biztosítás tervezése során kontraszelekció és morális kockázat figyelembevétele

20 Biztosítható kockázatok (III.)  A biztosíthatóság kritériumai – folyt.  4) A károk legyenek egyértelműen becsülhetők, leírhatók A biztosítási esemény oka, helye, ideje, szereplői legyenek egyértelműen meghatározhatók A kár nagysága (nem-életbiztosítás esetén) legyen jellemezhető matematikai-statisztikai módszerekkel  5) A kár legyen korlátos, a biztosító szempontjából ne érjen el katasztrofális mértéket A biztosítók kizárják a vis major esetét, illetve a felelősségbiztosításoknál ki szoktak kötni egy maximum összeget, aminél többet nem fizetnek  6) A biztosítás legyen gazdaságos mind a biztosító, mind a szerződő számára

21 Biztosításközvetítők  Biztosítási alkusz  a szerződő számára megtalálja a legmegfelelőbb biztosítót/biztosítást  jutalékát a biztosítótól kapja, így a szerződő közvetlenül nem fizet a közvetítésért szolgáltatásért  általában a piacon lévő összes biztosító összes terméke közül választja ki a legmegfelelőbbet (akár bizonyos biztosítók termékeit nem ajánlja rossz tapasztalata miatt)  felelősséggel tartozik a közvetített ügyletért, ezért tevékenysége felügyeleti engedélyhez kötött  Biztosító ügynöke  a biztosító alkalmazásában álló személy, kizárólag a biztosító termékeit értékesítheti, a biztosító teljes felelősséggel tartozik érte  Önálló ügynök  a magyar piacon a biztosító ügynökétől csak annyiban különbözik, hogy vállalkozói státusban van  Többes ügynök  több biztosító termékeit árulhatja, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint az alkuszra

22 A biztosítások csoportosítása  Személybiztosítások  Az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen nyújtanak védelmet – pl. élet-, baleset-, és betegség-biztosítások  Vagyonbiztosítások  A dolgokban esett károk biztosítására szolgál – pl. valamennyi nem-életbiztosítás, kivéve az egészség- és balesetbiztosításokat  Életbiztosítás  A biztosításokat két nagy ágazatra szokták bontani: életbiztosításra és nem-életbiztosításra  Az életbiztosítás az egyén életével kapcsolatos biztosítási események (pl. halál) nyújt védelmet (ide nem értve a baleseti halálra szóló biztosítást)  Nem-életbiztosítás  Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a baleset és egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás)  Pl. casco, tűz és elemi károk, lopás, pénzügyi veszteségek

23 Viszontbiztosítás (I.)  Viszontbiztosítás: „a biztosítási tevékenységet folytató vállalat kockázatának egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása.” (Bit.)  A biztosítók közötti kockázat megosztást szolgálja  A viszontbiztosító (VB) a direktbiztosító kockázatának egy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáért vállalja át  A VB továbbadhatja viszontbiztosításba (retrocesszió)

24 Viszontbiztosítás (II.)  Viszontbiztosítás fajtái:  Szerződéses (keretjellegű): A VB egy biztosítási ágazat szerződéseit viszontbiztosítja, nem vizsgálja az egyes szerződéseket külön-külön  Fakultatív: egy-egy szerződésre (nagy kockázat vagy profilba nem illeszkedés miatt)  Arányos: a direktbiztosító a biztosítási díj adott hányadát fizeti a VB-nak, aki ilyen arányban fedezi a károkat  Nem arányos: a direktbiztosító kisebb összeget fizet a VB- nak, amelynek csak bizonyos kár felett van kötelezettsége  Fronting: 100%-os viszontbiztosítás, a direktbiztosító csak „ügyintéző”

25 Együttbiztosítás  Nagy kockázatok biztosítására direktbiztosítók közösen vállalkoznak  Pl. nagyvállalat tűzbiztosítására csak több biztosító együttesen vállalkozik  Vezető együttbiztosító  Üzletkötést megszervezi  Általában ő részesedik legnagyobb mértékben a kockázatból  Annyi biztosítási szerződés keletkezik, ahány direktbiztosító érdekelt a kockázatvállalásban

26 Az életbiztosítás típusai (I.)  Az életbiztosítás szereplői: a szerződő, a biztosító, a biztosított és a kedvezményezett  Életbiztosítások esetén kétféle biztosítási esemény képzelhető el:  A biztosított egy adott időtartamon belül (biztosítás tartama) meghal  A biztosított egy adott időtartamot túl él  Ezekből következik az életbiztosítás két alaptípusa:  Kockázati életbiztosítás: a biztosítási esemény a biztosított halála  Elérési életbiztosítás: biztosítási esemény egy előre adott időpont túlélése  Az elérési és kockázati életbiztosítások kombinációja a vegyes életbiztosítás

27 Az életbiztosítás típusai (II.)  Unit Linked vagy befektetési egységhez kötött életbiztosítás  Egy speciális vegyes életbiztosítás  A díj egy része a költségekre, a többi egy befektetési alapba  Az ügyfél többféle befektetési alap közül választhat  Van egy garantált összeg, amit a biztosított halála esetén kifizet akár elérte a bef. alapban lévő pénz ezt, akár nem  A biztosítás lejártával az ügyfél megkapja a befektetés aktuális értékét

28 Az életbiztosítás típusai (III.)  Term fix biztosítás  Egy adott összeget lejáratkor mindenképpen kifizet  Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, akkor is megkapja a kedvezményezett a biztosítási összeget  A díjfizetési időszak vagy a biztosítási időszak végéig tart, vagy a biztosított korábbi haláláig (onnantól kezdve díjmentes lesz)  Pl. annak lehet előnyös, aki a gyereke taníttatására mindenképpen félre akar tenni egy bizonyos összeget, ugyanis ha a biztosított időközben elhalálozik, a kedvezményezett akkor is megkapja a pénzt, ha a biztosítottnak nem sikerült az egész összeget megtakarítania

29 Járadékbiztosítások (I.)  Járadékbiztosítás: díj ellenében egy meghatározott időintervallumban és meghatározott feltételek mellett rendszeres kifizetést teljesít a biztosító  Előleges (utólagos) járadék: ha a biztosító a járadéktagot mindig az időszak elején (végén) fizeti (hónap, vagy év elején)  Egyszeri díjas (rendszeres díjas): ha a biztosítási díjat egy összegben (rendszeresen havonta, negyedévente vagy évente) fizeti a szerződő  Azonnal induló (halasztott): ha a szerződéskötés után azonnal (meghatározott idővel később, pl. 5 évvel később) indul a járadékfizetés

30 Járadékbiztosítások (II.)  Egyszemélyes (többszemélyes): ha a járadék fizetése csak egy (több) ember életétől függ  Többszemélyesre példa: egy házaspár biztosítása, ami az özvegynek fizet járadékot, a házastárs halálától az özvegy haláláig  Elöl garanciaidős (hátul garanciaidős) járadék: a biztosító garantálja a járadék fizetését a járadékfizetés megindulásától X évig (a biztosított halála után X évig)  Időleges járadék: csak egy előre rögzített időintervallumban, vagy a biztosított korábbi haláláig teljesít kifizetést  Életjáradék: mindenképpen a biztosított haláláig szól

31 Kiegészítő biztosítások  Valamilyen életbiztosítás mellé, nem önálló biztosításként pl. az alábbi kockázatokra:  Baleseti halál: nem életbiztosítás, mivel egy évre kötik és a halálozás valószínűsége nem függ a biztosított korától  Baleseti rokkantság: biztosított rokkantsága után a biztosítási összeg valahány százaléka jár Gyakori a baleseti rokkantság járadék kiegészítő biztosítás is  Dread disease („rettegett betegségek”): ha a biztosítottat valamilyen súlyos betegség éri (pl. szívinfarktus, agyvérzés) Pl. a biztosító a kórházban töltött napok után napi díjat fizet, vagy fedezi a kórházi költségeket

32 Magyarország korfája


Letölteni ppt "H ITELÜGYLETEK. A hitelpiac szereplői  Befektetők  Kisbefektetők (retail investors), vagy magánbefektetők  Nagybefektetők, vagy intézményi befektetők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések